Watch Dogs 2
Bejelentkezés
Elfelejtett jelszó

Regisztráció
[x]

maradj bejelentkezve

Ismertető/teszt

Sid Meier's Civilization: Beyond Earth

Sid Meier's Civilization: Beyond Earth

Megérkeztünk az új világba, nosza pusztítsuk... akarom mondani, lakjuk be!

2014.10.23. 14:00 | szerző: GeryG | Ismertető/teszt

Sid Meier neve mára egybeforrt a különféle stratégiai játékokkal, hiszen az áldásos ténykedésének kezdete óta eltelt bő három évtizedben rengeteg zseniális videojátékot köszönhettünk neki. Igaz, azt kevesen tudják róla, hogy eleinte kifejezetten katonairepülőgép- és helikopterszimulátorok kerültek ki a kezei közül, de neki köszönhettük a Railroad Tycoont, a Pirates!-t és az Alpha Centaurit is. Jó, jó, direkt hagytam a végére, hiszen ki ne tudná, hogy Sid Meier a Civilization sorozattal futott be igazán. Ennek 1991-es első megjelenése óta öt fő részt, kismillió kiegészítőt és idén egy félig mellékágnak, félig folytatásnak beillő felvonást kapott, amely utóbbi a Civilization: Beyond Earth címet viseli. És tényleg, egy picit túlmutat az elődökön.

Sid Meier's Civilization: Beyond Earth

A Sid Meier's Civilization: Beyond Earth története tulajdonképpen ott veszi fel a fonalat, ahol egy hagyományos Civilization játék letenné: a távoli jövőben. Néhány száz évet ugrunk előre az időben, amikorra az emberiség szinte a végletekig kizsákmányolta anyabolygóját, ezért már tényleg nem maradt más hátra, mint a távozás. Ez persze csak a szerencsés keveseknek adatik meg, akiket ilyen-olyan szelektálási procedúrák alapján válogatnak ki, hogy bezsúfolják őket a világszerte mindenfelé induló telepes űrhajókba. Egy gyors és könnyes búcsú az otthon maradottaktól, és már jöhet is az új világ, hogy megvessük rajta lábunkat. Mindezt a játék nagyjából egy-két perces intrójából tudhatjuk meg, majd mindjárt a sallangoktól és csicsáktól mentes menüben találjuk magunkat. Itt rögtön fel is tűnhet a hasonlóság a Civilization V-tel, amelynek nagyjából tök ugyanez volt a menüje. Sebaj, ez legyen a legnagyobb hibája a játéknak! Ahogy az is ismerős lehet, hogy hagyományos értelemben vett kampányt sem találunk, vár helyette néhány beállítási lehetőség, aztán már mehet is a sci-fi móka.

Mielőtt első űrkompunk (vagyis első városunk) landol a bolygó felszínén, meg kell határoznunk néhány nagyon fontos tényezőt, amelyek aztán végig hatással lesznek tevékenységünkre. A szokásos részeket (nehézségi szint, pálya mérete, a játék ideje) most átugornám, ezek egyértelműek, az érdekes rész ezek után következik. Először is szponzorunkat kell kiválasztanunk, ami tulajdonképpen a képviselt népcsoportot takarja: brazilok, ázsiaiak, szlávok, afrikaiak stb. Ezek mind-mind másban erősek és gyengék, vagyis más előnyökkel indulhatunk általuk. Afrikát képviselve például élelmezésünk lesz könnyebben megoldott, míg a brazilok a harcászat terén jeleskednek (hogy mi alapján találták ki ezeket a fejlesztők, az rejtély). Ha megtaláltuk a nekünk szimpatikus népet, jöhet a telepesek besorolása: tudósok, menekültek, gazdagok, mérnökök vagy művészek közül választhatunk, akik szintén mind eltérő dolgokban fognak kiemelkedni. Ezt is érdemes saját játékstílusunknak megfelelően kiválasztani, majd jöhet a minket szállító űrhajó típusa. Ez szintén a játék elején nyújt hasznos bónuszokat, hiszen választhatunk, hogy a szárazföld határait szeretnénk kezdettől fogva látni vagy a bolygón élő lények telepeit, esetleg nagyobb területen szeretnénk kiválasztani, hogy hol legyen első városunk. Az utolsó előtti eldöntendő kérdés a szállítmányt illeti, ez pedig azt határozza meg, hogy katonai egységgel, esetleg dolgozóval indítunk, de választhatunk egy előre megkapott technológiát vagy előre legyártott épületet városunkban. Ha mindezeken átrágtuk magunkat, már csak a célbolygót kell kiválasztanunk, ami tulajdonképpen a térkép paramétereit rejti: a szárazföld mérete és jellege, éghajlat, ilyesmi.

