Watch Dogs 2
Bejelentkezés
Elfelejtett jelszó

Regisztráció
[x]

maradj bejelentkezve

Fórum

Beszélgetés a játékokról

»» Castle of Wolfenstein Multiplayer Party

Return to Castle Wolfenstein

Return to Castle Wolfenstein
A legutóbbi Return to Castle Wolfenstein cikkek, hírek
1329 levél
Válasz 05.11.25. 12:26 #9197
MaYDaN
Nah ja én is nagyon máshol kalandoztam .

De Ványa majd mingyá helyrerak minket .
Jurszelf Headquarters: http://jurszelf.atw.hu
6609 levél
Válasz 05.11.25. 12:07 #9196
Kolin Mekré
Még mielőtt Iván kiosztana minket inkább leirom

Én xSből xyra emléxem...

Kr0nra vagy Olira emléxem, de ezért sem akartam nevet klánt irni :]

Bár lehet hogy most is mellélőttem :>
Minden ellenállás hasztalan! 8-)
1329 levél
Válasz 05.11.25. 12:04 #9195
MaYDaN
Valami egyébként rémlik amit mondtál, de nem emlékszem rá ki volt az. Talán IR vagy RT-ből valaki .

Persze BugBear beírta, hogy IDCLIP és már hasított is a falon keresztül .
Jurszelf Headquarters: http://jurszelf.atw.hu
6609 levél
Válasz 05.11.25. 11:57 #9194
Kolin Mekré
Akkor azok Ti voltatok

Nem, nem mi voltunk

Nálunk BugBear olyat csinalt, hogy bement egy szerverre ahol azt hiszem beach ment, és átment a falon
demo is készülkt rólla..bár sztem már nincsen meg nekem de kérdezzétek meg tőlle
Ezzel zsaroltam jó sokáig
Minden ellenállás hasztalan! 8-)
1329 levél
Válasz 05.11.25. 11:30 #9193
MaYDaN
Nevet klánt, nem mondok, de anno jol toltak

Akkor azok Ti voltatok .
Jurszelf Headquarters: http://jurszelf.atw.hu
6609 levél
Válasz 05.11.25. 10:54 #9192
Kolin Mekré
Anno rtcw-ben is volt 1-2 arc aki próbálgatta, annyi különbséggel hogy ő be is vallotta azaz úgymond "tesztelte" a magyar szervereket, hogy mennyire vannak frissitve rajtuk a PB
Nevet klánt, nem mondok , de anno jol toltak :]

ui.:
olyannyira bevallotta hogy screenshotokat csinalt, hogy melyik server a ratyi melyik amelyik naprakész.
Ez pl: egy olyan eset volt hogy azóta senki se gondolt rá ( a pléjerre)hogy csalt vagy ilyenek.
Minden ellenállás hasztalan! 8-)
2755 levél
Válasz 05.11.25. 09:32 #9191
slender
Egyébként javaslom, hogy Karthágót romboljuk le.
1329 levél
Válasz 05.11.25. 09:23 #9190
MaYDaN
No itt kezd kialakulni valami .
Jurszelf Headquarters: http://jurszelf.atw.hu
1329 levél
Válasz 05.11.25. 09:21 #9189
MaYDaN
Nehéz ügy az biztos a demot egyszer megnéztem aztán hülye fejjel letöröltem pedig megnézném mégegyszer. Bár az a "baj", hogy én eddig sosem láttam ilyen "segédeszközöket" működés közben. Tehát nem igazán vágom, hogyan is működnek. Na jó, felszínes tudásom azért van róla, de az édes kevés, hogy objektívan lássam a dolgokat.
A demo megnézése után én nem láttam nagyon extra dolgokat, de mondom ez nem jelent semmit. Tehát olyan nagyon durva aimbotot nem vettem észre. Mert ha jól tudom ezeket lehet állítani mennyire legyen pontos. Például az elején amikor a bokron keresztül lövi az ellent az nem tudom miért gáz simán látta, hogy bemegy oda és csak lőtte ráadásul nem is ölte meg csak eltalálta. Úgyhogy én sajna nem nagyon tudom eldönteni, hogy mi az igazság. Sokan mondják, hogy csalt sokan, hogy nem és az egyik oldalon is vannak ismert nagy nevek akik értenek ehhez a játékhoz meg a másik oldalon is.
hering, ha láttad volna a demot sztem Te sem lennél ennyire határozott .
Jurszelf Headquarters: http://jurszelf.atw.hu
6609 levél
Válasz 05.11.25. 09:15 #9188
Kolin Mekré
Kojin: 7végén ráérsz vala?
Neked mindig

Minden ellenállás hasztalan! 8-)
4574 levél
Válasz 05.11.25. 01:31 #9187
hering
Bazze, azt csak meglátod, hogy hogyan mozog az illető, mennyire lő jól és mien módon szed le ellent. Pl amikor egyértelmű h nem számítanál rá h jön vki ő meg gránátot dob akkor wallhack, ha meg csak úgy osztja a fejest akkor meg aim, mondjuk nem vágom, hogy eddig az a srác fasorba se volt, most meg így tolná...lool...
http://www.jatekok.hu
2755 levél
Válasz 05.11.24. 22:21 #9186
slender
Őszintén mondom, hogy nemtom, mer én nem vok ideológiailag elég képzett. Megnéztem demót, a muvikat is (no, full grafkóval ennek persze nincs túl sok értelme), de télleg nem tom. Én láma vagyok, még sose próbáltam csítet (csak a gyávaságom miatt, félek, h bannolnak összes szerverről) de lőttem má én is 3 fejest bokron keresztül. Ellenben párszor valóban nagyon érdekes aza kb. 1frame alatti célkereszt rántás...
De amúgy meg azt nem tom, nekem ehhez mi közöm. Ez valóban a TPM, és ellenfeleiknek az ügye sztem imo imho.
Kojin: 7végén ráérsz vala?
Egyébként javaslom, hogy Karthágót romboljuk le.
4574 levél
Válasz 05.11.24. 21:15 #9185
hering
Miféle csalásról van itten szó?
http://www.jatekok.hu
48 levél
Válasz 05.11.24. 20:35 #9184
VanyaBa
Mármint a GodBoy-os esetre gondolsz? Igazából függetlenül attól, hogy csalt vagy sem (szerintem egyébként eléggé 1értelmű, hogy igen), maga a szituáció gázos, ahogy próbálják eltusolni a dolgot. Ha nem csalt, akkor nincs rejtegenivaló, és lehet vitatkozni, a demo úgyis mindent megmutat. Ha csalt, akkor nem törölni kéne a kommenteket, hanem beismerni a dolgot.
6609 levél
Válasz 05.11.24. 19:43 #9183
Kolin Mekré
Ez nyugis fórum

Ti mit gondoltok erről a csit szarságról?

Minden ellenállás hasztalan! 8-)
1329 levél
Válasz 05.11.24. 14:21 #9182
MaYDaN
Az én nevemen nem fogsz megtalálni, mert mint mondtam az öcsémét használom Ő pedig a c5k6ev neven leledzik. Ezt felveheted a listára .
Szóval akkor csak annyit jelent, hogy egy helyen tudhatod a cimbiket .
Jurszelf Headquarters: http://jurszelf.atw.hu
6609 levél
Válasz 05.11.24. 13:49 #9181
Kolin Mekré
Egyébként felvettelek a barátok listájára az jelent valamit?

