Watch Dogs 2
Bejelentkezés
Elfelejtett jelszó

Regisztráció
[x]

maradj bejelentkezve

Ismertető/teszt

Divinity: Dragon Commander

Egy csipetnyi BioWare, egy késhegynyi Creative Assembly és egy leheletnyi Westwood aroma hozzáadásával készül a bajnokok reggelije.

2013.09.06. 09:53 | szerző: gregmerch | Ismertető/teszt

A belgák talán legismertebb exportcikkei a számos, jóféle seritalon és a tenger gyümölcsei bonbonokon – no meg persze Poirot mester személyiségén – kívül az 1996-ban alapított Larian Studios fejlesztésében készülő játékok. Legismertebb alkotásuk, a Divinity sorozat 2002-ben vett egy erősnek mondható startot a Divine Divinityvel, amely az akkori trendnek megfelelően a Diablo szériával beállított sztenderdet követte az izometrikus nézetű akció-RPG-k terén. Emlékszem, valami olyan elképesztő mennyiségű quest fért bele a programba, hogy alig egy óra alatt szabályosan zúgott a fejem a rám kirótt penzum gondolatától is. A sikeres debütálást követően két esztendővel érkezett a folytatás, a Beyond Divinity, amelyben már nem is egy, hanem mindjárt két szereplőt irányíthattunk. Ez a rész is kellően népszerűnek bizonyult egy újabb epizód, a Divinity II: Ego Draconis elkövetéséhez, amelyre azonban öt esztendőt kellett várniuk a sorozat-, és a műfaj rajongóinak. Az időközben a videojátékok piacán beállt változást követve ez a rész immáron egy külső nézetes, háromdimenziós akció-szerepjáték lett, amely bevezetett bennünket a sárkánylovagok világába, és megmutatta kicsiny bolygónk játékosainak, milyen nagyszerű is egy igazi, tűzokádó bestia bőrébe bújni, ha kedvünk tartja. Újabb egy esztendő múlva egy egész estés, teljesen külön futtatható, abszolút különálló történetet feldolgozó kiegészítőt, a Divinity II: Flames of Vengeance-t is a piacra dobtak belga testvéreink, amely az alapsztorival együtt alkotta a Divinity II: The Dragon Knight Saga címre keresztelt gyűjteményes kiadást. Ez már nem csupán PC-re, hanem konzolokra is megjelent, szintén az időközben megváltozott piaci erőviszonyokat követve. Ezt követően aztán két, párhuzamosan fejlesztett játék is bejelentésre került a stúdió részéről: egy újabb szerepjáték, a Divinity: Original Sin, és egy nagyon érdekes, RPG-TBS-RTS öszvér, a Divinity: Dragon Commander. Az utóbbi nemrégiben elérhetővé vált az ismertebb internetes boltok kínálatában, így természetesen mi is górcső alá vettük ezt a nem mindennapi hibridet.

Divinity: Dragon Commander

A sztori sok-sok évvel a sorozat által eddig feldolgozott éra történései előtt játszódik. Az éppen elhunyt császár törvénytelen fattyaként versenybe szállva a nem túlzottan sima, ellenben meglehetősen göröngyös politikai pályán, nem kisebb a feladatunk, minthogy megkaparintsuk vetélytársaink (értsd alatta: apánk törvényes örökösei) elől a hatalmat a birodalom felett. Erre legkomolyabb érvünk és indokunk (mármint az „a világ urának lenni tök király” életérzésen kívül) régi ismerősünk, Maxos, a hatalmas mágus által elénk vázolt világkép, amelyben kedves féltestvéreink ellenünk egy démonnal szövetkezve ördögi, a steampunk játékokból és regényekből ismerős technológiát szabadítanak a békés világra – no persze nem annak üdvéért –, amelyet mindenképpen meg kell akadályozzunk. Ez rém egyszerű is lenne, ha nem volnánk körülvéve a nevünket és a trónra való jogosultságunkat durván megkérdőjelező alakokkal, akik közül sokan kapásból a „nekem egy kis fattyú ne parancsolgasson” köszöntéssel nyitnak. Tennivalónk tehát akad, nem is kevés, amit négy nehézségi fokozaton egymagunk, avagy kooperatív, illetve kompetitív többjátékos módon tudunk elvégezni egy igen érdekes, roppant összetett és nagyon hangulatos játék keretein belül.

