Watch Dogs 2
Bejelentkezés
Elfelejtett jelszó

Regisztráció
[x]

maradj bejelentkezve

Fórum

Nem számítástechnikai témák

»» Vicc! :D

9765 levél
Válasz 05.02.21. 14:25 #5830
vally
ciceró, meg a többi kis fasz adjon hálát a mindenható örök Istennek, hogy nem vagyok moderátor, mert hú mi lenne itt ha igen...
Sose vitatkozz idiótákkal, mert lesüllyedsz az ő szintjükre és legyőznek a rutinjukkal.
14253 levél
Válasz 05.02.21. 14:17 #5829
Babykiller
Inkább a disznóhúsé
864 levél
Válasz 05.02.21. 14:14 #5828
Rupert
A neved tenyleg a segg szinonimaja?
Now you're a clone , With a heart of stone , Synthetic soul , Brainwashed and cold
4154 levél
Válasz 05.02.21. 14:11 #5827
pres
Cimbora kb. huszat kellett volna visszaolvasnod!
Fuck it Dude let`s go bowlin`
12314 levél
Válasz 05.02.21. 13:56 #5826
vortób
Loál, loál és loál. Úgy látszik te nagy láma vagy kis hülyegyerek. Neked mondtam hogy HÜLYÉKKEL NE VITATKOZ! de olyan nagy láma vagy hogy nemtod megérteni...
,,Happiness is only real when shared."
8000 levél
Válasz 05.02.21. 13:54 #5825
Porker
Te beszélsz?Csekkold az aláírásod, hülye!
Levágtunk egy disznót, de úgy tűnik, senki sem kér szalonnát. | 2004.03.27. - 2012.08.31.
12314 levél
Válasz 05.02.21. 13:50 #5824
vortób
És téged?
Menj a faszba, hülyékkel nem vitatkozunk!
,,Happiness is only real when shared."
8000 levél
Válasz 05.02.21. 13:48 #5823
Porker
És téged?
Levágtunk egy disznót, de úgy tűnik, senki sem kér szalonnát. | 2004.03.27. - 2012.08.31.
12314 levél
Válasz 05.02.21. 13:46 #5822
vortób
És szerinted téged érdekel valaki?
,,Happiness is only real when shared."
8000 levél
Válasz 05.02.21. 13:41 #5821
Porker
És szerinted téged érdekel valaki?
Levágtunk egy disznót, de úgy tűnik, senki sem kér szalonnát. | 2004.03.27. - 2012.08.31.
208 levél
Válasz 05.02.21. 13:39 #5820
..::Cicero::..
Szerinted ezt valaki elolvassa?
208 levél
Válasz 05.02.21. 13:36 #5819
..::Cicero::..
Valentin napon a biológus megy haza.
- Én úgy szeretlek még most is, mint 20 évvel ezelőt
- Oh, ténleg? S akkor kapok ajándekot is?
- Naná, hogy ne!
- Jaj be kedves vagy. És mi az a meglepi?
- Tudod mondtam neked, hogy felfedeztem egy vírust
- Persze, tudom
- Na azt rólad neveztem el!

208 levél
Válasz 05.02.21. 13:35 #5818
..::Cicero::..
Monostor Beküldés ideje: 2005-02-17 Beküldo: Viktor

Mária Katalin nővér belépett a csend monostorába. A főpap közölte vele:
- Nővér, ez a csend monostora. Itt maradhatsz, ameddig csak akarsz, de nem beszélhetsz addig, ameddig azt nem mondom, hogy beszélj.
Mária Katalin 5 éve élt már a monostorban, amikor a főpap így szólt:
- Mária Katalin nővér, 5 éve vagy itt. Most szólhatsz két szót.
Mária Katalin így szólt:
- Kemény ágy.
- Sajnálattal hallom - mondta a főpap - De kerítünk neked egy jobb ágyart.
Újabb 5 év után Mária Katalint hivatta a főpap.
- Újabb két szót szólhatsz, Mária Katalin.
- Hideg étel - mondta Mária Katalin, és a főpap megnyugtatta, hogy az étel jobb lesz a jövőben.
Mária Katalin 15. évfordulója közeledett a monostorban. Eljött a nap, és a főpap megint az irodájába hívatta Mária Katalint.
- Két szót szólhatsz ma. - mondta a főpap.
- Most kilépek - mondta Mária Katalin nővér.
- Ez a legjobb, amit tehetsz - mondta a főpap - Mióta itt vagy, csak a kibaszott nyavalygásodat hallani!

Forrás: Gumicsizma.hu
15515 levél
Válasz 05.02.21. 11:28 #5817
Silent
Feliratok kutyás házak kapuján


--------------------------------------------------------------------------------

Én 6 másodperc alatt gyorsulok százra. És Te?

Nem veszünk semmit, nem adunk el semmit, nem térünk át semmilyen hitre. És
ezt a kutyák is tudják.

Miután Döncivel megismerkedtél, menj el plasztikai sebész ismerősödhöz!

Csöpike sem vegetáriánus!

Kutya : Betörő 15 : 0

Vigyázz, csak az eleje harap!

Vigyázz, a kapu harap!

Amputációt és alakformálást vállalok. Kérlek gyere be csengetés nélkül!

Nem harap a kutya csak ízlel, de nyugi mert sz@rt nem eszik!

Vigyázz! A kutya HOMOKOS! Hangfelismerő szoftverrel ellátva.

Belépés díjtalan, kilépés bizonytalan!

A blökik szabadon mozognak, Ön szabadon dönt!

Kedves betörők! A kutya mindenkit beenged, a gond kifele jövet kezdődik...

Nem felhasználóbarát környezet. Ha csengetés nélkül jössz be, előbb lőlek le,
minthogy a kutya megharapna!

A kutya veszélyes, a rotitól meg még én is félek!
...mert szegény vagyok, csak álmaim vannak. Álmaimat a lábad elé terítem, Óvatosan lépkedj, mert az álmaimon lépkedsz....
1188 levél
Válasz 05.02.21. 09:37 #5816
Ödön
nagy okosság volt újra becopy-zni. most majd jönni fog a többi hülye, és becopy-zza az összes többi kedvenc viccét a topicból. gondolomj ól esik szétbaszni egy még úgy ahogy normális topicot!
298 levél
Válasz 05.02.21. 09:07 #5815
davide
Az élet nagy kérdései:

- Ha egy hupikék törpikét fojtogatok, milyen szine lesz?

- Hogy kerülnek a "fûre lépni tilos" táblák a gyepközepére?

- Az analfabétáknak ugyanúgy ízlik a betûtésztával készült leves?

- Mit csinált az ember épp akkor, mikor felfedezte, hogy a tehenek tejet adnak?

- Ha a kinaiak az esküvõ alatt rizst szórnak, akkor a mexikóiak kaktuszt dobalnak?

- Miért olyan hosszú az a szó, hogy "megrövidebbítendõ"?

- Hogyan vesszük észre, hogy a láthatatlan tinta kifogyott a tollból?

- Míért nem ütötte agyon Noé a két szúnyogot?

- Ha a nyúlláb szerencsét hoz, akkor a nyúlnak is szerencséje volt?

- A vajaskenyér mindig a megkent oldalára esik, a macska mindig a talpára esik. Mi történik, ha a macska hátára vajat kenünk?

- A Lipton dolgozói is tarthatnak kávészünetet?

- Míért nem mennek össze a juhok esõben?

- Ha ma nulla fok van és holnap kétszer olyan hideg várható, hány fok lesz holnap?

- Miért kell a koporsó fedelét odaszögezni?

- Mit számolnak a bárányok, ha nem tudnak elaludni?

- Az olivaolaj olivabogyóból készül, a napraforgóolaj napraforgómagból készül. Miböl készül a babyolaj?

- Ha egy jármü fénysebességgel halad, mi történik, ha bekapcsoljuk a
fényszórót?

Ha az ember a majom továbbfejlesztett változata, akkor miért vannak meg mindig majmok?

- Ha egy taxis hátramenetben visz haza, akkor neki kell fizetnie?

- Kapnak a súlyos égési sérülésben elhunytak kedvezményt a hamvasztásnál?

