@salvadorlynx
Részben egyetértek.
Azzal mindenképp, hogy az ember ember a saját hangulatain/érzésein/gondolatain keresztül látja a világot, és ha beül káosz van, hajlamos arra, hogy amit lát, azt is így érzékelje.
Azzal is, hogy a mi hozzáállásunktól (is) függ.
Azzal is, hogy mindenhol vannak problémák, amiket meg kell oldani.
Azonban ez az álláspont nem vezethet ahhoz, hogy leegyszerűsítsük és ne relatíve "objektívan"/"reálisan" lássuk a dolgokat. Tudom, nem erre utaltál, de egy társadalom általános hangulata messze túlmutat azon, hogy az egyénnek milyen a "kedve". Igen, erőteljesen befolyásolja, de a környezetnek hasonló módon hatása van és ez oda-vissza működik.
A barátaink három éve élnek kint Angliában, ott is született meg a babájuk. Egyszerű, nem magas pozíciójú a beosztásuk, mégis látszik a változás rajtuk, sokkal nyugodtabbak.
Más a mentalitás odakint, pl. a munka terén, s mivel az ember az élete igen jelentékeny részét a munkahelyén tölti, nem mindegy, hogy ott a v vezetők, a munkaadók hogyan állnak hozzá. Mert te lehetsz akármilyen pozitív, ha a vezetőségben ez nincs be és kerékbe törnek.
És igenis ez hatással van az egyén gondolkodására, látásmódjára.
A barátunk párja festő, és amikor kiment, azzal az attitűddel kezdett dolgozni, ahogy itthon kellett neki, ahol hajtották. A kinti munkaadó nem értette, hová ez a sietség.
Anyum egyik munkatársának fia Dániába ment ki, és teljesen más hozzáállást.
A barátaink azt mondták, aki kimegy, az javarészt ne kinti magyar vállalkozóhoz menjen dolgozni, hanem külhonihoz.
Vigyázat, nem akarom leminősíteni a honi vállalkozókat, de pl. itt a Jászságban javarészt ez az embereket kizsákmányoló hozzáállás uralkodik. Ha hónapról hónapra él ez ember, az igencsak megnehezíti, hogyne káoszt lásson.
Elkurvult ez az ország, és sokan csak a maguk hasznát lesik. És ez kihatással van ez emberek életére.
Még akkor is, ha történnek olyan dolgok, melyek örömteliek.
Szóval azt akartam mondani, nem azt mondom, hogy ezt így kell hagyni, siránkozni kell. Viszont az nem fog működni, mint mai pozitivista irányzatok gondolják, hogy zakumpakk megváltozik minden, ha a csak a "jót", kis apró örömöket nézik.
Egyes egyének számára talán, de nagyobb "tömegek" részére nem. Nekik az életterüket kell megváltoztatni, és eme élettér az terület, amire a vezetőknek is van befolyása. S ezzel együtt fog változni maga a gondolkodásmód is.
Mert ha az mentalitás uralkodik, hogy "egyedül vagy a vártán", és ez nem változik, nem fog elmenni a másik irányba, ahol az építő közösség és meritokrata szemlélet a mérvadó, hogy kinek érdeme szerint jut oda, ahová kerülnie kellene.
Miért boldogabbak a fejlődő országban lévő emberek?
Kissé általánosan elterjedt a videóbeszámolókban, hogy itt a körülményeik ellenére mennyivel boldogabbak az emberek. Ezt már Vámbéry Ármin, Kőrösi Csoma Sándor is látta.
Úgy hiszem részben a hitüknek (és ez főleg Ázsiára, Indonéziára és Dél-Amerikára vonatkozik, nem pedig Afrikára), hogy náluk még jelen van egy ilyen gondolkodásmód, sőt szemlélet a közösség tekintetében.
Részben pedig más "embertípusok". Azt mondnom, manapság szegényes felfogás az a nyugati látásmód, hogy vagyunk "biológialag" azonos faj (és vigyázat, nem rasszista gondolat következik) különböző rasszokkal, népekkel, de a történelmi-kulturális különbségek ellenére végső soron egyek vagyunk. Ez egalizál, egysíkusít, csak részben igaz.
Hogy tudnám akkor megfogalmazni ezt a különbséget? Úgy mondanám, hogy a különböző "embertípusok" szimbolikusan más tulajdonságokkal rendelkeznek, másra érzékenyek, és ez már születésüknél fogva erre rendeli őket, ami mint lehetőség meg van bennük. És ehhez még hozzájön az adott "kultúrkör" hatása, a szemlélet.
Nem arról van szó, hogy nem lehet "elsajátítani", de eleve más "erők" hatnak át egy "nyugati" és "keleti" embert.
Pl. az egyik barátunk azt mondja, aki szintén Angliában él, de bejárta már Kelet-Európát és a Balkán egy részét is, és azt mondta nemcsak történelmiek okán, de úgy véli Kelet-Európa a világ egyik "legboldogtalanabb" régiója.
Volt egy nagyon írása erről Suzukinak (zen mester) -mármint a különbségek okairól-, nem tudom linkelni, nem emlékszem hol olvastam.
Rövidien
:a probléma, amit felvetsz nem foglalható össze annyiban, hogy itt is van nehézség, máshol is van.