Bejelentkezés
Elfelejtett jelszó

Regisztráció
[x]

maradj bejelentkezve

Fórum

Beszélgetés a játékokról

»» Medieval: Total War

Medieval: Total War

Medieval: Total War
A legutóbbi Medieval: Total War cikkek, hírek
66 levél
Válasz 04.12.22. 09:24 #2096
csimpi-limpi
Ma azt találtam ki, hogy mivel a francia csak 3 tartományban van jelen ( Írország, Norvégia, Svédország ), gyorsan kiiktatom, mert kevés serege van, és az is gyenge, utána már északon is nagyobb erővel fogok rendelkezni, és a pápa sem fog talán kiátkozni, ha egy-két év alatt kiirtom őket.
Közben a spanyolt próbálom kivásárolni a tartományaiból.

A terveket vagy ma vagy holnap talán valóra is tudom váltani...
756 levél
Válasz 04.12.20. 16:20 #2095
Manta GT
Ezt a csapatkivonásosdit úgy gondoltam, hogy nem mindet, csak egy részét a seregeknek. Ott kell hagyni annyit, hogy a támadást 3-szor is meggondolja, de azért biztonságban érezze magát és elvonja a csapatait ő is.
66 levél
Válasz 04.12.20. 15:36 #2094
csimpi-limpi
Hy.

Több dolog is jár az eszemben, de a Te stratégiád is követhető lehet, csak nem akarom elveszíteni azokat a tartományokat, mert lehet, hogy egyből betámad oda.
Azért próbáltam megvásárolni a seregeit, hogy egy kicsit megosszam, de nagyon sok a loyális embere. Viszont végre Aragóniában sikerült, ami eddig csak az afrikai hadszintéren: megvettem a seregét. És máris odatettem egy nagyobb sereget, ami akár kiindulópontja lehet egy nagyobb támadásnak, pont ott ahol kevésbé várja, ugyanis a mai Spanyolország területén ( ami mind az övé )kevés a serege.
Gondoltam én is, hogy Edesszában is támadok, de nem akarok én támadni, mert a pápával az elejétől fogva jóban vagyok, még most is küld néha pénzt.
Vagy pedig azt kellene tennem, hogy egyszerre támadok több helyen ( még a seregem bírná is ), hátha lázadás tör ki nála; csak ahhoz meg az kellene, hogy mindet megnyerjem.
Na, majd még megálmodom, azért köszi a tippeket.
Talán szerdán lesz időm játszani egy kicsit...
756 levél
Válasz 04.12.20. 14:57 #2093
Manta GT
Hali!

Ne Szerintem vond ki a seregeidet a spanyollal közös határ mentén a tartományaidból, akkor val'szeg ő is csökkenti majd a sajátját. Elég, ha egy tartománnyal beljebb lépsz a birodalmadban. ha eltelik 4-5 év így, lépj vissza és ugorj a torkának!

Ja, fontos, hogy nyiss egy másik frontot, amit szintén meg tud közelíteni (pl. Ruméliában, Edesszában), mert akkor elkezdi az egységeit arrafelé mozgatni. Te meg simán letarolhatod a hátországát. Jó eséllyel fellázadnak ellene a királyi vérből származó tábornokai.

De nem az észt akarom osztani, csak a saját stratégiámat mondtam el, amit ilyen szituációban alkalmazni szoktam.
66 levél
Válasz 04.12.20. 12:20 #2092
csimpi-limpi
Sziasztok. Volt időm játszani vasárnap. De hogy legközelebb mikor....?

