Bejelentkezés
Elfelejtett jelszó

Regisztráció
[x]

maradj bejelentkezve

Fórum

Egyéb számítástechnikai témák

»» Számítógépes Játékmúzeum

34 levél
Válasz 01.12.19. 21:26 #45
kecsu
Kedves Péter!

Az aláírásomat egyértelművé fogom tenni!

Természetesen női bugyiról van szó!
kecsu
Kecsu nagypapa
9 levél
Válasz 01.12.19. 15:41 #44
_Gary_
Igen bőséges választ kaptam, köszönöm.
Az ilyen jellegű fordítás tényleg macerás. A Supremacy-ben a "HEROES nevű alak" az a Te saját kivégzésed lenne, vereség esetén. Sajnos én egyetlen verzióval sem találkoztam, amelyik ezt be is töltené (talán az eredeti . A többi kivégzés ment, csak az volt a baj, hogy ha nem WOTOK-kal kezdtél, és sikerült győzni, akkor a kivégzés helyett jól megfagyott. Ezt ki lehett küszöbölni azzal, hogy a teljes győzelem előtt mentés, majd reset, újratöltés, WOTOK-ot választani, az előbbi mentett állást betölteni, megnyerni, gyönyörködni


Sz'al a Street Rod és a Pirates! is C64-es magyarítás...
Már csak egy kérdés: hogyan juthatnék hozzá ezekhez a programokhoz?
Esetleg, egy jó magyar C64-es oldalra is föl lehetne tenni kuriózumként.

Ja, ha valaki még nem ismerné, akkor egy kis reklám Dohinak: <A HREF='http://web.externet.hu/c64' TARGET='_new'>Magyar Commodore 64 H.Q.</A>
20761 levél
Válasz 01.12.19. 01:17 #43
Eric
Ugye az aláírásodban női bugyiról van szó????
"Dilisek ezek a rómaiak...!"
34 levél
Válasz 01.12.19. 00:39 #42
kecsu
Gary- nak.

><A Supremacy-ről pedig azt olvastam, hogy nem lehet magyarítani, mert valami belső védelem van benne... Nem néztem utána, sz'al akár kacsa is lehet.><

<b>kecsu</b>: Írtál játékok magyarításáról, ezek milyen géptípuson történtek?

A mai napig kettő C64-esem van és egy működő 1541-es flopival. Van ugyan másik is, egy régi fajta, amiben benne van a trafó. Az a hosszúkás.

A Supremacy-ban valóban van belső védelem. Ezt a legegyszerűbb úgy átlépni, hogy Final Cartidge III.-mal elmentjük az éppen beinduló játékot, és azután minden megy símán. ( a mentés után 235 blokk + 9 blokk az indító fájl)
Disk Doktor nevű, 12 blokkos kis programmal, ami közvetlenül olvas, és ír a lemezre (ezt is magyarítottam), már gyerekjáték a fordítás.
Blokkonként kell átnézni, kinyomtatni, lefordítani, és visszaírni, majd betöltve, kipróbálni.
Nagyon macerás dolog. Számomra ezek voltak a legszebb ( 12 ) hónapok. Végül is tulságosan is jól sikerült.

Nincs az elején a zene, nincs az a belső átrendezés, nem kell küldetést választani, csak egy 9 blokkos indító fájl-t kell betölteni és úgy indul, hogy JOYSTIC, vagy KEYBO(A?)RD. Viszont itt választhatsz. Azután (enter - enter) már majdnem elfeledtem; Return - return, és máris a nyitó oldalon vagy. (Hiába no, már kezdek felejteni!)
Mindezt négyszer végicsinálni, mert négy küldetése van a programnak. Ezért két lemezen van a játék. Sokkal több helyet foglal el így, de engem ez egyáltalán nem zavar.
Minden játéknak külön van a mentett állása. Úgymint KA = WOTOK, KB = SMINE, KC = KRART, KD = RORN.

Deviszontalényegaz, hogyha végig vitted a SUPREMACY-t akkor jön az ötödik pálya. Ami nem más, mint a kivégzések egymás utáni, többszöri lejátszása. Tetszés szerinti, választható sorrendben. Ráadásul valami HEROES nevű alakot is kivégezhetsz ötödikként, ami már ember formájú lény.
Ezt nem tudtam volna elérni akkor,ha nem töröm fel a játékot, mert a RORN-t nem lehet legyőzni csalás nélkül. Próbáltam négy hónapon keresztül, mindég a gép nyert. Elő volt készítve a formázott lemez, amin nem volt FILE nevű fájl, hogy el tudjam menteni az állást. A négy hónap alatt három lemezem telt meg kétoldalon, dátumozva átirt, 15 blokkos fájlokkal ( minden oldalon 44 fájl ).
Miután elkészítettem a "teljes" feltörést, már nem kell üres lemezt készenlétben tartani, mert az előző mentett állást a program felülírja.

Egyenlőre ennyit a Supremacy-ról. Üdv kecsu.
Kecsu nagypapa
9 levél
Válasz 01.12.18. 14:00 #41
_Gary_
Gyors infó rólam: a nick-em még a C64-es időkből maradt rajtam, volt egy TRD nevű lusta bandánk is, amiben többnyire coder-ként tengődtem. Nos, a kezdeti lamer-ségek után (képzelheted mi történik, ha az ember hozzájut egy Action 7-es kartácshoz! alkottunk (többnyire én) pár demót, játékot és felhasználói programocskát. Született pár törésem is... A gépem a mai napig működőképes, egyszerűen imádom.
Volt ugyan Spektrumos (48k) múltam is, de az nem olyan meghatározó. Végül is örülhetek, hiszen a jelentős számítástechnikai fejlődések a szemem előtt zajlottak!

<b>Dino</b>: Nincs mit, gondoltam lesz akit érdekel...

