Watch Dogs 2
Bejelentkezés
Elfelejtett jelszó

Regisztráció
[x]

maradj bejelentkezve

Ismertető/teszt

Mad Max

Mad Max

Ha tetszett a Mad Max: Fury Road, akkor valószínűleg a játék is fog.

2015.09.09. 14:55 | szerző: GeryG | Ismertető/teszt

Bevallom töredelmesen, nem vagyok az a kimondottan nagy Mad Max rajongó. Hogy őszinte legyek, az eredeti trilógiát is csak sokéves késéssel pótoltam be, de akkor már melegében megnéztem az idén moziba került új filmet is. Igazából nem csalódtam, pont azt kaptam, amit vártam: egy látványos poszt-apokaliptikus akciófilmet, amelyben zseniális autómutánsok száguldoztak a sivatagban.
Az Avalanche Studios játékával, a Mad Max-szel először a 2013-as gamescomon találkoztam, ahol még úgy is felkeltette kíváncsiságomat, hogy akkor még nem láttam a filmeket (tudtátok egyébként, hogy már 1990-ben is volt egy Mad Max játék a Mindscape jóvoltából? Én sem...). A stúdió legismertebb sorozatát, a Just Cause-t egyébként is nagyon szeretem, szóval dörzsöltem a tenyeremet, hogy vajon ebből a témából mit tudnak kihozni. Azóta eltelt bő két év, a játék pedig szeptember elején meg is érkezett, le is csaptam rá. Egyet már most elárulhatok: ez bizony nem Just Cause...

Mad Max

Az Avalanche Studios igyekezett TPS-ekről szerzett tudásának legjavát belesűríteni a játékba.Ahogy minden ismertetőmet, ezt is a történettel kezdeném... ha tudnám. De ahogy a Mad Max: Fury Roadnak, úgy a Mad Max játéknak sem túl szofisztikált a sztorija: címadó hősünkre a semmi kellős közepén csap le a filmből ismert Immortal Joe még őrültebb fia, Scabrous Scrotus és bandája. Egy kisebb csihi-puhi után Max maradandó emléket hagy a gonosz koponyájában egy láncfűrésszel, de az még így is könnyedén lehajítja a száguldó kamionról. Hősünk a porban heverve tehetetlenül nézi végig, ahogy a banda elszáguld a naplementében, ráadásul magukkal viszik imádott járgányát is (plusz ruháit, fegyvereit, vizét és úgy általában a gatyáján kívül mindenét). Nincs más hátra, mint a nemes bosszú, ám ennek útja vérrel és verejtékkel van kikövezve, vagyis nem lehet csak úgy nekirontani a pusztaságok egyik leghatalmasabb urának. Előbb új verdát kell építeni, barátokat kell szerezni és ki kell találni valami hatásos tervet is. Nos, nagyjából erről szól a Mad Max: a bosszú keserves útjáról.

Az Avalanche Studios az évek során bőséges tapasztalatot szerzett a TPS játékokról, tudásuk legjavát pedig igyekeztek belesűríteni a Mad Maxbe is. Talán egy picit túlzásba is estek. Ha valamelyik ismert videojátékos műfajba kellene besorolnom a játékot, akkor azt mondanám, a Mad Max egy akció-szerepjáték, de ez sem fedné teljesen a valóságot. Van itt minden: bázisépítés (bizonyos formában), karakter- és autófejlesztés, végtelen nyersanyag utáni kutatás, rengeteg verekedés és persze mindennél több száguldás a pusztaságban.

