Bejelentkezés
Elfelejtett jelszó

Regisztráció
[x]

maradj bejelentkezve

Ismertető/teszt

Quest for Infamy

Quest for Infamy

Vár ránk a hírnév (vagy a hírhedtség) egy pixeles világban.

2014.07.19. 09:10 | szerző: Vismayor | Ismertető/teszt

Ki ne szeretne egy pillanat alatt visszamenni az időben, és visszaemlékezni, milyen is volt gyerekként leülni és videojátékokkal játszani suli után? Régi szép idők, amikor még nem a különleges effektektől, realisztikus hangoktól és a tökéletes MI-től ámultunk, hanem elég volt pár jó ötlet, a pixeles animáció és egy zenének alig nevezhető egyszólamú muzsika, amely pár perc elteltével kezdett az őrületbe kergetni minket. Jelen cikkünk alanyának fejlesztői is úgy gondolhatták, hogy jó lenne kicsit nosztalgiázni, és megalkották ezt a kis időgépet nekünk. Szóval itt az ideje visszamenni pár évet a múltba.

Quest for Infamy

Íme, meg is érkeztünk a ’90-es évekbe, játszhatunk is. A Quest for Infamy egy klasszikus point-and-click RPG, amelyben már a menüben magával ragad minket a hangulat. Erről gondoskodik az egyszerű felület, a megrajzolt háttér és a zene, amitől olyan érzésünk támad, mintha máris hősök lennénk.
Vágjunk is neki a kalandnak, és nézzük végig, amint egy William Roehm nevű úriember bőrében próbálunk meggyőzni arról egy dühös apát – és nem mellesleg a vár urát –, hogy nem minden az, aminek látszik. Mivel ezzel nem járunk sikerrel, nyúlcipőt rántunk, és miután végigrohanunk a vár termein, kimászunk egy ablakon, majd helyet kérünk egy éppen arra járó szekéren. Reggelre egy városkapuhoz érünk, itt kapjuk meg az irányítást, és hamarosan az információt is, miszerint a völgy egyik bejáratát lezárták, és hacsak nem akarunk visszatérni oda, ahonnan jöttünk, itt kell maradnunk egy időre. Nincs is más dolgunk, mint izgalmasabbá tenni kényszerű itt tartózkodásunk idejét. Ahogy a városban barangolunk, három fura emberrel találkozhatunk, akik küldetés fejében specializációt biztosítanak nekünk: Kurdttal, a kocsmai vagánnyal (és mellesleg Jason Statham hasonmással :-) ), aki harcost faraghat belőlünk, Prosperóval, a titokzatos öregemberrel, akitől varázslást tanulhatunk, és végül Iannel, aki imád kockázni, és akitől eltanulhatjuk, hogyan legyünk belevaló tolvajok. Miután választottunk közülük és teljesítettük mentorunk kérését, nincs lehetőségünk képzetségünk visszavonására.

Quest for Infamy

A fejlődési rendszer az „ismétlés a tudás anyja” elvet követi: minél többször használunk egy képességet, annál eredményesebbek leszünk az alkalmazásában. Apropó gyakorlás: minden cselekvésnek megvan a maga parancsa, ezeket jobb, ha megjegyzünk, mert sokszor kell majd váltanunk (ami egy idő után kicsit frusztráló tud lenni). Illetve, ha hibázunk, hallgathatjuk narrátorunk élcelődését, aki előszeretettel kommentálja cselekedeteinket, és nem mindig hízelgő stílusban (amitől persze még frusztráltabbak leszünk :-) ). A mesélő viccelődése rengeteget dob a játékélményen, ahogy hősünk személyisége is, mivel ő nem a szőke herceg, aki puszta szívjóságból megment mindenkit, sokkalta inkább egy hírnévre éhes szoknyavadász, aki szereti a pénzt számolni.
Ahogy felfedezzük a várost és környékét, rengeteg emberrel találkozunk, akik a velünk folytatott beszélgetések alapján gyorsan levonják a következtetést, és vagy gyűlölnek minket, vagy annyira megkedvelnek, hogy előbb utóbb ránk bíznak valamilyen megbízást. Jobb, ha megjegyezzük, kinek mit ígértünk, mert nincs küldetésnaplónk, a beszélgetések alatt szerzett információkat kell memorizálnunk és felhasználnunk.

Quest for Infamy

Gyakran mérhetjük össze erőnket különféle ellenfelekkel a ránk bízott munkák elvégzése közben, körökre osztott harc formájában. Alapvetően védekezés és háromféle támadás áll rendelkezésünkre, emellet specializációnktól függően képesek vagyunk erősebb kardcsapásra, dobókés használatára, illetve varázslatra. A látványvilág is a régi időket idézi, ez is hozzájárul a kellemes nosztalgia hangulathoz.
Ahogy bejárjuk a völgyet, nem találkozunk két ugyanolyan helyszínnel, minden terület egyedi, akárcsak a szereplők is. A velük folytatott beszélgetések alatt megcsodálhatjuk az adott személy portréját, amely magán viseli főbb jellemvonásait, így már az arcuk alapján sejteni lehet, mit várhatunk az illetőtől. A hanganyagra se lehet panaszunk: kellemes dallamok szólnak kalandjaink során, igazodva a szituációhoz és a helyszínekhez.

Quest for Infamy

Itt az ideje felébredni, bizony, 2014 van, és mégis, a Quest for Infamy egy olyan alkotás, amelynek sikerült elérnie, hogy úgy érezzük, ismét a múltban vagyunk. Kötelező darab azoknak, akik hajlamosak a nosztalgiára, illetve akik kikapcsolódásra vágynak egy olyan korban, ahol már inkább számít a látvány, mint a jó ötletek. Nos, az Infamous Quests csapata megmutatta, hogy ez nem mindig van így... ■

Quest for Infamy
Quest for InfamyQuest for InfamyQuest for Infamy

értékelés

Quest for Infamy

Quest for Infamy
Pozitívumok
  • Nosztalgikus hangulat
  • Rengeteg humor
  • Gyönyörűen megrajzolt környezet
Negatívumok
  • Frusztráló folyton a parancsok között váltani
  • Könnyen belezavarodik az ember, kinél mit vállalt feladatként
8,5
grafika 8
hangok 8
játszhatóság 8
hangulat 9
Quest for Infamy
A legutóbbi Quest for Infamy cikkek, hírek

hozzászólások (0)

cikkajánló

Shadow Tactics: Blades of the Shogun videobemutató

A játék első küldetésébe pillanthattok be videónkban.

Planet Coaster

Végre megjelent egy modern elvárásoknak megfelelő vidámparképítő játék

Call of Duty: Modern Warfare Remastered

Modern hadviselés posztmodern köntösben?

Assassin's Creed: The Ezio Collection

A sorozat talán legmeghatározóbb trilógiája megérkezett a legújabb konzolokra.

Adam Wolfe 3-4. epizód

A két újabb epizóddal befejeződött az izgalmas kaland.