Watch Dogs 2
Bejelentkezés
Elfelejtett jelszó

Regisztráció
[x]

maradj bejelentkezve

Fórum

Nem számítástechnikai témák

»» Milyen könyvet olvastok mostanában?

20579 levél
Válasz 06.01.17. 22:19 #377
Pyrogate
Ken Follett - A katedrális
rohadt jó volt!
288 levél
Válasz 06.01.17. 18:19 #376
Vöge
Christopher Paolini: Eragon
Eddig Jonathan Stroud: A gólem szemét olvastam
19402 levél
Válasz 06.01.17. 17:55 #375
sipec
azt irtad h taplo vagy
en meg h mint a gomba
15515 levél
Válasz 06.01.17. 17:51 #374
Silent
Carl Sagan: Broca Agya
...mert szegény vagyok, csak álmaim vannak. Álmaimat a lábad elé terítem, Óvatosan lépkedj, mert az álmaimon lépkedsz....
5650 levél
Válasz 06.01.17. 16:58 #373
Tamás82Bp
rohadjak meg,ha ezt értem
At is az egyik könyve?Vmi cellatársakat olvastam,és egy rape(megerőszakolós) könyvét....Az fincsi
Đr.Ke|$0 "Nem fából van,de adj egy percet!":-)))))) by łođ
19402 levél
Válasz 06.01.17. 16:30 #372
sipec
5650 levél
Válasz 06.01.17. 07:33 #371
Tamás82Bp
nem naon olvasok mostanában könyvet tapló vagyok.
Régen Martina Cole-okat olvasgattam.
Đr.Ke|$0 "Nem fából van,de adj egy percet!":-)))))) by łođ
19402 levél
Válasz 06.01.16. 17:18 #370
sipec
tennap olvastam L g.garcia marquez - szaz ev magany-t
4695 levél
Válasz 05.12.19. 18:44 #369
szedrencs
Moldova nagyon jókat írt, én a "Bűn az életet" meg a "Magyar atomot" olvastam tőle, ez utóbbi egyszerűen zseniális, tiszta abszurd az egész kötet (pl. Lakinger Béla zsebcirkáló).

Én most Philip K. Dick-től (meglepő, mi?) a "Lenn a sivár Földön" novelláskötetet olvasom, meg Anthony Beevor-tól a "Berlin 1945 - Az Összeomlást" kezdtem el tegnap. Nagyon érdekes könyv, ráadásul alaposan bemutatja a szovjet oldalt is.

Ha ezekkel megleszek, akkor meg jön az "Álmodnak-e az androidok..." ami ugye a Blade Runner alapja.
4495 levél
Válasz 05.12.18. 13:35 #368
Wing
Moldova György - Akit a mozdony füstje megcsapott