<b>kecsu</b>: Írtál játékok magyarításáról, ezek milyen géptípuson történtek?
C64-re én is magyarítottam a Street Rod-ot, de nagyon szerencsétlen lett, mert nem lehetett ékezetes betűket berakni olyan rövid volt a karakterkészlet.
A Pirates!-t is elkezdtem, igaz van pár súlyos hiba benne, de azért élvezhető Az átvezető dumákat (amiket a lemezről tölt be) természetesen kihagytam. Talán majd egyszer...
A Supremacy-ről pedig azt olvastam, hogy nem lehet magyarítani, mert valami belső védelem van benne... Nem néztem utána, sz'al akár kacsa is lehet.

Az 1541-PC összekötése az X1541-es kábellel még egy P166MMX-en megoldható, de ha gyorsabb PC-re akarod drótozni a drive-ot, akkor már bonyolultabb kábel kell. -> 39. hozzászólás linkje.

Hirtelen ennyi. C64 forever!
5454 levél
Válasz 01.12.18. 11:39 #40
Dino
Gary: Köszi a címet, én csak a régi Ludenses címére emlékeztem, ami már nem működik, az új sajátjára nem
9 levél
Válasz 01.12.18. 11:09 #39
_Gary_
Balázs rulez!
Van ám neki saját oldala is, ahonnan a legfrissebb Commandert és Utility-ket lehet letölteni. Nem utolsó sorban a PC<->1541 link kábelek gyártásához is kellő információ található itt. Sőt, aki nem akar/tud ilyet építeni, az rendelhet is innen.
A link: Star Commander homepage
407 levél
Válasz 01.12.17. 00:49 #38
Đuke
Ha valakit érdekel Last Ninja IV news:
http://lastninja.lemon64.com/ln4_screenshots.htm
Gondolkozz globálisan, cselekedj lokálisan!
20761 levél
Válasz 01.12.15. 23:37 #37
Eric
Hehh! Visszaköszönnek a régi nyűgök...
A haveroknak, gimis osztálytásaknak C64-ük volt. Ők is szívtak rendesen a joystickkal.
Nem volt akkoriban egy mindennapos dolog a joystick, jó drága volt. Miután eltört a csukló résznél(ott bent): szétkapás - mindenféle technikák(ragasztó, forrasztópáka, fém "protézis" stb.) bevetése, így néhény héttel élettartam meghosszabbítása, majd végleg kuka. Ezek után könyörgés mutternál-faternál, keccselés, családi ékszerek pénzzé tétele, osztálytársak lelájmolása stb. - vadi-zsír joystick beszerzése.( a körforgás folytatódik...)
"Dilisek ezek a rómaiak...!"
5454 levél
Válasz 01.12.15. 12:58 #36
Dino
Mivel nekem C64em volt, Spectrumom nem, nálunk a joystick törött el néha
Aztán vettem egy jó kis QuickShot mikrokapcsolós joyt (a piros talpút), és abban már csak egy kis rugót kellett cserélni, ha eltörött... Ki is bírta a C64 időszak végéig.
34 levél
Válasz 01.12.15. 04:32 #35
kecsu
Csak rájövök végre.

Ezen az oldalon a 30.
Kecsu nagypapa
34 levél
Válasz 01.12.15. 04:30 #34
kecsu
Nem az 1024. levél, hanem 30/33

bocs kecsu
Kecsu nagypapa
34 levél
Válasz 01.12.14. 05:06 #33
kecsu
Igazán köszönöm kedves soraid.
Remélem, lesz még mit tanulni tőletek, ugyanis 167 fájlt töltöttem le a C64-el kapcsolatban Dino által jezett
az "itt van fent", címről. (1024. levél) Most dúskálok a jobbnál jobb programokban. Emiatt lehet, hogy sokszor fogok kérdezni. Segítségeteket előre is köszönöm.

kecsu.
Kecsu nagypapa
10960 levél
Válasz 01.12.13. 14:57 #32
Lacko
Az hagyján!!! A legnagyobb gáz és több liter vér okozója az volt, hogy az öcsém a szar karatés programjai (FIST) miatt a Spectrum billentyűzete alatt az érintő fólia kilyukadt... Szerencsére ez sok más sorstársamat is elérte ezért akkoriban Magyarországon virágzó üzlet volt a spectrum billfólia árusítás. Persze akkor 500Ft-ot összespórolni a heti 20Ft-os zsebpénzből nem volt kis teljesítmény. Az öcsémből meg nem sikerült kivernem az ár felét, mert ő nem csak virtuálisan karatézott, hanem a valóságban is és fél méteren kívül és két méteren belül brutálisakat tudott rugni...

Tényleg az volt a szép idő!!!

