Watch Dogs 2
Bejelentkezés
Elfelejtett jelszó

Regisztráció
[x]

maradj bejelentkezve

Fórum

Nem számítástechnikai témák

»» Vicc! :D

2161 levél
Válasz 05.03.24. 02:44 #6080
Zup
Szuperautó THX:K.Ferenc
Egy ismerősömnek (Árpi) volt egy autója. Szép volt, jó volt (Opel
Senator 3.0), neki mégsem volt elég jó. Egy szép napon elhatározta,
hogy dögösíteni kell. Elkezdődött a tuning. Először jöttek a szokásos
dolgok: szélesebb felni, tök fekete fólia, brutál erősítő, stb. Igen ám, de
ilyenje sok embernek van, így nem lehet kitűnni a tömegből. Na, akkor
jött az ötlet: ha Michael Knightnak van, akkor neki is kell, és ezzel
elkezdődött KIT-hadművelet. Úgy kezdte, hogy a műszerfal összes
szabad helyére kapcsolókat és ledeket barkácsolt. Ezek nagy részének
semmi funkciója nem volt, csak (szerinte) jól nézett ki. Mások szerint
inkább hasonlított Pirx kapitány valamelyik járgányára, de neki tetszett.
A legjobb az volt benne, hogy volt nyolc kapcsoló, ami sorba volt kötve
a gyújtáskapcsolóval. Cselesen ezeket úgy építette be, hogy egy
részüket megfordította, tehát az autót csak egy bizonyos
kapcsolóállásnál lehetett indítani. Ennek a lopásgátláson kívül az volt
az értelme, hogy szerinte baromi imponáló volt, ahogy kapcsolgatott
indulás előtt. "T'od, ahogy a helikopteren, az amcsi filmekben. Mégis
csak komolyabb így a gép, nem?" Persze eltelt egy-két nap, amíg ezt
az állást megtanulta. Addig úgy nézett ki egy indítás, hogy beült, az
összes kapcsoló lefelé mutatott. Elkezdte vadul kapcsolgatni, és
minden kombinációnál megpróbalt indítani. Minden indítás előtt jött
a "Hopp, most megvan, most a jo"- szöveg, de általában csak
negyedszerre-ötödszörre találta el. Én már rég tudtam a helyes állást,
de a marhája képtelen volt megjegyezni. Persze nem segítettem neki,
csak együttérzően bólogattam az anyósülésen. Egyszer megkérdeztem
tőle, miért nem írja le. Azt mondta, azt elveszítheti, és akkor könnyen
ellopják az autót. Elképzeltem, hogy valaki talál a parkolóban egy cetlit,
hogy "fel-fel-le-fel stb.", és felderül az arca, hogy "Aha, megvan a
Senator kódja, elő a pajszert!"... Aztán persze szépen lassan
megtanulta a kódot, és egy idő után már kezdett unalmas lenni a
dolog, ezért újabb furfangos eszközök kellettek. Ekkor jött (őt
idézve) "a behatolási- és eltulajdonítási kísérletet megakadályozó
kompjúteres (így, k-val, hosszu ú-val ejtve) rendszer". Én itt már nem
akartam beülni mellé, mert tudtam, hogy nem fogom megállni röhögés
nélkül. De a hosszas unszolasra ("Nézzed má' meg, hogy mit bír a
gépsárkány, mer' ilyet még nem lattá', öcsém!") beültem. Az újabb
okosság nem volt más, mint egy lepukkant 486-os laptop, amit
ráapplikált a riasztóra, egy aktív hangszóró az anyósülés lábterében,
plusz valahol hátul egy mágnes egy reed-relével. A hangszóró azért
kellett, mert riasztáskor a laptop mindenféle okosságot mondott. Árpi
úgy képzelte, hogy ha el is lopják az autót, a riasztó megszólal, és a
tolvaj megijed a hangtól, ami ilyeneket mond: "Tolvaj!", "Az autó 15
másodpercen belül leáll!", "A rendszer értesíti a rendőrséget.", stb. A
mágnes a reed-relével kapcsolta a laptop áramellátását. A baj az volt,
hogy úgy volt megoldva, hogy csak saccra lehetett tudni, hova kell
tenni a mágnest a csomagtartóban, nem volt megjelölve a helye. A
másik gond az volt, hogy akivel íratta a programot, az csak Windowsra
tudta megírni, úgyhogy innentől kezdve így nézett ki az indulás: Árpi
körberohant kétszer az autó körül, ellenőrizve, hogy nincs behatolási
nyom, távirányítóval kinyitotta az ajtókat, nekem be kellett ülnöm, mert
ő elhelyezte a csomagtartóban a mágnest ("Ne haragudj, de ezt még
neked sem mutatom meg."), előre jött, beállította a kapcsolókat,
indított, fülelt, hogy bootol-e a laptop, káromkodott, hátrament,
igazított a mágnesen, vissza előre, fülelés, laptop bootol. Iyenkor ülni
kellett még egy ideig, mert a Windows még nem indult el, és ha a
program nem álló autónal indult el, megszakította a gyújtást. Mivel csak
saccra tudtuk, mennyi ideig tart, ücsörögtünk pár percet. Ekkor
összegerjedt az autó hifije az aktív hagszóróval, ami borzalmas
hangon visított. Elkezdett gyűlni a tömeg a parkolóban (én meg
próbáltam úgy tenni, mint akinek semmi köze az egészhez). Látszott
rajtuk, hogy rendszeres nézői a mulatságnak, mert volt, aki rutinosan
egyből a mászókára ment fel, hogy lásson a többiek feje felett. Ekkor
jött az, hogy elkezdett vonyítani a riasztó, és a hangszóró a lábamnál
megszólalt olyan hangon, mint egy vízbefojtott Sokol
rádio: "Tolvaj!", "A motor le fog állni!", stb. Kezdtek röhögni az
emberek (én meg kisebbre húztam össze magam). Ő pedig
űvölt: "Gerjed, b*zmeg, összegerjed, k*rva riasztó, k*rva laptop, k*rva
programozó!" Itt jött még egy félperces k*rvás felsorolás, ordítva
természetesen, és a programozó meg az egész mindenség lovakkal és
felmenőkkel törtenő közösülésére bíztatása. Fontolgattam a menekülés
lehetőségét, de már túl sokan álltak körülöttünk, és nem voltam benne
biztos, hogy át tudom törni a bámészkodók gyűrűjét. Árpi hozzáfogott,
hogy: gyújtás lekapcsolása, motorháztető felnyitása, laptop lehúzása a
riasztóról, riasztó kikapcsolása kulccsal, fenyegető "F*szt néze'?" a
tömegnek, matatás a motortérben, csatlakozók pöcögtetése, "Ne
nyújjá' hozza, öcsisajt!" a közelebb merészkedő kisgyereknek,
motorháztető le, beülés, indítás, várakozás a bootra, szokásos visítás,
szerencsére most nem riaszt, indulhatunk. Persze padlógáz, visít a
gumi, a tömeg szétrebben, és mi "kottonájdzsó"-t torzítva, műszerfal-
rezegtetve üvöltő hangjaira otthagyjuk a parkolóban a tömeget.
Főhősünk boldogan húzza ki magát az ülésben, és büszkeségtől
sugárzó arccal csak ennyit kérdez: "Na?" - Elgondolkodom, mit is
mondhatnék. Például megkérdezhetném, hogy mi van, ha a tolvaj nem
rakja helyére a mágnest, és akkor a laptop nem indul el, nem tiltja le a
gyújtást, nem óbégat, mint a haldokló rinocérosz, és ugy általában,
simán el lehet lopni az autót. Vagy megpendíthetném, hogy a sok szar
árábol vehetett volna egy rendes riasztót is, de nem szólalok meg,
mert az ember úgyis hiába magyarázza egy apának, hogy kockafejű a
gyereke, az akkor sem érti meg, ha megáll a sör a kölyök fején... Nyár
volt, fiatalok voltunk, és ilyenkor sok marhaságot csinál az ember. Árpi
persze többet, mint a normálisabbja. Ez régebben történt, még nem
volt meg az Opel Senator, csak egy szakadt Ladára futotta. Abból is
csak olyanra, ami annyira rozsdás volt, hogy nem lehetett tudni, mikor
hullik ki az ember alól. Mindig azt vártam, hogy egyszer kiszakad az
alja, és Árpi úgy fogja hajtani, mint Flintstone a járgányát. Műszaki
persze évek óta nem volt rajta, így csak a szerencsén múlt, hogy mikor
bukik le. Persze, ez sem lehetett olyan, mint az átlag, ezert volt itt is
optikai tuning ezerrel. Ekkoriban Árpi még nem rendelkezett jelentős
tőkével (vagyona gyakorlatilag a széteső-félben levő Ladábol, két
farmerből és néhány pólóból állt), ezért nagyrészt leleménnyel kellett
pótolni a hiányzó anyagiakat. Hát, leleményben nem volt hiány.
Felkerültek ugye az alap dolgok: rókafarok, műszőr kormányborítás,
aprópénztartó, halálfejes valtógomb, órás visszapillantó (sajnos csak
egy törötthöz tudott hozzájutni, de lényeg, hogy óra volt
benne), "multifunkciós műszer", ami egy hőmérő, iránytű és óra
mahagóni-utánzat keretbe foglalt kombinációja volt, és itt ki is merültek
nagyjából az anyagi lehetőségei. Ekkor jöttek a segítőkész haverok,
akik első hallásra kicsit furcsállották Árpi kéréseit, de aztán a hecc
kedvéért megcsinálták, amit kért. Első lépés volt a műszerfal. Látta egy
újságban, hogy egy sportkocsinak polírozott alumínium borítás volt a
műszerei körül, és hát persze, hogy neki is kellett. Miután kiengedték
az ügyeletről, ahova a sorjás alumíniumlemez által szétvágott
tenyerével ment kötözésre, új ötlettel állt elő: alufólia lesz a megoldás.