Elképesztően jó könyv, a MÁV-ról szól, igaz, hogy 30 éves, de szerintem még bőven aktuális...
"A nation that doesn't do its own dirty work commits suicide."
11357 levél
Válasz 05.12.18. 08:44 #367
Tyrn
a HP6 onnan jó h elmennek a barlangba.ugyertem onnan tökéletes.amugy en most da vinchi kod-ot és ma van a szüinapom,ezert remelem megkapom az angyalok es demonokat.
38325 levél
Válasz 05.12.18. 02:10 #366
kopé
Harry Potter és a Félvér herceg
"A lelkesedés diktálja az iramot, de a kitartás éri el a célt!"
11357 levél
Válasz 05.12.13. 19:28 #365
Tyrn
adrian mole tényleg jo.az első fogott meg igazán,de a többi is remek.
csecse a becse forever!
2705 levél
Válasz 05.12.13. 19:23 #364
hadzsi
Csak visszajelzek még a Dan Simmons Hyperionjára. Most végzek a 2. kötettel és valami eszméletlenül bejön. Megkockáztatom, hogy jobban élvezem, mint az Alapítvány köteteket. Emellett kiadott a fazon mostanában két könyvet is. az egyik címe az Illium a folytatása az Olympos. A műveltebbek rájöhetnek melyik Homérosz mű újragondolásáraól lehet szó! Sci-fi környezetben!!!!! Mondom, egész egyszerűen lenyűgöző, ahogyan a Hyperion világegyetemet elképzeli, ráadásul kiválóan ötvöz egyes műfajokat, emellett pedig naprakész a modern tudományokban, legyen az társadalom- vagy természettudományos munka. Megéri kivenni könyvtárból az eredeti angolt - ha megvan - és azt olvasni.
"We have the best two teams on Merseyside, Liverpool and Liverpool reserves" /Bill Shankly/
711 levél
Válasz 05.12.03. 23:41 #363
Kanduhr
Nemrég találtam egy Verne Gyula könyvet. Apám(t) régen szerette olvasni, hát én is neki esek.
19402 levél
Válasz 05.12.03. 23:31 #362
sipec
19402 levél
Válasz 05.12.03. 23:30 #361
sipec
most kaptam a kopperfild dávidot kolcson angolul...
714oldal.....
L leszek vele egy darabog
11357 levél
Válasz 05.12.03. 23:22 #360
Tyrn
julian rubinstein-viszkis rablo balladai
orwell-1984
2705 levél
Válasz 05.12.03. 13:56 #359
hadzsi
Csak úgy eldicsekszem, hogy éppen a Hyperiont olvastam ki és most kezdtem el a Fall of Hyperiont. Akiknek tetszett a Dűne vagy az Alapítvány kötetek azoknak szinte kötelező. 4 kötet és szerintem a Dűnét kenterbe veri, legalábbis eddig mindenképp, bár a Dűnét nem olvastam eredeti nyelven. Szóval Dan Simmons: JHyperion, The Fall of Hyperion, Endymion, és Rise of Endymion.
"We have the best two teams on Merseyside, Liverpool and Liverpool reserves" /Bill Shankly/
38325 levél
Válasz 05.12.03. 00:43 #358
kopé
lessz irod verseny, és azért kell ezt a 2-t meg a Két nap az életet kiolvasni, ezt utobbit már harmadszor olvastam ki, imádom azt a könyvet, elméletileg úgy van, h 3 fős csapatok és mindenki 1et olvas, na én szeretek olvasni, szal mind3at
"A lelkesedés diktálja az iramot, de a kitartás éri el a célt!"
5613 levél
Válasz 05.12.03. 00:37 #357
csuvi
na az egy nagyon hülye könyv egyik kedvencem. amúgy most ken follettől a katedrálist olvasom. idáig csak egy könyv volt meg tőle, ugyhogy itt at ideje még egynek, hogy véleményt tudjak formálni róla
A szó a legerősebb kábítószer, amit ember valaha is használt
21647 levél
Válasz 05.12.03. 00:20 #356
padavan
Semmiféle választ nem fogsz kapni, sőt... A kérdések csak sokasodni fognak. Ez a téma az őrület előszobája.
Forradalom most! Terjeszd a Tudást és légy nyitott! Készülj fel a Z napra! A változás közeleg…
19402 levél
Válasz 05.12.03. 00:05 #355
sipec
a 22es csapdaja-t a dawsonban is kellett olvasni
38325 levél
Válasz 05.12.02. 23:55 #354
kopé
kereken 28 perce végeztem ki a
Robert Merle - Mesterségem a halál-t
érdekes, meg volt a történetről a saját véleményem, de most h más szögből láttam a történteket...
amugy holnap kezdem:
Joseph Heller - A 22-es csapdája
"A lelkesedés diktálja az iramot, de a kitartás éri el a célt!"
19402 levél
Válasz 05.11.20. 21:04 #353
sipec
ezaaaz

most irom a szar magyardogat

amugy tavaly sokkal jobban le voltunk maradva magyarbol csak nyomatott a tanar nitrot, meg a toritanar is.....
11.evvegen majdnem 1 konyvvel voltunk lemaradva, most meg mar a 12.es konyv kozepen jarunk......
heti 5alaptori powa
20579 levél
Válasz 05.11.20. 17:56 #352
Pyrogate
Mi még Móricznál vagyunk
Babits, Kosztolányi majd csak jön...
19402 levél
Válasz 05.11.20. 14:21 #351
sipec
hat jaja.....
multheten vettuk at babits-ot.....
2590 levél
Válasz 05.11.20. 11:38 #350
Tódee
Mi még jobban le vagyunk maradva, még csak Adyt vesszük.