Annyit hogy barátok vagyunk

Milyen néven tolod, mert én nem látlak a barátaim közt...de ha megmondod a neved én is barátkozok veled
Minden ellenállás hasztalan! 8-)
1329 levél
Válasz 05.11.24. 13:31 #9180
MaYDaN
Az se semmi 9 évad te jó ég! Egy darabig el leszel az tuti .

Hiába na a p2p rendszer jótékony hatása .
Amúgy látom hallgattál rám és javítottad az arányodat. Vagy berezeltél, hogy nagy törlések lesznek a kis árányúak között .
Egyébként felvettelek a barátok listájára az jelent valamit?
Jurszelf Headquarters: http://jurszelf.atw.hu
6609 levél
Válasz 05.11.24. 12:51 #9179
Kolin Mekré
SG-1 & Atlantis nekem valahogy nem gyere be tudom rengetegen szereteik...de a stylus valahogy engem nem fogott meg.

Most az X aktákba kezdek bele...9 szezon :]
Minden ellenállás hasztalan! 8-)
6609 levél
Válasz 05.11.24. 12:50 #9178
Kolin Mekré
ó dehogyis

ST Enterprise-t megnéztem teljesen.
BSG megnéztem odaáig ahol befejezték (januártól folytatják, eddig 1,5 szezont adtak le)
ST DS9 Felét tudtam eddig megnézni
ST voyager-t teljesen megnéztem :>
ST TNG Na ez majdnem megvan mind, és láttam is a 3/4-ét
ST Tos ebből láttam kb 10 részt...mai szemmel kicsit lassú
Minden ellenállás hasztalan! 8-)
1329 levél
Válasz 05.11.24. 12:24 #9177
MaYDaN
Ó, dánke sőn a felvilágosítást mostmár ki vagyok képezve Star Trek témában . Úgy látszik a BSG-t is rossz oldalról kezdtem el megközelíteni . S ezeket a sorozatokat Te már mind ki is vesézted A-tól - Z-ig?
Jurszelf Headquarters: http://jurszelf.atw.hu
6609 levél
Válasz 05.11.24. 11:37 #9176
Kolin Mekré
az nem szomorú arc akar lenni hanem kettőspont
Minden ellenállás hasztalan! 8-)
6609 levél
Válasz 05.11.24. 11:36 #9175
Kolin Mekré
1., BSG=? ( Valami Borgos téma lehet )
2., TNG=? ( Fingom sincs )
3., TOS=? ( Szintén )


BSG= Battlestar Galactica
Leírásjópár éve -10-20éve - készült egy sorozat, ami hajazott nagyon az SW-re, ST-re, voltak benne robotok amik öntudatra ébredtek, és majdnem lenyomták az embereket. Ezt újra megfilmesitették, nagyon is sikeresen, a SG-1, és Atlantis-t is lenyomja népszerüségben!!)

TNG= Star Trek The New Generation (Data, Picard kapitány...

TOS= Star Trek The Original Series (Kirk kapitány, Spock , zulu hadnagy ... )
Minden ellenállás hasztalan! 8-)
1329 levél
Válasz 05.11.24. 10:52 #9174
MaYDaN
No akkor a tisztánlátás és a látköröm bővítése véget. Mit takarnak az alábbi rövidítések? Ezek azok amiket nem tudtam megfejteni .

1., BSG=? ( Valami Borgos téma lehet )
2., TNG=? ( Fingom sincs )
3., TOS=? ( Szintén )
Jurszelf Headquarters: http://jurszelf.atw.hu
6609 levél
Válasz 05.11.24. 09:41 #9173
Kolin Mekré
Sztem is sok volt benne a kitalált dolog

Igen, jelenleg a top 5
Minden ellenállás hasztalan! 8-)
1329 levél
Válasz 05.11.24. 09:38 #9172
MaYDaN
Kolin az aláírásodban lévő rövidítések amolyan saját sorozat TOP 5 ?
Jurszelf Headquarters: http://jurszelf.atw.hu
1329 levél
Válasz 05.11.24. 09:32 #9171
MaYDaN
Aztakurvadehosszúvoltezaziromány .

De tetszett ahogy a csávó leírta a dolgokat, bár sztem ez csak kitalált story, de jó .
Jurszelf Headquarters: http://jurszelf.atw.hu
6609 levél
Válasz 05.11.24. 09:25 #9170
Kolin Mekré
Jó volt nem?

Még az is tetszett:
„Nagyfater, oszlik a verda!",
Minden ellenállás hasztalan! 8-)
2755 levél
Válasz 05.11.24. 00:28 #9169
slender

Honnan szerezted ezt a marhaságot?
Egyébként javaslom, hogy Karthágót romboljuk le.
2755 levél
Válasz 05.11.24. 00:11 #9168
slender
Mijafaszom ez a sok betű?
Óvassam végig? Háááát.
Egyébként javaslom, hogy Karthágót romboljuk le.
6609 levél
Válasz 05.11.23. 21:04 #9167
Kolin Mekré
„Nagyfater, b*szki, te tankszerelõ voltál a Don-kanyarnál?"

ez idézet volt, a story ezután jön :>
Minden ellenállás hasztalan! 8-)
6609 levél
Válasz 05.11.23. 21:02 #9166
Kolin Mekré
Nagy itt a csend, a punnyadás

Házibulin:
- Szia! Veled senki sem táncol?!
- Nem...
- Akkor feltennéd a virslit foni?


Kötelező elolvasni!!!
Legjobb:
„Nagyfater, b*szki, te tankszerelõ voltál a Don-kanyarnál?"

Nem ismerem Árpit, csak olvastam a sztorit, s tetszett...
Aki ismeri, (+Árpi ) attól elnézést kérek, a többiek szórakozzanak jól!

Egy ismerõsömnek (Árpi) volt egy autója. Szép volt, jó volt (Opel Senator 3.0),
neki mégsem volt elég jó. Egy szép napon elhatározta, hogy dögösíteni kell.
Elkezdõdött a tuning.

Elõször jöttek a szokásos dolgok: szélesebb felni, tök fekete fólia, brutál erõsítõ,
stb. Igen ám, de ilyenje sok embernek van, így nem lehet kitûnni a tömegbõl. Na,
akkor jött az ötlet: ha Michael Knightnak van, akkor neki is kell, és ezzel
elkezdõdött KIT-hadmûvelet.