Finoman megemlítettem neki, hogy az nem túl strapabíró, meg gyűrődik
is, de nem hallgatott rám. Egyik haverja szüleinek volt egy Ápisz-szerű
boltjuk, és onnan szereztek vagy harminc tubus Technokol Rapidot, és
kiadta az utasítást a haverjainak, hogy mindenki csenje el otthonrol az
alufóliát. Mikor elég sok összegyűlt, megkezdődött a ragasztás. Én
csak a végére értem oda, hát, mit mondjak, nem volt egy semmi
látvány. Először is totál meghülyültek a ragsztó gőzétől, mert zárt
garázsban csinálták. Mikor odaértem, sejtettem, hogy gáz lesz, mert
méterekről olyan szaga volt a garázsnak, mint egy festékgyárnak. Árpi
csak ennyit tudott hozzáfűzni az eseményekhez: "hehehe". Meg néha
azt is, hogy "atom lett, hehe". Ültek a haverjaival a garázs betonján,
mint marhatök a mezőn, néztek maguk elé, és vigyorogtak. Megnéztem
az autót. Ez sem volt semmi. Láthatólag jobbról kezdték a mutatványt,
mert ott még ollóval voltak vágva a darabok, de gondolom, közben
hatott a ragasztó, és mire a kilométeróráig jutottak, már annyira zizik
voltak, hogy azt is beragasztották. Be volt ragasztva a kormány, a
sebességváltó, a szellőzők, a bal oldali ablak felé, a bal ajtókárpit, egy
kicsit mindkét ülés, és úgy általában csöpögött minden a ragasztótól.
Az elején még odafigyeltek rá, és probálták kisimítani a fóliát, de a
végén persze ilyen apróságokkal nem törődtek, és ettől az autó úgy
nézett ki, mintha Bádogember vezette volna, aki egy szörnyű
balesetben széttrancsírozódott. Kivonszoltam őket a levegőre, és
akkor vettem észre, hogy a napsütésben csillog fejük és a ruhájuk,
mint Szűcs Judit fénykorában, diszkókiránynőként. Csak rájuk nem
üveggyöngy volt varrva, hanem sikeresen magukra ragasztották a
levágott, lehullott alufóliadarabokat. Néztek rám kitágult pupillával,
teljesen megzavarodva a fénytől, és szemkápráztatóan csillogtak.
Olyanok voltak, mint két szerencsétlenül járt ufó, akik nem tudják, hol
landoltak. Másnap kapartunk. Harmadnap is. A negyedik napon
beláttuk, hogy a Technokol az erősebb. Árpi kicsit elkeseredett, mert a
műszerfal enyhén szólva furán nézett ki, az itt-ott feltépett alufóliával,
ezért gyorsan újabb csinosítás után kellett nézni. Jött a szárny. Egy
igazi szárny, ugye elég komoly pénzekbe került volna, ezért maradt a
szögvas, ket rúdra hegesztve, amikre menet volt vágva. Fúrtunk két
lyukat a csomagtartón, átdugtuk a rudakat, csavar fent, lent, és készen
volt a "szárny". Árpinak baromira tetszett, és megsértődött, amikor
a "Na, milyen?" kérdésre én azt mondtam, hogy "Legalább van egy
alkatrész, ami nem rohad". Egy volt a probléma: le kellett festeni.
Neolux nem jó, mert nem tartós. Mivel fessük? Árpi azt mondta, hogy
olvasta valahol, hogy az apróbb hibákat körömlakkal szokták javítani,
mert az hasonló az autófestékhez. Próbáltam felhívni a figyelmét arra
az apróságra, hogy ez nem apróbb hiba, hanem egy bazi nagy
vasdarab, aminek befestéséhez jó sok körömlakk kell, de nem
érdekelte ("Majd felhigítjuk!"), irány a "butik". Akkoriban még nem
nagyon vettek a pasik (mi még inkább fiúk) körömlakkot nőknek,
úgyhogy furcsán néztek, amikor előadtuk, hogy piros körömlakkot
szeretnénk. Mondtam Árpinak, hogy én azt hallottam, hogy a körömlakk
másképpen néz ki felkenve, mint az üvegben, ezért ki kéne próbálni,
mielőtt megvesszük. Ezt nem kellett volna mondanom. Amikor az
eladónő nem nézett oda, Árpi suttyomban kinyitotta az összes piros és
bordó körömlakkot, és minden körmére festett egy-egy pöttyöt.
Kijöttünk az üzletből, és megpróbáltuk kitalálni, melyik szín illik az
autóhoz. Eléggé belefeledkeztünk a dologba, mert arra eszméltünk,
hogy egész szép nézőseregünk lett. Akkor jöttem rá, hogy állok egy női
butik előtt, nézem ahogy a haverom a kifestett körmeit próbálgatja,
hogy melyik megy a kocsijához, és közben arról vitatkozunk, hogy
melyik a szebb szín. Árpi ügyesen feltalálta magát: "Csak a szárnyamra
kell." Na, ettől kitört a röhögés. Megvártuk, amíg eloszlik a tömeg,
visszamentünk, és megvettünk 1, azaz egy darab lakkot. Sikerült
kunyerálnunk egy lánytól körömlakklemosót, és felhigítottuk a lakkot.
Szép rózsaszín lett. Reméltem, hogy nem festünk vele, de festettünk.
A "szárny"-at ettől kezdve egy foltos, rózsaszín szögvas képezte (á la
Barbie mobil). Ja, a lényeg, amiért az egész cécó volt: Árpi a fagyis
lányt akarta elkápráztatni a csodajárgánnyal. A lánynak ugyan egy
másik pasi tetszett az I-es Golfjával, de Árpi úgy gondolta, hogy egy
full-extrás Lada mégiscsak imponálóbb egy fapados Golfnál. Egy dolog
volt hátra, a kipufogó. Árpi szerzett egy vascsövet, ami szerinte kitűnő
kipufogó lett volna. Én, mikor megfogtam a csövet, és éreztem, milyen
baromi nehéz, gondoltam, hogy baj lesz, de nem szóltam, mert tudtam,
úgyis hiába. Elmentünk valami lakatos haverjához, aki kiröhögött
minket, és elküldött a fenébe. Árpi bedühödött, és "Na, akkor majd én!"
felkiáltással előszedte a forrasztóját, hogy majd azzal. Ráhagytam. Egy
fél kiló ónnal ráforrasztotta a csövet, és elindultunk becserkészni a
leányzót. Az első ötven méter után lejött a cső, és elkezdett zörögni. A
második ötven méter után az ősrégi kipufogó megadta magát, és
leszakadt mindenestül. Sebaj, így úgyis jobb hangja van, kipufogó be a
hátsó ülésre, gyerünk tovább. A fagyizó előtt pár száz méterrel
megálltunk, és Árpi előállt a haditervvel. Én előremegyek gyalog,
kihívom a lányt a fagyisbódéból, és szóval tartom, amíg Árpi meg nem
érkezik. Úgy tervezte, hogy odafarol majd a lány elé az autóval, és
elviszi egy körre ("Hogy lássa, mi az élet."). Kérdeztem tőle, hogy ezt a
farolás-dolgot próbálta-e már. Mondta, hogy nem, de nem nem lehet
nagy dolog. Én biztos, ami biztos alapon kinéztem magamnak egy
villanyoszlopot fedezéknek, és elindultam. Odaértem. "Szia, gyere ki
egy kicsit, légyszi." - "Most nem lehet, sokan vannak." (Hoppá, erre
nem számítottunk.) "De valami nagyon fontosat akarok mondani." -
"Mondd el itt, nem mehetek ki." (Közben hallottam, hogy Árpi közeleg.
Ezt egyébként mindenki hallotta, mert kipufogó nem lévén, az autónak
olyan hangja volt, mint egy Zetor traktornak, amikor elakad a
szántásban.) "De gyere ki, mert..." Itt tartottam, amikor baromi nagy
fékcsikorgás, egy reccsenés és csörömpölés, majd csend. Árpi megjött.
Féltem hátranézni, mert azt hittem, letarolta a fél utcát, de nem. Csak
éppen az autó félig az árokban volt. Árpi próbált úgy tenni, mint aki
direkt így akarta az egész mutatványt, de nem volt túl meggyőző. Már
csak azért sem, mert az egyik kerék elég furán állt. Mondhatni, kitört.
Árpi gyorsan kiugrott az autóból, és jött a fagyisbódéhoz. Nem vette
észre a kereket, mert a másik oldalon volt. Érezte, hogy furán áll az
autó, de gondolta, majd csak kijön az arokból (ezt kesőbb mesélte).
Elkezdtek beszélgetni, és csodák csodája, a lány levette a kötényét, és
elindultak az autóhoz. Árpi meglátta a kereket. Sápadtan beült. Ült...
Még mindig ült... "Na, megyünk?" - kérdezte a lány. "Ja, csak előbb
nézd meg, milyen frankó a műszerfal. Klassz, nem?" (Itt kezdtem el
röhögni.) Lány szétnéz a foszladozó alufólian: "Ööö, aha, klassz. Nem
megyünk?" - "Áh, még nem, majd később. De hallgasd milyen hangja
van." Beindítja (harmadszorra sikerül), gázpedál pumpálása.
Lány: "Jézusom, megsüketülök. Inkább menjünk, mert mindjárt vissza
kell mennem." - "Menjünk inkább később, most csak dumáljunk." -
próbálta Árpi elkerülni az elkerülhetetlennek latszót. "De hülye vagy,
ezért hívattál ki, hogy most nem is viszel egy kört?!" Árpi ettől
bepöccent, és szerencsétlen lányra zúdította az elmúlt napok összes
kudarcát (persze ordítva): "Nem megyunk, b*zmeg, mert kitört az a
kib*szott kerék, és különben is, elegem van, hogy még mindig tiszta
lakk a körmöm, meg a tököm is ragasztós lett, ez a rohadt alufólia meg
nem jön le..." Idáig hallottam, mert itt már sírtam a röhögéstől. Innentől
már nem olyan érdekes a történet. Jött egy rendőrautó, igazoltatás,