Agatha Christie - Az ABC gyilkosságok
Egyszerűen zseniális!
There's only one rule of metal: PLAY IT FUCKIN' LOUD!!!
2300 levél
Válasz 05.11.18. 23:53 #349
The Conquistador
William Irwin - Mátrix filozófia

Biblia jellegű könyv, remélem választ kapok a kérdéseimre...
The Conquistador (2005.09.03 - 2006.04.08) --> Control
1947 levél
Válasz 05.11.18. 20:37 #348
Arthur Dent
Annak nem szerencsés azt a könyvet választani, néha leül a tágabb értelemben vett "cselekmény" és minden ilyen alkalom magában hordja a lámpa lekattintásának (és ezzel együtt a gyors elalvásnak) a lehetőségét.
I seem to be having tremendous difficulty with my lifestyle.
1947 levél
Válasz 05.11.18. 20:36 #347
Arthur Dent
Eléggé le lehettek maradva ha most vezsitek Kosztolányit...
I seem to be having tremendous difficulty with my lifestyle.
19402 levél
Válasz 05.11.16. 15:26 #346
sipec
minnya nekiesek az édes annának LOL
4695 levél
Válasz 05.11.16. 10:28 #345
szedrencs
Én azt mindig lefekvés előtt olvasgattam, szóval kb. 50 oldalig jutottam benne.

Azért egyszer erőt veszek magamon, és elolvasom.

A Raj viszont bitang jó (Frank Schätzing), a maga 1020 oldalával, kb. 4 nap alatt kiolvastam, mindenkinek nyugodt szívvel ajánlom.

Azt, hogy ez az új Da Vinci-kód, azt sem megerősíteni, se cáfolni nem tudom, mivel Dan Brownt alapból nem olvasok, de a Raj lehet, hogy győztesen jönne ki az összehasonlításból.
1466 levél
Válasz 05.11.11. 23:21 #344
Czimbi

Alexandre Dumas - A három testőr

Szerintem sokkal jobb, mint a filmekben.
1947 levél
Válasz 05.11.11. 22:42 #343
Arthur Dent
Richard Dawkins - Az önző gén
I seem to be having tremendous difficulty with my lifestyle.
29145 levél
Válasz 05.11.11. 11:51 #342
Germinator
J. Craig Wheeler - Kozmikus katasztrófák

Ez egy tudományos ismeretterjesztő könyv, de baromi jó, sokat lehet belőle tanulni, már ha érdekelnek a csillagok, fekete lyukak, szupernóvák, a hipertér, és hasonlók
Donut wrong, yo. No special dead, just... dead.
4695 levél
Válasz 05.11.08. 09:21 #341
szedrencs
Philip K. Dick - Figyel az ég
Frank Schätzing - Raj

Az utóbbi (szerintem) 2 héten belül sikerkönyv lesz, (annak ellenére, hogy ponyva. Mondjuk alaposan kutatott ponyva, azt meg kell hagyni) tele van vele a Libri.
556 levél
Válasz 05.10.16. 19:40 #340
Tyler Durden
Nem tud valaki jó könyvet a Keresztes háborúkról?
kene 1 no hogy torolhessem a sok pornot igy lenne helyem a filmeknek
105 levél
Válasz 05.10.16. 19:20 #339
Ruiz
Sajnállak. Én Adrian mole-t olvasok. csúcs szuper
11699 levél
Válasz 05.10.16. 08:22 #338
.:[Kain]:.
"If you take care of the things that take care of you then you will be taken care of." - Kevin Levrone
30 levél
Válasz 05.10.15. 21:55 #337
*panda*
kötelező olvasmányt..Légy jó mindhaláligot..
légy önmagad=)
38325 levél
Válasz 05.10.15. 21:42 #336
kopé
és nem csak a címe jó
"A lelkesedés diktálja az iramot, de a kitartás éri el a célt!"
6609 levél
Válasz 05.10.15. 20:08 #335
Kolin Mekré
Adobe After Effect

Viccet félretéve, én is sci-fi-t olvasok, majdnem megvan a kompletten AvsP könyvek.
Tudom nem egy klasszikus, de izgis
Minden ellenállás hasztalan! 8-)
11357 levél
Válasz 05.10.15. 20:06 #334
Tyrn
Dűne
556 levél
Válasz 05.10.15. 06:57 #333
Tyler Durden
Tetszik a címe.
kene 1 no hogy torolhessem a sok pornot igy lenne helyem a filmeknek
38325 levél
Válasz 05.10.15. 00:10 #332
kopé
Robert Merle - Két nap az élet
egész jó, egy rövid történet a 2. vh alatt egy francia katona főszereplésével, várakozásaim ellenére, nem kifejezetten a harcon öszpontosul a dolog, de ennek ellenére elég jónak érzem!
"A lelkesedés diktálja az iramot, de a kitartás éri el a célt!"
1947 levél
Válasz 05.10.14. 23:01 #331
Arthur Dent
Majd jelezze mindenki aki végigolvasta ezt!
I seem to be having tremendous difficulty with my lifestyle.
105 levél
Válasz 05.10.14. 18:39 #330
Ruiz
Én a DragonLance legendákat (Raistlin krónikák) olvasom. Ajánlom mindenkinek.