Ráadásul a magnós betöltés miatt 5 vagy akár 10 percig is várni kellett mire indulhatott a játék. Emiatt ha már bent volt, akkor nagyon megbecsültük és sokat játszottunk vele. Ma meg ugye: kiszállunk - beszállunk...
20761 levél
Válasz 01.12.13. 13:15 #31
Eric
Nekem anno egy ZX Spectrum 48K-m volt(reset gombbal!!).
Egy Videoton magnóról nyomattam be neki az anyagot, (szintén) Videoton TV-n néztem a csodát. Kalandos volt ez a magnós dolog: egy kis csavarhúzóval ott figyeltem a TV-n a csíkokat betöltéskor, mert azok méretéből már nagyjából lehetett tudni, hogy veszi-e az adást a gép. Ha nem, akkor jött a magnófej állítás.
Kedvenc játékom a Monthy(vakondos, ugrálós), a Mission Impossible(gondolom mindenki ismeri) és a Falcon Patrol(repülős) volt.
Joystick csak interfésszel volt hozzákapcsolható, amire természetesen nem futotta. Így a hajdani "szimulátorokat" nem nagyon játszottam.
A gumi billentyűzet körül a fémen a festék a sok gyepálástól egy idő után lekopott. Aki ismeri Spectrumot, az tudja, hogy ez felettébb kínos volt, mert annyi funkciója volt egy gombnak, hogy még köré(alá-fölé) is írtak.
Na persze amikor már nagyon gáz volt a helyzet a haverom lefüstölt gépének megvettem a borítását.
Szépek is voltak azok az idők...
"Dilisek ezek a rómaiak...!"
5454 levél
Válasz 01.12.13. 12:09 #30
Dino
Én pár évvel ezelőtt összeraktam egy 1541-PC összekötő kábelt, ami akkor működött is rendesen. Egy magyar fejlesztésű Norton/Volkov Commander-szerű program van, amivel nagyszerűen lehet másolni, nevezetesen a Joe Foster/STA (Kovács Balázs) által készített Star Commander. Ez egy freeware program, amivel simán lehet C64 lemezről D64 fileba másolni bármit. Egy rakás játékot átemeltem így PCre. Arra emlékszem, hogy a párhuzamos porttal kapcsolatosan kellett valamit a BIOSban állítani, hogy menjen. Viszont azt, hogy a mostani gépekkel mennyire kéne működnie, nem tudom. Viszont ismerem a fejlesztőt, így ha kell, meg tudom kérdezni a véleményét.
Ill. ha kell ez a program. Gyorsan rákerestem Google-val, pl. itt van fent, de nem tudom, ez a legutóbbi verzió-e.
Ha további info kéne, előkeresem Balázs email címét.
10960 levél
Válasz 01.12.13. 10:57 #29
Lacko
Nekem a ZX Spectrumos Arnhem c. játék az etalon... Az volt életem első stratégiai játéka és egy életre elvette a kedvemet a shoot'em up játékoktól.
Én is nekikezdtem a fordításának, de ZX Spectrum viszonylatában nem beszélhetünk file-okról, úgyhogy ott a memóriában kellett turkászni, aztán jöhetett az unitra magnó...

Amit pedig kecsu írt a csalásról... Hát igen, tökéletesen egyetértek... Itt a fórumon sokat vitatkoznak a csalások értelméról, és ezek a beépített csalások tényleg nagyon bugyuta dolgok. De amikor te bogarászod és probálgatod átírni hexa editorral a fileokat.... És folyton lefagy a game és kezdheted előről és az asztalodon gyűlnek a papírfecnik hexa számokkal és pozicítókkal... És egyszercsak úgy indul el a Panzer General, hogy PzI-esek helyett JagdPathered van... Na az igen! Ilyen esetben a csaláskészítés maga az élvezet és az a feeling, hogy utánna egyszer így nyomhatod végig a játékot. Aztán persze újra végigvittem csalás nélkül is, csak az ÉRZÉS miatt...
96 levél
Válasz 01.12.13. 10:28 #28
gzur
en annak idejen TV-jatekkal kezdtem. Az nagyon ego volt, mert akkor mar voltak C64-ek is, de engem nem zavart, mert nagyon tetszett! Utanna jott a PC-s korszak az elso jatekom ha jol emlexem a gody (vagy goody) volt. Egy betorovel kellett ugrabugralni es nagyon nehez volt!
en is nagyon szep emlekekkel gondolok vissza ilyen jatekokra, mint pl a Stunts vagy a Prehistoric 1-2.
De szerintem azert erzem ugy, hogy azok voltak az igazan jo jatekok, mert,

Egyreszt:akkor meg joval fiatalabb voltam es mostanra mar elvesztettem azt a valamit, ami a gyerekkorral jar... hogy kepes legyen annyira megfogni egy jatek.

A masik oka, hogy gondoljatok bele, mitol nyujt ujat egy jatek. Attol, hogy tobb ujat mutat mint az elozo jatekok. Amikor leultem az elso jatekom ele, akkor az nyujtotta a legnagyobb ujdonsagot, mert nem voltak elozmenyek, nem mondhattam ra, hogy ez ugyan olyan mint xxx masik jatek. Es ugyanigy ujdonsagot nyujthattak az osszes jatekstilus altalam eloszor latotott kepviseloi. Szamomra is a legjobb RTS a Dune2, mert nekem az volt az elso es az utanna kovetkezok mar sokban epitettek ra, nem volt akkora ujdonsag, tehat nem volt akkora jatek elmeny. Es ez azota csak hatvanyozodik. mert egyre keveseb ujitas kerul be az uj jatekokba.

DE ettol meg nem erdemes a ma jatszani kezdoket ravenni arra, hogy nezzek meg a regi jatekokat. Ti mit szolnatok ahhoz, ha egy fazon azt mondana, hogy a legjobb szamitogepes jatek az amit O csinalt regen, mert az volt az elso meg az 50-es evekben es annyit csinalt, hogy egy 1-es es egy 0-as kergetozott a kepernyon. Szerintem furcsalkodva nezegetnetek ra es rahagynatok, hogy Neki biztos ez a legjobb. Ha ma valaki elkezd SWINE-ozni (ugy hogy az az elso jateka), akkor hiaba mondjatok neki, hogy ez a Dune2-es alapokra epit, valoszinuleg 1 screenshot eleg lesz neki a Dune2-bol hogy ra se nezzen tobbet, mert ronda es fejletlen a mai viszonyokhoz kepest. Neki a SWINE lesz az etalon.
1984 levél
Válasz 01.12.13. 09:09 #27
Hubert
kecsu a rekord-man !Éljen sokáig !Azaz Isten éltesse, mert bizonyítja, hogy a játék nem korhoz kötött, és reményt ad, hogy a játékszeretet nem fog kiveszni belőlünk sem...
Nekem sajnos hardver híján egyedüli emlékeim a barátom gépén (PC) játszott Prince of Persia, meg valami harcművész játék,(karate bajnokság), az előbbihez hasonló grafikus interfésszel.
Ezután kiesés (főiskola), egész a Doom-ig.
Ezért nagy lelkesedéssel üdvözlöm a játékmúzeum ötletét, mert ezen a téren tényleg van hiányosságom ami pótolandó. Egy kis utópiát megengedve, azt is megkockáztatnám, hogy a virtuális múzeum mellett, egy valósat is lehetne létrehozni, ahol "korabeli" gépeken lennének a "kiállított" műremekek játszhatóak. Mert ugye a DOS-os játékoknak is vége van a Windows 2000-el, meg a Doom sem mutat jól nagy felbontással és színmélységgel...