Úgy kezdte, hogy a mûszerfal összes szabad helyére kapcsolókat és ledeket
barkácsolt. Ezek nagy részének semmi funkciója nem volt, csak (szerinte) jól nézett
ki. Mások szerint inkább hasonlított Pirx kapitány valamelyik járgányára, de neki
tetszett. A legjobb az volt benne, hogy volt nyolc kapcsoló, ami sorba volt kötve a
gyújtáskapcsolóval. Cselesen ezeket úgy építette be, hogy egy részüket
megfordította, tehát az autót csak egy bizonyos kapcsolóállásnál lehetett indítani.
Ennek a lopásgátláson kívül az volt az értelme, hogy szerinte baromi imponáló
volt, ahogy kapcsolgatott indulás elõtt. „T'od, ahogy a helikopteren, az amcsi
filmekben. Mégis csak komolyabb így a gép, nem?" Persze eltelt egy-két nap, amíg
ezt az állást megtanulta. Addig úgy nézett ki egy indítás, hogy beült, az összes
kapcsoló lefelé mutatott. Elkezdte vadul kapcsolgatni, és minden kombinációnál
megpróbalt indítani. Minden indítás elõtt jött a „Hopp, most megvan, most a jo"-
szöveg, de általában csak negyedszerre-ötödszörre találta el. Én már rég tudtam a
helyes állást, de a marhája képtelen volt megjegyezni. Persze nem segítettem neki,
csak együttérzõen bólogattam az anyósülésen. Egyszer megkérdeztem tõle, miért
nem írja le. Azt mondta, azt elveszítheti, és akkor könnyen ellopják az autót.
Elképzeltem, hogy valaki talál a parkolóban egy cetlit, hogy „fel-fel-le-fel stb.", és
felderül az arca, hogy „Aha, megvan a Senator kódja, elõ a pajszert!"... Aztán
persze szépen lassan megtanulta a kódot, és egy idõ után már kezdett unalmas lenni
a dolog, ezért újabb furfangos eszközök kellettek.

Ekkor jött (õt idézve) „a behatolási- és eltulajdonítási kísérletet megakadályozó
kompjúteres (így, k-val, hosszu ú-val ejtve) rendszer". Én itt már nem akartam
beülni mellé, mert tudtam, hogy nem fogom megállni röhögés nélkül. De a hosszas
unszolasra („Nézzed má' meg, hogy mit bír a gépsárkány, mer' ilyet még nem
lattá', öcsém!") beültem.

Az újabb okosság nem volt más, mint egy lepukkant 486-os laptop, amit
ráapplikált a riasztóra, egy aktív hangszóró az anyósülés lábterében, plusz valahol
hátul egy mágnes egy reed-relével. A hangszóró azért kellett, mert riasztáskor a
laptop mindenféle okosságot mondott. Árpi úgy képzelte, hogy ha el is lopják az
autót, a riasztó megszólal, és a tolvaj megijed a hangtól, ami ilyeneket mond:
„Tolvaj!", „Az autó 15 másodpercen belül leáll!", „A rendszer értesíti a
rendõrséget.", stb. A mágnes a reed-relével kapcsolta a laptop áramellátását.
A baj az volt, hogy úgy volt megoldva, hogy csak saccra lehetett tudni, hova kell
tenni a mágnest a csomagtartóban, nem volt megjelölve a helye.

A másik gond az volt, hogy akivel íratta a programot, az csak Windowsra tudta
megírni, úgyhogy innentõl kezdve így nézett ki az indulás: Árpi körberohant
kétszer az autó körül, ellenõrizve, hogy nincs behatolási nyom, távirányítóval
kinyitotta az ajtókat, nekem be kellett ülnöm, mert õ elhelyezte a csomagtartóban a
mágnest („Ne haragudj, de ezt még neked sem mutatom meg."), elõre jött,
beállította a kapcsolókat, indított, fülelt, hogy bootol-e a laptop, káromkodott,
hátrament, igazított a mágnesen, vissza elõre, fülelés, laptop bootol. Iyenkor ülni
kellett még egy ideig, mert a Windows még nem indult el, és ha a program nem
álló autónal indult el, megszakította a gyújtást. Mivel csak saccra tudtuk, mennyi
ideig tart, ücsörögtünk pár percet. Ekkor összegerjedt az autó hifije az aktív
hagszóróval, ami borzalmas hangon visított.

Elkezdett gyûlni a tömeg a parkolóban (én meg próbáltam úgy tenni, mint akinek
semmi köze az egészhez). Látszott rajtuk, hogy rendszeres nézõi a mulatságnak,
mert volt, aki rutinosan egybõl a mászókára ment fel, hogy lásson a többiek feje
felett.

Ekkor jött az, hogy elkezdett vonyítani a riasztó, és a hangszóró a lábamnál
megszólalt olyan hangon, mint egy vízbefojtott Sokol rádio: „Tolvaj!", „A motor le
fog állni!", stb.
Kezdtek röhögni az emberek (én meg kisebbre húztam össze magam). Õ pedig
ûvölt: „Gerjed, b*zmeg, összegerjed, k*rva riasztó, k*rva laptop, k*rva
programozó!" Itt jött még egy félperces k*rvás felsorolás, ordítva természetesen, és a
programozó meg az egész mindenség lovakkal és felmenõkkel törtenõ közösülésére
bíztatása.

Fontolgattam a menekülés lehetõségét, de már túl sokan álltak körülöttünk, és
nem voltam benne biztos, hogy át tudom törni a bámészkodók gyûrûjét.
Árpi hozzáfogott, hogy: gyújtás lekapcsolása, motorháztetõ felnyitása, laptop
lehúzása a riasztóról, riasztó kikapcsolása kulccsal, fenyegetõ „F*szt néze'?" a
tömegnek, matatás a motortérben, csatlakozók pöcögtetése, „Ne nyújjá' hozza,
öcsisajt!" a közelebb merészkedõ kisgyereknek, motorháztetõ le, beülés, indítás,
várakozás a bootra, szokásos visítás, szerencsére most nem riaszt, indulhatunk.
Persze padlógáz, visít a gumi, a tömeg szétrebben, és mi „kottonájdzsó"-t
torzítva, mûszerfal-rezegtetve üvöltõ hangjaira otthagyjuk a parkolóban a tömeget.
Fõhõsünk boldogan húzza ki magát az ülésben, és büszkeségtõl sugárzó arccal
csak ennyit kérdez: „Na?" – Elgondolkodom, mit is mondhatnék. Például
megkérdezhetném, hogy mi van, ha a tolvaj nem rakja helyére a mágnest, és akkor
a laptop nem indul el, nem tiltja le a gyújtást, nem óbégat, mint a haldokló
rinocérosz, és ugy általában, simán el lehet lopni az autót. Vagy megpendíthetném,
hogy a sok szar árábol vehetett volna egy rendes riasztót is, de nem szólalok meg,
mert az ember úgyis hiába magyarázza egy apának, hogy kockafejû a gyereke, az
akkor sem érti meg, ha megáll a sör a kölyök fején...