A Dárdaháború véget ért, az emberek, törpék és elfek szövetsége legyőzte a Sötétség Királynőjét és gonosz ármádiáját. Az ősi, igaz istenek visszatértek, hogy segítsék Krynn népeit a háború ütötte sebek begyógyitásában. Béke köszöntött Ansalonra,a fenyegető árnyék örökre elvonult.
Vagy mégsem?
Raistlin Majere, a feketeköpenyes mágus elátkozott tornya körül ismét sűrűsödik a homály, a varázsló készül valamire.
Ha terve sikerül, hatalma oly nagy lesz, hogy senki sem állíthatja meg őt, a múlt és jövő urát...

Par-Salian nem halotta meg a halk cincogást. Elmerülve saját varázslatának felidézésében, csupán csak egy apró villanást látott a szeme sarkából. Túl későn vette észre az egeret, ahogy kirohan rejtekhelyéről, és egyenesen az ezüst fényfal felé veti magát. Par-Salian megrémülve hagyta abba a kántálást, a kövek hangja üresen és halottan csengett tovább. A beálló csendben most már meghallotta a vékony hangot:
- Ne hagyj itt Caramon! Ne hagyj itt! Nem is tudod micsoda bajba kerülnél nélkülem!
Az egér keresztülrohant az ezüstporon, csillogó nyomot hagyva maga után, és berobbant a fénykör közepébe. Par-Salian csendülést hallott, és meglátta, hogy egy gyűrű gurul körbe-körbe a kőpadlón. Az öreg mágus látta, hogy egy harmadik alak ölt testet a körben és rémülten visszahőkölt. Aztán a vibráló alakok eltüntek. A fénykört egy hatalmas örvény szippantotta be, és a laboratórium sötétbe borult.
Par-Salian elgyengülten, kimerülve zuhant a padlóra. Utolsó gondolata, mielött elvesztette eszméletét, egy szörnyü látomás volt.
Visszaküldött egy surranót a múltba!

Istár gyönyürű és romlott városában a Papkiráy magához akarja rendeleni az isteneket, hogy segítségüket követelje a Gonosz elleni végső harchoz.
De megváltozhat-e a történelem?
Talán. Ám elöbb...
Caramon az Aréna porondjára lép, hogy megvívja Utolsó Menetét szabadságáért és önmagáért.
Raistlin és Crysania találkoznak, hogy együtt szálljanak szembe a Sötétség Királynőjével.
Tasslehoff elindul, hogy megakadályozza az Összemolást.
S az égből hullani kezd a tűzeső...

A föld hirtelen hevesen megrázkódott és a surranó négykézlábra zuhant. Fülsüketitő csattanás és reccsenés hallatszott. Tas felkapta a fejét, s miközben tekintetét rémülten a plafonra meresztette, látta, hogy az lassan szétnyílik. A szikla recseg, a Templom alapja kettévált.
És akkor maga a Templom is remegni kezdett. A falak leomlottak. A márvány megrepedt. Emelet emelet után robbant szét, mint ahogy a rózsa tárja ki szirmait a reggeli fényben, a rózsa, amely alkonyatra elpusztul. A surranó tekintetével követte a rémületes látvány, míg végül meglátta a Templom központi tornyát, amint kettéhasad és recsegve a földre hull, és zuhanás közben pusztítóbb volt, mint maga a földrengés.
Képtelen volt megmozdulni. A nagyerejü, sötét mágia, amelyet egy hosszú ideje halott, gonosz mágus idézett meg, még védte Fistandantilus laboratóriumát, ahol Tas állt, és ahonnan egyenesen a mennybe tekintett.
És a surranó látta, ahogy az égből megindul a tűzeső.

Az idő örvénye valahová a múlt és a jelen közé sodorja a három utazót: Crysaniát, Caramont és Raistlin, abba a korba, ahol a megcsonkitott Krynnen éhínség, járvány és háború pusztít.
Ám Krynn istenektől elhagyott népei megtagadva mindent, ami a múlttal összefügg, Crysania gyógyitó erejét boszorkányságnak, míg Raistlin sötét hatalmát csodának tartják. S mikor Caramon hadat gyűjt, hogy Thorbardin törpekirálysága ellen vonuljon, özönlenek zászlaja alá, hogy elpusztítsák az utolsó dolgot is, ami az Összeomlás után még megmaradt...