4293 levél
Válasz 05.02.20. 20:50 #5814
KoKo
Azért, mert ez egy örök darab!! Egyszerűen félelmetes.
No other way but down!
8000 levél
Válasz 05.02.20. 00:14 #5813
Porker
Ez a mi Dome-os videónk...király
Levágtunk egy disznót, de úgy tűnik, senki sem kér szalonnát. | 2004.03.27. - 2012.08.31.
1340 levél
Válasz 05.02.19. 22:44 #5812
zs0lt1kA^
ha ebbol a topikbol masoltad akkor mi a tetves eletert illesztetted be ide, mikor egyszer mar volt?

okos vagy bazmeg
hhhhh
3394 levél
Válasz 05.02.19. 22:41 #5811
The FF Master
Van aki biztos látta már / emléxik rá, mivel ide volt betéve és innen másoltam, de már régi sztori és még mindig nagyon üt. A történet főszereplője Árpi lesz, egyesek már biztos tudják miről van szó, jöjjön akkor Árpi.
--------------------------------------------------
Nem ismerem Árpit, csak olvastam a sztorit, s tetszett...
Aki ismeri, (+Árpi ) attól elnézést kérek, a többiek szórakozzanak jól!

Egy ismerõsömnek (Árpi) volt egy autója. Szép volt, jó volt (Opel Senator 3.0),
neki mégsem volt elég jó. Egy szép napon elhatározta, hogy dögösíteni kell.
Elkezdõdött a tuning.

Elõször jöttek a szokásos dolgok: szélesebb felni, tök fekete fólia, brutál erõsítõ,
stb. Igen ám, de ilyenje sok embernek van, így nem lehet kitûnni a tömegbõl. Na,
akkor jött az ötlet: ha Michael Knightnak van, akkor neki is kell, és ezzel
elkezdõdött KIT-hadmûvelet.

Úgy kezdte, hogy a mûszerfal összes szabad helyére kapcsolókat és ledeket
barkácsolt. Ezek nagy részének semmi funkciója nem volt, csak (szerinte) jól nézett
ki. Mások szerint inkább hasonlított Pirx kapitány valamelyik járgányára, de neki
tetszett. A legjobb az volt benne, hogy volt nyolc kapcsoló, ami sorba volt kötve a
gyújtáskapcsolóval. Cselesen ezeket úgy építette be, hogy egy részüket
megfordította, tehát az autót csak egy bizonyos kapcsolóállásnál lehetett indítani.
Ennek a lopásgátláson kívül az volt az értelme, hogy szerinte baromi imponáló
volt, ahogy kapcsolgatott indulás elõtt. „T'od, ahogy a helikopteren, az amcsi
filmekben. Mégis csak komolyabb így a gép, nem?" Persze eltelt egy-két nap, amíg
ezt az állást megtanulta. Addig úgy nézett ki egy indítás, hogy beült, az összes
kapcsoló lefelé mutatott. Elkezdte vadul kapcsolgatni, és minden kombinációnál
megpróbalt indítani. Minden indítás elõtt jött a „Hopp, most megvan, most a jo"-
szöveg, de általában csak negyedszerre-ötödszörre találta el. Én már rég tudtam a
helyes állást, de a marhája képtelen volt megjegyezni. Persze nem segítettem neki,
csak együttérzõen bólogattam az anyósülésen. Egyszer megkérdeztem tõle, miért
nem írja le. Azt mondta, azt elveszítheti, és akkor könnyen ellopják az autót.
Elképzeltem, hogy valaki talál a parkolóban egy cetlit, hogy „fel-fel-le-fel stb.", és
felderül az arca, hogy „Aha, megvan a Senator kódja, elõ a pajszert!"... Aztán
persze szépen lassan megtanulta a kódot, és egy idõ után már kezdett unalmas lenni
a dolog, ezért újabb furfangos eszközök kellettek.

Ekkor jött (õt idézve) „a behatolási- és eltulajdonítási kísérletet megakadályozó
kompjúteres (így, k-val, hosszu ú-val ejtve) rendszer". Én itt már nem akartam
beülni mellé, mert tudtam, hogy nem fogom megállni röhögés nélkül. De a hosszas
unszolasra („Nézzed má' meg, hogy mit bír a gépsárkány, mer' ilyet még nem
lattá', öcsém!") beültem.

Az újabb okosság nem volt más, mint egy lepukkant 486-os laptop, amit
ráapplikált a riasztóra, egy aktív hangszóró az anyósülés lábterében, plusz valahol
hátul egy mágnes egy reed-relével. A hangszóró azért kellett, mert riasztáskor a
laptop mindenféle okosságot mondott. Árpi úgy képzelte, hogy ha el is lopják az
autót, a riasztó megszólal, és a tolvaj megijed a hangtól, ami ilyeneket mond:
„Tolvaj!", „Az autó 15 másodpercen belül leáll!", „A rendszer értesíti a
rendõrséget.", stb. A mágnes a reed-relével kapcsolta a laptop áramellátását.
A baj az volt, hogy úgy volt megoldva, hogy csak saccra lehetett tudni, hova kell
tenni a mágnest a csomagtartóban, nem volt megjelölve a helye.

A másik gond az volt, hogy akivel íratta a programot, az csak Windowsra tudta
megírni, úgyhogy innentõl kezdve így nézett ki az indulás: Árpi körberohant
kétszer az autó körül, ellenõrizve, hogy nincs behatolási nyom, távirányítóval
kinyitotta az ajtókat, nekem be kellett ülnöm, mert õ elhelyezte a csomagtartóban a
mágnest („Ne haragudj, de ezt még neked sem mutatom meg."), elõre jött,
beállította a kapcsolókat, indított, fülelt, hogy bootol-e a laptop, káromkodott,
hátrament, igazított a mágnesen, vissza elõre, fülelés, laptop bootol. Iyenkor ülni
kellett még egy ideig, mert a Windows még nem indult el, és ha a program nem
álló autónal indult el, megszakította a gyújtást. Mivel csak saccra tudtuk, mennyi
ideig tart, ücsörögtünk pár percet. Ekkor összegerjedt az autó hifije az aktív
hagszóróval, ami borzalmas hangon visított.

Elkezdett gyûlni a tömeg a parkolóban (én meg próbáltam úgy tenni, mint akinek
semmi köze az egészhez). Látszott rajtuk, hogy rendszeres nézõi a mulatságnak,
mert volt, aki rutinosan egybõl a mászókára ment fel, hogy lásson a többiek feje
felett.

Ekkor jött az, hogy elkezdett vonyítani a riasztó, és a hangszóró a lábamnál
megszólalt olyan hangon, mint egy vízbefojtott Sokol rádio: „Tolvaj!", „A motor le
fog állni!", stb.
Kezdtek röhögni az emberek (én meg kisebbre húztam össze magam). Õ pedig
ûvölt: „Gerjed, b*zmeg, összegerjed, k*rva riasztó, k*rva laptop, k*rva
programozó!" Itt jött még egy félperces k*rvás felsorolás, ordítva természetesen, és a
programozó meg az egész mindenség lovakkal és felmenõkkel törtenõ közösülésére
bíztatása.

Fontolgattam a menekülés lehetõségét, de már túl sokan álltak körülöttünk, és
nem voltam benne biztos, hogy át tudom törni a bámészkodók gyûrûjét.
Árpi hozzáfogott, hogy: gyújtás lekapcsolása, motorháztetõ felnyitása, laptop
lehúzása a riasztóról, riasztó kikapcsolása kulccsal, fenyegetõ „F*szt néze'?" a
tömegnek, matatás a motortérben, csatlakozók pöcögtetése, „Ne nyújjá' hozza,
öcsisajt!" a közelebb merészkedõ kisgyereknek, motorháztetõ le, beülés, indítás,
várakozás a bootra, szokásos visítás, szerencsére most nem riaszt, indulhatunk.
Persze padlógáz, visít a gumi, a tömeg szétrebben, és mi „kottonájdzsó"-t
torzítva, mûszerfal-rezegtetve üvöltõ hangjaira otthagyjuk a parkolóban a tömeget.
Fõhõsünk boldogan húzza ki magát az ülésben, és büszkeségtõl sugárzó arccal
csak ennyit kérdez: „Na?" – Elgondolkodom, mit is mondhatnék. Például
megkérdezhetném, hogy mi van, ha a tolvaj nem rakja helyére a mágnest, és akkor
a laptop nem indul el, nem tiltja le a gyújtást, nem óbégat, mint a haldokló
rinocérosz, és ugy általában, simán el lehet lopni az autót. Vagy megpendíthetném,
hogy a sok szar árábol vehetett volna egy rendes riasztót is, de nem szólalok meg,
mert az ember úgyis hiába magyarázza egy apának, hogy kockafejû a gyereke, az
akkor sem érti meg, ha megáll a sör a kölyök fején...