Pillanatnyilag a Runescape nevű ingyenes online játék a kedvencem, ami egyszerű (de mégis nagyszerű) grafikájú ugyan de rendkívül ötletgazdag. Ez a kis dög már az ínhüvelygyulladás határáig kimerítette a mutatóujjamat, miatta a például a Desperados meg a Battle Realms demója ott "porosodik" a merevlemezen.Letölthető a runescape.com-ról, néhány száz Kb csak, és k*rva profi !
Next stop, Wonderland.
34 levél
Válasz 01.12.13. 02:54 #26
kecsu
Kecskeméti András vagyok, 56 éves nyugdíjas.
Rengeteget foglalkoztam különböző játékok magyarításával, mert nagyon zavart az, hogy itt Magyarországon, igenis vannak, akik nem képesek idegen nyelvet megtanulni. Többek között: a már magyarított Oil Imperiumot továbbjavítottam úgy, hogy mindent magyarul ír, ráadásul helyesen válaszol. Folytattam a Street Rod-dal, a Piates-sel egy-két lemezkezelő programmal és végezetül a Supremacy-val. A Supremacy, teljesen magyarul válaszol mindenben. Sőt a Supremacy-t, annyira felfedeztem, hogy a programom elmenti a játékot ugyan arra a lemezre többször is egymás után. Sajnos csak mindég ugyanabba a fájlba. Tehát, az előzőt felülírja. A program csalásaiban annyira jutottam, hogy az űrhajóimban mindenből 65535 egységet lehet feltenni. Üzemanyagból, élelemből, emberből, és a bolygókon is 65535 egység lehet mindenből. Mindezek után azt is megcsináltam, hogy a kezdő évben is tele van a bázisom mindennel. A katonáim száma 255, és nem 200, ráadásul a legdrágábbak. Kezdő évben is nukleáris hajóművem van. Tudom, hogy ez már nem igazán sportszerű, de elkészíteni volt feledhetetlen. Erre ment rá több mint egy évem. Ezeket a változtatásokat Final Cartridge III.-mal, és a Disk doktorral (kb.: 12 blokk nagyságú, közvetlenül a lemezről olvasó és oda visszaíró program), amivel elkövettem a Magyarítást. Ami a CoV évkőnyv csalások oldalán van, az csak egy kis töredéke annak, amit felfedeztem ezen a játékon. Ennek a játéknak, minden apró részletében (amit szinte az enyémnek érzek), járatos lettem. A fő problémám az, hogy már 850-es procim van, és bosszant, hogy nem tudok a régi játékaimmal játszani ezen a csoda PC-n. Pedig az lenne a jó! Azt szóbeszédből tudom, hogy 500 szoros sebességgel is működne.

Van ugyan emulátor programom, de nem érek vele semmit, mert nem tudom kezelni őket. Ezek a: Ccs64, Cs64, Plus 4, Plu4.emu.

Azon kívül van még egy Controll cég által 1986-ban piacra dobott Commodore = PC illesztő, és csatolókábelem is.
A leírás szerint az illesztő program IBM PC-XT, IBM PC-AT, és CP/M kompatibilis gépekkel működik együtt.
Ez az illesztő program, a Floppy-t illesztené a PC-hez, a nyomtató porton keresztül. Működik a program, de a mai, már óriási sebességgel dolgozó processzorok (az enyém 850 szer gyorsabb a C64-nél), sokkal többször kérdezi le a floppyt másodpercenként, mint a C64, és nem hagyja válaszolni a floppyt a kérdésre. Úgy érzékeli a Processzor, mintha nem is volna ott floppy. Csak kérdez a Processzor, csak kérdez, de válasz nincs.

Két és fél éve van "nagy" számítógépem. Előzőleg a C64 volt a mindenem. (Megjegyzem még most is.)

Ma is akartam a 1541-est összekötni a PC-vel, de nem működik. A program jó, a 1541-es jó, a PC jó, csak én nem értek hozzá. Segítségeteket nagyon várom, és előre is köszönöm.
Ha játszani akarok a Supremacy-val, azt a C64-en teszem. Ha netán valakit érdekel a Supremacy, szívesen beszélek, írok róla többet is.

Tisztelettel: Kecskeméti András
kecsu@kiwwi.hu -n elérhető vagyok.

Budapest 2001. 12. 13. 2:56
Kecsu nagypapa
407 levél
Válasz 01.11.16. 03:06 #25
Đuke
Akit érdekel: itt letölthető az a C64 emulátor ami szinte 100%-osan visszaadja a "C64-TV"-hangulatot. Nagyon ajánlom:

http://www.computerbrains.com/
Gondolkozz globálisan, cselekedj lokálisan!
11784 levél
Válasz 01.10.27. 23:00 #24
Ghoost
hi
én se tudom
2580 levél
Válasz 01.10.26. 22:47 #23
AriAmi
Érdekes módon nálam szinte minden link működik, nemtom, te hogy csinálod, hogy csak a rossz linkeket fogod ki.
11784 levél
Válasz 01.10.26. 22:17 #22
Ghoost
hi!
én ha le akarok tölteni vmi:
az oldla nem található.
hu pedig régen amig frissült mindnennap mentem rá
407 levél
Válasz 01.10.23. 02:24 #21
Đuke
Ghoost: T-vedsz, a Pretneder működik és egész szép gyűjtemény van ott. Az más kérdés, hogy az egyetlen játék amit letöltöttem nem működött. Nem adom fel. Amúgy iszonyat sok linkem van főleg c64-hez. Ha valakit érdekel, akkor itt a legáltalánosabb:
http://www.c64.org/
Gondolkozz globálisan, cselekedj lokálisan!
11784 levél
Válasz 01.10.22. 16:21 #20
Ghoost
sajana aPretender már régóta nem működik.
de a másikat megnézem.
valami tényleg hiányzik mostanában!
793 levél
Válasz 01.10.21. 22:43 #19
GregSB
Ahh igen, a régi szép idők

