Bejelentkezés
Elfelejtett jelszó

Regisztráció
[x]

maradj bejelentkezve

Ismertető/teszt

Project Zero: Maiden of Black Water

Project Zero: Maiden of Black Water

Hosszú évek után ismét Európába látogat az egyik legrémisztőbb horrorsorozat.

2015.10.30. 11:45 | szerző: gregmerch | Ismertető/teszt

A klasszikus túlélőhorror játékok egyik nálunk talán kevésbé ismert, ám annál jelentősebb képviselője a Project Zero, vagy ahogy a tengerentúlon ismerik, a Fatal Frame sorozat. A játék 2001-ben debütált az akkori, hatodik generációs konzolokon, és hamarosan mint a játéktörténelem legfélelmetesebb alkotásainak egyikét tartották számon. Ez különösen igaz a második epizódra, a Crimson Butterfly-ra, amely a legtöbb ilyesfajta témájú rangsorban minimum a top tízben, de jó eséllyel az első három között szerepel. Én jó pár esztendővel ezelőtt találkoztam az alaptrilógiával, amelytől a mai napig a hideg ráz ki, a szó legjobb értelmében. Sajnos az időközben Nintendo-exkluzívvá avanzsált széria negyedik része nem került ki Japánból – persze nem hivatalos változatok keringenek a nagy éterben –, de az ötödik, immár Wii U kizárólagos epizód, a Maiden of Black Water már kontinensünkön is elérhető lett.

Project Zero: Maiden of Black Water

A külső nézetes széria alapkoncepciója rém egyszerű: adva van egy kísértetek járta, romos ház, illetve annak környezete, ahol valami szörnyűség történt valamikor a múltban. A főhős (vagy főhősök) ezt kell, hogy felderítse, természetesen mindenféle iratok és egyebek segítségével, ahogy azt a műfaj meghatározó alkotásaiból már megszokhattuk. Rendszerint valaki, aki közel áll hozzá, eltűnik az adott épületben, és ő ezt a személyt igyekszik felkutatni, amihez elengedhetetlen a régre visszanyúló titkok és rejtélyek felgöngyölítése is. A csavar ott van, hogy bizony a ránk leselkedő szellemek és egyéb démonok csakis egy különleges fényképezőgépen, a Camera Obscurán keresztül láthatók. Egyetlen fegyverünk a különböző erősségű filmtekercsekben rejlik, amelyekkel kivakuzhatjuk őket a (túl)világból. Ezeket egyébként érdemes nem pazarolni, tekintve, hogy igencsak szűkmarkúan osztogatja a játék. Kameránk sebzésének erőssége a film típusán kívül az ártó lelkek közelségétől és a befókuszált testtájékuktól is függ. Emellett különféle lencsékkel és egyebekkel fotómasinánkat is felfejleszthetjük, ami szintén sokat javít annak képességein.

Project Zero: Maiden of Black Water

A Maiden of Black Water című epizód Japán egy elátkozott vidékén, a Hikami hegy közelében játszódik. Számos öngyilkosság történt itt az évszázadok során, amelyek mind a vízzel voltak kapcsolatosak, és amelyek esetén az itt élő szirének segítették át gondolatolvasó képességük segítségével a szerencsétlen halni vágyókat békésen a túlvilágra. Idővel aztán a jó szándékú hölgyek túlontúl érzelgőssé váltak, ezért feláldozták őket, hogy „örök virágokká” válva megakadályozzák a holtak földjén lakozó gonosz erő, a Yomi kiszabadulását, és megőrizzék a két világ egyensúlyát. A sztori elején egy fiatal iskolás lány tűnik el rejtélyes körülmények között. Eszméletét visszanyerve egy ódon ház vizes pincéjében találja magát, kísértetekkel körülvéve. Menekülés közben aztán találkozik az épületben lakozó rossz szellemmel, aki se szó, se beszéd, nekiront...

Project Zero: Maiden of Black Water

A fejezetekre osztott történet során három szereplőt irányíthatunk, akik mind másért mennek a Hikami hegyre. Ők Yuuri Kozukata, aki képes visszahozni a halottakat az élők birodalmába, Ren Hojo író, aki új könyvéhez gyűjt inspirációt, illetve a múltját kutató Miu Hinasaki. Mindhárman valamiféle ismeretségben vannak egymással, a kamerát saját, speciális módokon is tudják alkalmazni (például sorozatfelvétel módban), és a több szálon futó történetben más és más szeletét ismerik meg a rejtélyeknek, illetve saját múltjuknak.
Az igazi, hamisítatlan „japánhorror”-hangulatot természetfeletti jelenségek, mitológiai utalások és bonyolult, a történések szempontjából nagy jelentőséggel bíró interperszonális kapcsolatok teszik teljessé. Sajnos a rejtvényfejtés gyakorlatilag teljesen hiányzik ebből a részből, helyette úgy találhatunk meg tárgyakat, hogy a megfelelő szögből fotózzuk le a környezet egy darabját. További frusztráló dolog az a metódus, hogy miután meglelünk valamit, azért lassan ki kell nyújtanunk a kezünket, miközben rendszeresen és túl sűrűn ragadja meg karunkat egy szellem, kisebb sebzést okozva nekünk. Ez túl sokszor és túl feleslegesen fordul elő, így abszolút nem félelmetes, sőt, sokkal inkább zavaró. Ezúttal – a vizes témára reflektálva – egy ázottságmérő sáv is az interfészre került. Ha karakterünk túlzottan nedves, akkor sebezhetőbbek leszünk, ugyanakkor fotóink precízebbeké és pontosabbakká válnak, ami egyfajta büntető-jutalmazó rendszert ad a repertoárba. Érdekességként – és a Tecmo verekedős sorozatával, a Dead or Alive-val való átfedés gyanánt – egy fejezet erejéig Ayane-nel is lehetünk, aki azonban nem alkalmazza a Camera Obscurát, így bujkálni vagy menekülni kénytelen a rá leselkedő démonok elől, illetve rövid időre láthatatlanságba is képes burkolódzni. A nyögvenyelős, lineáris, mintegy másfél órás oktatórészt is belevéve elmondhatom, hogy ez az epizód bizony nem a széria eddigi legjobbja, bár az is igaz, hogy akik nem ismerik a sorozatot, azok nem fognak ezen fennakadni.