Újabb reccsenések, egy visszacsapódó faág suhogása, dobogó léptek...
A mágus, köpenyét összefogva, gyorsan végigrohant a csapáson. A rejtőzködés ideje lejárt. Hallotta, hogy fivére még mindig kiáltozik. A hang tompa volt, de tisztán hallattszott, nem olyan, mintha fuldokolna vagy fájdalmában kiáltozna.
A varázsló keresztültört a fák között, nem törődve az arcába csapódó ágakkal és a köpenyébe kapaszkodó tüskékkel. Váratlanul egy tisztáshoz ért, itt megállt és lekuporodott egy fa mellett. Szeme elött valami mozgást látott, egy hatalmas fekete árnyékot, ami lebegni látszott a talaj fölött. Az árnyakkal összeakaszkodva, ordítozva és borzalmasan káromkodva a hang után ítélve Caramon küzdött elkeseredetten.
- Ast Kirannan Soth-aran! Suh kali Jalaran! - kántálta Raistlin a szavakat, és magasan a lombok közé hajította a labdacsot. Vakító fény gyúlt az ágak között, amelyet mély, morajló hang követett. A fák csúcsai azonnal lángra lobbantak, megvilágítva az alattuk zajló jelenetet.

Fistandantilus hada feltartóztathatatlanul nyomul Pax Tharkas felé, hogy elpúsztítsa a bevehetetlennek hitt várat. Azonban a katonák, de még tábornokuk sem sejti, hogy a valódi célpont Zhaman, a mágikus erőd.
Ezalatt Raistlin próbál új medret szabni az időnek, és a Sárkánygömbhöz fordul, hogy felvegye a kapcsolatot a jövővel - Dalamarral. Természetesen Tas és Gnimsh sem marad tétlen, és épp időben érkeznek, hogy megzavarják Raistlint a varázslatában.
Végül Pax Tharkas az ostromlók kezére kerül, így nyitva meg az utat Zhaman évszázadok óta háborítatlan termein át a Kapuhoz...

Ez volt az ő nagy pillanata. A perc, amelyért született. A pillanat, amelyért eddig tűrte a fájdalmat, a megaláztatást, a szenvedést. A perc, amelyért tanult, közdött, áldozott és... ölt.
Kiélvezett minden másodperct, hagyta hogy az új hatalom hulláma keresztülszáguldjon rajta, átcsapjon a feje felett, elborítsa és hátára emelje. Semmi más hang tárgy, semmi sem létezett számára a világból most, csak a Kapu és a mágia.
De agya még a pillanay bűvöletében is a teendőkre figyelt. Tekintetével a Kaput tanulmányozta, megvizsgálva minden apró részletet, bár erre nem igazán volt szüksége. Látta ő már millió alkalommal álmaiban - ébren és alva egyaránt. A varázsige, ami kitárta az Átjárót egyszerü volt. A Kaput körülvevő és őrző sárkányfejek mindegyikét meg lehetett szelíditeni a megfelelő szavakkal. csupán a megfelelő sorrendben kellett megszólitani őket. És ha ez megtürténik, majd a Fehércsuhás Rend Papja könyörög Paladine-hoz, hogy óvja őket és tartsa nyitva mögöttük a Kaput, szabaddá válik az út.
És kezdetét veszi élete legnagyobb kalandja.

Hiába volt Raistlin minden igyekezete, Zhaman erődje felrobbant. Az elszabadult mágia egy újabb, ismeretlen helyre ragadja magával Tast és Caramont. A táj hátborzongató, mégis furcsán ismerős... Hova, mikorra kerültek?
Caramonnak rá kell döbbenie, nem lehet többé irgalmas. Meg kell ölnie testvérét, vagy a világot elemészti a végső pusztulás.
Míg a két utazó a halál birodalmából keresi a kiutat, Abyssban megkezdődik a küzdelem Raistlin és a sötétség erői között...

A varázsló elfordította fejét, hogy kibámuljon az ablakon. Szeme tágra nyílt a rémülettől.
- Ez a vég - mormolta, bütykös, csont és bőr karjával erőtlenül hadonászott. - Mindennek vége.
- Igen - felelte Astinus összeráncolva szemöldökét, mivel a Torony hirtelen megdőlt, és ő egy hibát vétett. Szorosabban fogta meg a könyvet, és míg szeme a Kapun volt, szorgalmasan jegyzetelte az utolsó küzdelem történéseit.
Pillanatokkal később mindennek vége lett. A fehér fény egy pillanatra tündöklően felizzott... Aztán elhalt. A Portálon túl minden elsötétedett.
Par-Salian sírt. És ahogy könnycseppjei a márványpadlóra hulltak, a Torony reszketni kezdett, mint valami élőlény, mintha ő is előre látná végzetét és most rémülten remegne.
Nem törődve az omló falakkal és sziklák hullásával, Astinus hűvös nyugalommal jegyezte le az utolsó szavakat.
385. Esztendő, Ötödhó negyedik napján eljött a Világvége