Sid Meier's Civilization: Beyond Earth

Na, végre landoltunk új otthonunk nem épp barátságos felszínén, mit is kezdhet ilyenkor egy telepes magával? Ezt a kérdést már a játékosnak kell eldöntenie, ugyanis a lehetőségek tárháza igen széles. Kolóniánk általános habitusát is a játék során hozott döntéseink határozzák meg: lehetünk alkalmazkodók, akik maximális harmóniában képesek létezni az őslakos lényekkel, de dönthetünk úgy is, hogy leigázzuk és „háziasítjuk” őket, vagy egyszerűen kiirtjuk. Mindegyiknek megvan a maga előnye és hátránya, de ne feledkezzünk meg a többi népcsoport szintén a bolygóra küldött telepeseiről sem, vagyis a többi népről, akik a bolygót kolonizálják lelkesen. Ha ezt is visszavetítem a Civilization V-re akkor az őslakosok a barbár hordákat, a telepesek pedig a különféle népeket jelentik.
Ettől kezdve viszont a játékmenet vissza is zökken a jó öreg Civilization-mederbe. Nincs más dolgunk, mint városokat emelni a térkép stratégiailag fontos pontjain (leginkább ott, ahol jók az élelmezési és/vagy ipari lehetőségek), a városok környezetét megmunkálni, közben odafigyelni a folyamatos fejlődésre és katonai erőnk megszilárdítására – biztos, ami biztos. A városban ugyanúgy épületeket és egységeket gyárthatunk (egyszerre mindig csak egyvalamit), a játékmenet is ugyanúgy körökre osztva zajlik.

Ami újdonságnak számít, az a küldetések megjelenése, amelyek teljesítésével különféle bónuszokat kapunk. Ilyen küldetésből pedig rengeteg van, és szerencsére viszonylag változatosak is: fedezz fel x romot és ott végezz ásatásokat, találj fel bizonyos technológiákat, pusztíts el valamit, ilyenek. E tetteinkért és bizonyos épületek megépítéséért időnként mi dönthetjük el, hogy milyen hatással legyenek kolóniánkra. Ilyenkor mindig érdemes figyelembe venni, hogy éppen hogy áll gazdaságunk. Ennek stabilitásához elsősorban energiára (ezt a városok termelik, de az épületek és egységek felhasználják, így figyelni kell az egyensúlyra), általános jólétre (megfelelő élelmezés és egészségügyi körülmények biztosítása), valamint kulturális és tudományos alapokra van szükség. Ezek termelését mind-mind a megfelelő épületek felhúzásával tudjuk növelni (lehetőleg minden városban). A kulturális alap révén tudjuk a kolónia habitusát alakítani, vagyis eldönthetjük, hogy harci, jóléti, tudományos vagy ipari területen szeretnénk fejlődni (sok-sok új extrát kapva általuk). A kutatási alap pedig az új technológiák kifejlesztésének idejét csökkenti.

Sid Meier's Civilization: Beyond Earth

Ha már szóba hoztam a kutatást, itt jegyezném meg, hogy ennek kialakítását alaposan átdolgozta a Firaxis csapata. Ezúttal is valamilyen szinten egymásra épülnek bizonyos technológiák, ám sokkal kevésbé hierarchikus a rendszer, mint a korábbi játékokban. Mindennek az alapja a lakóhely (habitation), e körül egyre szélesedő körben helyezkednek el a különféle technológiák. Szintén újdonság, hogy minden egyes fő fejlesztés alatt találunk egy-két további altechnológiát is, amelyeket értelemszerűen csak akkor tudunk kifejleszteni, ha az alapjuk már adott. Ez végeredményben kellően sokrétű, változatos és sokáig tartó fejlődési vonalat eredményez, ami ugyanakkor sokkal átláthatóbb is lett.