kiderült, hogy nincs műszaki, szülők felhívása, büntetés kilátásba
helyezése, amit valami ismerős egy üveg piáért elsimított, a szülők
szörnyülködtek, kesőbb röhögtek. Az érdekes a dologban, hogy
évekkel később Árpi, nem mint élete mélypontját emlegette, ahogy ült
félig egy árokba borulva álmai nőjével, hanem ezt mondta: "Tudjátok,
ha akkor öt centivel eltekerem a kormányt, meg lett volna a buxa." Hát,
igen, sok múlik néha öt centin. Gondoljatok erre, miközben (néha)
vadul tekergetitek ide-oda a kormányt. Nyár. Nyaralás. A budapestiek
tudják, milyen érzés megszabadulni a Rákóczi úton araszoló 7-es busz
heringkonzerv-feelingjétől, és a metrón a lábadra lépő "fokhagymát-
reggeliztem-pálinkával"-típusú emberektől. Ilyenkor az ember lazít, és
néha ökörségeket csinál. Árpi persze, a szokásosnál is nagyobbakat.
Az volt a gond, nem volt autó (az ezeröcsi ugye megreccsent előző
nyáron). Sebaj, nagypapi (Árpié) szívesen odaadja az ezeréves
Varnyút. Megy? Megy, csak nincs műszakija, de ha lejöttök érte
Balatonra, vihetitek, a faluban, kertek alatt lehet vele menni. Ez Árpinal
soha nem volt akadály, úgyhogy irány a pályaudvar. Reggel 8-ra volt
megbeszélve a találka, annak ellenére, hogy a vonat csak 1 órával
később indult. Azért kellett ilyen korán, mert majd "Becserkészünk egy-
két vadat, hogy ne legyen olyan unalmas az út. Majd Árpi bácsi
megtanít a fortélyokra." Megemlítettem, hogy köszönöm, boldogulok
egyedül is, de persze fölöslegesen. "Nyár van, apám, érted? Ilyenkor
nincs cicózás." (Később kiderült, hogy azért kellett korán kimenni, mert
ment volna át hozzá az aktuális barátnője reggel...) Ez az indulás előtti
napon történt, és ismerve Árpit, nem sok jóra számítottam másnap, de
ő megígérte, hogy kivételesen normális lesz. Persze én értem oda
előbb, és vártam. Az járt a fejemben, hogy lehet, hogy mégsem lesz
semmi gond Árpival, tanult az elmúlt nyár hülyeségeiből, és normális
lesz tényleg. Alapvetően azért rendes gyerek, csak hát kicsit hülye. Na,
idáig jutottam Árpi tömjénezésével, amikor ezt hallom (reszelős
hang): "Gyerünk Janó, meg tudod csinálni. Mondjad neki a ribogzisat."
Ez meg mi lehet? Odaballagok a lepcsőhöz, ahonnan lelátni az
aluljáróhoz (a fedetlenhez, a Déli előtt), és mit látok? Természetesen
Árpit, ahogy röhög, két torzonborz fickót, és elég szép tömeget
körülöttük. (Árpi a vonaton mesélte el, hogy a nagypapának szánt
pálinkába fogadott két szerencsétlen csövessel, hogy nem tudjak
elmondani három egymás utáni nőnek, hogy "Pici, parányi
dezoxiribonukleinsav-darabka vagyok, de te hívhatsz génnek."). Amikor
odaértem, ezt láttam: Árpi röhög, az egyik torzonborz odalép egy
középkorú nőhöz, és elkezdi, hogy "Kicsi ribogzi vagyok, hívjá' g-nek".
A nőn látszik, hogy egy szót sem ért az egészből, és riadt szemekkel
keresi a menekülés útját. A csöves áll előtte, és néz Árpira, hogy jól
csinálta-e. De ő kegyetlen, és int, hogy nem jó, gyerünk a
következőhöz. Közben persze röhög, az idiótája. Ezen elmulatott volna
egy darabig, ha nem cibálom el onnan. A csöveseknek odaadta a
pálinkát, és mentünk jegyet venni. Jó nagy a sor, várhatunk. Azaz
várhatnánk, ha Árpi nem lenne Árpi. Elővesz egy papírlapot, és
átcsörtet a tömegen: "Elnézést, szabad lesz. Itt dolgozom.
Köszönöm.", és odafurakszik a pénztárhoz. "Csókolom, Marika,
meghoztam az új kérdőívet, tessék kitölteni, viszem fel az irodaba.",
ordítja, hogy mindenki hallja, majd suttogva: "Két diákot kérek,
Kiliánig." A pénztáros néz rá nagy szemmel, és kiszól jó
hangosan: "Hova kéri a két diákot?". Árpi próbál úgy nézni, mint
Garfield, amikor megeszi Jon kajáját, és mosolyogva magyaráz a
tömegnek: "Ez a Marika, milyen vicces asszony!" - "Kiliánig" - suttogja.
Az emberek röhögnek, mert mindenki hallotta a pénztárost, de úgy
látszik, jó kedvük van, mert nem verik meg. Megúsztuk. A vonaton nem
sok minden történt, attól eltekintve, hogy Árpi szóba elegyedett egy
öregasszonnyal, akiről kiderült, hogy most megy vissza a falujába,
ahonnan 74 évig ki sem mozdult. "Nem tetszett soha vonatun ülni?" -
"Nem, a menyem hozott fel Pestre kocsival." Árpinak majdnem sikerült
rádumálnia, hogy húzza meg a vészféket, mert ő rosszul van.
Szerencsére az utasok nem engedték. Megérkeztünk. Árpi első dolga
volt (az elfogyasztott jelentős sörmennyiség hatására), hogy teli
torokbol elkezdett ordítani kifelé a vonatablakból: "Megjöttünk,
reszkess Balaton!". Két rendőr sétált a peronon, akik erre rögtön
megfordultak, és méregették Árpit. Szerencsére az egyikük rádiója
megszólalt, és elsiettek. Pechemre Árpi meg utánuk
kiabált: "Megijedtetek, mi?" (Reméltem, hogy már nem hallják, de mint
később megtudtuk, hallották.) Szóltam Árpinak, hogy kéne szerezni egy
üveg pálinkát a nagyapjának, ha mar megígérte cserébe a kocsiért,
mert a miénk ottmaradt a csöveseknél. Árpi szerint nem jó a bolti
pálinka, mert az öreg csak házit iszik, de nem baj, mert egy ismerőse
otthon csinál pálinkát, majd tőle szerzünk. Elmentünk hozzá, de
kiderült, hogy nincs pálinka, ellenben kaptunk egy üveg 96%-os
etilalkoholt. "Nem baj" - mondta Árpi - "majd rakunk bele fűszert, és
olyan lesz, mint a vodka, nagyfater úgysem tudja, mi az." Na, ennek
fényében vettünk egy zacskó sót, és beleszórtunk egy csomót az
alkoholba. Árpi egy kicsit leöntött belőle, és felengedte vízzel, hogy
mégse legyen olyan erős. (Egy liter alkoholba két ujjnyi vizet.)
Elmentünk a nagyszülőkhöz. "Árpikááám!" - puszi-puszi, előkerül
a "vodka". "Na, nagyfater, ilyet még nem ittál, ez szibériai vodka, az
elvtársaktól hozattam külön neked." - "Há', dehogynem ittam én mán,
Árpikam." Hoppá! Most mi lesz? "Ööö, nagyfater, óvatosan, mert ez
nagyon erős, ez nem sima vodka." - "Ugyan, Árpikám, egy vodka nem
lehet olyan erős, mint az én házi szilvám.", és meghúzta az üveget. Én
készülök rá, hogy kiugrik a szeme, és kiköpi a protkót, de ő csak
megrázza a fejét. "Hinnye, a keservit, ennek aztán van huzatja." -
mondja, és még egyet kortyol! Kimegy pohárért, hogy igyunk mi is a
megérkezésre. Én próbálok tiltakozni, de Árpi szerint innunk kell, mert
különben megsértődik, és nincs autó. Visszajön az öreg, tölt,
egészségünkre. Én bedöntöm a számba, de nem nyelem le (nem
vészes, csak mintha olvadt acéllal öblögetnék). Árpi lenyeli hősiesen.
Elvörösödik, könnybe lábad a szeme, de próbálja tartani magát. Amikor
a nagyapja újat tölt, én kiköpöm az egészet a hervadozó szobapálma
cserepébe, annak már úgyis annyi-alapon. Újabb kör után Árpi már
csak párás szemekkel néz maga elé. Tőlem a szerencsétlen pálma
újabb adagot kap. Próbálom felhozni az autó-témát, de a nagypapi
újabb kört tölt. Árpi matt részeg, én pedig nem tudom kiköpni, mert a
nagyapja engem néz. "Aztán, fiam, te hova valósi vagy?" -
"Hmhhmmhhm." - mondom. Árpi megmenti a helyzetet, mert elereszt
egy olyan böfögést, hogy a nagyapja ősz haja megrebben, és a kutya
elkezd vonyítani az udvaron. "Ez derék volt, Árpikám! Látom, szereted
a jófajta italt." Sikerül rávennem őket, hogy tápászkodjanak fel.
Elindultunk a garázs felé, és útközben az öreg magyaráz: "Aztán
Árpikám, ez nem valami úri autó, tudod. Öreg már, viseltes, de azért jól
szolgál." Árpi ebben a pillanatban lefejeli a fűzfa alacsony ágát, és
elterül, mint egy béka. Az öreg észre sem veszi, megyünk tovább a
garázshoz. Kinyílik a garázsajtó, és eláll a lélegzetem... Középen állt
egy barna színű rozsdahalmaz, ami valamikor talán egy autó lehetett,
amíg nem érte nehéztüzérségi támadás, és nem locsolták le valami
erősen korrodáló anyaggal. Arra gondoltam, hogy még egy MEH-
telepen is elhajítanának vele minket a francba, nemhogy ebbe valaha
két nő be fog ülni...! (Annyira senkit nem lehet leitatni.) A dolgot
tetézte, hogy az autónak kellemes hasmenés színe volt. (Ezt ma úgy
mondanák, hogy "Hamvas, őszi erdő-metál".) Egyébként az egész
garázs úgy nézett ki, mint egy lepusztult ócskavastelep. Körben a