Divinity: Dragon Commander

Ami pedig a Divinity: Dragon Commandert igazi csemegévé teszi, az annak öszvér mivolta. A játékmenetet fázisokra osztották, amelyek mindegyike három teljesen különböző fordulóból áll. Miután kezdéskor kiválasztottuk a magunk kis háziállatát – tűzokádó sárkányunkat az erős, a mágikus, avagy az arany középutat jelentő harmadik fajta közül –, mindjárt a hadműveleti központunkban találjuk magunkat, ahol Maxos megejti az előbbiekben ismertetett kis monológját. Ez az a helyszín, ahol a fordulók első, szerepjátékos fázisa zajlik. Itt beszélgethetünk segítőinkkel, itt választhatjuk ki az éppen kifejlesztendő technológiát és itt tehetünk pozitív, avagy negatív benyomást az egyes alattvalóinkat képviselő szereplőkre – amely által az adott népcsoportra (élőholtakra, gyíkemberekre, törpökre, elfekre és impekre) más és más hatással lehetünk. Itt hozhatjuk meg a történet alakulását mélyen befolyásoló döntéseinket is, amelyekért a későbbi fordulókban felhasználható kártyákat szerezhetünk. Ez a forduló leginkább a BioWare által bevezetett módszert követi a nem játékos karakterekre a megnyilvánulásaink és döntéseink által gyakorolt befolyásunk folytán. Továbblépve a második fázisba a Paradox Interactive vagy a Creative Assembly szériáiból, illetve táblás társasjátékokból (mint például a Rizikó) megismert, körökre osztott játékrész következik. Itt menedzselhetjük birodalmunkat, építhetünk tartományonként egy-egy új épületet, toborozhatunk, avagy mozgathatunk egységeket, és nem utolsó sorban itt játszhatjuk ki az előző fordulóban szerzett kártyáinkat a magunk vagy ellenfeleink területeinek befolyásolására. Ha egységeink ellenséges haderővel találkoznak, csata következik, amelyet vagy automatikusan oldunk meg (ergo a gép lejátssza azt helyettünk, és velünk csak az eredményt közli), vagy pedig mi magunk lépünk a harcok és a tettek mezejére. Ez utóbbit fázisonként egyszer tehetjük meg, és előtte még felhasználhatunk kizárólag az adott csatát befolyásoló kártyákat is (amelyet egyébiránt az automatikusan megharcolt ütközetek előtt is megtehetünk, így erősítve a magunk, vagy gyengítve ellenfelünk esélyeit).

Divinity: Dragon Commander

Ha a saját irányítást választjuk, következik a forduló harmadik, befejező fázisa, amely stílusát tekintve a valós idejű stratégiai vonalat képviseli. Az adott tartomány népességének terhére toborozhatunk új egységeket, amelyek segítségével újabb egységeket képezhetünk ki és épületeket építhetünk. Ezt addig tehetjük meg, amíg van kiből verbuválnunk újoncainkat, illetve amíg van lehetőség újabb toborzó központok elfoglalására, vagy építésére. Ilyen formán a játék nyersanyagát maga a népesség adja, annak terhére építkezhetünk és hadakozhatunk. Emellett van egy hatalmas feature még ebben a fordulóban, mégpedig az, hogy a játék elején kiválasztott bestiánk bőrébe bújva mi magunk is beavatkozhatunk személyesen a dolgok állásába, akár saját egységeink védelmén, akár az ellenfél támadásán keresztül. Innen tovább haladva érünk egy-egy forduló végére, és kezdhetünk bele egy újabba az eddigiekben ismertetettek szerint. Huh, ezt így utólag visszaolvasva, illetve végiggondolva beismerem, nem egyszerű a dolog sem első látásra, sem első próbálkozásra, de egy kis gyakorlás után bele lehet jönni, és egy-két forduló elteltével már kezd minden a helyére kerülni.

Divinity: Dragon Commander

A program grafikai téren minden játékelem esetén azt nyújtja, amit ma elvárhatunk tőle. Az RPG fázisban a karakterek jól kidolgozottak, a párbeszédek remekül megírtak, és a környezet is nagyon jól megrajzolt. A TBS játékrész grafikailag nem nyújt ugyan többet egy táblás társasjátéknál, de nem is nagyon kell neki. Az RTS szakaszban a hasonló játékokból megszokott módon szépen kidolgozott domborzat, épületek és egységek népesítik be a játékteret, amelyek száma vasunktól függően erősen belassíthatja a program működését. A szép képi világhoz remek zene és szinkron is dukál, és az irányítás sem okoz gondot tekintve, hogy minden elintézhető egy-két egérkattintással.
Technikai téren sajnos belefutottam egy jelentősebb problémába is a tesztelés során: 64 bites Windows 7-et futtató, DirectX 11-es gépemen egyszerűen nem futott a játék. A fórumok tanúsága szerint ezzel a problémával nem vagyok egyedül, remélhetőleg egy patch formájában javításra kerül még ez a hiba.