Aki keres interneten régi játékokat, annak néhány cím:

www.abandonwarering.com
www.extra.hu/pretender
"i hurt myself today | to see if i still feel | i focus on the pain | the only thing that's real..."
5454 levél
Válasz 01.10.21. 22:33 #18
Dino
Oh, stupid me.
Ez van. Mindig is tudtam, hogy feledékeny vagyok, ez meg már jópár éve volt.
407 levél
Válasz 01.10.21. 21:57 #17
Đuke
SÚLYOS HIBA!! Nem szabad ,1-et írni, csak simán:
load"$",8
vagy ,1-el pl:
load"*",8,1

Öregszel Dino!
Mellesleg a Spy vs Spy: én mindig azt gondoltam, hogy patkányok...
Gondolkozz globálisan, cselekedj lokálisan!
5454 levél
Válasz 01.10.21. 13:20 #16
Dino
Lackó: a Spy vs Spy igen jó volt. Öcsémmel is rengeteget játszottunk. Amúgy nem rókák azok, hanem egy kis epizódokból álló képregénysorozat szereplői, akik kémek, és mindig szivatják egymást. Az amerikai MAD magazinban szerepeltek sokat, ha legközelebb erre jársz, szólj és mutatok párat (rajta van a MAD CD-n

Amikor először számítógép került elém, az egy ZX 81 volt, de azon nem volt játék, így kénytelen voltam programokat írni a magam szórakoztatására Kaptam egy német kézikönyvet, annak példaprogramjait gépeltem be (németül nem hiszem, hogy 7-8 évesen túl sokat tudtam volna
Aztán láttam néha Spectrumot meg HT-1080Z-t, ezekre már néhány játék is volt, de igazán C64en szoktam rá a játékokra. Első kazettámon olyanok voltak mint a Super Pipeline (vagy ahogy a kazettára másolták: CSOMESTER), Cauldron ("HEXENKÜCHE", azaz boszorkánykonyha), meg a Save me (brave knight). Aztán a floppys korszakban lett 20 lemezem, rajtuk olyanok, mint a Commandos, Bruce Lee (yeah! , Rambo, Wizard of War (yeah-yeah-yeah !!!), stb.
De régen is volt ez már...

PC-n én is az Alley Cat-et láttam az elsők között, meg a Soko Ban-t.
Egy barátomnál eléggé megijedtünk, amikor az egyik 5,25-ös lemezt sikerült a floppy drive alá (!), a drive és az alatta lévő fedőlap közé betolni

Amúgy meg:
LOAD "$",8,1
407 levél
Válasz 01.10.21. 01:09 #15
Đuke
Na igen. A korai PC-s játékok. Akkor kaptam VGA monitort, amikor a Space Quest IV volt a menő. '91. Jók voltak ezek a "prehisztórikus" játékok: Eye of the Beholder (akkor közismertebbb nevén az EO I-II, Waxworks, Test Drive III, Elvira és még rengeteg úgy 91-94 között.
Valahogy...ezekben még volt valami ami hiányzik már évek óta a játékokból. Lehet, hogy csak én érzem ezt?
Gondolkozz globálisan, cselekedj lokálisan!
11784 levél
Válasz 01.10.17. 21:06 #14
Ghoost
azért egy keveset én is tudok.
bár C64es időkből nem emléxek semmire mert nem volt C64em de volt 386 92ben.
Ilyenkor állandóana a Wolffal jácottam meg a Test Driveval ezeket nagyon szerettem valahogy a Stunts kimaradt az életemből és flipperjátékaim se nagyon voltak de akkori időkben is lapozgattam az 576ot olvasni még nem tudtam
de azért valamennyire képben voltam.
10960 levél
Válasz 01.10.17. 14:04 #13
Lacko
Az én kedvencem - életem első stratégiai játéka volt - ZX Spectrumon az Arnhem. Állat volt. Szegény tesóim nem tudtak aludni a tüzérség - mobiltelefoncsörgést meghazudtóló minőségű - sípolásától. Azota sem tudtam megbarátkozni az RTS-sel... Turn-based rulez!!!