Project Zero: Maiden of Black Water

A Wii U adottságait kiaknázandó belső, kamera nézetben a kontroller képernyőjét figyeljük, amely a giroszkópnak hála mozgásunkat is érzékeli. Ez egyébként átállítható csak analóg karokkal történő vezérlésre is, ha úgy jobban fekszik a dolog. Érdekes módon az irányok a kontroller bármilyen helyzetében maradnak az eredeti pozícióban, így például egy függőleges helyzetben tartott vezérlővel is a vízszinteshez mért előrefelé kell nyomnunk adott esetben az analóg karokat. Ez amellett, hogy kényelmetlen, meglehetősen nehezen is szokható meg. Az azonban nem kicsit félelmetes, ahogy egy elhagyatott helyen kameránkat magunk elé tartva, óvatosan lépdelünk, és bármikor bármi a szemünk elé kerülhet. Gond esetén aztán futni vagy oldalazni is tudunk, ami gyakran segít az érintéssel támadó szellemek elől való menekülésben, már ha eltaláljuk a szükséges irányt. Amennyiben nem optikai fegyverünkbe tekintünk, a kontrolleren egy térképen követhetjük az aktuális célokat. Mindehhez természetesen kísérteties hanghatások is társulnak, amelyek szintén hihetetlen sebességgel tudják felállítani hátunkon a szőrt. Az angolszász szinkron sajnos abszolút felejthető, így érdemesebb japán szöveggel és angol felirattal játszani a játékot, úgy sokkal hangulatosabb. A játék természetesen televízió nélkül is végigtolható, de akkor semmiféle beszéd vagy zene nem hallatszik a vezérlő beépített hangszórójából, ami nem túl szerencsés megoldás. A képi világ számomra ugyancsak kicsit csalódás volt a Wii U, illetve versenytársai képességeinek ismeretében, de a filmszerű, kicsit szemcsézett grafika azért nem nevezhető csúnyának, még ha kiemelkedőnek sem. A fények és árnyékok időnként nem festenek rosszul, de alapvetően semmi extrára ne számítson senki a külcsín tekintetében. Az átvezető mozik teljesen kimaradtak a programból, így az egyes fejezetek elején egy statikus háttér előtt feltűnő szövegből tudhatjuk meg a helyzet állását, ami bennem hagyott bizony némi hiányérzetet.

Project Zero: Maiden of Black Water

A Tecmo vérfagyasztó horrorsorozata, a Project Zero Európában hosszú idő után új epizóddal jelentkezik a Nintendo aktuális asztali gépén. A Maiden of Black Water próbál valami újat hozni a szériába, ami sajnos nem minden esetben sikerül neki. A nem kifejezetten csilli-villi megvalósítás mögött azonban egy ízig-vérig japán játék rejtőzik, amely a műfaj kedvelőinek mindenképpen kötelező darab. A régi veteránok biztosan morogni fognak számos nem túl jól sikerült játékelemen, de azt hiszem, azért ők is meg fognak tudni barátkozni velük. Így vagy úgy, aki belekezd, az mindenképpen vegye számításba, hogy amennyiben képes akklimatizálódni a hangulathoz és a megvalósításhoz, illetve szemet hunyni a nem túl jól sikerült aspektusok felett, garantáltan bokáig fog ülni a kulimászban, főleg egy kellően sötét helyiségben játszva. ■

Project Zero: Maiden of Black Water
Project Zero: Maiden of Black WaterProject Zero: Maiden of Black Water

A Project Zero: Maiden of Black Water kizárólag Wii U-ra jelent meg.

értékelés

Project Zero: Maiden of Black Water

Project Zero: Maiden of Black Water
Pozitívumok
  • Hamisítatlan japánhorror-hangulat
  • Érdekes körítés
  • A Wii U kontrollere jól funkcionál kameraként
Negatívumok
  • Vezérlésbeli anomáliák
  • Túl hosszú és lineáris oktatórész
  • Középszerű megvalósítás
  • Tévé nélkül játszva sok hangot nem hallunk
  • Hiányoznak a rejtvények

hozzászólások (1)

razak
razak 2015.10.30. 12:41
A jó öreg PS2-őm egyik legtöbbet pörgetett darabja volt ez a sorozat. A maga műfajában abszolút egyedi atmoszférával és megoldásokkal rendelkezett.
cikkajánló

Shadow Tactics: Blades of the Shogun videobemutató

A játék első küldetésébe pillanthattok be videónkban.

Planet Coaster

Végre megjelent egy modern elvárásoknak megfelelő vidámparképítő játék

Call of Duty: Modern Warfare Remastered

Modern hadviselés posztmodern köntösben?

Assassin's Creed: The Ezio Collection

A sorozat talán legmeghatározóbb trilógiája megérkezett a legújabb konzolokra.

Adam Wolfe 3-4. epizód

A két újabb epizóddal befejeződött az izgalmas kaland.