Nyár volt, fiatalok voltunk, és ilyenkor sok marhaságot csinál az ember. Árpi
persze többet, mint a normálisabbja. Ez régebben történt, még nem volt meg az
Opel Senator, csak egy szakadt Ladára futotta. Abból is csak olyanra, ami annyira
rozsdás volt, hogy nem lehetett tudni, mikor hullik ki az ember alól. Mindig azt
vártam, hogy egyszer kiszakad az alja, és Árpi úgy fogja hajtani, mint Flintstone a
járgányát. Mûszaki persze évek óta nem volt rajta, így csak a szerencsén múlt, hogy
mikor bukik le.
Persze, ez sem lehetett olyan, mint az átlag, ezert volt itt is optikai tuning ezerrel.
Ekkoriban Árpi még nem rendelkezett jelentõs tõkével (vagyona gyakorlatilag a
szétesõ-félben levõ Ladábol, két farmerbõl és néhány pólóból állt), ezért nagyrészt
leleménnyel kellett pótolni a hiányzó anyagiakat. Hát, leleményben nem volt hiány.
Felkerültek ugye az alap dolgok: rókafarok, mûszõr kormányborítás,
aprópénztartó, halálfejes valtógomb, órás visszapillantó (sajnos csak egy törötthöz
tudott hozzájutni, de lényeg, hogy óra volt benne), „multifunkciós mûszer", ami
egy hõmérõ, iránytû és óra mahagóni-utánzat keretbe foglalt kombinációja volt, és
itt ki is merültek nagyjából az anyagi lehetõségei.
Ekkor jöttek a segítõkész haverok, akik elsõ hallásra kicsit furcsállották Árpi
kéréseit, de aztán a hecc kedvéért megcsinálták, amit kért.
Elsõ lépés volt a mûszerfal. Látta egy újságban, hogy egy sportkocsinak
polírozott alumínium borítás volt a mûszerei körül, és hát persze, hogy neki is
kellett. Miután kiengedték az ügyeletrõl, ahova a sorjás alumíniumlemez által
szétvágott tenyerével ment kötözésre, új ötlettel állt elõ: alufólia lesz a megoldás.
Finoman megemlítettem neki, hogy az nem túl strapabíró, meg gyûrõdik is, de nem
hallgatott rám. Egyik haverja szüleinek volt egy Ápisz-szerû boltjuk, és onnan
szereztek vagy harminc tubus Technokol Rapidot, és kiadta az utasítást a
haverjainak, hogy mindenki csenje el otthonrol az alufóliát. Mikor elég sok
összegyûlt, megkezdõdött a ragasztás. Én csak a végére értem oda, hát, mit
mondjak, nem volt egy semmi látvány.
Elõször is totál meghülyültek a ragsztó gõzétõl, mert zárt garázsban csinálták.
Mikor odaértem, sejtettem, hogy gáz lesz, mert méterekrõl olyan szaga volt a
garázsnak, mint egy festékgyárnak. Árpi csak ennyit tudott hozzáfûzni az
eseményekhez: „hehehe". Meg néha azt is, hogy „atom lett, hehe". Ültek a
haverjaival a garázs betonján, mint marhatök a mezõn, néztek maguk elé, és
vigyorogtak.
Megnéztem az autót. Ez sem volt semmi. Láthatólag jobbról kezdték a
mutatványt, mert ott még ollóval voltak vágva a darabok, de gondolom, közben
hatott a ragasztó, és mire a kilométeróráig jutottak, már annyira zizik voltak, hogy
azt is beragasztották. Be volt ragasztva a kormány, a sebességváltó, a szellõzõk, a
bal oldali ablak felé, a bal ajtókárpit, egy kicsit mindkét ülés, és úgy általában
csöpögött minden a ragasztótól. Az elején még odafigyeltek rá, és probálták
kisimítani a fóliát, de a végén persze ilyen apróságokkal nem törõdtek, és ettõl az
autó úgy nézett ki, mintha Bádogember vezette volna, aki egy szörnyû balesetben
széttrancsírozódott.
Kivonszoltam õket a levegõre, és akkor vettem észre, hogy a napsütésben csillog
fejük és a ruhájuk, mint Szûcs Judit fénykorában, diszkókiránynõként. Csak rájuk
nem üveggyöngy volt varrva, hanem sikeresen magukra ragasztották a levágott,
lehullott alufóliadarabokat. Néztek rám kitágult pupillával, teljesen megzavarodva
a fénytõl, és szemkápráztatóan csillogtak. Olyanok voltak, mint két szerencsétlenül
járt ufó, akik nem tudják, hol landoltak.
Másnap kapartunk. Harmadnap is. A negyedik napon beláttuk, hogy a Technokol
az erõsebb. Árpi kicsit elkeseredett, mert a mûszerfal enyhén szólva furán nézett ki,
az itt-ott feltépett alufóliával, ezért gyorsan újabb csinosítás után kellett nézni.
Jött a szárny. Egy igazi szárny, ugye elég komoly pénzekbe került volna, ezért
maradt a szögvas, ket rúdra hegesztve, amikre menet volt vágva. Fúrtunk két lyukat
a csomagtartón, átdugtuk a rudakat, csavar fent, lent, és készen volt a "szárny".
Árpinak baromira tetszett, és megsértõdött, amikor a „Na, milyen?" kérdésre én azt
mondtam, hogy „Legalább van egy alkatrész, ami nem rohad". Egy volt a
probléma: le kellett festeni. Neolux nem jó, mert nem tartós. Mivel fessük?
Árpi azt mondta, hogy olvasta valahol, hogy az apróbb hibákat körömlakkal
szokták javítani, mert az hasonló az autófestékhez. Próbáltam felhívni a figyelmét
arra az apróságra, hogy ez nem apróbb hiba, hanem egy bazi nagy vasdarab,
aminek befestéséhez jó sok körömlakk kell, de nem érdekelte („Majd felhigítjuk!"),
irány a „butik". Akkoriban még nem nagyon vettek a pasik (mi még inkább fiúk)
körömlakkot nõknek, úgyhogy furcsán néztek, amikor elõadtuk, hogy piros
körömlakkot szeretnénk. Mondtam Árpinak, hogy én azt hallottam, hogy a
körömlakk másképpen néz ki felkenve, mint az üvegben, ezért ki kéne próbálni,
mielõtt megvesszük. Ezt nem kellett volna mondanom. Amikor az eladónõ nem
nézett oda, Árpi suttyomban kinyitotta az összes piros és bordó körömlakkot, és
minden körmére festett egy-egy pöttyöt. Kijöttünk az üzletbõl, és megpróbáltuk
kitalálni, melyik szín illik az autóhoz. Eléggé belefeledkeztünk a dologba, mert arra
eszméltünk, hogy egész szép nézõseregünk lett.
Akkor jöttem rá, hogy állok egy nõi butik elõtt, nézem ahogy a haverom a
kifestett körmeit próbálgatja, hogy melyik megy a kocsijához, és közben arról
vitatkozunk, hogy melyik a szebb szín.
Árpi ügyesen feltalálta magát: „Csak a szárnyamra kell." Na, ettõl kitört a
röhögés. Megvártuk, amíg eloszlik a tömeg, visszamentünk, és megvettünk 1, azaz
egy darab lakkot. Sikerült kunyerálnunk egy lánytól körömlakklemosót, és
felhigítottuk a lakkot. Szép rózsaszín lett. Reméltem, hogy nem festünk vele, de
festettünk. A „szárny"-at ettõl kezdve egy foltos, rózsaszín szögvas képezte (á la
Barbie mobil).
Ja, a lényeg, amiért az egész cécó volt: Árpi a fagyis lányt akarta elkápráztatni a
csodajárgánnyal. A lánynak ugyan egy másik pasi tetszett az I-es Golfjával, de Árpi
úgy gondolta, hogy egy full-extrás Lada mégiscsak imponálóbb egy fapados
Golfnál.
Egy dolog volt hátra, a kipufogó. Árpi szerzett egy vascsövet, ami szerinte kitûnõ
kipufogó lett volna. Én, mikor megfogtam a csövet, és éreztem, milyen baromi
nehéz, gondoltam, hogy baj lesz, de nem szóltam, mert tudtam, úgyis hiába.
Elmentünk valami lakatos haverjához, aki kiröhögött minket, és elküldött a
fenébe. Árpi bedühödött, és „Na, akkor majd én!" felkiáltással elõszedte a
forrasztóját, hogy majd azzal. Ráhagytam. Egy fél kiló ónnal ráforrasztotta a
csövet, és elindultunk becserkészni a leányzót.
Az elsõ ötven méter után lejött a csõ, és elkezdett zörögni. A második ötven
méter után az õsrégi kipufogó megadta magát, és leszakadt mindenestül. Sebaj, így
úgyis jobb hangja van, kipufogó be a hátsó ülésre, gyerünk tovább. A fagyizó elõtt
pár száz méterrel megálltunk, és Árpi elõállt a haditervvel. Én elõremegyek gyalog,
kihívom a lányt a fagyisbódéból, és szóval tartom, amíg Árpi meg nem érkezik.
Úgy tervezte, hogy odafarol majd a lány elé az autóval, és elviszi egy körre („Hogy
lássa, mi az élet."). Kérdeztem tõle, hogy ezt a farolás-dolgot próbálta-e már.
Mondta, hogy nem, de nem nem lehet nagy dolog. Én biztos, ami biztos alapon
kinéztem magamnak egy villanyoszlopot fedezéknek, és elindultam.
Odaértem. „Szia, gyere ki egy kicsit, légyszi." – „Most nem lehet, sokan vannak."
(Hoppá, erre nem számítottunk.) „De valami nagyon fontosat akarok mondani." –
„Mondd el itt, nem mehetek ki." (Közben hallottam, hogy Árpi közeleg. Ezt
egyébként mindenki hallotta, mert kipufogó nem lévén, az autónak olyan hangja
volt, mint egy Zetor traktornak, amikor elakad a szántásban.) „De gyere ki, mert..."
Itt tartottam, amikor baromi nagy fékcsikorgás, egy reccsenés és csörömpölés, majd
csend. Árpi megjött. Féltem hátranézni, mert azt hittem, letarolta a fél utcát, de
nem. Csak éppen az autó félig az árokban volt.
Árpi próbált úgy tenni, mint aki direkt így akarta az egész mutatványt, de nem
volt túl meggyõzõ. Már csak azért sem, mert az egyik kerék elég furán állt.
Mondhatni, kitört.
Árpi gyorsan kiugrott az autóból, és jött a fagyisbódéhoz. Nem vette észre a
kereket, mert a másik oldalon volt. Érezte, hogy furán áll az autó, de gondolta,
majd csak kijön az arokból (ezt kesõbb mesélte). Elkezdtek beszélgetni, és csodák
csodája, a lány levette a kötényét, és elindultak az autóhoz.
Árpi meglátta a kereket. Sápadtan beült. Ült... Még mindig ült... „Na, megyünk?"
– kérdezte a lány. „Ja, csak elõbb nézd meg, milyen frankó a mûszerfal. Klassz,
nem?" (Itt kezdtem el röhögni.) Lány szétnéz a foszladozó alufólian: „Ööö, aha,
klassz. Nem megyünk?" – „Áh, még nem, majd késõbb. De hallgasd milyen hangja
van." Beindítja (harmadszorra sikerül), gázpedál pumpálása. Lány: „Jézusom,
megsüketülök. Inkább menjünk, mert mindjárt vissza kell mennem." – „Menjünk
inkább késõbb, most csak dumáljunk." – próbálta Árpi elkerülni az
elkerülhetetlennek latszót. „De hülye vagy, ezért hívattál ki, hogy most nem is
viszel egy kört?!" Árpi ettõl bepöccent, és szerencsétlen lányra zúdította az elmúlt
napok összes kudarcát (persze ordítva): „Nem megyunk, b*zmeg, mert kitört az a
kib*szott kerék, és különben is, elegem van, hogy még mindig tiszta lakk a
körmöm, meg a tököm is ragasztós lett, ez a rohadt alufólia meg nem jön le..."
Idáig hallottam, mert itt már sírtam a röhögéstõl.
Innentõl már nem olyan érdekes a történet. Jött egy rendõrautó, igazoltatás,
kiderült, hogy nincs mûszaki, szülõk felhívása, büntetés kilátásba helyezése, amit
valami ismerõs egy üveg piáért elsimított, a szülõk szörnyülködtek, kesõbb
röhögtek.
Az érdekes a dologban, hogy évekkel késõbb Árpi, nem mint élete mélypontját
emlegette, ahogy ült félig egy árokba borulva álmai nõjével, hanem ezt mondta:
„Tudjátok, ha akkor öt centivel eltekerem a kormányt, meg lett volna a buxa." Hát,
igen, sok múlik néha öt centin. Gondoljatok erre, miközben (néha) vadul
tekergetitek ide-oda a kormányt.