Ja és majd kifelejtettem: Spy vs Spy. Játszott ezzel valaki? Osztott képernyő, két róka mászkált egy irodaházban és keresett cuccokat, miközben folyamatosan csapdát állított a másiknak... Beszarás feeling volt. Ezt csak a Dyna bírta überelni a PC-s korszakban...
7034 levél
Válasz 01.10.17. 12:01 #12
Aruns
En C 16-tal kezdtem, meg valami Videoton computer ugrik be (jateknevek mar semmi nem jut eszembe); aztan a C+4, C64, Amigas dolgaim nem voltak meg ki is maradt par ev es jottek a PC-k...
"War without fire is as worthless as sausages without mustard" Henry V
407 levél
Válasz 01.10.17. 00:05 #11
Đuke
Gebasz! Jó a neved! Emléxem az általad említett játékra, csak én Plus4-en játszottam vele. Isten volt. Akár csak a Saboteur, Icicle Works, Treasure Island, Bongo, stb. Pár hónappal ezelőtt letöltöttem egy nagyon jó kis (magyar) emulátort. Prímán mennek vele. Arról nincs tudomásom, hogy a Múzeum tartalmaz-e +4-es játékokat. Nem hinném, de el sem várható. A munka így is több mint óriási.
SAJTQKAC: én értelek, Te már nem ahhoz a generációhoz tartozol. Ugyan akkor nem ártana Neked sem egy kicsit visszapörögni az időben. Remélem elolvastad a "Nosztalgikus bevezetőt"? Ízelítőt kaphattál.
Gondolkozz globálisan, cselekedj lokálisan!
482 levél
Válasz 01.10.15. 23:24 #10
SAJTQKAC
nem arrol van szo hogy nem jaccottam C64 el, meg amiga, mert azokkal is volt, de mondjuk 6-7 évesen még nem vágtam, hogy mifán terem a commodore, foleg a PC fogott meg
Azert mert valaki mashogy gondolkodik, nembiztos hogy kapásból mocskos kommunista...
952 levél
Válasz 01.10.15. 22:26 #9
Gebasz
Nekem a legelsô játékom egy trailblazer név alatt pattogó labda volt egy semmibe vezetô,lyukakkal ôvezet ösvényen. Ja és mindez C16-on
407 levél
Válasz 01.10.15. 22:19 #8
Đuke
Látom itt mindenki PC-vel kezdte...a korai évek valóban nem voltak rosszak (emléxem hetente egyszer kb. 50 lemeznyi játékkal jöttem haza), de azért már más volt a "komodoros" idő...
Gondolkozz globálisan, cselekedj lokálisan!
482 levél
Válasz 01.10.14. 23:00 #7
SAJTQKAC
en mar '90 ota jaccom PC vel, és a nagyobb nevekre is emléxem, bar sok van ami nem ert annyit akkor hogy emlekezzek ra.Itt emlithetnbek sok nevet, amit paran ismernek paran nem, de nekem az elso jatek ami megmaradt bennem az az Alley Cat és a Shokoban volt
Azert mert valaki mashogy gondolkodik, nembiztos hogy kapásból mocskos kommunista...
407 levél
Válasz 01.10.14. 22:40 #6
Đuke
AriAmi: szerintem ilyen téren nem vagy műveletlen, mert én is csak hallomásból ismertem. A The Legacy az egyik olyan ami próbál globálisan a dolgokhoz nyúlni, van még egy pár, de azok "részrehajlók".
Na majd meglátjuk.
Gondolkozz globálisan, cselekedj lokálisan!
2580 levél
Válasz 01.10.12. 14:37 #5
AriAmi
Đuke: megnéztem az általad említett honlapot. Nem volt rossz meg sok játék volt kinn, de egyes screenshotoknál nem kellett volna olyan feltűnően látszania, hogy csítel a gyerek.

Mgf: a Digger tényleg marha jó volt! Sokat játszottam vele. A Tapper-t viszont nem ismerem, vagy legalábbis nem emléxem rá, lehet, hogy én is műveletlen vagyok?
542 levél
Válasz 01.10.12. 12:55 #4
mgf
Azért ne feledkezzünk meg a Digger nevű csodáról. Sok kellemes percet okozott, ász játék volt. Aztán ott volt még a Tapper vagy milyen nevű ami manapság Kocsma magyar néven fut némileg szebb grafikával.

mgf
407 levél
Válasz 01.10.11. 23:47 #3
Đuke
Igen, az általad emlegetett játékokra igen jól emléxem, mivel az első 286-os CGA-s gépet 91-ben kaptam, amikortól gyakorlatilag elindúlt az egész PC-s korszak (bár a Cat az jóval korábbi).

A topic elindításával egyébként én elsősorban a fórumban nyüzsgő ifjoncokhoz szólok (mint amilyen pl. Ghoost ha jól tudom), akiknek ha szigorú akarok lenni kutya kötelessége ismernie a számítógépes játékok (legalább vázlatos) múltját. Ennek alapműveltségnek kellene lennie. ELég sajnálatos, ha az érdeklődés szikráját sem látja az ember. Bár az is igaz, hogy ezzel a topickal igazándiból csak "reklámozni" szerettem volna a Játékmúzeumot és semmi többet.

Amúgy egy hasonló témával foglalkozó link, melyet mindenkinek ajánlok:
http://www.thelegacy.de/
Gondolkozz globálisan, cselekedj lokálisan!
2580 levél
Válasz 01.10.10. 15:18 #2
AriAmi
Na, már asszittem haldoklik az egyéb számtech fórum, de mégsem.

Szal: igazad van, Đuke. Én ugyan a PC-vel kezdtem az ismerkedést, de még a CGA időkben. Még mindig emlékszem a '80-as évek koronázatlan királyaira: Alley Cat, Test Drive, Shokoban...
Kellemes időket töltöttem velük. Imádtam eme játékokat. A '90-es években is voltak gyöngyszemek: Wolfenstein 3D, az első FPS-em... emléxem, hányszor nyomtam végig a szomszéd sráccal karöltve. Aztán jött a Stunts, az első igazi autós game: egyszerűen imádtam, ha bár a gépnek túlságosan is buta volt az AI-ja, ezért időmérésben döntögettem a rekordokat. Ja, a flipper játékokat majdnem kifelejtettem: egyszerűen imádtam őket. Tegnap éjfél előtt leültem a 386-osom elé Epic Pinball-ozni, és hajnali 2-ig nem hagytam abba, annyira jó...