Mad Max

A játékmenet gerincét a száguldás, a verekedés és a folyamatos fejlődés adja.A játékmenet gerincét lényegében három dolog adja: a száguldás, a verekedés és persze a folyamatos fejlődés. A történet elején megismerkedünk Chumbuckettel, a kissé fogyatékos autószerelővel, aki leghűségesebb társunkká is válik. Mivel régi autónkat elrabolták tőlünk és apró darabokra bontották, tőle kapunk egy másikat, ám ez eleinte leginkább egy garázstuning gokartra emlékeztet bukókerettel. Ahhoz, hogy az elődjéhez méltó halálosztóvá váljon, rengeteget kell rajta dolgozni, ehhez viszont alkatrészekre és persze pénzre van szükség. Mivel ebben az elpusztult világban a hagyományos értelemben vett pénznek vajmi kevés értéke maradt, így a fizetőeszköz az egyszerű fémhulladék lett. Ezt mindenfelé megtaláljuk a kisebb-nagyobb táborokban és az utakat szelő, általunk levadászott autókban is, valamint idővel a mi oldalunkra állított táborok is „adóznak” nekünk. Ha pedig van elég pénz, jöhetnek a fejlesztések. Mint említettem, Maxet és autóját, a Magnum Opust is apránként jobbá és jobbá kell tennünk, különben hamar elbukunk a homokdűnék közt. Fejlesztési lehetőség pedig akad bőven. Javíthatunk az autó motorján, irányíthatóságán, de felszerelhetjük egy halom védő- és támadóeszközzel is: ütközőket, lángszórókat, késeket és hasonlókat aggathatunk rá, kampóvetőt építhetünk bele. És hogy minél elrettentőbb legyen, koponyákkal és festésekkel is díszíthetjük. Emellett vannak speciális, küldetésekhez kötött fejlesztések is.

A tuti verdához persze kőkemény sofőr is kell, ezért Maxet sem hagyhatjuk eltunyulni. Ahogy az Opust, úgy őt is két szinten lehet fejleszteni. A játék bármely szakában alakíthatunk a fizimiskáján (új ruhát adva rá, ami növeli a védelmét, vagy egyszerűen megváltoztatva a szakállát, aminek totál semmi gyakorlati haszna – de a Mel Gibsonos A rettenthetetlenes kék arcfestés hatalmas poén), nagyobb tölténytárakat, erősebb fegyvert adhatunk neki, valamint új közelharci támadásokat taníthatunk neki. Ezek persze mind szintlépéshez vannak kötve, de az meg elég gyors folyamat. Emellett pedig van a pusztában egy titokzatos alak, aki látszólag rengeteget tud Max előéletéről. Nála az általános tulajdonságait erősíthetjük, mint az életerő vagy a fosztogatás hatékonysága.

Mad Max

A Mad Max alapvetően tekinthető autós játéknak is, hiszen időnk nagy részét a volán mögött töltjük. Ehhez képest szerintem az autók irányítása egy picit elnagyolt lett, időbe telik hozzászokni. Cserébe a verekedés az első néhány mozdulat után már az ember kisujjában lesz – mivel mindössze két billentyű vad nyomogatásában ki is merül. Az egész rendszert a Batman: Arkham szériából emelték át: támadunk, támadunk és támadunk, majd mikor egy ikon jelzi, hogy valaki készül megütni, egyszerűen kivédjük azt és kontrázunk. Egész látványos bunyók kerekednek így, főleg, amikor a kézifegyverek is előkerülnek, de Max a tereptárgyakat is előszeretettel felhasználja. Mindezt pedig megspékelték a haraggal is, ami harc közben egyre növekszik bennünk. Ha elér egy szintet, Max sokkal erősebbé válik, és olyankor egy egész seregnyi War Boy-jal is könnyedén elbánik.

A más játékból „lopás” egyébként sok helyen tetten érhető. Az említett verekedés mellett a bázisok elfoglalása, és ezáltal a térkép egyes zónáinak felszabadítása egyértelműen a Far Cry 3-ból és 4-ből származik. A légballonokból való körbekémleléssel a térkép fontos helyeinek felmérése pedig az Assassin’s Creed tornyaira emlékeztet gyanúsan. Még szerencsétlen Chumbucket is egy egyszerű Quasimodo koppintás. Persze mindez nem baj, mert mindenhonnan a jól működő dolgokat emelték át, amik így itt is rendben vannak. Csak valahogy olyan érzést keltenek, mintha az Avalanche Studiosnak semmi egyedi ötlete nem lett volna.

Mad Max

És ha már említettem a térképet és a zónákat. A játéktér egészen hatalmas, a térkép egyik sarkából a másikba még autóval is nagyon sokáig tart eljutni. A pusztaságot kisebb-nagyobb zónákra osztották, amiket persze Scabrous Scrotus felügyel. Befolyását a táborainak felszámolásával (és a mi oldalunkra állításával), a madárijesztőinek és mesterlövésztornyainak elpusztításával, valamint az egyes konvojok eltérítésével tudjuk csökkenteni. Emellett rengeteg semleges táborhely is van, ami kizárólag a fémhulladék és a lőszer (utóbbi piszok ritka) begyűjtése miatt fontos. Sajnos ezek a folyamatos loot-utak hamar nagyon unalmassá válnak. A végeláthatatlan autózáson viszont a gyorsutazás opció segít valamelyest.