A Civilization: Beyond Earth látványvilága egész meggyőző lett, de sikerült megőriznie a régimódi stílusát is. Ne számítsunk videokártya-izzasztó effektorgiára, inkább a minimalista megoldásokat helyezték előtérbe a fejlesztők. Ez persze nem azt jelenti, hogy visszasüllyedtünk az első Civilization ikonjainak szintjére, csak épp a modellek kicsit elnagyoltak, ahogy a térkép és úgy általában minden. De ezt már régen megszokhattuk a sorozattól, mondhatni a készítők a „jón ne változtass” elvet követték.
Amikor néhány héttel ezelőtt volt szerencsém kipróbálni a játék egy korai változatát, akkor még komoly gondok adódtak a teljesítménnyel, rendre beszaggatott a játék. Szerencsére ennek a végleges változatban már nyoma sincs, végig gond nélkül futott a teszt során. Sajnos ugyanez már nem mondható el az előzetesben tapasztalt kisebb-nagyobb grafikai hibákról, amelyek közül néhány most is felbukkant. Nem jelentős gondok ezek, de azért tudják rontani az ember hangulatát.
Hangok terén nincs semmi extra, a zenék most is nagyon rendben vannak, sikerült a témához remekül illő nagyzenekari sci-fi muzsikákkal kitölteni a hátteret. Cserébe az egyéb hangeffektek pusztán... vannak. Se nem jók, se nem rosszak.

Sid Meier's Civilization: Beyond Earth

A Civilization: Beyond Earth számomra összességében egy picit csalódás volt. Ez most fura lehet, mert eddig alapvetően pozitívan beszéltem róla, de meg is magyarázom. Csalódás, mert igazán érdemi újítást nem hozott – hacsak az alapvető környezetváltozást nem vesszük annak. Csalódás, mert valahogy a korábbi részekre jellemző grandiózusság ebből most hiányzik. Alig merültem bele egy-két órára kis kolóniám felvirágoztatásába, máris elveszett az újdonság varázsa és nem nagyon volt késztetés, hogy újabb és újabb technológiákat fejlesszek ki. Akár azt is mondhatnám, hogy minden, amit a Beyond Earth nyújt, még elfért volna egy Civilization V DLC-ben is – igaz, egy piszok vaskos DLC-ben.
Ezzel együtt bátran merem ajánlani a sorozat összes rajongójának, mert így is kellemes időtöltést fog nyújtani. Érezték a fejlesztők, hogy öt rész után illene valamit újítani, és végül is, ha nem vagyok szőrös szívű, akkor ezt meg is tették, sikerült is nekik. És ahogy a Firaxist ismerem, a következő években – egy esetleges Civilization VI titkos fejlesztése mellett – érkezni fognak az újabb és újabb DLC-k a játékhoz, amelyek révén idővel a tartalom is bőven elegendő lesz. ■

Sid Meier's Civilization: Beyond EarthSid Meier's Civilization: Beyond EarthSid Meier's Civilization: Beyond EarthSid Meier's Civilization: Beyond EarthSid Meier's Civilization: Beyond Earth

értékelés

Sid Meier's Civilization: Beyond Earth

Sid Meier's Civilization: Beyond Earth
Pozitívumok
  • Jón ne változtass... nagyot!
  • Aki az eredeti szériát szerette, ezzel is jól fog szórakozni
  • Egyszerre hagyományőrző és újító
Negatívumok
  • Kisebb hibák még akadnak benne
  • Hiányzik belőle a korábbi részekre jellemző grandiózusság
  • Nehéz eldönteni, hogy kevés tartalmú alapjáték vagy bőséges tartalmú Civ5 DLC készült
8,0
grafika 8
hangok 7
játszhatóság 9
hangulat 7

hozzászólások (3)

VodevilX
VodevilX 2014.10.23. 20:08
Kb sejtettem, hogy ilyesmi lesz a fogadtatás. Bár ez nem is baj, már nagyon jól tudhatjuk, hogy a civ sorozat a kötelező 2 kieg lesz olyan, amilyennek lennie kell! Ettől függetlenül abban sem kételkedtem, hogy nem lesz jó játék. Az a baj, csak, hogy az V-el is, ahogy ezzel is inkább lebutították, ami régen komplexen is jól működött. Ugye Civ IV talán a legjobb a sorozatban ehhez képest az alap Civ V nem volt valami nagy szám megjelenésekor, és úgy hallottam ez sem kifejezetten Alpha Centauri szinten van... de mint mondtam, kieg nélkül! Majd 2 év múlva, mikor másodjára adják ki és a COMPLETE GOTY MINDEN BENNE VAN EDITION jelenik meg :p
ivanova36
ivanova36 2014.10.29. 14:16
Másodvélemény 10 órás 500 körös bukta után, sok spoilerrel.