Nyár volt, fiatalok voltunk, és ilyenkor sok marhaságot csinál az ember. Árpi
persze többet, mint a normálisabbja. Ez régebben történt, még nem volt meg az
Opel Senator, csak egy szakadt Ladára futotta. Abból is csak olyanra, ami annyira
rozsdás volt, hogy nem lehetett tudni, mikor hullik ki az ember alól. Mindig azt
vártam, hogy egyszer kiszakad az alja, és Árpi úgy fogja hajtani, mint Flintstone a
járgányát. Mûszaki persze évek óta nem volt rajta, így csak a szerencsén múlt, hogy
mikor bukik le.
Persze, ez sem lehetett olyan, mint az átlag, ezert volt itt is optikai tuning ezerrel.
Ekkoriban Árpi még nem rendelkezett jelentõs tõkével (vagyona gyakorlatilag a
szétesõ-félben levõ Ladábol, két farmerbõl és néhány pólóból állt), ezért nagyrészt
leleménnyel kellett pótolni a hiányzó anyagiakat. Hát, leleményben nem volt hiány.
Felkerültek ugye az alap dolgok: rókafarok, mûszõr kormányborítás,
aprópénztartó, halálfejes valtógomb, órás visszapillantó (sajnos csak egy törötthöz
tudott hozzájutni, de lényeg, hogy óra volt benne), „multifunkciós mûszer", ami
egy hõmérõ, iránytû és óra mahagóni-utánzat keretbe foglalt kombinációja volt, és
itt ki is merültek nagyjából az anyagi lehetõségei.
Ekkor jöttek a segítõkész haverok, akik elsõ hallásra kicsit furcsállották Árpi
kéréseit, de aztán a hecc kedvéért megcsinálták, amit kért.
Elsõ lépés volt a mûszerfal. Látta egy újságban, hogy egy sportkocsinak
polírozott alumínium borítás volt a mûszerei körül, és hát persze, hogy neki is
kellett. Miután kiengedték az ügyeletrõl, ahova a sorjás alumíniumlemez által
szétvágott tenyerével ment kötözésre, új ötlettel állt elõ: alufólia lesz a megoldás.
Finoman megemlítettem neki, hogy az nem túl strapabíró, meg gyûrõdik is, de nem
hallgatott rám. Egyik haverja szüleinek volt egy Ápisz-szerû boltjuk, és onnan
szereztek vagy harminc tubus Technokol Rapidot, és kiadta az utasítást a
haverjainak, hogy mindenki csenje el otthonrol az alufóliát. Mikor elég sok
összegyûlt, megkezdõdött a ragasztás. Én csak a végére értem oda, hát, mit
mondjak, nem volt egy semmi látvány.
Elõször is totál meghülyültek a ragsztó gõzétõl, mert zárt garázsban csinálták.
Mikor odaértem, sejtettem, hogy gáz lesz, mert méterekrõl olyan szaga volt a
garázsnak, mint egy festékgyárnak. Árpi csak ennyit tudott hozzáfûzni az
eseményekhez: „hehehe". Meg néha azt is, hogy „atom lett, hehe". Ültek a
haverjaival a garázs betonján, mint marhatök a mezõn, néztek maguk elé, és
vigyorogtak.
Megnéztem az autót. Ez sem volt semmi. Láthatólag jobbról kezdték a
mutatványt, mert ott még ollóval voltak vágva a darabok, de gondolom, közben
hatott a ragasztó, és mire a kilométeróráig jutottak, már annyira zizik voltak, hogy
azt is beragasztották. Be volt ragasztva a kormány, a sebességváltó, a szellõzõk, a
bal oldali ablak felé, a bal ajtókárpit, egy kicsit mindkét ülés, és úgy általában
csöpögött minden a ragasztótól. Az elején még odafigyeltek rá, és probálták
kisimítani a fóliát, de a végén persze ilyen apróságokkal nem törõdtek, és ettõl az
autó úgy nézett ki, mintha Bádogember vezette volna, aki egy szörnyû balesetben
széttrancsírozódott.
Kivonszoltam õket a levegõre, és akkor vettem észre, hogy a napsütésben csillog
fejük és a ruhájuk, mint Szûcs Judit fénykorában, diszkókiránynõként. Csak rájuk
nem üveggyöngy volt varrva, hanem sikeresen magukra ragasztották a levágott,
lehullott alufóliadarabokat. Néztek rám kitágult pupillával, teljesen megzavarodva
a fénytõl, és szemkápráztatóan csillogtak. Olyanok voltak, mint két szerencsétlenül
járt ufó, akik nem tudják, hol landoltak.
Másnap kapartunk. Harmadnap is. A negyedik napon beláttuk, hogy a Technokol
az erõsebb. Árpi kicsit elkeseredett, mert a mûszerfal enyhén szólva furán nézett ki,
az itt-ott feltépett alufóliával, ezért gyorsan újabb csinosítás után kellett nézni.
Jött a szárny. Egy igazi szárny, ugye elég komoly pénzekbe került volna, ezért
maradt a szögvas, ket rúdra hegesztve, amikre menet volt vágva. Fúrtunk két lyukat
a csomagtartón, átdugtuk a rudakat, csavar fent, lent, és készen volt a "szárny".
Árpinak baromira tetszett, és megsértõdött, amikor a „Na, milyen?" kérdésre én azt
mondtam, hogy „Legalább van egy alkatrész, ami nem rohad". Egy volt a
probléma: le kellett festeni. Neolux nem jó, mert nem tartós. Mivel fessük?
Árpi azt mondta, hogy olvasta valahol, hogy az apróbb hibákat körömlakkal
szokták javítani, mert az hasonló az autófestékhez. Próbáltam felhívni a figyelmét
arra az apróságra, hogy ez nem apróbb hiba, hanem egy bazi nagy vasdarab,
aminek befestéséhez jó sok körömlakk kell, de nem érdekelte („Majd felhigítjuk!"),
irány a „butik". Akkoriban még nem nagyon vettek a pasik (mi még inkább fiúk)
körömlakkot nõknek, úgyhogy furcsán néztek, amikor elõadtuk, hogy piros
körömlakkot szeretnénk. Mondtam Árpinak, hogy én azt hallottam, hogy a
körömlakk másképpen néz ki felkenve, mint az üvegben, ezért ki kéne próbálni,
mielõtt megvesszük. Ezt nem kellett volna mondanom. Amikor az eladónõ nem
nézett oda, Árpi suttyomban kinyitotta az összes piros és bordó körömlakkot, és
minden körmére festett egy-egy pöttyöt. Kijöttünk az üzletbõl, és megpróbáltuk
kitalálni, melyik szín illik az autóhoz. Eléggé belefeledkeztünk a dologba, mert arra
eszméltünk, hogy egész szép nézõseregünk lett.
Akkor jöttem rá, hogy állok egy nõi butik elõtt, nézem ahogy a haverom a
kifestett körmeit próbálgatja, hogy melyik megy a kocsijához, és közben arról
vitatkozunk, hogy melyik a szebb szín.
Árpi ügyesen feltalálta magát: „Csak a szárnyamra kell." Na, ettõl kitört a
röhögés. Megvártuk, amíg eloszlik a tömeg, visszamentünk, és megvettünk 1, azaz
egy darab lakkot. Sikerült kunyerálnunk egy lánytól körömlakklemosót, és
felhigítottuk a lakkot. Szép rózsaszín lett. Reméltem, hogy nem festünk vele, de
festettünk. A „szárny"-at ettõl kezdve egy foltos, rózsaszín szögvas képezte (á la
Barbie mobil).
Ja, a lényeg, amiért az egész cécó volt: Árpi a fagyis lányt akarta elkápráztatni a
csodajárgánnyal. A lánynak ugyan egy másik pasi tetszett az I-es Golfjával, de Árpi
úgy gondolta, hogy egy full-extrás Lada mégiscsak imponálóbb egy fapados
Golfnál.
Egy dolog volt hátra, a kipufogó. Árpi szerzett egy vascsövet, ami szerinte kitûnõ
kipufogó lett volna. Én, mikor megfogtam a csövet, és éreztem, milyen baromi
nehéz, gondoltam, hogy baj lesz, de nem szóltam, mert tudtam, úgyis hiába.
Elmentünk valami lakatos haverjához, aki kiröhögött minket, és elküldött a
fenébe. Árpi bedühödött, és „Na, akkor majd én!" felkiáltással elõszedte a
forrasztóját, hogy majd azzal. Ráhagytam. Egy fél kiló ónnal ráforrasztotta a
csövet, és elindultunk becserkészni a leányzót.
Az elsõ ötven méter után lejött a csõ, és elkezdett zörögni. A második ötven
méter után az õsrégi kipufogó megadta magát, és leszakadt mindenestül. Sebaj, így
úgyis jobb hangja van, kipufogó be a hátsó ülésre, gyerünk tovább. A fagyizó elõtt
pár száz méterrel megálltunk, és Árpi elõállt a haditervvel. Én elõremegyek gyalog,
kihívom a lányt a fagyisbódéból, és szóval tartom, amíg Árpi meg nem érkezik.
Úgy tervezte, hogy odafarol majd a lány elé az autóval, és elviszi egy körre („Hogy
lássa, mi az élet."). Kérdeztem tõle, hogy ezt a farolás-dolgot próbálta-e már.
Mondta, hogy nem, de nem nem lehet nagy dolog. Én biztos, ami biztos alapon
kinéztem magamnak egy villanyoszlopot fedezéknek, és elindultam.
Odaértem. „Szia, gyere ki egy kicsit, légyszi." – „Most nem lehet, sokan vannak."
(Hoppá, erre nem számítottunk.) „De valami nagyon fontosat akarok mondani." –
„Mondd el itt, nem mehetek ki." (Közben hallottam, hogy Árpi közeleg. Ezt
egyébként mindenki hallotta, mert kipufogó nem lévén, az autónak olyan hangja
volt, mint egy Zetor traktornak, amikor elakad a szántásban.) „De gyere ki, mert..."
Itt tartottam, amikor baromi nagy fékcsikorgás, egy reccsenés és csörömpölés, majd
csend. Árpi megjött. Féltem hátranézni, mert azt hittem, letarolta a fél utcát, de
nem. Csak éppen az autó félig az árokban volt.
Árpi próbált úgy tenni, mint aki direkt így akarta az egész mutatványt, de nem
volt túl meggyõzõ. Már csak azért sem, mert az egyik kerék elég furán állt.
Mondhatni, kitört.
Árpi gyorsan kiugrott az autóból, és jött a fagyisbódéhoz. Nem vette észre a
kereket, mert a másik oldalon volt. Érezte, hogy furán áll az autó, de gondolta,
majd csak kijön az arokból (ezt kesõbb mesélte). Elkezdtek beszélgetni, és csodák
csodája, a lány levette a kötényét, és elindultak az autóhoz.
Árpi meglátta a kereket. Sápadtan beült. Ült... Még mindig ült... „Na, megyünk?"
– kérdezte a lány. „Ja, csak elõbb nézd meg, milyen frankó a mûszerfal. Klassz,
nem?" (Itt kezdtem el röhögni.) Lány szétnéz a foszladozó alufólian: „Ööö, aha,
klassz. Nem megyünk?" – „Áh, még nem, majd késõbb. De hallgasd milyen hangja
van." Beindítja (harmadszorra sikerül), gázpedál pumpálása. Lány: „Jézusom,
megsüketülök. Inkább menjünk, mert mindjárt vissza kell mennem." – „Menjünk
inkább késõbb, most csak dumáljunk." – próbálta Árpi elkerülni az
elkerülhetetlennek latszót. „De hülye vagy, ezért hívattál ki, hogy most nem is
viszel egy kört?!" Árpi ettõl bepöccent, és szerencsétlen lányra zúdította az elmúlt
napok összes kudarcát (persze ordítva): „Nem megyunk, b*zmeg, mert kitört az a
kib*szott kerék, és különben is, elegem van, hogy még mindig tiszta lakk a
körmöm, meg a tököm is ragasztós lett, ez a rohadt alufólia meg nem jön le..."
Idáig hallottam, mert itt már sírtam a röhögéstõl.
Innentõl már nem olyan érdekes a történet. Jött egy rendõrautó, igazoltatás,
kiderült, hogy nincs mûszaki, szülõk felhívása, büntetés kilátásba helyezése, amit
valami ismerõs egy üveg piáért elsimított, a szülõk szörnyülködtek, kesõbb
röhögtek.
Az érdekes a dologban, hogy évekkel késõbb Árpi, nem mint élete mélypontját
emlegette, ahogy ült félig egy árokba borulva álmai nõjével, hanem ezt mondta:
„Tudjátok, ha akkor öt centivel eltekerem a kormányt, meg lett volna a buxa." Hát,
igen, sok múlik néha öt centin. Gondoljatok erre, miközben (néha) vadul
tekergetitek ide-oda a kormányt.