polcok tele voltak zsúfolva ezeréves, olajos, pókhálós autó- és ki tudja
milyen alkatrésszel. Ekkor ért oda Árpi, fején egy púppal, amiből
vidáman csordogált a vér az arcára. Egyébkent tök sáros volt, mert a
fűzfának köszönhetően beesett a virágágyásba, ahonnan (a "vodka"
hatására) csak nagy nehézségek árán szabadult. Láthatóan ez őt nem
zavarta, mert el volt foglalva egy akkora hengerfejtömítéssel, hogy én
először azt hittem, egy Kispolski padlólemeze. "Nagyfater, b*szki, te
tankszerelő voltál a Don-kanyarnál?" Na, itt elkezdődött egy félórás
mese nagypapa ifjúkoráról. Közben Árpival azon vitatkoztunk, ki
vezessen. Ragaszkodott hozzá, hogy majd ő. Én mondtam, hogy akkor
én gyalog megyek. De nem, de igen. Na, mondtam neki, hogy ha ki tud
állni a garázsból az utcára, akkor vezethet. Árpi beült. Az alkohol ködén
át homályosan emlékezett, hogy ilyenkor mit is kell csinálni, és
gondolom, megpróbálta beállítani a visszapillantót. Én csak azt láttam,
hogy egy határozott mozdulattal letöri a belső
visszapillantót. "Nagyfater, oszlik a verda!", bosszankodott, majd
nézett előre hunyorogva. "Mit nézel?" - kérdeztem tőle. - "Azt, hogy
kiférünk-e a garázskapun." (Egyébként ez valahogy így
hangzott: "azotygiférüngeagarásgabunnn".) A kapu olyan három méter
széles lehetett, úgyhogy elkezdtem aktívan félni. A nagypapa vadul
magyarázott, hogy mire vigyázzunk, Árpi koncentrált, hogy kijussunk,
én meg próbáltam magam bekötni, de az öv sehol. Ekkor - számomra
teljesen váratlanul - padlógázzal beletolattunk a mögöttünk levő
polcokba. Potyogott a sok alkatrész, én ordítottam, mert azt hittem,
ránk szakadt a garázs, a nagypapa ordított, hogy jajj, az autója, Árpi
ordított, hogy ő se maradjon ki a buliból. Így elordibáltunk egy ideig,
aztán - amikor már az összes kutya üvöltött az utcában -, én átültem,
nagypapa a lelkemre kötötte, hogy óvatosan vezessek, és elindultunk.
A Wartburg kicsit leamortizálódott hátul, de sokat nem rontott rajta a
dolog, lévén, hogy eddig sem volt kimondottan szalonautó-állapotban.
Na, haladtunk szép lassan, amikor Árpi bejelentette: "Hányni fogok!".
Sajnos azt elfelejtette hozzátenni, hogy most azonnal, úgyhogy mire
megálltam, már ott volt az ölében a matéria. De jo! Megálltunk, Árpi
nagy nehezen levette a gatyáját (a nagy része arra ment), a tiszta
részével úgy-ahogy letörölgette a pólóját és az ülést, és a gatyát
bedobta az árokba, mondván, hogy nem bírja elviselni a szagát, majd
holnap érte jövünk. Akkor már elég fáradt voltam, és csak az érdekelt,
hogy minél előbb hazajussunk, ezért ráhagytam. Döcögtünk az úton,
Árpi egy szál pólóban, mert hogy az eldobott rövidgatya alatt nem volt
semmi, én szenvedtem a kormányváltóval, és nem láttam semmit.
Gyanítani kezdtem, hogy Árpi nagyapja takarékossági
megfontolásokból zseblámpaizzókat szerelt a tompított helyére, mert a
lámpánk kb. húsz centire világított el. Egyszer csak azt vettem észre,
hogy egy sötet alak mellett húzunk el, akinek világított az egyik keze.
Két választás volt: vagy E.T. mégsem ért haza, és itt telefonál a nagy
magyar éjszakában, vagy a közúti ellenőrzés. Féltem, hogy az utóbbi.
Sikerült a rendőr után kb. harminc méterrel megállni. Gondolkoztam,
hogy visszatolassak-e, de mivel akkor vezettem kormányváltós autót
először, ez nem tűnt egyszerűnek. Persze próbálkoztam szorgalmasan,
úgyhogy az odaérkező szervet hangos váltórecsegtetéssel fogadtam.
Fiatal rendőr volt, próbált laza lenni: "Nem bírunk a lóerőkkel?
Száguldozunk, mi? Na, lássuk a papírokat." A helyzet az volt, hogy
nekem akkor még nem volt jogsim. Az autón ugye, nem volt műszaki,
és mint kiderült, a forgalmit sikerült otthagyni Árpi nagyapjánál.
Probáltam a helyzetet finoman, adagolva vázolni, hogy a forgalmi még
van, csak otthon hagytuk, és persze az én jogsimat is, de Árpié itt van,
csak ő ivott egy kicsit, és mivel törvénytisztelő fiatalemberek vagyunk,
ezért nem akart volán mögé ülni. Pechemre Árpi egy kicsit pontatlanul
mérte fel a helyzetet, és megszólalt: "F*szom má', mér' álítottak meg
ezek minket?". A rendőr rávilágított Árpira, és visszahőkölt. Mondjuk
nem csodalom, mert Árpi úgy nézett ki, mint aki egy különösen perverz
szado-mazo orgiáról jön, ahol jól megverték, lehányták, és elvették a
ruháját. De a rendőr visszahajolt, és elkezdte behatóan vizsgálni Árpit.
Egyszer csak feláll, és odakiabál a rendőrautóhoz: "Gyere csak, Pista,
megvan a vonatos gyerek!". Puff, készen vagyunk. Ezek most
keresztüllőnek minket, és elkaparnak az útszéli árokban. Ekkora
pechünk nem lehet! Odaért Pista. (Akkora lelógó harcsabajusza volt,
hogy még ebben a helyzetben is majdnem elröhögtem magam.) Benéz,
meglátja Árpit: "Hát ez az Árpi, az X. Y. unokája." Hoppá, itt tényállás
van. A rendőr ismeri a nagypapát. Lehet, hogy mégis megússzuk?
Elmeséltették velem, hogy mi történt, röhögtek Árpin, de még nem
engedtek el. A fiatalabb mindenképpen bosszút akart állni az
állomáson elszenvedett sérelmekért. Egy ideig elvitatkoztak a
rendőrök, hogy mi legyen, aztán a fiatal visszament a kocsihoz, és
elkezdett vadul rádiózni, aztán visszajött: "Na, mehettek. Téged meg,
öcsi, meg ne lássalak még egyszer jogsi nélkül vezetni, értve vagyok?"
Volt köztünk kb. egy év korkülönbség, de valami azt súgta, hogy ezt ne
tegyem szóva. Rendőrök elviharzottak, és mi is elindultunk. Nem
akartam elhinni, hogy ennyivel megúsztuk. Hát, nem úsztuk. Mentünk
kb. két kilométert, amikor megint kék villogó tűnt fel mögöttünk. Azt
hittem, ugyanazok a rendőrök, de nem. Ezek hárman voltak, és
mindhárman odajöttek. "Kiszállni a kocsiból!" (Na, ezek sem
udvariaskodnak fölöslegesen.) Árpi elkezdett nyekeregni, hogy nincs
rajta gatya, de nem hatotta meg őket. Kiszálltunk. "Kezeket a kocsira,
széles terpesz." Mit volt tenni, megcsináltuk. Ekkor elment mellettünk
egy turistabusz. Mivel a rendőrautónak égett a lámpája, és ránk
világított, elég jól látszódtunk. El tudom képzelni, mit gondoltak a
buszon levők, amikor látták Árpit vilagító fehér seggel egy rendőrautóra
hajolni. Egy darabig elröhögtek rajtunk a rendőrök, aztan elengedtek.
Ekkor értettem meg, hogy a fiatal rendőr szólt a többieknek, és
valószínűleg Balaton összes rendőre ránk vadászik, hogy Árpin
röhögjenek. Négyszer állítottak meg. Egy rendőr le is fényképezte,
mondván lesz min röhögnie öreg napjaiban. Nagy nehezen hazaértünk,
és én megfogadtam (sokadszor), hogy Árpit kerülni fogom a jövőben,
de persze nem tartottam be.
‎1828 - Drakula fiatal szűz lányok véréből táplálkozik. 2010 - Drakula éhen hal.
2161 levél
Válasz 05.03.24. 02:39 #6079
Zup
Ezen a pumpáson besírtam!
‎1828 - Drakula fiatal szűz lányok véréből táplálkozik. 2010 - Drakula éhen hal.
437 levél
Válasz 05.03.24. 00:36 #6078
sulc
Az oroszok és a kínaiak háborúznak. Besorozzák Szását is. Annyira kevés
a hadianyag, hogy csak minden második embernek jut puska. Szásának
persze pont nem.
Kérdi Szása, most mit csináljon?
- Fogjál meg egy seprunyelet, és ha meglátsz egy kínait, tegyél úgy,
mintha puska lenne nálad, és lojj rá!
Szása elindul a háborúba, és hogy, hogy nem, meglát egy kínait. Felemeli
a seprunyelet, és kiabálni kezd:
- Puff, puff!
Kiskínai megáll, körbenéz, megy tovább.
Szása kicsit közelebb megy, majd megint:
- Puff, puff!
Kiskínai megáll, körbenéz, megy tovább.
Szása még közelebb megy, és megint "rálo":
- Puff, puff!
Kiskínai megáll, szarik rá, megy tovább.
Szása most már odamegy teljesen mellé, megáll, és most már dühösen:
- Puff, Puff!!!!
Mire ránéz a kínai:
- Mi van vazzeg, nem látod, hogy tank vagyok?!
11699 levél
Válasz 05.03.23. 18:32 #6077
.:[Kain]:.
az első "haláli"
"If you take care of the things that take care of you then you will be taken care of." - Kevin Levrone
4154 levél
Válasz 05.03.23. 11:14 #6076
pres
A férj a halálos ágyán:
- Drágám, be kell valljak valamit!
- Mit, drágám?
- Megcsaltalak.
- Tudom, drágám, azért mérgeztelek meg.