Nyár. Nyaralás. A budapestiek tudják, milyen érzés megszabadulni a Rákóczi
úton araszoló 7-es busz heringkonzerv-feelingjétõl, és a metrón a lábadra lépõ
„fokhagymát-reggeliztem-pálinkával"-típusú emberektõl.
Ilyenkor az ember lazít, és néha ökörségeket csinál. Árpi persze, a szokásosnál is
nagyobbakat.
Az volt a gond, nem volt autó (az ezeröcsi ugye megreccsent elõzõ nyáron).
Sebaj, nagypapi (Árpié) szívesen odaadja az ezeréves Varnyút. Megy? Megy, csak
nincs mûszakija, de ha lejöttök érte Balatonra, vihetitek, a faluban, kertek alatt
lehet vele menni. Ez Árpinal soha nem volt akadály, úgyhogy irány a pályaudvar.
Reggel 8-ra volt megbeszélve a találka, annak ellenére, hogy a vonat csak 1
órával késõbb indult. Azért kellett ilyen korán, mert majd „Becserkészünk egy-két
vadat, hogy ne legyen olyan unalmas az út. Majd Árpi bácsi megtanít a
fortélyokra." Megemlítettem, hogy köszönöm, boldogulok egyedül is, de persze
fölöslegesen. „Nyár van, apám, érted? Ilyenkor nincs cicózás." (Késõbb kiderült,
hogy azért kellett korán kimenni, mert ment volna át hozzá az aktuális barátnõje
reggel...) Ez az indulás elõtti napon történt, és ismerve Árpit, nem sok jóra
számítottam másnap, de õ megígérte, hogy kivételesen normális lesz. Persze én
értem oda elõbb, és vártam. Az járt a fejemben, hogy lehet, hogy mégsem lesz
semmi gond Árpival, tanult az elmúlt nyár hülyeségeibõl, és normális lesz tényleg.
Alapvetõen azért rendes gyerek, csak hát kicsit hülye.
Na, idáig jutottam Árpi tömjénezésével, amikor ezt hallom (reszelõs hang):
„Gyerünk Janó, meg tudod csinálni. Mondjad neki a ribogzisat." Ez meg mi lehet?
Odaballagok a lepcsõhöz, ahonnan lelátni az aluljáróhoz (a fedetlenhez, a Déli
elõtt), és mit látok? Természetesen Árpit, ahogy röhög, két torzonborz fickót, és
elég szép tömeget körülöttük. (Árpi a vonaton mesélte el, hogy a nagypapának
szánt pálinkába fogadott két szerencsétlen csövessel, hogy nem tudjak elmondani
három egymás utáni nõnek, hogy „Pici, parányi dezoxiribonukleinsav-darabka
vagyok, de te hívhatsz génnek.").
Amikor odaértem, ezt láttam: Árpi röhög, az egyik torzonborz odalép egy
középkorú nõhöz, és elkezdi, hogy „Kicsi ribogzi vagyok, hívjá' g-nek". A nõn
látszik, hogy egy szót sem ért az egészbõl, és riadt szemekkel keresi a menekülés
útját. A csöves áll elõtte, és néz Árpira, hogy jól csinálta-e. De õ kegyetlen, és int,
hogy nem jó, gyerünk a következõhöz. Közben persze röhög, az idiótája. Ezen
elmulatott volna egy darabig, ha nem cibálom el onnan. A csöveseknek
odaadta a pálinkát, és mentünk jegyet venni.
Jó nagy a sor, várhatunk. Azaz várhatnánk, ha Árpi nem lenne Árpi. Elõvesz egy
papírlapot, és átcsörtet a tömegen: „Elnézést, szabad lesz. Itt dolgozom.
Köszönöm.", és odafurakszik a pénztárhoz. „Csókolom, Marika, meghoztam az új
kérdõívet, tessék kitölteni, viszem fel az irodaba.", ordítja, hogy mindenki hallja,
majd suttogva: „Két diákot kérek, Kiliánig." A pénztáros néz rá nagy szemmel, és
kiszól jó hangosan: „Hova kéri a két diákot?". Árpi próbál úgy nézni, mint
Garfield, amikor megeszi Jon kajáját, és mosolyogva magyaráz a tömegnek: „Ez a
Marika, milyen vicces asszony!" – „Kiliánig" – suttogja. Az emberek röhögnek,
mert mindenki hallotta a pénztárost, de úgy látszik, jó kedvük van, mert nem verik
meg. Megúsztuk.
A vonaton nem sok minden történt, attól eltekintve, hogy Árpi szóba elegyedett
egy öregasszonnyal, akirõl kiderült, hogy most megy vissza a falujába, ahonnan 74
évig ki sem mozdult. „Nem tetszett soha vonatun ülni?" – „Nem, a menyem hozott
fel Pestre kocsival." Árpinak majdnem sikerült rádumálnia, hogy húzza meg a
vészféket, mert õ rosszul van. Szerencsére az utasok nem engedték. Megérkeztünk.
Árpi elsõ dolga volt (az elfogyasztott jelentõs sörmennyiség hatására), hogy teli
torokbol elkezdett ordítani kifelé a vonatablakból: „Megjöttünk, reszkess
Balaton!". Két rendõr sétált a peronon, akik erre rögtön megfordultak, és
méregették Árpit. Szerencsére az egyikük rádiója megszólalt, és elsiettek.
Pechemre Árpi meg utánuk kiabált: „Megijedtetek, mi?" (Reméltem, hogy már
nem hallják, de mint késõbb megtudtuk, hallották.)
Szóltam Árpinak, hogy kéne szerezni egy üveg pálinkát a nagyapjának, ha mar
megígérte cserébe a kocsiért, mert a miénk ottmaradt a csöveseknél. Árpi szerint
nem jó a bolti pálinka, mert az öreg csak házit iszik, de nem baj, mert egy ismerõse
otthon csinál pálinkát, majd tõle szerzünk. Elmentünk hozzá, de kiderült, hogy
nincs pálinka, ellenben kaptunk egy üveg 96%-os etilalkoholt. „Nem baj" – mondta
Árpi – „majd rakunk bele fûszert, és olyan lesz, mint a vodka, nagyfater úgysem
tudja, mi az." Na, ennek fényében vettünk egy zacskó sót, és beleszórtunk egy
csomót az alkoholba. Árpi egy kicsit leöntött belõle, és felengedte vízzel, hogy
mégse legyen olyan erõs. (Egy liter alkoholba két ujjnyi vizet.)
Elmentünk a nagyszülõkhöz. „Árpikááám!" – puszi-puszi, elõkerül a „vodka".
„Na, nagyfater, ilyet még nem ittál, ez szibériai vodka, az elvtársaktól hozattam
külön neked." – „Há', dehogynem ittam én mán, Árpikam." Hoppá! Most mi lesz?
„Ööö, nagyfater, óvatosan, mert ez nagyon erõs, ez nem sima vodka." – „Ugyan,
Árpikám, egy vodka nem lehet olyan erõs, mint az én házi szilvám.", és meghúzta
az üveget. Én készülök rá, hogy kiugrik a szeme, és kiköpi a protkót, de õ csak
megrázza a fejét. „Hinnye, a keservit, ennek aztán van huzatja." – mondja, és még
egyet kortyol! Kimegy pohárért, hogy igyunk mi is a megérkezésre. Én próbálok
tiltakozni, de Árpi szerint innunk kell, mert különben megsértõdik, és nincs autó.
Visszajön az öreg, tölt, egészségünkre. Én bedöntöm a számba, de nem nyelem le
(nem vészes, csak mintha olvadt acéllal öblögetnék). Árpi lenyeli hõsiesen.
Elvörösödik, könnybe lábad a szeme, de próbálja tartani magát. Amikor a nagyapja
újat tölt, én kiköpöm az egészet a hervadozó szobapálma cserepébe, annak már
úgyis annyi-alapon. Újabb kör után Árpi már csak párás szemekkel néz maga elé.
Tõlem a szerencsétlen pálma újabb adagot kap. Próbálom felhozni az autó-témát,
de a nagypapi újabb kört tölt. Árpi matt részeg, én pedig nem tudom kiköpni, mert
a nagyapja engem néz. „Aztán, fiam, te hova valósi vagy?" – „Hmhhmmhhm." –
mondom. Árpi megmenti a helyzetet, mert elereszt egy olyan böfögést, hogy a
nagyapja õsz haja megrebben, és a kutya elkezd vonyítani az udvaron. „Ez derék
volt, Árpikám! Látom, szereted a jófajta italt." Sikerül rávennem õket, hogy
tápászkodjanak fel. Elindultunk a garázs felé, és útközben az öreg magyaráz:
„Aztán Árpikám, ez nem valami úri autó, tudod. Öreg már, viseltes, de azért jól
szolgál." Árpi ebben a pillanatban lefejeli a fûzfa alacsony ágát, és elterül, mint egy
béka. Az öreg észre sem veszi, megyünk tovább a garázshoz. Kinyílik a garázsajtó,
és eláll a lélegzetem...
Középen állt egy barna színû rozsdahalmaz, ami valamikor talán egy autó
lehetett, amíg nem érte nehéztüzérségi támadás, és nem locsolták le valami erõsen
korrodáló anyaggal. Arra gondoltam, hogy még egy MEH-telepen is elhajítanának
vele minket a francba, nemhogy ebbe valaha két nõ be fog ülni...! (Annyira senkit
nem lehet leitatni.) A dolgot tetézte, hogy az autónak kellemes hasmenés színe volt.
(Ezt ma úgy mondanák, hogy „Hamvas, õszi erdõ-metál".)
Egyébként az egész garázs úgy nézett ki, mint egy lepusztult ócskavastelep.
Körben a polcok tele voltak zsúfolva ezeréves, olajos, pókhálós autó- és ki tudja
milyen alkatrésszel. Ekkor ért oda Árpi, fején egy púppal, amibõl vidáman
csordogált a vér az arcára. Egyébkent tök sáros volt, mert a fûzfának köszönhetõen
beesett a virágágyásba, ahonnan (a „vodka" hatására) csak nagy nehézségek árán