Sajna ma már csak kevés cégben bízhatok: ők azok, akiknek a játékaik hordoznak még eredetiséget.
Miért játszanék a Tomb Raider-rel, ha utána előveszem a Prince of Persia-t, miért játszanék a Need fos Speed 6-tal, ha utána előveszem a Stunts-ot? Hiába a valósághű grafika, ha a játékélmény nem jelent semmit. A PacMan-be nagyobb a hangulat, mint egy agyoncsicázott űrszimultároban. Ez van.
407 levél
Válasz 01.10.10. 01:51 #1
Đuke
Miként haladunk előre az időben, úgy válik történelemmé minden amit mögöttünk hagyunk. Sajátosan új eleme ennek a folyamatnak számítógép és természetesen a számítógépes játék, ami mint minden más, maga is bejárta (és bejárja) a sajátos kis evolucióját. Külföldön erre már többen felfigyeltek, de még ott sem valósult meg az ami - remélhetőleg - hamarosan kis hazánkban megvalósulhat. Ez nem más mint egy olyan webhely, ahol a számítógépes játékok történetét (evolucióját) a kezdetektől világosan végigkövethetünk napjainkig, képekkel, zenékkel, esszékkel, letölthető játékokkal és még rengeteg minden mással.

Én úgy gondolom, hogyha valakit érdekel a számítógépes játék, és magát "nagy számítógépesnek" tartja akkor ennek meglátogatása, tanulmányozása szinte kötelező. És ez különösen vonatkozik azokra az elsősorban zsenge fiatalokra akik csak nemrég kezdtek a témával foglalkozni (az "öregeknek" ez inkább nosztalgia). Nem akarom túlinterpretálni a dolgot, de - legalábbis szerintem - a számítógépes játékok terén egy fajta alapműveltséget adhat, ha valaki veszi az időt és komolyan beleássa magát a helyenként tudományos, máshol szórakoztató, de mindenképpen igen élvezetes tanulmányokba. Kicsit olyan ez mint a történelemóra: tanulásával fontos alapműveltség részesei leszünk, jobban belátjuk a világot, az időben "térérzetünk" lesz, megértünk számos kontextust stb.

A Számítógépes Játékmúzeum is valami egészen hasonló.

Hogy mikorra lesz kész? Még nem tudni. Bevezetséképp, ízelítőül álljon itt a Múzeum "nosztalgikus bevezető"-je, melynek szerencsére Dinoval egyetemben én is aktív részese voltam:

"Miként a legendák öregjeinek is elszorul a szívük, amikor a hajdan volt aranykort idézik, melynek alkonyát még láthatták, ugyanúgy érzékenyül el az "idősebb" számítógép-játékos, amikor a nyolcvanas évekre emlékszik, és bizony ugyanúgy sóhajt fel magában ő is: "ó, micsoda idők voltak azok!" A klubok eszement copy-partyktól voltak hangosak, egymást öltük a legújabb játékokért, demókért, vagy egy-egy több hónapos, gyűrt Zzap! és Commodore User újságért. Diadalittasan, hadizsákmányként cipeltük haza programjainkat, a gép előtt ülve kiszáradt torkunkban dobogó szívvel vártuk ki azt a három kritikus percet, amíg végre megjelent a játék betöltésének végét jelző kezdőkép, vagy a teljes lelki megsemmisülésünket eredményező Syntax Error felirat. Éjszakákat virrasztottunk át a gép előtt, és kóvályogva dőltünk hajnal felé az ágyba: éjjel éltünk digitális álmaink birodalmában, nappal csak álomkórosként bolyongtunk ebben az árnyakkal teli világban. Nem figyeltünk az órákon, mert padtársunknak azt magyaráztuk heves gesztusokkal, hogyan lengeti a szél a Tir-Na-Nog főhősének haját, hogyan szaltózik az Impossible Mission titkosügynöke, vagy hogyan kell felrobbantani a lőporraktárt a Commando-ban; megromlott a kapcsolatunk a szülőkkel, mert a távollétükben telefirkáltuk filctollal a TV képernyőket, hogy így jelöljük meg pontosan, honnan és mikor kell ellendülnünk a Cauldron elátkozott kastélyának mozgó platformjairól. Álmatlanul forgolódtunk éjjel az ágyban, mert a Magnetic Scrolls kalandjátékok fejtörőin járt az eszünk. Kívülről dúdoltuk Rob Hubbard, Ben Dadlish, David Whittker fülbemászó zenéit. A mennyben éreztük magunkat, amikor megmentettük az elrabolt hercegnőt a Defender of the Crown-ban, amikor túljutottunk a Last Ninja harmadik szintjén, vagy amikor Larry Laffer bőrébe bújva sikerült végre óvszert szereznünk a patikából; ugyanakkor a pokol legmélyebb bugyrába zuhantunk, amikor a kétszáz ötvenhetedik kísérlet után sem sikerült elpusztítanunk az Uridium anyaűrhajóját, a Beast főgonoszát, vagy a Dungeon Master hetedik szintjének leghatalmasabb szörnyetegét. Igazi szerelem volt ez a játékszenvedély, és a kábítószerfüggők leggyógyíthatatlanabb fajtájába tartoztunk. Úgy éreztük, az igazi világ odaát van, a képernyő túloldalán, s, hogy itt, a valóságban igazából nincs is sok keresnivalónk.

Pedig, ha mai szemmel nézzük az akkori játékokat, minden bizonnyal elmosolyodunk, vagy elborzadunk. A "lövöldőzős" programokban sokszor lehetetlen volt rájönni, hova is tűntünk a képernyőt telezsúfoló irdatlan mennyiségű ellenfél és lövedék káoszában. A szimulátorok virtuális birodalmában vektorokból álló vonalak, stilizált formák közt bolyongtunk: a földet zöld sík, az épületeket kockák vagy téglatestek jelképezték. A sportjátékosnak fel kellett készülnie arra, hogy az eszelős joystickrángatás következtében botkormányát hetente cserélheti, alkarja pedig az általános izületi gyulladás miatt hamarosan használhatatlanná válik. A kalandjátékoknak sokszor grafikájuk sem volt, vagy csak állóképek illusztrálták a történetet, a kalandornak emellett elképesztő frusztrációkkal kellett megküzdenie, amiért a játékok nem értették a begépelt szavak nagy részét. No és a szex-pókerek! Szemünket kellett meresztgetni, hogy a pixelhalmok női testrészekké álljanak össze, libidónk mégis sosem látott szinteket ért el, amikor a Strip Poker Amandája végre hajlandó volt, némi sejtelmes zene kíséretében levenni a melltartóját.