Nem tartom magam feketeöves Civ játékosnak, inkább csak amolyan casualnak. Civ5 kb 300 órája után estem neki a Civ:BE-nek és első benyomásaim vegyesek voltak. Első és legszembetűnőbb számomra az információáradat volt amivel a játék az első 1 órában bombázott. A játéktéren keresztül olyan mértékben özönlött az info hogy néha feldolgozni is nehéz volt. Pénz nincs. Van helyette viszont Energia, ami = korábbi Pénz. Semmi extra. Élelem-gyártás-műveltség-tudomány szinte ugyanúgy üzemel, mint eddig, de bejött mellé az Egészség, ami a boldogság szinonimája és az Affinity mely erősen befolyásolja a kolóniánk életét. Nem mindegy milyen ütemben haladunk a befolyásolásával, mert könnyen katonai hátrányba kerülhetünk, ami nem szerencsés egy barbároktól mentes, ám helyi őslakos Alienekkel teli bolygón. A stratégiai nyersanyagok is szép számmal gyarapodtak, ahogy a fontosabb kereskedelmi termékek is, összességében a játéktéren nálam nem volt 10 hexa sugarú kör ahol ne lett volna valami speciális nyersanyag, ami a játékkezdetétől fogva ott virított, kivéve a nyílt óceán. Lassan haladva sajnos a helyi Alienek az elején nagyon megszorongattak és a katonai egységeimet a játék jó 1/3-áig oneshotolták, különösen a Krakenek és a Trashermaw csápok. Kis idő kellett mire az Affinity szintem olyan magas lett, hogy keményebb katonai egységek már sikerrel vették fel a harcok ezekkel a lényekkel. És itt jön be a másik fájó pont, noha ez nem kifejezetten stratégiai játék a katonai egységek számát kicsit keveselltem. Nem kell egy Total Annihilation féle 200+ egységnyi arzenál, de tengerre és levegőbe hasznos lett volna pár alternatíva. Ám a katonai egységek fejlesztése a Civ5-el ellentétben már nem egyesével történik, hanem az összes meglévő egyszerre fejlesztőtik fel. És itt a következő csavar a történetben. Döntéseket kell hoznod a játékban jóformán 20 percenként. Nem olyan szintűt hogy most keletre vagy nyugatra terjeszkedj. Az ilyen döntéseket helyre lehet hozni, ha tévesnek bizonyultak. Ám a Civ:BE-ben az Affinity és a feladatok döntései nem visszavonhatóak, nem megváltozathatóak. Ennek megvan a maga előnye és hátránya is. Pl katonai egységnél dönthettem, hogy a terepviszonyokat ne vegye figyelembe a lövésnél, vagy ha 1 kört nem mozgatom, legyen eggyel nagyobb a lőtávolsága. Ha itt rosszul döntesz, akkor az akár a játékodba is kerülhet, hiszen nem tudod korrigálni. Legalábbis én nem találtam rá lehetőséget. És ha már említettem a feladatokat. Folyamatosan érkeznek a feladatok és döntéshelyzetek, melyeket mérlegelni kell, ám én gyakran az aktuális helyzetem alapján döntöttem. Ilyen Döntés volt pl hogy az Augemented emberek letelepedhetnek-e nálam. Ha nem, akkor a Harmony Affinithez kaptam egyet. Ha igen, a Purify és Engineer Affinitikhez kaptam egyet. Mivel ekkor csak egy Purify pont kellett a köv szinthez és a Roverek fejlesztéséhez, Purify felé mentem. Kb 200 körrel késöbb ehhez kapcsolódó Döntés jött: Az Augmentedek nem tudtak beilleszkedni, mi legyen: alakítsuk őket emberekké vagy távolítsuk el őket a népességből. Emberré alakítottam mert az az Harmonyhoz adott plusz 1-et, ami kellett az egészségesebb élethez a lakóim számára.
Döntéseket kapsz, amikor romokat és feltárni való csontokat, elhagyott városokat találsz. Kellemes színfoltja a játéknak ez a döntéskényszer, de helyenként bosszantó is. A kémkedés is része a játéknak, ami meg is keserítheti az életünket. Védekezni alig lehet ellene, különösen, ha a sok várossal rendelkező játékstílust kedveljük. További újítás a műholdak használata melyek ugyanúgy lehetnek fegyverek, mint műveltségnövelők vagy teleportok kontinensek között. Egy a közös bennük: ha fellőtted az bizony le fog esni, 20-60 kör múlva, vagy amíg le nem lövik. Persze nem kell itt Planetary Annihilation féle Orbitális háborúra gondolni, de kellemesen kiegészítette a földszintes harcteret. A grafika színesebb, mint a Civ5, a Csodák felépítése után hallható idézetek hangulatosak, a zene remek, a kihívás adott.