Nyár. Nyaralás. A budapestiek tudják, milyen érzés megszabadulni a Rákóczi
úton araszoló 7-es busz heringkonzerv-feelingjétõl, és a metrón a lábadra lépõ
„fokhagymát-reggeliztem-pálinkával"-típusú emberektõl.
Ilyenkor az ember lazít, és néha ökörségeket csinál. Árpi persze, a szokásosnál is
nagyobbakat.
Az volt a gond, nem volt autó (az ezeröcsi ugye megreccsent elõzõ nyáron).
Sebaj, nagypapi (Árpié) szívesen odaadja az ezeréves Varnyút. Megy? Megy, csak
nincs mûszakija, de ha lejöttök érte Balatonra, vihetitek, a faluban, kertek alatt
lehet vele menni. Ez Árpinal soha nem volt akadály, úgyhogy irány a pályaudvar.
Reggel 8-ra volt megbeszélve a találka, annak ellenére, hogy a vonat csak 1
órával késõbb indult. Azért kellett ilyen korán, mert majd „Becserkészünk egy-két
vadat, hogy ne legyen olyan unalmas az út. Majd Árpi bácsi megtanít a
fortélyokra." Megemlítettem, hogy köszönöm, boldogulok egyedül is, de persze
fölöslegesen. „Nyár van, apám, érted? Ilyenkor nincs cicózás." (Késõbb kiderült,
hogy azért kellett korán kimenni, mert ment volna át hozzá az aktuális barátnõje
reggel...) Ez az indulás elõtti napon történt, és ismerve Árpit, nem sok jóra
számítottam másnap, de õ megígérte, hogy kivételesen normális lesz. Persze én
értem oda elõbb, és vártam. Az járt a fejemben, hogy lehet, hogy mégsem lesz
semmi gond Árpival, tanult az elmúlt nyár hülyeségeibõl, és normális lesz tényleg.
Alapvetõen azért rendes gyerek, csak hát kicsit hülye.
Na, idáig jutottam Árpi tömjénezésével, amikor ezt hallom (reszelõs hang):
„Gyerünk Janó, meg tudod csinálni. Mondjad neki a ribogzisat." Ez meg mi lehet?
Odaballagok a lepcsõhöz, ahonnan lelátni az aluljáróhoz (a fedetlenhez, a Déli
elõtt), és mit látok? Természetesen Árpit, ahogy röhög, két torzonborz fickót, és
elég szép tömeget körülöttük. (Árpi a vonaton mesélte el, hogy a nagypapának
szánt pálinkába fogadott két szerencsétlen csövessel, hogy nem tudjak elmondani
három egymás utáni nõnek, hogy „Pici, parányi dezoxiribonukleinsav-darabka
vagyok, de te hívhatsz génnek.").
Amikor odaértem, ezt láttam: Árpi röhög, az egyik torzonborz odalép egy
középkorú nõhöz, és elkezdi, hogy „Kicsi ribogzi vagyok, hívjá' g-nek". A nõn
látszik, hogy egy szót sem ért az egészbõl, és riadt szemekkel keresi a menekülés
útját. A csöves áll elõtte, és néz Árpira, hogy jól csinálta-e. De õ kegyetlen, és int,
hogy nem jó, gyerünk a következõhöz. Közben persze röhög, az idiótája. Ezen
elmulatott volna egy darabig, ha nem cibálom el onnan. A csöveseknek
odaadta a pálinkát, és mentünk jegyet venni.
Jó nagy a sor, várhatunk. Azaz várhatnánk, ha Árpi nem lenne Árpi. Elõvesz egy
papírlapot, és átcsörtet a tömegen: „Elnézést, szabad lesz. Itt dolgozom.
Köszönöm.", és odafurakszik a pénztárhoz. „Csókolom, Marika, meghoztam az új
kérdõívet, tessék kitölteni, viszem fel az irodaba.", ordítja, hogy mindenki hallja,
majd suttogva: „Két diákot kérek, Kiliánig." A pénztáros néz rá nagy szemmel, és
kiszól jó hangosan: „Hova kéri a két diákot?". Árpi próbál úgy nézni, mint
Garfield, amikor megeszi Jon kajáját, és mosolyogva magyaráz a tömegnek: „Ez a
Marika, milyen vicces asszony!" – „Kiliánig" – suttogja. Az emberek röhögnek,
mert mindenki hallotta a pénztárost, de úgy látszik, jó kedvük van, mert nem verik
meg. Megúsztuk.
A vonaton nem sok minden történt, attól eltekintve, hogy Árpi szóba elegyedett
egy öregasszonnyal, akirõl kiderült, hogy most megy vissza a falujába, ahonnan 74
évig ki sem mozdult. „Nem tetszett soha vonatun ülni?" – „Nem, a menyem hozott
fel Pestre kocsival." Árpinak majdnem sikerült rádumálnia, hogy húzza meg a
vészféket, mert õ rosszul van. Szerencsére az utasok nem engedték. Megérkeztünk.
Árpi elsõ dolga volt (az elfogyasztott jelentõs sörmennyiség hatására), hogy teli
torokbol elkezdett ordítani kifelé a vonatablakból: „Megjöttünk, reszkess
Balaton!". Két rendõr sétált a peronon, akik erre rögtön megfordultak, és
méregették Árpit. Szerencsére az egyikük rádiója megszólalt, és elsiettek.
Pechemre Árpi meg utánuk kiabált: „Megijedtetek, mi?" (Reméltem, hogy már
nem hallják, de mint késõbb megtudtuk, hallották.)
Szóltam Árpinak, hogy kéne szerezni egy üveg pálinkát a nagyapjának, ha mar
megígérte cserébe a kocsiért, mert a miénk ottmaradt a csöveseknél. Árpi szerint
nem jó a bolti pálinka, mert az öreg csak házit iszik, de nem baj, mert egy ismerõse
otthon csinál pálinkát, majd tõle szerzünk. Elmentünk hozzá, de kiderült, hogy
nincs pálinka, ellenben kaptunk egy üveg 96%-os etilalkoholt. „Nem baj" – mondta
Árpi – „majd rakunk bele fûszert, és olyan lesz, mint a vodka, nagyfater úgysem
tudja, mi az." Na, ennek fényében vettünk egy zacskó sót, és beleszórtunk egy
csomót az alkoholba. Árpi egy kicsit leöntött belõle, és felengedte vízzel, hogy
mégse legyen olyan erõs. (Egy liter alkoholba két ujjnyi vizet.)
Elmentünk a nagyszülõkhöz. „Árpikááám!" – puszi-puszi, elõkerül a „vodka".
„Na, nagyfater, ilyet még nem ittál, ez szibériai vodka, az elvtársaktól hozattam
külön neked." – „Há', dehogynem ittam én mán, Árpikam." Hoppá! Most mi lesz?
„Ööö, nagyfater, óvatosan, mert ez nagyon erõs, ez nem sima vodka." – „Ugyan,
Árpikám, egy vodka nem lehet olyan erõs, mint az én házi szilvám.", és meghúzta
az üveget. Én készülök rá, hogy kiugrik a szeme, és kiköpi a protkót, de õ csak
megrázza a fejét. „Hinnye, a keservit, ennek aztán van huzatja." – mondja, és még
egyet kortyol! Kimegy pohárért, hogy igyunk mi is a megérkezésre. Én próbálok
tiltakozni, de Árpi szerint innunk kell, mert különben megsértõdik, és nincs autó.
Visszajön az öreg, tölt, egészségünkre. Én bedöntöm a számba, de nem nyelem le
(nem vészes, csak mintha olvadt acéllal öblögetnék). Árpi lenyeli hõsiesen.
Elvörösödik, könnybe lábad a szeme, de próbálja tartani magát. Amikor a nagyapja
újat tölt, én kiköpöm az egészet a hervadozó szobapálma cserepébe, annak már
úgyis annyi-alapon. Újabb kör után Árpi már csak párás szemekkel néz maga elé.
Tõlem a szerencsétlen pálma újabb adagot kap. Próbálom felhozni az autó-témát,
de a nagypapi újabb kört tölt. Árpi matt részeg, én pedig nem tudom kiköpni, mert
a nagyapja engem néz. „Aztán, fiam, te hova valósi vagy?" – „Hmhhmmhhm." –
mondom. Árpi megmenti a helyzetet, mert elereszt egy olyan böfögést, hogy a
nagyapja õsz haja megrebben, és a kutya elkezd vonyítani az udvaron. „Ez derék
volt, Árpikám! Látom, szereted a jófajta italt." Sikerül rávennem õket, hogy
tápászkodjanak fel. Elindultunk a garázs felé, és útközben az öreg magyaráz:
„Aztán Árpikám, ez nem valami úri autó, tudod. Öreg már, viseltes, de azért jól
szolgál." Árpi ebben a pillanatban lefejeli a fûzfa alacsony ágát, és elterül, mint egy
béka. Az öreg észre sem veszi, megyünk tovább a garázshoz. Kinyílik a garázsajtó,
és eláll a lélegzetem...
Középen állt egy barna színû rozsdahalmaz, ami valamikor talán egy autó
lehetett, amíg nem érte nehéztüzérségi támadás, és nem locsolták le valami erõsen
korrodáló anyaggal. Arra gondoltam, hogy még egy MEH-telepen is elhajítanának
vele minket a francba, nemhogy ebbe valaha két nõ be fog ülni...! (Annyira senkit
nem lehet leitatni.) A dolgot tetézte, hogy az autónak kellemes hasmenés színe volt.
(Ezt ma úgy mondanák, hogy „Hamvas, õszi erdõ-metál".)
Egyébként az egész garázs úgy nézett ki, mint egy lepusztult ócskavastelep.
Körben a polcok tele voltak zsúfolva ezeréves, olajos, pókhálós autó- és ki tudja
milyen alkatrésszel. Ekkor ért oda Árpi, fején egy púppal, amibõl vidáman
csordogált a vér az arcára. Egyébkent tök sáros volt, mert a fûzfának köszönhetõen
beesett a virágágyásba, ahonnan (a „vodka" hatására) csak nagy nehézségek árán
szabadult. Láthatóan ez õt nem zavarta, mert el volt foglalva egy akkora
hengerfejtömítéssel, hogy én elõször azt hittem, egy Kispolski padlólemeze.
„Nagyfater, b*szki, te tankszerelõ voltál a Don-kanyarnál?" Na, itt elkezdõdött egy
félórás mese nagypapa ifjúkoráról.
Közben Árpival azon vitatkoztunk, ki vezessen. Ragaszkodott hozzá, hogy majd
õ. Én mondtam, hogy akkor én gyalog megyek. De nem, de igen. Na, mondtam
neki, hogy ha ki tud állni a garázsból az utcára, akkor vezethet. Árpi beült. Az
alkohol ködén át homályosan emlékezett, hogy ilyenkor mit is kell csinálni, és
gondolom, megpróbálta beállítani a visszapillantót. Én csak azt láttam, hogy egy
határozott mozdulattal letöri a belsõ visszapillantót. „Nagyfater, oszlik a verda!",
bosszankodott, majd nézett elõre hunyorogva. „Mit nézel?" – kérdeztem tõle. –
„Azt, hogy kiférünk-e a garázskapun." (Egyébként ez valahogy így hangzott:
„azotygiférüngeagarásgabunnn".) A kapu olyan három méter széles lehetett,
úgyhogy elkezdtem aktívan félni. A nagypapa vadul magyarázott, hogy mire
vigyázzunk, Árpi koncentrált, hogy kijussunk, én meg próbáltam magam bekötni,
de az öv sehol.
Ekkor – számomra teljesen váratlanul – padlógázzal beletolattunk a mögöttünk
levõ polcokba. Potyogott a sok alkatrész, én ordítottam, mert azt hittem, ránk
szakadt a garázs, a nagypapa ordított, hogy jajj, az autója, Árpi ordított, hogy õ se
maradjon ki a buliból. Így elordibáltunk egy ideig, aztán – amikor már az összes
kutya üvöltött az utcában –, én átültem, nagypapa a lelkemre kötötte, hogy
óvatosan vezessek, és elindultunk.
A Wartburg kicsit leamortizálódott hátul, de sokat nem rontott rajta a dolog,
lévén, hogy eddig sem volt kimondottan szalonautó-állapotban. Na, haladtunk szép
lassan, amikor Árpi bejelentette: „Hányni fogok!". Sajnos azt elfelejtette
hozzátenni, hogy most azonnal, úgyhogy mire megálltam, már ott volt az ölében a
matéria. De jo! Megálltunk, Árpi nagy nehezen levette a gatyáját (a nagy része arra
ment), a tiszta részével úgy-ahogy letörölgette a pólóját és az ülést, és a gatyát
bedobta az árokba, mondván, hogy nem bírja elviselni a szagát, majd holnap érte
jövünk. Akkor már elég fáradt voltam, és csak az érdekelt, hogy minél elõbb
hazajussunk, ezért ráhagytam.
Döcögtünk az úton, Árpi egy szál pólóban, mert hogy az eldobott rövidgatya alatt
nem volt semmi, én szenvedtem a kormányváltóval, és nem láttam semmit.
Gyanítani kezdtem, hogy Árpi nagyapja takarékossági megfontolásokból
zseblámpaizzókat szerelt a tompított helyére, mert a lámpánk kb. húsz centire
világított el. Egyszer csak azt vettem észre, hogy egy sötet alak mellett húzunk el,
akinek világított az egyik keze. Két választás volt: vagy E.T. mégsem ért haza, és
itt telefonál a nagy magyar éjszakában, vagy a közúti ellenõrzés. Féltem, hogy az
utóbbi. Sikerült a rendõr után kb. harminc méterrel megállni. Gondolkoztam, hogy
visszatolassak-e, de mivel akkor vezettem kormányváltós autót elõször, ez nem tûnt
egyszerûnek. Persze próbálkoztam szorgalmasan, úgyhogy az odaérkezõ szervet
hangos váltórecsegtetéssel fogadtam. Fiatal rendõr volt, próbált laza lenni: „Nem
bírunk a lóerõkkel? Száguldozunk, mi? Na, lássuk a papírokat." A helyzet az volt,
hogy nekem akkor még nem volt jogsim. Az autón ugye, nem volt mûszaki, és mint
kiderült, a forgalmit sikerült otthagyni Árpi nagyapjánál. Probáltam a helyzetet
finoman, adagolva vázolni, hogy a forgalmi még van, csak otthon hagytuk, és
persze az én jogsimat is, de Árpié itt van, csak õ ivott egy kicsit, és mivel
törvénytisztelõ fiatalemberek vagyunk, ezért nem akart volán mögé ülni. Pechemre
Árpi egy kicsit pontatlanul mérte fel a helyzetet, és megszólalt: „F*szom má', mér'
álítottak meg ezek minket?".
A rendõr rávilágított Árpira, és visszahõkölt. Mondjuk nem csodalom, mert Árpi
úgy nézett ki, mint aki egy különösen perverz szado-mazo orgiáról jön, ahol jól
megverték, lehányták, és elvették a ruháját. De a rendõr visszahajolt, és elkezdte
behatóan vizsgálni Árpit. Egyszer csak feláll, és odakiabál a rendõrautóhoz: „Gyere
csak, Pista, megvan a vonatos gyerek!". Puff, készen vagyunk. Ezek most
keresztüllõnek minket, és elkaparnak az útszéli árokban. Ekkora pechünk nem
lehet!
Odaért Pista. (Akkora lelógó harcsabajusza volt, hogy még ebben a helyzetben is
majdnem elröhögtem magam.) Benéz, meglátja Árpit: „Hát ez az Árpi, az X. Y.
unokája." Hoppá, itt tényállás van. A rendõr ismeri a nagypapát. Lehet, hogy mégis
megússzuk? Elmeséltették velem, hogy mi történt, röhögtek Árpin, de még nem
engedtek el. A fiatalabb mindenképpen bosszút akart állni az állomáson
elszenvedett sérelmekért. Egy ideig elvitatkoztak a rendõrök, hogy mi legyen, aztán
a fiatal visszament a kocsihoz, és elkezdett vadul rádiózni, aztán visszajött: „Na,
mehettek. Téged meg, öcsi, meg ne lássalak még egyszer jogsi nélkül vezetni, értve
vagyok?" Volt köztünk kb. egy év korkülönbség, de valami azt súgta, hogy ezt ne
tegyem szóva. Rendõrök elviharzottak, és mi is elindultunk. Nem akartam elhinni,
hogy ennyivel megúsztuk.
Hát, nem úsztuk. Mentünk kb. két kilométert, amikor megint kék villogó tûnt fel
mögöttünk. Azt hittem, ugyanazok a rendõrök, de nem. Ezek hárman voltak, és
mindhárman odajöttek. „Kiszállni a kocsiból!" (Na, ezek sem udvariaskodnak
fölöslegesen.) Árpi elkezdett nyekeregni, hogy nincs rajta gatya, de nem hatotta
meg õket. Kiszálltunk. „Kezeket a kocsira, széles terpesz." Mit volt tenni,
megcsináltuk. Ekkor elment mellettünk egy turistabusz. Mivel a rendõrautónak
égett a lámpája, és ránk világított, elég jól látszódtunk. El tudom képzelni, mit
gondoltak a buszon levõk, amikor látták Árpit vilagító fehér seggel egy
rendõrautóra hajolni. Egy darabig elröhögtek rajtunk a rendõrök, aztan elengedtek.
Ekkor értettem meg, hogy a fiatal rendõr szólt a többieknek, és valószínûleg
Balaton összes rendõre ránk vadászik, hogy Árpin röhögjenek. Négyszer állítottak
meg. Egy rendõr le is fényképezte, mondván lesz min röhögnie öreg napjaiban.
Nagy nehezen hazaértünk, és én megfogadtam (sokadszor), hogy Árpit kerülni
fogom a jövõben, de persze nem tartottam be.
"..Soha nem gondoltam volna hogy elvesztem őt... A rabszolgájaként végeztem, tennem kell valamit."
8000 levél
Válasz 05.02.19. 10:36 #5810
Porker
Az ejtõernyõsük eletükben elõször ugranak repülõbõl. A tiszt mindegyiknek "kezdõsebességet" ad, ha nem akarnának ugrani. Az egyik azonban nagyon tiltakozik, kézzel-lábbal kapálódzik, de haszontalanul. Egy másik ejtõernyõs erre irtózatos röhögésben tör ki. A kiképzõtiszt megkérdezi, hogy mi olyan vicces azon, hogy kilökött egy gyávát.
- Gyávát? - kérdez vissza a katona - Hisz õ volt a pilóta!
Levágtunk egy disznót, de úgy tűnik, senki sem kér szalonnát. | 2004.03.27. - 2012.08.31.
1312 levél
Válasz 05.02.19. 06:58 #5809
Z@Šsy
11699 levél
Válasz 05.02.18. 23:12 #5808
.:[Kain]:.
Ebbe beletaláltál
"If you take care of the things that take care of you then you will be taken care of." - Kevin Levrone
15515 levél
Válasz 05.02.18. 23:06 #5807
Silent
omg
...mert szegény vagyok, csak álmaim vannak. Álmaimat a lábad elé terítem, Óvatosan lépkedj, mert az álmaimon lépkedsz....
929 levél
Válasz 05.02.18. 22:15 #5806
wyclef
Orvos méri az etióp gyerekek súlyát:
- Hm, ez igen, 40 kiló! Kérem a következő osztályt!
[Coolio | lvl 29 | Human Warrior | BloodScalp]
11785 levél
Válasz 05.02.18. 22:05 #5805
Ghoost
Az eredeti amit a kivetítőn néznek az hol van?
Azt is belinkelték egyszer mutatni akartam a haveroknak oszt nem lelem
3394 levél
Válasz 05.02.18. 21:54 #5804
The FF Master
Az a vicc, ami itt folyik. Kislámát leszólják a nagylámák
"..Soha nem gondoltam volna hogy elvesztem őt... A rabszolgájaként végeztem, tennem kell valamit."
10106 levél
Válasz 05.02.18. 17:02 #5803
mucius
sírjak vagy nevessek?
Nem a korrupció a gond, hanem, hogy engem nem akar lefizetni senki. :)
725 levél
Válasz 05.02.18. 13:01 #5802
Tommy 87
ennyi birkát te jó ég!!
American Cars 4ever --- http://car.uw.hu
437 levél
Válasz 05.02.18. 10:34 #5801
sulc
http://media2.big-boys.com/myamya.wmv