Az idő örvénye valahová a múlt és a jelen közé sodorja a három utazót: Crysaniát, Caramont és Raistlin, abba a korba, ahol a megcsonkitott Krynnen éhínség, járvány és háború pusztít.
Ám Krynn istenektől elhagyott népei megtagadva mindent, ami a múlttal összefügg, Crysania gyógyitó erejét boszorkányságnak, míg Raistlin sötét hatalmát csodának tartják. S mikor Caramon hadat gyűjt, hogy Thorbardin törpekirálysága ellen vonuljon, özönlenek zászlaja alá, hogy elpusztítsák az utolsó dolgot is, ami az Összeomlás után még megmaradt...

Újabb reccsenések, egy visszacsapódó faág suhogása, dobogó léptek...
A mágus, köpenyét összefogva, gyorsan végigrohant a csapáson. A rejtőzködés ideje lejárt. Hallotta, hogy fivére még mindig kiáltozik. A hang tompa volt, de tisztán hallattszott, nem olyan, mintha fuldokolna vagy fájdalmában kiáltozna.
A varázsló keresztültört a fák között, nem törődve az arcába csapódó ágakkal és a köpenyébe kapaszkodó tüskékkel. Váratlanul egy tisztáshoz ért, itt megállt és lekuporodott egy fa mellett. Szeme elött valami mozgást látott, egy hatalmas fekete árnyékot, ami lebegni látszott a talaj fölött. Az árnyakkal összeakaszkodva, ordítozva és borzalmasan káromkodva a hang után ítélve Caramon küzdött elkeseredetten.
- Ast Kirannan Soth-aran! Suh kali Jalaran! - kántálta Raistlin a szavakat, és magasan a lombok közé hajította a labdacsot. Vakító fény gyúlt az ágak között, amelyet mély, morajló hang követett. A fák csúcsai azonnal lángra lobbantak, megvilágítva az alattuk zajló jelenetet.

Ez lenne egy kis ízelítő a kötetekből.

palanthas.nevelde.hu-n van egy kis szerepjáték is, mely így kezdődik:

Nem sokkal azután, hogy leraktad a Próbát, egy öreg rendtársad, egy vörösköpenyes varázsló vett maga mellé tanítványnak. Majdnem két éve tanulsz már nála, mestered szerint ragyogóan haladsz tanulmányaidban, mikor egyik nap mestered felhívta a figyelmedet, hogy aznap este bármit hallasz, bármit látsz, semmiképp ne lépj be a laboratóriumába. Mivel ilyen eset nem történt még, teljesen hatalmába kerített a kíváncsiság. Mielött mestered elkezdte volna a varázslatot, belopództál a laboratóriumába és egy homályos sarokban elrejtõztél úgy, hogy téged semmiképp ne vehessen észre, te azonban mindent láss.
Mestered nem kezdett bele egybõl a varázslatba. Elõször egy különös, por szerü anyagból majdnem fél méter átmérõjü kört rajzolt maga elé, és jópár különös varázslatot elmondott. Ezután elkezdte az igazi varázslatot, mivel már egy jó ideje egyfolytában kántál. Elõször nemtörtént semmi. Azonban egy idõ múlva az elõtte lévõ körben elkezdett vibrálni a levegõ. Alig látod, elõször arra gondolsz, biztosan a szemed tréfált meg. De nem. Egyre inkább a vibrálás átmegy intenzív lüktetéssé. Egyre nagyobb és egyre sötétebb lett a lüktetés, egyre hangosabb. Ekkor mestered befejezte a varázslatot és a lüktetõ feketés lila ködbõl egy óriási démon alakja rajzolódott ki. Mestered hátrább lépett, könyvét is majdnem kiejtette a kezébõl. Furcsa köd, vagy füst lengte körül a démont, amitől nem láttad tisztán, ám egyre oszlott szét. Végül teljesen eltünt és te is megpillantottad a démont, amint csukott szemmel áll a körben. Mestered becsukta a könyvét és botjára támaszkodva lépett egyet a lény felé. A démon lassan leengedte fejét és szemét mesteredre meresztette. Az öreg varázsló állta a tekintetét azonban egy pillanatra mintha megingott volna. A démon velõtrázõ üvöltést hallatott és megpróbálta magát az öregre vetni.
Azonban mesteredet olyan varázslatok védték, amiket a lény nemtudott áttörni.
- Vissza átkozott! - ordította a mestered, botjával a lény felé suhintva. - Engem nem tudsz hatalmadba keríteni. Többet senkit nem fogsz tundi! Elpusztítlak mindörökre!
- Engem... Te... Nemtudssz... Elpusztíítani... - sziszegte a démon.
Mestered azonban oda sem figyelt már a lény szavaira, belekezdett egy újabb varázslatba, amit a démon meghallva bömbölve hátrált. Az öreg varázsló egyik kezében varázskönyvével, másik kezében botjával elkezdett közeledni a lény felé, miközben egyre hangosabban kántálta a varázslatot.
A démon csak hörgött, ordított, tombolt a szavak hallatán. Ám ekkor abbahagyta és fejét lassan, morogva feléd fordította. Szíved a torkodba ugrott, pedig tudtad, hogy a szörny nem láthat téged félhomályban. Mestered ugyan továbbra is kántált, a lény nevetni kezdett mély hangján. Az öreg meg sem halotta, teljesen elmerült a varázslatában.
És a lény csak nevetett, és nevetett. Megpróbálsz hátrébb húzodni, de nincs hova, tekintetedet fogvatartotta a lény.
- Szerencsétlen halandók...! - szavaiból méregként csepegett a gyűlölet. - Engem soha nem tudtok elpusztítani!
Mestered abbahagyta a varázslatot és felnézett a könyvébõl. Ekkora azonban már késõ volt. A lény feléd vetette magát és mileött felfoghattad volna mit csinál, beládszállt. Gyomrodba isszonyú görcs mart, hideg, félelmetes érzés. Szinte keringett benned és egyre feljebb kúszott. Minden forgott körülötted. A jeges félelem egyre kúszott feljebb a szívedig. És ekkor szivedben fekete fény lobban és utolsó dobbánásával szived szétlötte eredeibe a jeges félelem érzését.
Elméd a fájdalom elõl az ájulásba menekült.
****
Ágyadban fekve ébredsz. A jeges félelem és a sötétség a szívedben nincs sehol. Te jó ég! Lehet, hogy csak álmodtad?!
Nem telik el sok idõ, mestered lép be a szûk szobába, ahol te laksz. Nem szólt egy szót sem, csak leült az egyetlen székre ami a szobában található.
- Látom már jobban vagy. - szavaiból mintha enyhe bánat csengene ki.
- Igen, bár nem emlékszem tisztán - fogod meg a fejed, mintha fájna -, mi is történt?
- Ó, gondolom azért nem felejtettél el midnent - mondja gúnyosan. - Figyelmeztetésem, sőt, Tiltásom ellenére te mégis bejöttél a laboratóriumomba. Ezzel veszélybe sodorva engem, de legfõképp magadat!
- Tehát mégsem álom volt. - mondod szinte csak magadnak.
- Bár az lenne - sóhajt fel. - És az neked is sokkal jobb lenne. Mivel az egyik legveszélyesebb, legerõsebb démon költözött beléd, akiről legendák is mesélnek. De egyenlõre nincs mitõl félned. Monterakh, mivel így hívják a démont, egyenlõre gyüjti az erejét, hogy átvegye az uralmat a tested felett. De már benned van.
- Bennem? - mondod csodálkozva