Divinity: Dragon Commander

A Larian Studios sikeres akció-szerepjáték sorozata, a Divinity egy nagyon jól átgondolt, számos különféle stílust képviselő sikerjáték legjobb elemeit kiváló arányban ötvöző mellékszállal bővült a Divinity: Dragon Commander című alkotás által. A szerepjáték, körökre osztott és valós idejű stratégia összetevőkből összegyúrt, majd nagyon finomra főzött program nem egyszerű ugyan, de megéri a kicsit hosszabb betanulási idő a fáradságot. ■

Divinity: Dragon Commander
Divinity: Dragon CommanderDivinity: Dragon CommanderDivinity: Dragon CommanderDivinity: Dragon CommanderDivinity: Dragon CommanderDivinity: Dragon CommanderDivinity: Dragon CommanderDivinity: Dragon Commander

értékelés

Divinity: Dragon Commander

Divinity: Dragon Commander
Pozitívumok
  • Nagyon jól ötvöz három eltérő műfajt.
  • Szép képi világ.
  • Remek hangok és zene.
  • Tartalmas egy- és többszemélyes időtöltést nyújt.
  • Jól átgondolt, összetett játékmenet...
Negatívumok
  • ...amelynek folytán az alapos oktatómód ellenére is kissé időigényes a betanulása.
  • Technikai problémák a futtatás során DirectX 11 esetén.
Minimális rendszerigény: Intel Core 2 Duo E6600 2,6 GHz vagy hasonló processzor, 2 GB RAM (XP), 4 GB RAM (Vista/7/8), GeForce 8800GT/Radeon 4850 vagy jobb videokártya 512 MB memóriával, 15 GB HDD
Ajánlott konfiguráció: Intel i5 2400 vagy jobb processzor, 4 GB RAM, GeForce GTX550/Radeon HD6xxx vagy jobb videokártya 1 GB memóriával, 30 GB HDD
8,0
grafika 8
hangok 8
játszhatóság 6
hangulat 8
Divinity: Dragon Commander
A legutóbbi Divinity: Dragon Commander cikkek, hírek

hozzászólások (1)

Dino
Dino 2013.09.06. 09:53
gregmerch részletesebb leírása a cikkben említett DirectX 11 problémáról, hátha más is belefut:

"A játék minimális rendszerkövetelménye Q-jelű, két magos Intel processzor, 2 GB RAM-mal, 8800-as GeForce GPU-val, Windows XP SP3 operációs rendszerrel és DirectX 9.0c-vel (illetve az utóbbi kettő kivételével minden egyébnek azok konkurens termékeinek megfelelőivel). Ajánlottan i5-2400-as processzor, 3 GB RAM, GeForce 550 (illetve mindezek megfelelői a konkurenciánál), Windows 7 SP1, és DirectX 9.0c (!) szükséges a futtatásához. Na mármost ez nálam speciel azt eredményezte, hogy a DirectX 11-gyel ellátott, naprakész, 64 bites Windows 7-es operációs rendszerem alatt nemes egyszerűséggel nem futott a játék, helyette minden indításnál egy adott DLL fájlt hiányolt. Kicsit utánakeresve megtaláltam, hogy ez bizony DirectX kompatibilitási probléma, és minekutána minden igyekezetem és próbálkozásom csődöt mondott, végül kénytelen voltam feltenni a játékot a 32 bites, DirectX 9.0c-vel támogatott Windows XP rendszeremre, ahol azonnal el is indult, és gond nélkül, simán futott. (Kicsit nyavalygott a „gyenge” konfigurációm miatt – amely az Intel Core2 Quad Q9650-es processzoromtól eltekintve mindenben bőven felülmúlta az ajánlott rendszert –, de hiba nélkül futott minden tükörsimán így is maximumra téve minden grafikai beállítást.) Mindehhez hozzátenném, hogy a tesztelésre kapott beta4-es verzió mellé megvettem a véglegeset is, és azt a legutóbbi, 2.01-es patch-csel is feljavítottam, és mindezek ellenére folyamatosan belefutottam a fent vázolt anomáliába."
cikkajánló

Transport Fever

...avagy amilyennek a Train Fevert megálmodták.

Dishonored 2

Bosszúvágy 2.0 impresszionista, steampunk köntösben.

Shadow Tactics: Blades of the Shogun videobemutató

A játék első küldetésébe pillanthattok be videónkban.

Planet Coaster

Végre megjelent egy modern elvárásoknak megfelelő vidámparképítő játék

Call of Duty: Modern Warfare Remastered

Modern hadviselés posztmodern köntösben?