haz ezzzz nem semmi...
1435 levél
Válasz 05.02.18. 09:55 #5800
polp
én már ismertem...és majd ez fog eszetekbe jutni egy két alkalom esetével, csak nehogy elröhögjétek magatok
2983 levél
Válasz 05.02.18. 08:48 #5799
Herr Hauptmann
ÁHÁHÁÁHHHHHHHÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ!!!
15515 levél
Válasz 05.02.17. 23:25 #5798
Silent
HÁNYINGEREMVAN!!!
...mert szegény vagyok, csak álmaim vannak. Álmaimat a lábad elé terítem, Óvatosan lépkedj, mert az álmaimon lépkedsz....
15515 levél
Válasz 05.02.17. 23:24 #5797
Silent
ááááá!!!
...mert szegény vagyok, csak álmaim vannak. Álmaimat a lábad elé terítem, Óvatosan lépkedj, mert az álmaimon lépkedsz....
1963 levél
Válasz 05.02.17. 23:15 #5796
Rettenthető
A székely parasztbácsika felébred reggel, és így szól a feleségéhez:
- Annyuk, de milyen jót á'modtam!
- Osztán mit, apjuk?
- Hát, hogy Bukarestben vo'tam.
- És mi abban a jó?
- Hát, hogy útlevél kellett hozzá!
A demokrácia egy helyen található meg az egész Világon: A szótárban.
17778 levél
Válasz 05.02.17. 22:37 #5795
MagicMoment
Ne haragudj, de a szamban maradt a ragod! - Az nem a ragom, csak egy kicsit meg vagyok fazva!