szabadult. Láthatóan ez õt nem zavarta, mert el volt foglalva egy akkora
hengerfejtömítéssel, hogy én elõször azt hittem, egy Kispolski padlólemeze.
„Nagyfater, b*szki, te tankszerelõ voltál a Don-kanyarnál?" Na, itt elkezdõdött egy
félórás mese nagypapa ifjúkoráról.
Közben Árpival azon vitatkoztunk, ki vezessen. Ragaszkodott hozzá, hogy majd
õ. Én mondtam, hogy akkor én gyalog megyek. De nem, de igen. Na, mondtam
neki, hogy ha ki tud állni a garázsból az utcára, akkor vezethet. Árpi beült. Az
alkohol ködén át homályosan emlékezett, hogy ilyenkor mit is kell csinálni, és
gondolom, megpróbálta beállítani a visszapillantót. Én csak azt láttam, hogy egy
határozott mozdulattal letöri a belsõ visszapillantót. „Nagyfater, oszlik a verda!",
bosszankodott, majd nézett elõre hunyorogva. „Mit nézel?" – kérdeztem tõle. –
„Azt, hogy kiférünk-e a garázskapun." (Egyébként ez valahogy így hangzott:
„azotygiférüngeagarásgabunnn".) A kapu olyan három méter széles lehetett,
úgyhogy elkezdtem aktívan félni. A nagypapa vadul magyarázott, hogy mire
vigyázzunk, Árpi koncentrált, hogy kijussunk, én meg próbáltam magam bekötni,
de az öv sehol.
Ekkor – számomra teljesen váratlanul – padlógázzal beletolattunk a mögöttünk
levõ polcokba. Potyogott a sok alkatrész, én ordítottam, mert azt hittem, ránk
szakadt a garázs, a nagypapa ordított, hogy jajj, az autója, Árpi ordított, hogy õ se
maradjon ki a buliból. Így elordibáltunk egy ideig, aztán – amikor már az összes
kutya üvöltött az utcában –, én átültem, nagypapa a lelkemre kötötte, hogy
óvatosan vezessek, és elindultunk.
A Wartburg kicsit leamortizálódott hátul, de sokat nem rontott rajta a dolog,
lévén, hogy eddig sem volt kimondottan szalonautó-állapotban. Na, haladtunk szép
lassan, amikor Árpi bejelentette: „Hányni fogok!". Sajnos azt elfelejtette
hozzátenni, hogy most azonnal, úgyhogy mire megálltam, már ott volt az ölében a
matéria. De jo! Megálltunk, Árpi nagy nehezen levette a gatyáját (a nagy része arra
ment), a tiszta részével úgy-ahogy letörölgette a pólóját és az ülést, és a gatyát
bedobta az árokba, mondván, hogy nem bírja elviselni a szagát, majd holnap érte
jövünk. Akkor már elég fáradt voltam, és csak az érdekelt, hogy minél elõbb
hazajussunk, ezért ráhagytam.
Döcögtünk az úton, Árpi egy szál pólóban, mert hogy az eldobott rövidgatya alatt
nem volt semmi, én szenvedtem a kormányváltóval, és nem láttam semmit.
Gyanítani kezdtem, hogy Árpi nagyapja takarékossági megfontolásokból
zseblámpaizzókat szerelt a tompított helyére, mert a lámpánk kb. húsz centire
világított el. Egyszer csak azt vettem észre, hogy egy sötet alak mellett húzunk el,
akinek világított az egyik keze. Két választás volt: vagy E.T. mégsem ért haza, és
itt telefonál a nagy magyar éjszakában, vagy a közúti ellenõrzés. Féltem, hogy az
utóbbi. Sikerült a rendõr után kb. harminc méterrel megállni. Gondolkoztam, hogy
visszatolassak-e, de mivel akkor vezettem kormányváltós autót elõször, ez nem tûnt
egyszerûnek. Persze próbálkoztam szorgalmasan, úgyhogy az odaérkezõ szervet
hangos váltórecsegtetéssel fogadtam. Fiatal rendõr volt, próbált laza lenni: „Nem
bírunk a lóerõkkel? Száguldozunk, mi? Na, lássuk a papírokat." A helyzet az volt,
hogy nekem akkor még nem volt jogsim. Az autón ugye, nem volt mûszaki, és mint
kiderült, a forgalmit sikerült otthagyni Árpi nagyapjánál. Probáltam a helyzetet
finoman, adagolva vázolni, hogy a forgalmi még van, csak otthon hagytuk, és
persze az én jogsimat is, de Árpié itt van, csak õ ivott egy kicsit, és mivel
törvénytisztelõ fiatalemberek vagyunk, ezért nem akart volán mögé ülni. Pechemre
Árpi egy kicsit pontatlanul mérte fel a helyzetet, és megszólalt: „F*szom má', mér'
álítottak meg ezek minket?".
A rendõr rávilágított Árpira, és visszahõkölt. Mondjuk nem csodalom, mert Árpi
úgy nézett ki, mint aki egy különösen perverz szado-mazo orgiáról jön, ahol jól
megverték, lehányták, és elvették a ruháját. De a rendõr visszahajolt, és elkezdte
behatóan vizsgálni Árpit. Egyszer csak feláll, és odakiabál a rendõrautóhoz: „Gyere
csak, Pista, megvan a vonatos gyerek!". Puff, készen vagyunk. Ezek most
keresztüllõnek minket, és elkaparnak az útszéli árokban. Ekkora pechünk nem
lehet!
Odaért Pista. (Akkora lelógó harcsabajusza volt, hogy még ebben a helyzetben is
majdnem elröhögtem magam.) Benéz, meglátja Árpit: „Hát ez az Árpi, az X. Y.
unokája." Hoppá, itt tényállás van. A rendõr ismeri a nagypapát. Lehet, hogy mégis
megússzuk? Elmeséltették velem, hogy mi történt, röhögtek Árpin, de még nem
engedtek el. A fiatalabb mindenképpen bosszút akart állni az állomáson
elszenvedett sérelmekért. Egy ideig elvitatkoztak a rendõrök, hogy mi legyen, aztán
a fiatal visszament a kocsihoz, és elkezdett vadul rádiózni, aztán visszajött: „Na,
mehettek. Téged meg, öcsi, meg ne lássalak még egyszer jogsi nélkül vezetni, értve
vagyok?" Volt köztünk kb. egy év korkülönbség, de valami azt súgta, hogy ezt ne
tegyem szóva. Rendõrök elviharzottak, és mi is elindultunk. Nem akartam elhinni,
hogy ennyivel megúsztuk.
Hát, nem úsztuk. Mentünk kb. két kilométert, amikor megint kék villogó tûnt fel
mögöttünk. Azt hittem, ugyanazok a rendõrök, de nem. Ezek hárman voltak, és
mindhárman odajöttek. „Kiszállni a kocsiból!" (Na, ezek sem udvariaskodnak
fölöslegesen.) Árpi elkezdett nyekeregni, hogy nincs rajta gatya, de nem hatotta
meg õket. Kiszálltunk. „Kezeket a kocsira, széles terpesz." Mit volt tenni,
megcsináltuk. Ekkor elment mellettünk egy turistabusz. Mivel a rendõrautónak
égett a lámpája, és ránk világított, elég jól látszódtunk. El tudom képzelni, mit
gondoltak a buszon levõk, amikor látták Árpit vilagító fehér seggel egy
rendõrautóra hajolni. Egy darabig elröhögtek rajtunk a rendõrök, aztan elengedtek.
Ekkor értettem meg, hogy a fiatal rendõr szólt a többieknek, és valószínûleg
Balaton összes rendõre ránk vadászik, hogy Árpin röhögjenek. Négyszer állítottak
meg. Egy rendõr le is fényképezte, mondván lesz min röhögnie öreg napjaiban.
Nagy nehezen hazaértünk, és én megfogadtam (sokadszor), hogy Árpit kerülni
fogom a jövõben, de persze nem tartottam be.
Minden ellenállás hasztalan! 8-)
2755 levél
Válasz 05.11.22. 17:51 #9165
slender
Úgy legyen.
Egyébként javaslom, hogy Karthágót romboljuk le.
1329 levél
Válasz 05.11.22. 16:50 #9164
MaYDaN
No igen valóban nem érintett volna ennyire érzékenyen a dolog, ha az lett volna, hogy a sok TB támogatás közül egy embernek fedezték az ilyen jellegű műtétjét. Bár még mindig azt mondom, hogy ezt inkább saját zsebből kellett volna finanszírozni. De először azoknak adjanak aki rászorul aztán, ha jut mehet az effajta téma is.
Jurszelf Headquarters: http://jurszelf.atw.hu
48 levél
Válasz 05.11.22. 16:02 #9163
VanyaBa
Ha már így elmentünk off-ba, szerintem nem azzal van a baj, hogy a faszinak adnak pénzt, hogy nővé operáltassa magát, hanem azzal, hogy más rászorulóknak nem. Én nem sajnálom senkitől a pénzt, csak kapjon az is, akinek tényleg szüksége van rá.
1329 levél
Válasz 05.11.22. 15:38 #9162
MaYDaN
Gondolom az utolsó hozzászólásomra írtad ezt. S be kell valljam, hogy igen ez a téma nagyon felháborított anno. Egy faszi teljes nővé operálását támogatta a TB, mert neki lelki problémákat okozott, hogy nem volt az. Hát a nagy túrót (itt most elszámoltam vagy 1000-ig és azért írtam ilyen finoman) más sokkal fontosabb műtéteket meg nem támogat, például kisgyermekek életmentő beavatkozásait. De egy ilyen idióta identitás zavarát zokszó nélkül pénzelték, mert, hogy milyen rossz neki. Tőlem még kecskévé is operáltathatja magát nem érdekel, de a saját pénzén csináltassa a ku*va életbe.