Számomra a non plusz ultra az lett volna, ha rátelepszik a meglévő Civ5-ömre, ahol beállíthattam volna a játékban, hogy meccs, 1000 kör, Civ5+Civ:BE, és Civ5ben amint legyártottam és leszállítottam az űrhajóm alkatrészeit, átváltott volna a kilövésre és irány az új bolygó, ahol folytatódott volna a megkezdett meccs, kolónia építés és terjeszkedés, átalakított "népcsoporttal", érkezés sorrendben, Civ:BE módra.
Így viszont olyan érzésem van, mint a Sims szitu volt nem is olyan régen, hogy az újabb verzió éppen csak jobb volt, mint a korábbi alapjátéka, de a kiegészítőket újra eladták hozzá. Itt is már várom a különféle DLC-k megjelenését, újabb népcsoportokkal, katonai egységekkel, pályákkal, akár Föld vagy éppen Azerothi-Outlandi-Dreanori elrendezésű kontinensekkel. Csak azt sajnálom, hogy ezek nem kerültek bele egyből.
Végeredményben kellemes szórakozás volt ez az első 10 óra vele, és még továbbiakra számítok de nem felhőtlen az öröm.
Blade Runner
Blade Runner 2014.11.06. 16:34
Sok tekintetben egyetértek azokkal, akik számra a játék akár CIV V kiegészítőként is megjelenhetett volna. A játék alapjai változatlanok, ráhúztak egy új grafikát, átdolgozták a barbárokat alienekre (szerencsére ezek sokkal kevésbé vérszomjasak, ha nem mászkálunk közel a fészkükhöz és nem lövöldözünk rájuk, általában nem bántanak), nagyon hasonlít a két játékban a kultúra szerepe, sőt szerintem a CIV V BNW kultúrája még jobb is. Talán majd a következő DLC-ben. A diplomáciát szinte egy az egyben vették át.
Ami valóban forradalmi az az affinity. Sokkal jobban befolyásolja a játékmenetet, mint mondjuk a vallás a CV V-ben. A kutatás is sokkal több teret ad a stratégiának, mint a korábbi CIV játékok. Talán a legjobb kutatási megoldás az összes eddigi CIV jellegű játékban, amivel játszottam.
Az továbbra is nagy fájdalmam, hogy nem is próbáltak valamilyen grandiózusabb befejezést összepakolni a végére, ha valaki nyer vagy veszít. Jön egy kis képernyő az adott győzelmi helyzethez (vagy egy a játék elvesztéséhez), valaki felolvassa a szövegét és kész. Amikor valaki órákat töltött egy játékkal, legalább egy rövid videót és valamilyen értékelést megérdemelne, főleg a játék hangulatának tenne jót. Ebben sokkal jobbak voltak a CIV korábbi részei, meg az Alpha Centauri :love: is.
Ami igazán hiányzik az a tengeri (vagy tengeralatti) városok. A Call to Power II-ben főleg az tetszett, hogy a tenger fenekén is lehetett városokat létrehozni, és ezek a környéken található tenger alatti erőforrásokat használhatták. Remélem lesz olyan DLC, ami legalább az Alpha Centauri lehetőségeit adja hozzá a Beyond Earth-höz, ahol a vízfelszinén lehetett városokat alapítani, meg a környékét fejleszteni.
Így, ebben a formájában a játék vegyes benyomást keltet bennem. Látom benne a lehetőségeket, imádom akutatási részt, szuper az affinity, nagyon élvezem a játékot, de még jobban várom azokat a DLC-ket, amikkel azt a pár részt turbózzák fel, ahol még hiányérzetem van.
cikkajánló

Transport Fever

...avagy amilyennek a Train Fevert megálmodták.

Dishonored 2

Bosszúvágy 2.0 impresszionista, steampunk köntösben.

Shadow Tactics: Blades of the Shogun videobemutató

A játék első küldetésébe pillanthattok be videónkban.

Planet Coaster

Végre megjelent egy modern elvárásoknak megfelelő vidámparképítő játék

Call of Duty: Modern Warfare Remastered

Modern hadviselés posztmodern köntösben?