Watch Dogs 2
Bejelentkezés
Elfelejtett jelszó

Regisztráció
[x]

maradj bejelentkezve

Ismertető/teszt

Cradle

Érdekes látványvilágú sci-fi játék érkezett egy ukrán fejlesztőcsapattól.

2015.09.26. 10:10 | szerző: Phoenix | Ismertető/teszt

A kalandjátékok kedvelői ritkán vannak elkényeztetve igazán részletesen kidolgozott játékokkal. Bár érdekes világokat láthattunk már párat, de azok a játékok leginkább a retro vonalon mozogtak. A Cradle azonban a képek és videók alapján is igazi csemegének ígérkezett.
Egy FPS-nézetű kalandjátékot kaptunk, szabad mozgással, azaz ezúttal nem egy point-and-click játékkal állunk szemben. A lényege mindenesetre a szokásos: összeszedünk dolgokat, használjuk egyiket a másikkat, összekombináljuk vagy elolvassuk azokat stb.

Cradle

A Cradle sci-fi (látvány)világa nagyon érdekes, tulajdonképpen ez az, ami leginkább felkeltette az érdeklődésemet. Bár azért túl nagy, nyitott világra ne számítsunk, tulajdonképpen az egész játék két kisebb helyszínen és a környezetükben játszódik. Eltekintve attól, hogy a játék elején felébredünk, úgy, hogy elvesztettük az emlékezetünket – ami azért valljuk be, nem túl eredeti –, a sztori érdekesen indul. Aztán viszont annyi kis követhetetlen részletre tagozódik – a szó szoros értelmében is, ugyanis minden kis papírfecnit el tudunk olvasni –, hogy az ember hamar elveszti az érdeklődését. De ha nem, akkor is olyan módon végződik, mintha a fejlesztők maguk sem tudták volna már követni a dolgokat...

Cradle

A látványvilág nemcsak érdekes, de kifejezetten szépen kitalálták és jól ki is dolgozták. Példának okáért a mongol sztyeppéken lévő jurtánk mellett lebegő villamosok közlekednek – azért valljuk be, ilyet máshol még nem láttunk. :-) A grafikai megjelenítésért a nem túl elterjedt Unigine engine felel. Talán ezért, talán optimalizálási hiányosságok miatt, de néha a játék indokolatlanul beszaggat, egyes opciók, mint például a V-sync nem működnek, de különösebben zavaró problémák szerencsére nincsenek vele.

Cradle

Hanghatások tekintetében már kicsit “szétszórtabb” a játék. A zene kifejezetten kellemes, a cikk írása közben is azt hallgatom, már csak az alaphangulat miatt. Sok szereplő nincsen a játékban, az Ida nevű cyborg szinkronhangja például teljesen rendben is van. No de főhősünké... nos, az valami rettenetes. Nem tudom, miért csinálnak ilyeneket, de több olyan játékot is tudnék mondani, amelyek úgy általában teljesen rendben vannak, vagy akár kifejezetten nagy címek, és csak a főhős rettenetes hangja zökkenti ki a játékost. Mondhatnám, hogy a Cradle az egyik ilyen, de itt sajnos vannak még más gondok is. (Számomra amúgy a Deus Ex: Human Revolution az egyik példája az említett „jelenségnek”.)

A legkomolyabb problémák azonban számomra a játékmenet körül kezdődnek. A Steam adatlap műfajmegjelölése alapján kalandjátékra számítottam, azonban a Cradle-nek nem sok köze van hozzájuk. Egy kalandjátékban ugye vagy logikusan, vagy a kontextus alapján ki kell valamit találni, ami segít a továbbjutásban. Na mármost, itt – példának okáért – a korai feladatok egyike az, hogy találunk egy tabletet, amelyhez kell egy négyjegyű PIN-kód. Ezt pedig a következőképpen kapjuk meg: egy bizonyos fa gyümölcséből főzött, bőven megsózva készült kajával csalogassunk oda egy sast, amelynek a mellényében belülre fel van írva a négyjegyű szám. Gyümölcsből... főzve... sózva... egy sasnak... akinek a mellényében... Kérném szépen, tegye fel a kezét, aki ebben bármi logikát lát! Ráadásul az egész folyamatot leírták nekünk, olyan részletességgel, hogy „vedd elő a megfelelő fazekat, tegyél a tűzhelybe papírt meg fát” stb. Tehát a klasszikus értelemben vett kalandjátékstílustól rettenetesen messze vagyunk. Inkább mondanám hidden objectnek, de annak is elég kemény, mert néha olyan dolgokat kell megkeresnünk, amiről halvány fogalmunk sincs, hogy hogy nézhet ki, néha meg teljesen véletlenszerű dolgok között kell kutakodnunk.
És akkor jön a hab a tortára: néhol egy olyan minijátékra váltunk át, amelynek abszolút semmi köze a játékhoz. Sem kidolgozottságban, sem stílusban, sem semmiben, és úgy alapjában véve egyáltalán nem jó vele játszani. A fejlesztők is érezhették, hogy ez ide nem feltétlenül passzol, úgyhogy valamilyen módon ezeket a részeket át lehet ugrani, de én inkább megcsináltam, hogy meggyőződéssel mondhassam: ennek itt bizony semmi értelme... Ráadásul amúgy a játék egésze egy egységként van kezelve, töltés nincs sehol, csak amikor erre a minijátékra váltunk, és vissza. De itt viszont elég sok... Minderre jön még az is, hogy mentés csak automatikusan történik bizonyos szakaszonként, és tekintve, hogy elég bug-gyanús dolgok miatt lehet elveszíteni sok játékidőt felemésztő előrehaladást, ez bizony eléggé idegesítő.

Cradle

Ha a Steam adatlapon azt látom, hogy „többnyire pozitív felhasználói értékelés”, meg kalandjáték, meg puzzle, akkor nagyon nem erre számítok, amit kaptam. És ha most, hogy már tudom, mire számítsak, elkezdeném újra – amit egyébként nem tennék –, akkor sem tetszene jobban. Alig nyújt többet, mint amit a screenshotokon is láthatunk, a Cradle-nek talán a zenéje az, amit kiemelkedőnek nevezhetnénk, de akármilyen jó is legyen egy játék háttérzenéje, ennyi pénzt nem érdemes adni érte. ■

Cradle
CradleCradleCradleCradleCradleCradle

értékelés

Cradle

Pozitívumok
  • Jól kitalált, egyedi környezet
  • Szép grafika
  • Kellemes háttérzene
Negatívumok
  • Az egész játék nem az a stílus, amit ígérnek, és nehéz is lenne behatárolni, hogy mi
  • A minijáték különösen rossz
  • Főhősünk hangja kiábrándító
  • Szakaszos (checkpoint) mentés
  • Optimalizálatlan
Cradle
A legutóbbi Cradle cikkek, hírek

hozzászólások (0)

cikkajánló

Transport Fever

...avagy amilyennek a Train Fevert megálmodták.

Dishonored 2

Bosszúvágy 2.0 impresszionista, steampunk köntösben.

Shadow Tactics: Blades of the Shogun videobemutató

A játék első küldetésébe pillanthattok be videónkban.

Planet Coaster

Végre megjelent egy modern elvárásoknak megfelelő vidámparképítő játék

Call of Duty: Modern Warfare Remastered

Modern hadviselés posztmodern köntösben?