482 levél
Válasz 05.02.17. 20:09 #5794
reménytelen?
Józsi bácsi nagyon beteg, csak alulról, egy cső segítségével lehet táplálni. Egyszer az orvosok úgy döntenek, hogy kávét is kaphat. Öntik be a kávét, mire Józsi bácsi eszeveszett ordítozásban tör ki. Kérdezi az orvos:
-Mi a baj, Józsi bácsi, forró a kávé?
-Naná, majd keserű!
Ne kövesd el a szüleid hibáját! Használj óvszert!
12270 levél
Válasz 05.02.17. 20:05 #5793
asas01
Megerőltető lett volna visszaolvasni pár hsz-t?
i tell it like it is, cause im a bold figure
8000 levél
Válasz 05.02.17. 19:55 #5792
Porker
Mária Katalin nővér belépett a csend monostorába. A főpap közölte vele:
- Nővér, ez a csend monostora. Itt maradhatsz, ameddig csak akarsz, de nem beszélhetsz addig, ameddig azt nem mondom, hogy beszélj.
Mária Katalin 5 éve élt már a monostorban, amikor a főpap így szólt:
- Mária Katalin nővér, 5 éve vagy itt. Most szólhatsz két szót.
Mária Katalin így szólt:
- Kemény ágy.
- Sajnálattal hallom - mondta a főpap - De kerítünk neked egy jobb ágyart.
Újabb 5 év után Mária Katalint hivatta a főpap.
- Újabb két szót szólhatsz, Mária Katalin.
- Hideg étel - mondta Mária Katalin, és a főpap megnyugtatta, hogy az étel jobb lesz a jövőben.
Mária Katalin 15. évfordulója közeledett a monostorban. Eljött a nap, és a főpap megint az irodájába hívatta Mária Katalint.
- Két szót szólhatsz ma. - mondta a főpap.
- Most kilépek - mondta Mária Katalin nővér.
- Ez a legjobb, amit tehetsz - mondta a főpap - Mióta itt vagy, csak a kibaszott nyavalygásodat hallani!
Levágtunk egy disznót, de úgy tűnik, senki sem kér szalonnát. | 2004.03.27. - 2012.08.31.
725 levél
Válasz 05.02.17. 19:03 #5791
Tommy 87
apuka bemegy 1 játékboltba vásárolni vmit a kislányának:
- mennyibe kerül az új barbie ott a kirakatban?
- melyik? - kérdezte az eladó - van "barbie tornázni megy" 19,95-
ért, "barbie labdázni megy" 19,95-ért, "barbie vásárolni megy" 19,95-
ért, "barbie strandra megy" 19,95-ért, "barbie szórakozni megy" 19,95-
ért és az "elvált barbie" 375 dollárért.
miért kerül az "elvált barbie" 375 dollárba, amikor az összes többi csak 19,95 dollár? - kérdezte a meglepett apa.
- az "elvált barbie"-hoz jár még ken kocsija, ken háza, ken
hajója, ken kutyája, ken macskája és ken bútora.
American Cars 4ever --- http://car.uw.hu
1970 levél
Válasz 05.02.17. 16:02 #5790
Vaszilíj Zajcev
Mai mottónk:

Olyan vagyok, mint a hanyag fazekas. Minden köcsögöt leverek.

divide et impera
4154 levél
Válasz 05.02.17. 15:48 #5789
pres

Egy pasi Ádámnak szeretne öltözni a farsangon, ezért elmegy a
kölcsönzo'be fügefa levelet kölcsönözni. Az eladó odaadja neki, a pasi bemegy a próbafülkébe és kikiált:
- Ez túl kicsi!
Az eladó bead egy nagyobbat.
- Ez is túl kicsi!
Bead mégegyet.
- Ez még mindig túl rövid.
Megszólal az eladó:
- Akkor tegye a farkát a fülébe és legyen benzinkút!
Fuck it Dude let`s go bowlin`
1970 levél
Válasz 05.02.17. 15:23 #5788
Vaszilíj Zajcev
- Hogy sikerült a randid?
- Hát, csak olyan sakkosan...
- Hogyhogy?
- A fehér királyról kiderült, hogy sötét paraszt...
divide et impera
2626 levél
Válasz 05.02.17. 14:31 #5787
Rauros
ámen

nagyon jó! Kocka-biblia
Mert ők nem tudják, hogy mi nem tudjuk azt, amiről ők úgy tudják, hogy mi tudjuk...
15515 levél
Válasz 05.02.17. 14:23 #5786
Silent
A programozók Bibliája