Keveset kínáltak ezek a játékok, mégis sokat adtak: minden egyszerűségük ellenére volt bennük lélek, valami belső báj, és épp ez tette őket olyan széppé. Nem túlzás azt állítani: igazi spiritusszal rendelkeztek az aranykor programjai, valami olyannal, ami a mai játékok többségéből sajnos kiveszett. 1024 x 768-as felbontás, real shade effekt, surround hangzás ide vagy oda: a játékok sterilizálódtak mára, a digitális világ gyönyörű, ámde lélek nélküli preparátumaivá váltak.

Csodák többé nem léteznek, legfeljebb meglepetések.

Persze az is lehet, hogy csak az idők változtak meg, és velük együtt mi magunk: megöregedtünk, elvárásaink többé már nem ugyanazok, hozzászoktunk ahhoz, mindennél lehet szebbet, gyorsabbat csinálni, és ezért már nem tudjuk többé annyira naivan szemlélni a számítógépes játékokat, mint annakidején. A prímér élmények már nem jelentenek örömöt: egyre több kell, hogy jóllakjunk, de hiába tátjuk egyre nagyobbra a szájunkat, hiába gyömöszölünk bele egyre ízletesebb falatokat, csak egyre éhesebbek és éhesebbek leszünk.

Egy valami azonban tény: a játékkészítőkből mára sajnos kiveszett a kísérletező kedv meg a kreativitás, és a klónozás sosem látott méreteket öltött. A játék fejlesztések milliókba kerülnek, vagy százmilliókba, így a programozók nem kockáztathatják meg az újítással járó bukásveszélyt.

Ma már biztos receptek kellenek.

Pedig milyen elképesztő változatosság jellemezte az aranykor játékstílusait! Az ügyességi játékok főhőseként idegen bázison foglyul ejtett túszok megmentésére induló szuperhelikopter-pilóta, kedvesét kutató, egykerekű járgányán száguldozó ősember, újságokat kihordó, és az állandó gázolás veszélyének kitett postás, kutyák által üldözött szemetes, csillapíthatatlan szomjúságú részegeket kiszolgáló bárpultos bőrébe bújhattunk, vagy éppen Ardy, a hangyász nyelvét irányíthattuk, hogy azzal ártalmas rovarokkal teli földalatti labirintusokból szedjük össze a hangyabábokat. A kalandjátékok a grafika nélküli interaktív történetektől a komplex mondatok értelmezésére képes Magnetic Scrolls játékokon át a Sierra és Lucas-Arts féle point-and click kalandjátékig számtalan stílust öleltek fel. Az akció-kalandjátékokban kísértetházban bolyongó, éjjel farkasemberré változó lovagot, vagy éppen egy házibulira hívatlanul érkező részeg diákot alakíthattunk, akinek az volt a feladata, hogy kellő mennyiségű alkohol és babfőzelék elfogyasztása után a lehető legbrutálisabb módon barmolja össze a lakást. A szerepjátékok szubjektív, oldalnézetes, izometrikus, felülnézetes grafikai stílusokat is alkalmaztak, a sportjátékok az őrült velencei gondolás versenyektől szex-olimpiákon át ősi barbár versenyekig terjedtek, mely utóbbiakon a macskadobálás volt a fő műsorszám.

A hátunk mögött hagyott évtized káprázatos audiovizuális fejlődése drasztikusan átértelmezte a computer játékokat is. Megszűntek a régebben oly népszerű "begépelgetős" kalandjátékok, sőt, magát az adventure műfajt is a teljes kihalás veszélye fenyegeti; eltűntek a valaha elsőszámú sztárként ünnepelt űr shot'em up-ok, és a platform programokat is száműzte a fejlődés a konzolok világába. Számos játékkategória összeolvadt: egyre gyakoribb a fúzió például a szerep és a kaland, az akció és a kalandjátékok között.

A múltat ezzel egyidőben azonban sosem látott nosztalgiahullám idézi. A NET-en egyre több játékgyűjtemény, régi cégeknek, kultuszjátékoknak, programozóknak emléket állító memorial page található. A régi zenék MP3 formában születnek újjá, sőt néha a klasszikus ZX Spectrum és C64 programok is levetik pixelekből szőtt ósdi ruhájukat, hogy új, 256 színű köntösbe bújjanak. A számítógépes játéktörténelem első - és talán utolsó - reneszánszát éljük: igaz, egyenlőre elsősorban csak a világhálón.

Félre ne értsetek minket, múzeumunk célja nem csak - illetve nem elsősorban - a nosztalgiázás lesz. Megpróbálunk tárgyilagosak maradni, de miközben hajdan volt cégekről, stílusokról, kultuszjátékokról írunk, elkerülhetetlen lesz az alkalmankénti nosztalgikus felhang.

Amikor majd a múlt labirintusaiban bolyongunk, próbáljuk meg az adott kor játékosának a szemével nézni a programokat. És ne felejtsük el, hogy a digitális világban különösen sebes léptekkel halad az evolúció, és, hogy a jövő játékosa, fején virtuális maszkkal, ízlelőbimbóitól lábujjain át nemi szervéig behálózván a virtuális neuron pályák idegvégződéseivel éppúgy ki fogja nevetni mai kedvenceinket, mint ahogy mi mosolyogjuk meg a hajdan volt korok játékait."
Gondolkozz globálisan, cselekedj lokálisan!

A fórumon szereplő hozzászólások olvasóink véleményét tükrözik, azokért semmilyen felelősséget nem vállalunk.