A nagyságos asszony kérdezgeti az új szobalányt:
- Jók az ajánlólevelei?
- Igen, asszonyom, mindenütt meg voltak elégedve velem.
- Fozni tud?
- Tudok.
- Szereti a gyerekeket?
- Szeretem, de azért jobb lenne, ha az úr majd vigyázna.
Fuck it Dude let`s go bowlin`
281 levél
Válasz 05.03.22. 19:54 #6075
Blood sucker
NEUROTIKUS: aki légvárakat épít.
PSZICHOPATA: aki ezekben a légvárakban él.
PSZICHIÁTER: aki beszedi a lakbért.

Kovács korházba kerül. Egy hatalmas kórterembe helyezik el. Elszörnyedve tapasztalja, hogy az éjszaka folyamán több beteget tolnak ki lepedővel letakarva. Reggel a vizitnél reklamál a főorvosnál:
- Főorvos úr, igazán fenntarthatnának egy külön kórtermet a haldoklóknak.
- Röhögni fog. Ez az.

Mi a hasonlóság a kritikus és a nőgyógyász között?
- Mindkettő ott keresi a hibát, ahol mások az örömöt.

Mi az, zöld, és ha a fáról a fejedre ugrik, meghalsz.
-Biliárdasztal.
1727 levél
Válasz 05.03.22. 17:48 #6074
jani0624
Elöl megy John, arany lovon.
Mögötte George, ezüstön.
Hátul pedig Charles bronzon.
1340 levél
Válasz 05.03.22. 15:41 #6073
zs0lt1kA^
ez mar 4 eve is unalmas volt
hhhhh
11699 levél
Válasz 05.03.22. 15:10 #6072
.:[Kain]:.
lol
"If you take care of the things that take care of you then you will be taken care of." - Kevin Levrone
6215 levél
Válasz 05.03.22. 14:42 #6071
CamelX
Az ELTE közért szak tanegységlistája
I am the architect of my own destruction.
14253 levél
Válasz 05.03.22. 10:45 #6070
Babykiller
- Jó napot kívánok! Darazsat szeretnék vásárolni.
- Sajnálom uram, de nekünk nincs darazsunk...
- De hát láttam egyet a kirakatban !
14253 levél
Válasz 05.03.22. 09:20 #6069
Babykiller
Ez lett két hozzászólás(Colossus, pres) összeillesztéséből
A õsparaszt fonök benyit az balfasz majomkodik irodába:
- Kovács úr! Már megint el van maradva a ványadtpöcsû munkával?
- Miért?
- 3 hete küldtem egy gennygép e-mailt, hogy ki van rúgva!
9765 levél
Válasz 05.03.22. 09:18 #6068
vally
A halász hazatér fatörzsből vájt csónakján és találkozik egy külföldi
piackutató szakemberrel, aki ebben a fejlődő országban dolgozik.
A piackutató megkérdezi a halásztól, hogy miért jött haza olyan korán.
A halász azt feleli, hogy tovább is maradhatott volna, de elég halat
fogott ahhoz, hogy gondoskodjon a családjáról.

- ...és egyébként mivel tölti az idejét? - kérdezi a szakember. - Hát,
például halászgatok. Játszom a gyerekeimmel. Amikor nagy a forróság,
lepihenünk. Este együtt vacsorázunk. Összejövünk a barátainkkal és
zenélünk egy kicsit - feleli a halász.

A piackutató itt közbevág:
- Nézze, nekem egyetemi diplomám van, és tanultam ezekről a
dolgokról.
Segíteni akarok magának. Hosszabb ideig kellene halásznia. Akkor több
pénzt keresne, és hamarosan egy nagyobb csónakot tudna vásárolni
ennél a kis kivájt fatörzsnél. Nagyobb csónakkal még több pénzt tudna
keresni, és nem kellene hozzá sok idő, máris szert tudna tenni egy
több csónakból álló vonóhálós flottára.

- És azután? - kérdezi a halász.

- Azután ahelyett, hogy viszonteladón keresztül árulná a halait,
közvetlenül a gyárnak tudná eladni, amit fogott, vagy beindíthatna egy
saját halfeldolgozó üzemet. Akkor el tudna menni ebből a porfészekből
Cotonouba, Párizsba vagy New Yorkba, és onnan irányíthatná a
vállalkozást.
Még azt is fontolóra vehetné, hogy bevezesse a tőzsdére az üzletet,
és akkor már milliókat kereshetne.