--------------------------------------------------------------------------------

1. Kezdetben teremté az Úr a Bitet és a Byte-ot. És teremté ezekből a szót.
2. És a Szóban két Byte volt, és nem létezett semmi más. És az Úr elválasztá az Egyet a Nullától. És láta az Úr, hogy ez jó.
3. És mondá az Úr: legyen Adat! És így történt. És mondá az Úr: Foglalja el az Adat a megfelelő helyet! És megteremté az Úr a floppy-diszkeket, és a hard-diszkeket és a kompakt-diszkeket. És látá az Úr, hogy ez jó.
4. És moná az Úr: legyen Számítógép, ahova a diszkeket be lehet helyezni! És elnevezé Hárdvernek. És látá az Úr, hogy ez jó.
5. És Szoftver még nem létezett akkor. De az Úr megteremté a programokat, nagyokat és kicsiket az fajtájuk szerint.
És mondá az Úr: szaporodjatok és sokasodjatok, és töltsétek meg a Memóriát!
6. És mondá az Úr: teremtsünk Programozót és alkosson a Programozó új Programokat, és irányítsa a Számítógépeket, a Programokat és az Adatokat.
7. És megteremté az Úr a programozót és elhelyezte a Számítógép-központban. És megmutatta neki az Úr a Könyvtárszerkezetet, és mondá neki az Úr: használhatsz minden könyvtárat és alkönyvtárat, de NE HASZNÁLD a windowst!
8. És mondá az Úr: nem jó a programozónak egyedül. Álmot bocsátott rá és kivette egyik oldalbordáját, és másik lényt teremtett belőle, aki felnéz a programozóra, aki szereti azt, amit a programozó csinál, és elnevezé ezt a lényt felhasználónak.
9. És ott volt a Programozó és a Felhasználó a csupasz DOS alatt, és látá az Úr, hogy ez jó.
10. De Bill okosabb volt az Úr minden teremtményénél. És Bill megkérdezé a felhasználót: mondta-e az Úr, hogy ne futtass egyetlen programot sem?
11. És a felhasználó válaszolt: azt monda az Úr, hogy használhatunk minden programot, minden adatot, de mondta, hogy a Windowst ne használjuk, különben meghalunk.
12. És mondá Bill a felhasználónak: hogyan beszélhetsz olyasmiről, amit még ki sem próbáltál? Abban a pillanatban, hogy használod a windowst, olyan leszel mint az Úr. Képes leszel bármit létrehozni egy egyszerű egérkattintással!
13. És a felhasználó látá, hogy a Windows gyümölcsei szebbek és könnyebb azokat használni. És látá a felhasználó hogy minen tudás haszontalan, mert a windows képes azokat helyettesíteni.
14. És a felhasználó installálta a számítógépén a windowst, és mondta a programozónak, hogy ez jó.
15. És a programozó azonnal elkezdte keresni az új drivereket. És megkérdezé őt az Úr: - Mit keresel?
És a programozó válaszolt: - Új drivereket keresek, mert nem találom őket a DOS-ban. És mondá az Úr: ki mondta neked, hogy új driverekre van szükséged? Futtattad a windowst? És a programozó válaszolt: Bill mondta nekünk!
16. És monda az Úr Billnek: azért, amit tettél, gyűlölt leszel minden teremtmény elött. És a felhasználó boldogtalan lesz miattad. És örökké Windowst kell árulnod.
17. És mondá az Úr a Felhasználónak: Azért, amit tettél, csalódni fogsz a Windowsban, és az megeszi minden erőforrásodat, és lassú programokat kell használnod és örökkön örokké a programozó segítségére fogsz szorúlni.
18. És mondá az Úr a programozónak: azért mert hallgattál a felhasználóra, soha sem leszel boldog. Programjaidban hemzsegni fognak a hibák, és ki kell javítanod őket az idők végezetéig.
19. És az Úr kiűzte őket a Számítógép központból, az ajtót lezárta és jelszóval levédte.
20. GENERAL PROTECTION FAULT
...mert szegény vagyok, csak álmaim vannak. Álmaimat a lábad elé terítem, Óvatosan lépkedj, mert az álmaimon lépkedsz....
4154 levél
Válasz 05.02.17. 13:33 #5785
pres
Szerintem ebben az esetben tökéletesen igaza van.
Nyilván senki sem szereti a keményvonalas szemitákat, de ez akkor is durva.
Én se szeretném, ha valaki öregapám málenkij robotjával poénkodna, vagy esetleg Trianonról szólnának viccek.
Fuck it Dude let`s go bowlin`
4154 levél
Válasz 05.02.17. 13:28 #5784
pres
A csend monostora

Mária Katalin novér belépett a csend monostorába.
A fopap közölte vele: "Novér, ez a csend monostora.
Itt maradhatsz, ameddig csak akarsz, de nem beszélhetsz addig, ameddig azt nem mondom, hogy beszélj."
Mária Katalin 5 éve élt már a monostorban, amikor a fopap így szólt:
"Mária Katalin novér, 5 éve vagy itt. Most szólhatsz két szót."
Mária Katalin így szólt: "Kemény ágy".
"Sajnálattal hallom" - mondta a fopap - "De kerítünk neked egy jobb
ágyat".
Újabb 5 év után Mária Katalint hivatta a fopap.
"Újabb két szót szólhatsz, Mária Katalin".
"Hideg étel" - mondta Mária Katalin, és a fopap megnyugtatta, hogy az étel jobb lesz a jövoben.
Mária Katalin 15. évfordulója közeledett a monostorban. Eljött a nap, és a fopap megint az irodájába hívatta Mária Katalint.
"Két szót szólhatsz ma." - mondta a fopap.
"Most kilépek" - mondta Mária Katalin novér.
"Ez a legjobb, amit tehetsz" - mondta a fopap - "Mióta itt vagy, csak a kibaszott nyavalygásodat hallani."
Fuck it Dude let`s go bowlin`
17778 levél
Válasz 05.02.17. 10:56 #5783
MagicMoment
Pofa talál egy palackot a tengerparton, megdörzsöli, kiugrik egy dzsinn:
- Uram, te megmentettél hosszú rabságomból, három kívánságodat teljesítem.
- Remek. Elsőnek kérek egy 25cm-es szerszámot . . .
- Semmi akadálya - egy perc, mindjárt jóváhagyatom a Központtal . a második?
- Ötven millió Dollár? Lehet?
- Hogyne lehetne, mindjárt jóváhagyatom azt is a Központtal . . . a harmadik?
- Nézd . . . én Los Angelesben lakom, szeretek Hawaii-ban üdülni, nagyon strapás a repülőút, meg hosszú is . .létesítenél nekem egy hidat innen oda?
- Hidat? Ajjajj . . Nem hiszem, hogy jóváhagyja a Központ . . . többezer km, nagy mélység, hullámok . . . kívánnál valami mást?
- Hmmm jó; tudod háromszor voltam nős, három válóper . . Megmagyaráznád: mi ez a nőknél? Ez az állandó sértődöttség, nagy hallgatások, jelenetek és hiszti minden apróság miatt . . miért ilyenek, elmondanád?
Mire a dzsinn:
- Na jó. Szóval ez a híd . . kétsávost vagy négysávost akarsz?



Kismadár mondja a Nagymadárnak: Kérdezd meg hogy hogyvagyok! Nagymadár: nemkérdezem!

Kismadár mondja a Nagymadárnak: Naaaaaaaaaaaaaaaaaaa kérdezd meg hogy hogyvagyok! Nagymadár: nemkérdezem!

Kismadár mondja a Nagymadárnak: Naaaaaaaaaaaaaaaaaaa kérdezd má meg hogy hogyvagyok!
Nagymadár: najo hogyvagy?

Kismadár: Áááá ne is kérdezd...

17778 levél
Válasz 05.02.16. 14:57 #5782
MagicMoment
én semmiféleképpen sem fogom törölni,mert ez csak vicc. aki ezt komolyan veszi az megis érdemli.
7180 levél
Válasz 05.02.16. 14:40 #5781
nyomi
kár-kár... megint csak hápogsz és töröltetni akarsz mindent... se vicc, se politika? mi a faszról lehet akkor itt beszélgetni, ami nem sérti az erkölcseidet?
Damn it!!! - Jack Bauer

A fórumon szereplő hozzászólások olvasóink véleményét tükrözik, azokért semmilyen felelősséget nem vállalunk.