Egy rövid bekezdést szánnék még a vége előtt a grafikának is: a Mad Max látványvilága borzasztó – a szó jó és rossz értelmében is. Jó, mert remekül visszaadja ezt a poszt-apokaliptikus pusztaságot a maga sivatagaival és kanyonjaival, a táj gyakran nagyon lehangoló. De hát a Mad Max világa pont ilyen, ezt pedig tökéletesen eltalálták. Ugyanakkor a baj az, hogy a grafika a legnagyobb jóindulattal is legfeljebb közepesnek mondható. A karakterek még általában rendben vannak, az autók sem olyan rosszak. De valahogy az egész nem áll össze. Olyan ütött-kopott a látvány és ez most nem a témának dicséret, hanem a kivitelezésnek kritika.

Mad Max

Annak ellenére, hogy a játékmenet talán egy picit túl is lett zsúfolva, hogy az ötletek jó része máshonnan lett „lootolva”, valamint a látványvilág sem fér be napjaink legjobbjai közé, a Mad Max nem lett rossz játék. A hangulata miatt nemcsak a filmek rajongói szórakozhatnak el vele, hanem a semleges játékosok is. Erre én vagyok a legjobb példa: én is jól elvoltam vele. Aki pedig szereti ezt a világot, azt nagyon könnyen beszippantja majd az atmoszféra, nem fogja megunni a War Boyok végtelen püfölését és az autómutánsok vadászatát. Ők még a történetben is meg fogják találni a mondanivalót. ■

Mad MaxMad MaxMad MaxMad MaxMad MaxMad MaxMad MaxMad MaxMad MaxMad MaxMad MaxMad MaxMad MaxMad MaxMad MaxMad MaxMad MaxMad MaxMad MaxMad Max

A Mad Max PC-re, PlayStation 4-re és Xbox One-ra jelent meg. A cikk a PC-s verzió alapján készült.

értékelés

Mad Max

Mad Max
Pozitívumok
  • Egész jól átjön a Mad Max hangulat
  • Kellően összetett játékmenet
  • Hatalmas játéktér
Negatívumok
  • A látványvilág jó indulattal is legfeljebb közepes
  • A sztori küldetései mellett hamar unalmassá válnak az egyéb teendők
  • Látványosan máshonnan nyúlt ötletek
Mad Max
A legutóbbi Mad Max cikkek, hírek

hozzászólások (3)

roland_93
roland_93 2015.09.09. 17:18
Nagyon durván silány lett a látvány a promókhoz képest, amikor első gameplay trailer kijött csak néztem hogy mivan?
McCl@ne
McCl@ne 2015.09.09. 17:31
Tény, hogy a játék nem túl szép, de mozgás közben nyilván nem elemezzük a részleteket, és úgy azért inkább a "hangulatos" jelző jut eszembe, mint a "közepes". A harc dinamikája és az üldözések sebessége kárpótol, illetve a középszerű ( :P ) gépek tulajdonosai is nyugodtan tolhatják maximum látvány mellett, jól van optimalizálva!
roland_93
roland_93 2015.09.13. 18:13
Előző hozzászólásomhoz kiegészítés:
Bár a grafika nem a legjobb, ha a Fury Road tetszett akkor a játék is fog. Azon kevés új játék közé tartozik amik a hangulattal annyira megfognak hogy minden hibáját elnézed. Mert vannak. Repetitív, kissé csúnyácska, a sztori pont annyira komoly mint várható egy akciójátéktól, de nem érdekel, mert annyira adja a hangulat hogy így is egyhuzamban órákra leköt.
És bár látványosan nyúl más játékokból, valahogy mégis rendben van, mert a jó dolgokat nyúlja és gyúrja össze egy egész korrekt valamivé. :D
(A grafikához képest viszont indokolatlanul magas a gépigény, tested on a Lenovo y510p)
cikkajánló

Transport Fever

...avagy amilyennek a Train Fevert megálmodták.

Dishonored 2

Bosszúvágy 2.0 impresszionista, steampunk köntösben.

Shadow Tactics: Blades of the Shogun videobemutató

A játék első küldetésébe pillanthattok be videónkban.

Planet Coaster

Végre megjelent egy modern elvárásoknak megfelelő vidámparképítő játék

Call of Duty: Modern Warfare Remastered

Modern hadviselés posztmodern köntösben?