Bocsi, hogy kicsit elragadott a hév, de nagyon felidegesít ez a dolog.
Jurszelf Headquarters: http://jurszelf.atw.hu
6609 levél
Válasz 05.11.22. 14:37 #9161
Kolin Mekré
Nem is tudtam hogy ily cinikus vagy
Minden ellenállás hasztalan! 8-)
1329 levél
Válasz 05.11.22. 13:48 #9160
MaYDaN
Á nem kell gyüjteni pénzt. A TB támogatja, ha lelki problémákra visszavezeti, hogy miért akarja nővé operálni magát .
Jurszelf Headquarters: http://jurszelf.atw.hu
1329 levél
Válasz 05.11.22. 13:46 #9159
MaYDaN
Mi az hogy fun szinten fog játszani, mint én? Én kérlek tudatosan készülök a visszatérésre a leendő profi ET-s pályafutásomra. Reggel 5 km-t úszok, majd meló, onnan haza, 15 km futás és 1,5 konditerem.
Utána 4-5 óra ET . No, tehát funról szó sincs .
Jurszelf Headquarters: http://jurszelf.atw.hu
6609 levél
Válasz 05.11.22. 12:06 #9158
Kolin Mekré
vagy offline leszel?

vááárj rájöttem...azért leszel offline, mert kell a pénz a műtétedre...
Minden ellenállás hasztalan! 8-)
6609 levél
Válasz 05.11.22. 12:05 #9157
Kolin Mekré
Fun szinten leszel nem?
Pl mint MaYDaN vagy min én?
Minden ellenállás hasztalan! 8-)
2755 levél
Válasz 05.11.21. 17:35 #9156
slender
Akkor pláne, hisz a csúcson illik abbahagyni.
Egyébként javaslom, hogy Karthágót romboljuk le.
1329 levél
Válasz 05.11.21. 16:55 #9155
MaYDaN
Sorry, de tény hogy jobban jársz, ha Kolintól töltöd le, mert nekem nagyon lassú a feltöltésem és a múvi azért nem rövid. Vagy ET FTP-n nincs fent?