- Mennyi idő alatt tudnám ezt elérni? - érdeklődik a halász.
- Úgy 15-20 év alatt - válaszolja a piackutató.

- És azután? - folytatja a kérdezősködést a halász.
- Ekkor kezd érdekessé válni az élet - magyarázza a szakember.
-Nyugdíjba vonulhatna. Otthagyhatná a városi rohanó életformát, és
egy távol eső faluba költözhetne.

- És azután mi lenne? - kérdezi a halász.
- Akkor volna ideje halászgatni, játszani a gyermekeivel, a nagy
forróság idején lepihenni, együtt vacsorázni a családjával és
összejönni a barátaival zenélgetni kicsit................



Már 3 hónapja itt vagyok az egyetemen, és még nem írtam nektek.
Nagyon szégyellem magam, de ígérem, hogy most mindent bepótolok!
De mielott még folytatnám a levelet, kérlek, üljetek le! Semmi esetre
se olvassátok tovább a levelet állva!! Már majdnem teljesen rendbe
jöttek az égési sérüléseim, és a sokkot, amit az okozott, hogy ki kellett
ugranom a negyedik emeletrol, szinte egészen kihevertem. Csak 2
hetet kellett a kórházban feküdnöm már majdnem jól látok, és az a
szörnyu hányás is csak egy héten egyszer jön rám.
Mivel a tüzet én okoztam, 1 milliót kell fizetnünk az egyetemnek a
károkért, de ez mind semmi, hiszen az a lényeg, hogy életben
maradtam. Az volt a szerencsém, hogy a szemközt lakó férfi
észrevette, mi történt, és kihívta a mentoket és a tuzoltókat. o
volt, aki aztán meglátogatott a kórházban, és mivel nem volt hova
mennem (a szobám hamuvá égett), olyan kedves volt, hogy
felajánlotta, lakjam vele. Egyszobás lakása van, de azért nagyon jól
megvagyunk. o vagy kétszer olyan idos, mint én, de orülten
egymásba szerettünk, és össze szeretnénk házasodni. Még nem
döntöttük el, hogy pontosan mikor, de még azelott megtartjuk az
esküvot, mielott túl feltunové válik, hogy terhes vagyok. Bizony
drága szüleim, anya leszek!!! Tudom, hogy alig várjátok már, hogy
nagyszülok lehessetek, és biztos vagyok benne, hogy a kisbabákat
(merthogy hármas ikrek lesznek) azzal a szeretettel fogjátok
körülvenni, amivel engem is kiskoromban. Az egyetlen dolog, ami egy
kicsit késlelteti az esküvonket az egy fertozés, amit a volegényem
szedett össze valahol. Emiatt most megint kórházban vagyunk, mert
persze én is elkaptam, de már sokkal jobban vagyunk az
antibiotikumoknak köszönhetoen, amit vénásan adnak nekünk..
Az orvosok valami szifilisznek hívják a betegséget, azt hiszem.
Tudom, hogy a férjemet tárt karokkal fogadjátok majd, és hamarosan
olyan lesz majd, mint egy igazi családtag. Nagyon kedves ember, és
bár nem végezte el a 8 általánost sem, rendkívül ambiciózus.
Természetesen más vallású, mint mi, de tudom, hogy milyen toleránsak
vagytok, és így az sem fog titeket zavarni, hogy sötétebb a bore, mint
a miénk. Biztos vagyok benne, hogy legalább annyira fogjátok majd
szeretni, mint én!!!
Mivel nagyjából a ti korotok beli, biztos nagyon jól kijöttök majd
egymással, ha majd hazaköltözünk hozzátok a gyerekekkel (mert hát a
mi lakásunk túl kicsi ennyi embernek). Az o szülei is nagyon rendes
emberek, azt hiszem, az apja valami híres kábítószercsempész
Afrikában, ahonnan a jövendobelim is származik... Most, hogy már
mindenrol részletesen beszámoltam, azt hiszem itt az ideje, hogy
bevalljam nektek, hogy nem égett le a lakásom, és így nekem kutya
bajom, nem is voltam kórházban egy napot sem, nincs se
volegényem, se szifiliszem, se semmilyen néger pasim.
Az igazság az, hogy meghúztak analízisbol meg makróból, és kettest
kaptam informatikából, és csak azt szerettem volna tudatosítani
bennetek, hogy vannak ennél a világon sokkal rosszabb dolgok is!

Sokszor csókol

Lányotok
Sose vitatkozz idiótákkal, mert lesüllyedsz az ő szintjükre és legyőznek a rutinjukkal.
4154 levél
Válasz 05.03.22. 08:48 #6067
pres
A fonök benyit az egyik irodába:
- Kovács úr! Már megint el van maradva a munkával?
- Miért?
- 3 hete küldtem egy e-mailt, hogy ki van rúgva!
Fuck it Dude let`s go bowlin`
4956 levél
Válasz 05.03.22. 07:47 #6066
bodajoci
Király
“Idegeskedni annyi, mint mások hülyesége miatt önmagunkon bosszút állni.” (Marcus Aurelius, római császár)
104 levél
Válasz 05.03.22. 00:13 #6065
Colossus
Ez de kivan! Ismeritek a The Pornolizer nevű weboldalt? Állítsátok át a nyelvet magyarra, aztán adjatok meg egy tetszőleges magyar weboldalt (pl. origó), submit, és h jobban megnézitek a megnyíló lapot...
"Are you threatening me, master Jedi?" - Chancellor Palpatine
281 levél
Válasz 05.03.21. 23:00 #6064
Blood sucker
Racionális mese a Mikulásról és a rénszarvasról.
1. Egyetlen fajta ismert rénszarvas sem tud repülni, de több mint 300 000 olyan élő organizmus létezik, amely még besorolásra vár, bár ezek nagy része ízeltlábú vagy baktérium, nem zárhatjuk ki azt, hogy a Mikulás mégis repülő rénszarvason közlekedik.
2. A Földön 2 milliárd (2 000 000 000) 18 éven aluli gyerek van. De minthogy a Mikulás nem törődik a hindu, zsidó, budhista vagy mohamedán gyerekekkel, így a munka a 15%-ára csökken. (378 millió). Háztartásonként 3,5 gyerekkel számolva ez 91,8 millió otthont jelent. Fel kell tételeznünk, hogy mindenhol akad legalább egy rendes gyerek.
3. A Mikulásnak, -hála a különböző időzónákat és a Föld forgásának- (24 helyett) 31 óra áll rendelkezésére az ajándékok kihodására (ha feltételezzük hogy keletről nyugatra halad, ami logikusnak tűnik). Ebből az következik hogy 822,6 látogatást tesz másodpercenként. Ez azt jelenti, hogy lepakoljon, beugorjon a kéményen, megtöltse a zoknikat, a többi ajándékot szétszorja a fa alatt, visszamásszon a kéményen keresztül és felpattanjon a szánra. Ha feltételezzük hogy a szóban forgó 98,1 millió otthon egyenletesen helyezkedik el a Föld felszínén (ami persze nem így van), akkor két ház között a távolság 1,2 km. A teljes út pedig 117 millió (117 000 000) km, nem számolva azokat a kitérőket, amiket még a Mikulásnak is meg kell ejtenie.
4. Ez azt jelenti, hogy a Mikulás szánja 1000 km/s sebességgel halad, a hangsebességnél 3000-szer gyorsabban. (Egy hagyományos rénszarvas kb. 25 km-t tesz meg egy óra alatt, ha nagyon siet)
5. A szán rakománya egy újabb érdekes kérdés. Feltéve, hogy minden gyerek egy kb. 1 kilogrammos ajándékot kap (ami röhejesen kevés), akkor a Télapó szánja mintegy 321 300 kg-ot nyom. Nem számítva a Télapót. (aki ha tényleg minden otthonban eszik egy kis édességet, mondjuk 2 szaloncukrot, akkor az út végére pontosan 2 943 000 kg-ot hízik, de ettől az apróságtól most eltekintünk.) Egy hagyományos rénszarvas max. 150 kg-ot képes elhúzni a földön. Még ha feltételezzük, hogy a repülő rénszarvas (lásd: első pont) tízszer ennyit képes elhúzni, akkor is minimum 214 200 kell ahhoz, hogy az egész szánt (Télapó nélkül) elhúzza. Ez a sok szarvas 353 430 tonnára növeli az egész pereputty súlyát. Csak összehasonlításképp jegyzem meg, hogy ez négyszer olyan nehéz, mint az Enterprise nukleáris meghajtású anyahajó.
6. Ha ez a 353 430 tonna súlyú szán 1000 km/s-os sebességgel közlekedik, akkor nagy légellenállásba ütközik. A légellenállás felhevíti a rénszarvasokat. A két vezér rénszarvas 143 000 000 000 000 (143 trillió) Joule energiát nyel el. Elhanyagolható idő alatt égnek el, (eközben 234 000 000 000 decibel erejű robbanás hallatszik) kigyújtva maguk mögött a többi rénszarvast. Az egész szán (a rénszarvasokkal együtt) 4,26 ezredmásodperc alatt ég el. A Télapót akire eközben 297 500 N centrifugális erő hat, 120 kg-os Télapó esetén (ami nagyon kevés) 8 207 123 kg-os erő préseli a szán háttámlájához.
Én hiszek a Mikulásban.
482 levél
Válasz 05.03.21. 22:29 #6063
reménytelen?
Két zsidó arról vitatkozik, hogy szabad-e a Talmud olvasása közben dohányozni. Elmennek a rabbihoz, kérdezi az első:
-Rabbi, mondd, szabad a Talmus olvasása közben dohányozni?
-Nem, fiam, nem szabad.
Erre a másik:
-És mondd, Rabbi, szabad dohányzás közben Talmudot olvasni?
-Persze, Talmudot mindig szabad olvasni!