- Igen, benned. Mondtam, hogy neked lenne jobb, ha csak álom lenne. Neked és mindenkinek. Monterakh a legerõsebb démon, kit ember alkotott. Miután átveszi a hatalmat a tested fölött, olyan alakban jelenik meg, amilyenben akar. De Monterakh nemcsak a legerõsebb, egyben a legvérszomlyasabb is, irányítani pedig csak a régmúlt renegát mestermágusok voltak képesek, akik Huma idejében jártak Krynnen.
- De nem lehet valahogy mégis elpusztítani? - kezdesz kiborulni.
- De, persze ellehet. De abba attól tartok te is belehalnál.
- Az nem lehet! Kell lennie valami megoldásnak, mester! Mégis mi ez a szörny? Ki teremtette?
- Hogy ki teremtette? - tárja szét a kezét. - Arról sajnos fogalmam sincs. Létezésérõl is csak páran tudunk. Annyit tudunk csak, hogy régen, még Huma idején élt egy hatalmas mágus, kinek nevét a feledés homálya fedi. Ez az õrült mágus segített a Sötétség Királynõjének leigázni Ansalont. Ám tervük kudarcba fulladt, hisz Huma önfeláldozása visszaszorította Takhisist Abysba. Hogy a mágussal mi történt, senki nem tudja. Létezésének egyetlen bizonyítéka az a varázskönyv, amit maga után hagyott. Minden bizonnyal ez az õrült ember teremtette Monterakhot is. Vannak feljegyzések, hogy a háború alatt Monterakh milyen vérengzéseket vitt végbe, a legkülönbözõbb alakokban. Ám a háború végeztével Monterakh eltünk, mint teremtõje. Senki sem emlékezett már rá sem, hisz akik látták, ritkán élték túl a találkozást. Monterakhot is a feledés vette szárnyára, azonban az Összeomlás borzalmas napjaiban újra feltünt. Nemtudni, hogy ez mitõl következett be, viszont valószinü, hogy a mágusoknak sikerült fogságba ejteniük valamikor és az istári toronyban tartották fogva. Azonban a Papkirály elüldözte onnan a mágusokat. Monterakhot azonban a Toronyban hagyták, és az Összeomlás káoszában kiszabadulhatott. Azonban ismét eltünt.
Egészen mostanáig. - mestered hátradõlve a székén kicsit kapkodva szedi a levegõt.
- Mégis mester, honnan szereztél tudomást a démon létezésérõl. És honnan tudtad honnan lehet megidézni?
- Még réges-régen - mondja mosolyogva - én is olyan voltam mint te. Okos, tanulékony, azonban nagyon kiváncsi. Mesterem mielött utamra bocsátott volna egy varázskönyvet adott nekem, miben mindenféle varázslat volt. Ebben a könyvben találtam meg ennek a varázslatnak a részletetit. Azonban hosszú éveimbe tellet míg megtaláltam az egész varázslatot. Azonban én többet is találtam. Megtaláltam egy olyan varázslatot, ami képes elpúsztítani Monterakhot. Éppen erre készültem, te azonban keresztülhúztad a számitásaim. És most Monterakh benned van, ereje minden percel növekszik. Jó esetben három hónap és teljesen átveszi az uralmat a testeden, de lehet még előbb is.
- Mester - kezded -, ezek szerint nincs rá remény, hogy élve megússzam?
- De van. Találd meg az õrült varázsló könyvét, és Monterakh elpusztításának kulcsa a kezedben lesz...
- De hol tudom én azt megtalálni - mondod -, hisz te sem találtad meg hosszú évek kutatása alatt.
- Én öreg vagyok már. Az én kutatásom nem terjed túl ezen a tornyon. Ám a könyv minden bizonnyal valamelyik másik torony romjai alatt fekszik. Keresd meg, ez az egyetlen esélyed! Menj Tarsisba. Keresd meg a könyvtárát és nézz utánna melyik tornyot rombolták le utoljára.
- De mester, még ha meg is találom, hogy jutok be a toronyba?
- Ez sem lehetetlen - mondja. - Tarsisban ugyanis találsz egy térkaput. Ugyanolyat mint ami ebben a toronyban is van, mint annak idején minden toronyban volt. Használd és könnyen eljutsz a torony romjaiba. Egyszerüen gondolj arra a Toronyra amelyikbe jutni szeretnél és lépj át a kapun. A Fürj utcában keresd az Órást. Annak a háznak a pincélyében van elrejtve.
- Értem - mondom kicsit lehangolva, hisz semmi kedved nincsen elmenni innen.
- Azt javaslom mielött indulj, hisz idõd kevés. Ezt pedig - nyom kezedbe egy könyvet - tedd el. Benne van az a varázslat is amivel eltudod pusztítani Monterakhot és egyben magadat is. Be is jelöltem. Ha esetleg kifogynál az idõböl, használd midnenképp, különben az egész világ szenvedni fog miattad. Ó, és jegyezd meg ezt a varázslatot: Arthafan Sangal, elten Longal! Ezzel tudod mûködésbe hozni a kaput.
Most pedig indulj, és járj sikerrel!

556 levél
Válasz 05.10.14. 18:16 #329
Tyler Durden
Most a "Digitális Erőd"-öt olvasom. Elég jó.
kene 1 no hogy torolhessem a sok pornot igy lenne helyem a filmeknek
1947 levél
Válasz 05.10.14. 15:50 #328
Arthur Dent
Philip K. Dick - Do androids dream of electric sheep?

Most pedig A.C.C. - The city and the stars-t kezdtem el.
I seem to be having tremendous difficulty with my lifestyle.

A fórumon szereplő hozzászólások olvasóink véleményét tükrözik, azokért semmilyen felelősséget nem vállalunk.