Watch Dogs 2
Bejelentkezés
Elfelejtett jelszó

Regisztráció
[x]

maradj bejelentkezve

Fórum

Nem számítástechnikai témák

»» Életmentés, Segítségnyújtás!

506 levél
Válasz 09.05.05. 23:43 #7
leonidas70
Te hogy mesélsz el egy veled történt eseményt?
Elmentél, megcsináltad, hazajöttél?
Nem mondod el kicsit részletesebben hogy csináltad? Tudod, elmeséled...
És akkor még én is nagyon felületes voltam. Mindezt 15 oldalban is le lehetett volna írni.
12270 levél
Válasz 09.05.05. 23:00 #6
asas01
Ezt a történetet nem lehetett volna elmesélni egy fokkal kevesebb internetes keménykedés nélkül? Biztos szerves részét képezi a sztorinak a pörgőrúgás és, hogy sokkot kapott az ellenfél, de talán nem éppen ez adja át a morális tanulságot.

Egyébként igaza van MattMatthew kollégának, ez egyáltalán nem magyar jellegzetesség, mármint a bajbajutottak cserbenhagyása. Az ember általában ilyen esetben nem tud hirtelen mit tenni, a váratlan helyzetekre nincs felkészülve, így inkább kimarad a balhéból, vagy önszántából vagy egyszerűen leblokkol. Néha azért akad szerencsére aki mesterségesen lélegezteti az összeesettet vagy épp egy megtámadott védelmére kel, de ez sem nyugaton, sem északon nem általános. Na meg vannak szituációk, amikor egy hozzá nem értő ember közbeavatkozása csak ront a helyzeten, úgyhogy komoly mérlegelésre van szükség ilyenkor(lásd: hősködés bolti- vagy bankrablásnál).

Ja, és a punkok nem hippik.
i tell it like it is, cause im a bold figure
10258 levél
Válasz 09.05.05. 22:34 #5
MattMatthew
Értem de biztos Te is érted, hogy ez csak az egyik oldal. Mert másik oldalon Tóni a haverjaival fogja elmagyarázni, hogy ki itt a Jani.

Persze, jó érzés önzetlenül cselekedni.
"There are two types of beings in the universe: those who dance, and those who do not."
506 levél
Válasz 09.05.05. 22:26 #4
leonidas70
Mindenki a saját kárán tanul. A punk gyerek valószínű nem változott meg, talán csak az embergyűlölete lett még mélyebb, jó esetben már nem is él.
A papának lett egy rossz napja, ami remélhetőleg soha nem ismétlődik meg, de ami a lényeg, hogy találkozott egy ismeretlennel, aki kihúzta a szarból. És ez eszméletlen jó érzés. Hálás érzés és örök. Hidd el, ezért érdemes mindenkin segíteni. A hálás pillantásért és hogy rád még ismeretlenül is csodával átitatva fog emlékezni.

Még egy dolog. Ha a hülye kis frissjogsis balfasztóni épp a haverjainak bemutatót tart vezetéstechnikából és ezáltal téged, szabályos Jankót majdnem leamortizál, minek következtében te morcosan kiszállsz és gyengéden, kézrátétellel elmagyarázod a társas közlekedés alapszabályait, hát hidd el, hogy a balfasztóni ezek után ezerszer fogja meggondolni, mielőtt ismét Vin Dieselt játszik az utakon.
Na ez is tény.
10258 levél
Válasz 09.05.05. 21:54 #3
MattMatthew
Nem csak magyarországé. Tehetelen tömeg mindenhol van.

Nem akarok pesszimista és ünneprontó lenni de érdemes végiggondolni, hogy mennyire volt értelme a dolognak. Nyilván a bácsi kevesebb lila folttal megy haza a srác meg többel. A bácsit legközelebb lehet, hogy ugyanígy megverik és a punk valószínűleg a nevelési célzattal kiosztott pofonoktól nem lesz rendesebb gyerek... sőt.
Most nem a Te érdemeidet akarom kisebbíteni, erről a társadalom milyensége tehet.
"There are two types of beings in the universe: those who dance, and those who do not."
506 levél
Válasz 09.05.05. 21:47 #2
leonidas70
Akkor kezdem én.
Nagyon régen történt, pontosan 1993-ban.
A déli-pu-on vártam mikor érkezik meg a barátnőm vonata. Délután volt, iszonyat tömeg várakozott a peronok szélén. Mikor is arra lettem figyelmes, hogy két fiatal punk gyerek /felnyírt, taréjos, festett-melírozott zsíros haj, szakadt farmer, bakancs/ vonul a legszélső peron mellett. Elhalad az egyik egy idős papa mellett, de közben a karjával meglöki az öreget. Az öreg odafordul és mond valamit, amire a punk-gyerek szivélyesen válaszol, majd lekever egy sallert és hihetetlen rúgótechnikáról téve tanubizonyságot, elkezdi rugdosni az öreg lábát. Gyorsan ment minden, reflex-szerűen megindultam feléjük, mikor odaértem egy laza lábsöpréssel a punk fekszik, karfeszítés után lázasan nyöszörög, döbbenten néz rám, mint aki szellemet lát. A barátja kicsit távolabb leesett állal nézi az eseményeket, nem mer közbeavatkozni. Lassan odahajolok és közlöm a punkkal, hogy engeje el a kezem, amit görcsösen markol. Háromszor szólok neki, de besokkolt szerintem, mert nem úgy tűnik, mint aki hallja is. Felemelem a kezem, amit markol és lecsapok az orrára. Reccs és vérspricc. Rögtön elengedett. Felálltam, felemeltem a madarat a földröl és halkan elinvitáltam oda, ahonnan kb. 19 éve jött. Szót is fogadott. Mindeközben a peronokon álló több százas tömegből hárman elképesztő bátorságról tanúskodva szép lassan odaoldalaztak hozzánk és az egyik megszólalt, miszerint ÉN ne bántsam már szegény gyereket. Erre az öreg felvilágosította, hogy épp megmentettem. Az öregnek adtam egy zsebkendőt, aki hálás, boci szemekkel megköszönte a segítségemet. Mosolyogva gyorsan arrébb mentem, tovább várakozva.
Aztán megjelent a rendőrség is, védelmükbe vették az öreget, majd megtalálták a punkokat is, akiket aztán néhány jól irányzott pofon kíséretében elő is állítottak.
Közben megérkezett a vonat a barátnőmmel és mi békésen távoztunk.

Tanulság? Több száz emberes tömegből senki nem ment segíteni. Két suttyó hippi köcsögtől beszartak. Tehát a tanulság:
Csak magadra számíthatsz. Ha azt hiszed, hogy ha bajba kerülsz, valaki kihúz belőle, tévedsz. Mindenki csak külső szemlélő szeret lenni, kívülről okos a tömeg. Ha cselekedni kell, nem megy.
Magyarország betegsége.
506 levél
Válasz 09.03.31. 22:54 #1
leonidas70
Nem arra vagyok kíváncsi, hogy a suliban kinek adtad kölcsön a puskádat, vagy melyik kéregetőnek nyomtál a kezébe egy ötvenest.
A valós életben bármikor is segítettél-e valakin?
Bajba jutott emberek köszönhetik-e neked a megváltó segítséget?
Esetleg mentetted-e meg valakinek az életét?
A gyengébbet pártfogásodba vetted-e?
Tettél-e valamit, amire igazán büszke vagy?

A fórumon szereplő hozzászólások olvasóink véleményét tükrözik, azokért semmilyen felelősséget nem vállalunk.