Bemegy reggel a mohamedán a könyvesboltba:
-Tessék mondani, Korán van?
-Nem, már egy órája nyitva tartunk...
Ne kövesd el a szüleid hibáját! Használj óvszert!
17778 levél
Válasz 05.03.21. 21:39 #6062
MagicMoment
> Bemegy a fickó a bankba.
> - Jó napot. Egy kibaszott bankszámlát akarok.
> - De uram, micsoda beszéd ez?
> - ... egy kibaszott, elkúrt bankszámlát akarok!
> - Uram! Ne beszéljen így, mert hívom az igazgatót!
> - Egy kibaszott bankszámlára akkor is szükségem van.
> Jön a fiókigazgató:
> - Mit akar uram?
> - Nyertem 4 milliárd forintot, s szeretnék egy kibaszott
> bankszámlát!
> - ... és ez a kurva nem csinálta még meg?

6215 levél
Válasz 05.03.21. 15:01 #6061
CamelX
lol
I am the architect of my own destruction.
157 levél
Válasz 05.03.21. 14:58 #6060
Tomcat22
Mi történik a szőkével, ha a WC mellé ül?
Fel megy benne a pumpa!

Egy nő felvisz egy tapasztalatlan fiút a lakására.
- Gyere, kipróbáljuk a 69-es figurát - mondja a hölgy.
- Azt meg hogyan kell?
- Én lefekszem, te fordítva rám fekszel, a fejed a lábaim között lesz, az én fejem meg a te lábaid között, aztán majd meglátod.
A nagy izgalomban, a helyzet felvétele után a hölgy elszellenti magát.
- Jaj bocsáss meg, de az izgalom,... No gyere már.
De megint csak kicsusszan egy légörvény.
A fiú felpattan és elkezd öltözködni.
- Itt akarsz hagyni?
- Csak nem képzeled, hogy még 67-szer eljátszod velem ezt a figurát.

Mit mond a pedofil mikor felszáll a buszra?
Két diákot kérek...
Hogy ha nincs mit tenni, akkor kérlek azt ne itt tedd.
4154 levél
Válasz 05.03.21. 14:50 #6059
pres


Ilyeneket miért?
Fuck it Dude let`s go bowlin`
157 levél
Válasz 05.03.21. 14:44 #6058
Tomcat22
Mi a malac kedvenc itala?
Coca-cola!
Hogy ha nincs mit tenni, akkor kérlek azt ne itt tedd.
4154 levél
Válasz 05.03.21. 14:31 #6057
pres
Egy Úr, késő délután vezetett hazafelé a megengedett sebességhatár felett.Hirtelen észrevette a visszapinlantó tükörben, hogy egy rendőr követi.Meglépek a fickótól gondolta, s egyre nagyobb sebességre kapcsolt: 60, 70, 80, 90, végül 100 fölé ment. A rendőr még mindig mögötte volt, s így feladta és oldalra húzódott. A rendőr kiszállt odament és azt mondta:
- Ma nagyon nehéz napom volt, mondjon egy elfogadható indokot és elengedem.
Az ember egy kicsit gondolkozott, majd így szólt:
- Három héttel ezelőtt a feleségem meglépett egy rendőrrel, s mikor
megláttam Önt a tükörben, azt gondoltam megpróbálja őt visszaadni.
Fuck it Dude let`s go bowlin`
1970 levél
Válasz 05.03.21. 13:13 #6056
Vaszilíj Zajcev
- Szeretsz, édesem?
- Szeretlek!
- Akkor is szeretni fogsz, ha nem lesz ennyi pénzem?
- Igen, akkor is, csak hiányozni fogsz egy kicsit...

divide et impera
15515 levél
Válasz 05.03.21. 11:33 #6055
Silent
...mert szegény vagyok, csak álmaim vannak. Álmaimat a lábad elé terítem, Óvatosan lépkedj, mert az álmaimon lépkedsz....
1970 levél
Válasz 05.03.21. 11:29 #6054
Vaszilíj Zajcev
Éljen MM! Éljen MM! Éljen MM!
divide et impera
2626 levél
Válasz 05.03.21. 09:14 #6053
Rauros
Nem hittem a Mikulásban, mert tudtam, egyetlen fehér csávó sem merészkedne a telepre sötétedés után.
ez kurvanagy
Mert ők nem tudják, hogy mi nem tudjuk azt, amiről ők úgy tudják, hogy mi tudjuk...
10106 levél
Válasz 05.03.21. 09:05 #6052
mucius
mi?
sztem jó
Nem a korrupció a gond, hanem, hogy engem nem akar lefizetni senki. :)
17778 levél
Válasz 05.03.21. 08:59 #6051
MagicMoment
ezen besírtam:
A barátnőm megjegyezte tegnap este az ágyban: Te egy perverz disznó vagy!
Mire én: Kemény szavak ezek egy kilencévest"ol!

Szeretek játszóterekre járni, nézni, ahogy a gyerekek visongva rohangálnak.
Ők nem tudják, hogy csak vaktölténnyel lövöldözök.

Nem hittem a Mikulásban, mert tudtam, egyetlen fehér csávó sem merészkedne a telepre sötétedés után.

Külön szobában alszunk, külön eszünk, külön megyünk nyaralni. Megteszünk mindent, hogy egyben tartsuk a házasságunk.

Nagybátyám abbahagyta a dohányzást, leszokott az alkoholról, a nőkről, a nehéz, fűszeres ételekről és az éjszakázásról. Egészséges volt egészen az
öngyilkosságáig.

Nagymamám 60 éves korában elkezdett napi rendszerességgel sétálni,minden nap 5 kilométert. Most 82 éves, és fogalmunk sincs, hol van.
11785 levél
Válasz 05.03.20. 19:19 #6050
Ghoost
Nem tom mit vagyrok így elájulva, ez a vicc már legalább 100szor volt.
De azért jó
5202 levél
Válasz 05.03.20. 19:11 #6049
Skorpio90
Szerinted azt vártam, hogy a vicceken fetrengjél a földön a röhögéstől? Úgy hívják ezeket, hogy fárasztó viccek.
Die Hard 13 - Az élet most aztán már k*rva drága!
6215 levél
Válasz 05.03.20. 19:08 #6048
CamelX
Hát, ezt publikálni kéne mindenhol
I am the architect of my own destruction.
11699 levél
Válasz 05.03.20. 19:01 #6047
.:[Kain]:.
ez kb ennyi volt: favicc: reccs. kábé annyira vicces.
"If you take care of the things that take care of you then you will be taken care of." - Kevin Levrone
15515 levél
Válasz 05.03.20. 17:54 #6046
Silent
...mert szegény vagyok, csak álmaim vannak. Álmaimat a lábad elé terítem, Óvatosan lépkedj, mert az álmaimon lépkedsz....
5202 levél
Válasz 05.03.20. 17:18 #6045
Skorpio90
Miért tesz a rendőr szappant a párnája alá?
MERT HÜLYE!

3 féle nő van: Van a facér, van a nagyon facér és van, aki él-hal a facér!
Die Hard 13 - Az élet most aztán már k*rva drága!
15515 levél
Válasz 05.03.20. 17:17 #6044
Silent
...mert szegény vagyok, csak álmaim vannak. Álmaimat a lábad elé terítem, Óvatosan lépkedj, mert az álmaimon lépkedsz....
15515 levél
Válasz 05.03.20. 17:16 #6043
Silent
ehhehhe! mégszép, hogy ez velem nem történik meg...
...mert szegény vagyok, csak álmaim vannak. Álmaimat a lábad elé terítem, Óvatosan lépkedj, mert az álmaimon lépkedsz....
15515 levél
Válasz 05.03.20. 17:14 #6042
Silent
he! ez jó!
...mert szegény vagyok, csak álmaim vannak. Álmaimat a lábad elé terítem, Óvatosan lépkedj, mert az álmaimon lépkedsz....
929 levél
Válasz 05.03.20. 17:10 #6041
wyclef
Én igazán soha nem értettem meg, miért különböznek annyira a férfi és
női szexuális szükségletek. És soha nem értettem meg azokat a
Vénusszal és Marssal kapcsolatos dolgokat. Ugyanúgy nem értettem,
hogy a férfiak miért gondolkodnak fejjel, a nők viszont szívvel. És a
végén, soha nem értettem, hogy miért csökken a női szexuális vágy a
nagy "Igen!" kimondása után.