Amúgy mit hagyol abba én is szeretném tudni ? Bár sztem a SRAPneL-es dologra gondol .
Jurszelf Headquarters: http://jurszelf.atw.hu
6609 levél
Válasz 05.11.21. 15:38 #9154
Kolin Mekré
és ha a srapnel megnyeri az OC-t? lol?
Minden ellenállás hasztalan! 8-)
2755 levél
Válasz 05.11.21. 11:34 #9153
slender
Egyébként javaslom, hogy Karthágót romboljuk le.
6609 levél
Válasz 05.11.21. 10:32 #9152
Kolin Mekré
Még annál is hidegebb
Minden ellenállás hasztalan! 8-)
2755 levél
Válasz 05.11.21. 10:22 #9151
slender
Amúgy krva hideg van. Hajnal 3kor mien idő volt?
Egyébként javaslom, hogy Karthágót romboljuk le.
2755 levél
Válasz 05.11.21. 10:21 #9150
slender
te begolyóztál asszem
Egyébként javaslom, hogy Karthágót romboljuk le.
6609 levél
Válasz 05.11.21. 09:44 #9149
Kolin Mekré
meg nem szamit bele a letöltési limitbe ha chellostol töltesz....

na mondjad el pls és akkor befogom a szam :@
Minden ellenállás hasztalan! 8-)
2755 levél
Válasz 05.11.21. 08:43 #9148
slender
nem vagy te noooooormális
Egyébként javaslom, hogy Karthágót romboljuk le.

A fórumon szereplő hozzászólások olvasóink véleményét tükrözik, azokért semmilyen felelősséget nem vállalunk.