Például: Egyik este, múlt héten, feleségemmel feküdtünk az ágyban.
Már lángolt a vágy és a hormonok, amikor mondta:
- Nem tudok most, nincsen kedvem..... Csak akartam, hogy megölelj egy
kicsit.
- MIII??? - mondtam - ez most mit jelentsen?
És akkor kimondta a mondatot, amelytől fél minden férj a bolygón:
- Te egyszerűen nem érted az én érzelmi igényeimet, amelyekre
szükségem van mint nőnek, hogy kielégítsem a te férfi testi
szükségleteidet.

A furcsa arckifejezésemre csak azt mondta:
- Hát nem tudsz szeretni egyszerűen magam miatt, és nem csak azért
amit az ágyban csinálok veled? Rájöttem, hogy nem lesz semmi,
elfordultam és elaludtam.

Következő nap felhívtam a főnököm és kivettem egy szabadnapot, hogy
egész nap a feleségemmel legyek. Elmentünk ebédelni, aztán elvittem
egy nagy bevásárlóközpontba ahol egy fél emeletnyi női ruha üzlet volt.
Körbe mentem vele, amíg kiválasztott néhány drága ruhát. Nem tudta
eldönteni, hogy melyiket vegye meg, így mondtam, hogy megvesszük az
összeset. Cipőt is akart, amelyik illik a ruhához, mondtam hogy vegyünk
mindegyik ruhához valót. Elérkeztünk az ékszerboltig, ahol vettem
gyémánt fülbevalókat. Mondhatom, hogy itt már naagyooon izgatott
volt. Biztos arra gondolt, hogy a csőd szélén vagyok. Arra gondoltam,
hogy próbára tesz amikor kérte a tenisz csuklópántot, még ha életben
nem is fogott tenisz ütőt. Biztos gondolkodásba ejtettem, amikor így
válaszoltam:

- Persze, drágám.
Szerintem már közel volt a szexuális csúcshoz az óriási izgalomtól.
Végre mosolyogva szólt:
- Azt hiszem, hogy ennyi lesz. Menjünk a pénztárhoz.
Alig bírtam ki, hogy ne röhögjek, amikor válaszoltam:
- Nem tudok most, nincsen kedvem.
Az arca eltorzult és teljesen elsápadt:
- MIIIII?
Akkor elmondtam:
- Csak azt akartam, hogy az öledben tartsad egy kicsit ezeket a
ruhákat..... Te egyszerűen nem érted az én pénzügyi gondjaimat,
amelyekkel meg kell küzdenem mint férfinak, hogy kielégítsem a
vásárlási vágyadat, mint nőnek.

És amikor rám nézett úgy mintha ölni akarná, hozzátettem:
- Hát nem tudsz szeretni egyszerűen magam miatt, és nem csak azokért
ruhákért amiket veszek neked?

Szóval, ma este sem lesz szex...
[Coolio | lvl 29 | Human Warrior | BloodScalp]
10106 levél
Válasz 05.03.20. 17:08 #6040
mucius
jujjgeci!! ritkán nevetek fel hangosan, de most ........
Nem a korrupció a gond, hanem, hogy engem nem akar lefizetni senki. :)
725 levél
Válasz 05.03.20. 15:14 #6039
Tommy 87
hát ez qrva jó!!
American Cars 4ever --- http://car.uw.hu
2626 levél
Válasz 05.03.20. 14:55 #6038
Rauros
Tisztelt Uram,

A baleseti jegyzõkönyv 3. rovatába írott válaszommal ("A baleset oka: átgondolatlan tervezés") kapcsolatos, a részletek iránt érdeklõdõ levelére válaszul, az alábbi - remélem kielégítõ - leírást áll módomban közölni. Kõmûvesként dolgozom. A baleset napján egyedül dolgoztam egy hatemeletes épület tetején. Amikor munkámat befejeztem, láttam, hogy egy kevés (utólag lemérve mintegy 110 kg-nyi) tégla megmaradt. Úgy döntöttem, hogy a téglákat nem fogom kis részletekben a kezemben lehordani, hanem a 6. emelet magasságában az épület oldalára szerelt (teherszállításra szolgáló) csigával eresztem le. A csiga kötelét a földszinten kikötöttem, felmentem a tetõre, a kötél végén levõ ládát oldalra húztam és megraktam téglával. Ezután ismét lementem a földszintre, eloldoztam a kötelet és erõsen szorítottam, hogy lassan leeresszem a 110 kg-nyi téglát. A baleseti jegyzõkönyvbõl megállapíthatta, hogy a testsúlyom 84 kg. Meglepetésemben - amelyet az okozott, hogy hirtelen elemelkedtem a földrõl - elveszítettem lélekjelenlétemet és elmulasztottam elengedni a kötelet. Igy aztán, nem is kell mondanom, nagy sebességgel emelkedni kezdem az épület oldala mentén. Körülbelül a 3. emelet magasságában találkoztam a téglákkal megrakott ládával, amely jelentõs sebességgel tartott lefelé. Ez a magyarázata a koponyatörésnek, kisebb zúzódásoknak és a törött kulccsontnak, amit a baleseti jegyzõkönyvben már leírtam. Alig lassulva folytattam emelkedésemet, egészen addig, amíg jobbkezem ujjai két izület mélységben megakadtak a 2. bekezdésben említett csigában. Szerencsére ekkorra már visszanyertem lélekjelenlétemet, és a belémhasító fájdalmak ellenére erõsen tartottam a kötelet. Körülbelül ezzel egyidõben a téglákkal megrakott láda a földbe csapódott és az ütõdés erejétõl a láda alja kiszakadt. Ekkor, megszabadulva a téglák súlyától a láda már mindössze 23 kg-ot nyomott. Had emlékeztessem ismét testsúlyomra (2. bekezdés). Ahogy bizonyára elképzeli, gyorsan zuhanni kezdtem az épület fala mentén. Körülbelül a 3. emelet magasságában találkoztam a felfelé tartó ládával. Ennek számlájára írható a két törött bokám és néhány fogam, valamint a lábaim és altestem súlyos hasított sérülései. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy a ládával való találkozás annyit fékezett zuhanásomon, hogy amikor végül a téglahalomra estem, mindössze három gerinc-csigolyám roppant össze. Azonban ahogy a téglahalom tetején, iszonyú fájdalmak közepette, mozgásképtelenül feküdtem és láttam a felettem hat emelet magasságban himbálódzó ládaroncsot, ismét elveszítettem józan itélõképességemet és elengedtem a kötelet.
Mert ők nem tudják, hogy mi nem tudjuk azt, amiről ők úgy tudják, hogy mi tudjuk...
281 levél
Válasz 05.03.19. 18:21 #6037
Blood sucker
Nagyóóón LOL
482 levél
Válasz 05.03.19. 18:18 #6036
reménytelen?
A falusi asszony levág egy csirkét ebédre, a beleit a WC-be dobja, de elfelejti lehúzni. Jön haza a férje, felkapja az újságot, megy egyből a elvégezni a dolgát. Úgy tíz perc múlva megjelenik falfehér arccal:
-Te asszony, én kiszartam a beleimet!
-Igen? És nem fájt?
-Az nem, csak amikor vissza akartam tuszkolni!
Ne kövesd el a szüleid hibáját! Használj óvszert!
2161 levél
Válasz 05.03.18. 21:38 #6035
Zup
Ez most komoly?
‎1828 - Drakula fiatal szűz lányok véréből táplálkozik. 2010 - Drakula éhen hal.
15515 levél
Válasz 05.03.18. 18:10 #6034
Silent
Whhhahahahahah!!!
...mert szegény vagyok, csak álmaim vannak. Álmaimat a lábad elé terítem, Óvatosan lépkedj, mert az álmaimon lépkedsz....
1312 levél
Válasz 05.03.18. 18:09 #6033
Z@Šsy
2626 levél
Válasz 05.03.18. 14:50 #6032
Rauros
lol
Mert ők nem tudják, hogy mi nem tudjuk azt, amiről ők úgy tudják, hogy mi tudjuk...
4154 levél
Válasz 05.03.18. 14:38 #6031
pres
A MAGYAR KREATÍVITÁS TANÍTANDÓ PÉLDÁJA:

Így sikerült levédetni a Pálinka név jogát nekünk magyaroknak a románok elől:

Történt, hogy az EU főbiztos előtt elő kellett venni mindkét félnek a bizonyítékait. A magyar tárgyaló nem cécózott, elővette a Román Értelmező Kéziszótárt s föllapozta a Pálinka szónál, ahol ez állt: MAGYAR eredetű kifőzött gyümölcspárlat.

EU-főbiztos: Köszönjük szépen, Önöké a jog.
Fuck it Dude let`s go bowlin`

A fórumon szereplő hozzászólások olvasóink véleményét tükrözik, azokért semmilyen felelősséget nem vállalunk.