Közben megvettem az arábiai várban lévő egyiptomi sereget, és az egyiptomi máris küldött egy kis sereget ellenünk. Küldött 68 íjászt az én 178 tevésem és lovasom ellen; esélye sem volt, mert lerohantam.
A következő évben azért már egy ütőképesebb sereget ( 681 fő ) küldött az én 140 emberem ellen. Egy dombon állítottam fel a seregemet, ami 40 tevésből, 80 lovasíjászból, és 40 sivatagi íjászból állt. Először jött a vezérével , de az egységeinek a 90%-át lelőttem. Aztán jött a gyalogsága, amit nehezen ugyan, de tartottam egy ideig, míg eközben próbáltam megölni a vezérét. Ez nem sikerült, és az embereim is az utolsó leheletükig küzdöttek, de a csatát elvesztettük.
Az egyiptomi Jihadot hirdetett ellenem, és küldi csapatait Konstantinápolyba.
A kémem nyilvánosságra hozta, hogy II. Ogadai kán fajtalankodik; ez a népének nem nagyon tetszik.
1324-ben III.András hosszas betegeskedés után meghalt.
Fia, I. Kálmán kerül a trónra 37 évesen. ( bef.: 3; vall.: 1; rett.: 1; 3*; 2 toll )
I. Kálmán: 1324-… ( uralkodási idő )
Az egyiptomi szultán is meghalt, az örököse 18 éves, és a királyom értékeinél is rosszabbak az értékei. És ráadásul ez is fajtalankodik.
Átdobtam Tripoliba 1300 zsoldost, ahol 858 egyiptomi várja őket. Egy domb tetején volt egy erdőben, én egy síkságon a domb előtt 6 egység íjásszal, 1 egység kürasszír lovassal, és a gyalogsággal. Meglepő módon elindult felém, ahelyett, hogy várt volna, ráadásul 80%-ban csak íjásza volt, a többi lovas, gyalogos.
A kürasszír lovasaim bevágtattak az íjászai közé, az íjászaim fedezték őket, míg a gyalogságom körülvette a vezérét, és meg is ölték. Ezek után már csak üldöznöm kellett a menekülő embereit. Megöltem 445 embert, vesztettem 253-at.
A törököket megint kiirtották, most a spanyolok. A pápa támogatást kér az egyiptomiak ellen, amit én meg is fogok adni.
Arábiában megint megvettem a lázadó sereget, és folyamatban van Szíria és Edessza megvétele is. Miután sikerült megvennem őket, lázadások törtek ki a többi tartományában, ráadásul 20-25 pap a Sínai-félszigeten térít évek óta.
1328-ban a lengyel megint betámad Erdélybe 2378 emberrel, én 1352-vel védekezem, és két hidat kell tartanom. Az egyik hídhoz felállítom a két íjász egységet, meg az összes gyalogságot, a másikhoz a 2 lovas egységemet. Ezekkel átlovagoltam, és hátulról intéztem el a katapultjait, és pár íjászát, aztán pedig hátbatámadtam a hídon levőket, akik ezt látva, elszaladtak. A vezére már a csata kezdetekor elszaladt.
Aztán a fáradt 5 egységem visszavonult, ugyanis eddig kergették a menekülőket, amíg bírták, és még tartották is kicsit az erősítést. A lengyel azt hitte, hogy átjöhet a hídon, de ott a pihent, és erős egységeim várták őket. Újra visszavertem, áttámadtam a hídon, és véglegesen elkergettem. 1085 embert öltem meg, 315-öt vesztettem.
1329-ben a spanyol betámad Edesszába közel 2000 emberrel az én 570-em ellen.
Elfoglaltam egy dombot. A spanyol jött íjászokkal, puskásokkal, lándzsásokkal. Az első gyalogos rohamát meg tudtam tartani a gyalogságommal; a lovasaimat meg a tevéseimet az íjászaira küldtem. Aztán jött a főserege a vezérével együtt, de még így is tartották magukat az embereim. Aztán győzött a túlerő, és az embereim elfutottak, arra még volt erejük. Megöltem 403 embert, elvesztettem 444-et. Edessza elveszett.
Viszont megvettem a lázadó sereget Palesztinában.
Összevontam csapataimat, és mivel felnőtt az egyetlen örökös, így csatába küldtem a 42 éves királyomat és seregét a Sínai-félszigeten, ahol az egyiptomi szultán tartózkodik. 661 emberrel támadom a 300 emberét. Ha elfogom: jó, ha meghal: jó, ha az én királyom hal meg: úgy is jó.
Felsorakozott egy dombra és várt. A lovasíjászaimmal és a székelyeimmel tűz alá vettem az embereit, ( rettenetesen megcsappant a létszáma ) a királyom, meg a 2 lovas egységem, meg a 2 lándzsás egységem kicsit arrébb várakozott. Aztán lerohantam. Sajnos elmenekült az uralkodója a várba, amit megostromoltam. A váltságdíj 10852 arany volt. Nem túl sok, de mit is várhatnék egy ilyen uralkodóért? De legalább fizettek.
1334-ben a spanyolok keresztes serege Rumélia ellen indul…
Megvettem az aragóniai sereget a spanyoltól, és gyorsan küldtem oda erősítést is; és már gyártom is a spanyol jinetteket. A keresztes serege már majdnem odaért Ruméliába, és közben csapatösszevonásokat hajt végre Bajorországban, Tripoliban, Milánóban; a határaim mentén!
1336….









364 levél
Válasz 04.12.17. 17:31 #2091
Bucca
Hát sajna írni nem lesz időm az elkövetkező 2,5 hétben, uis nálunk is hajtás-pajtás van, én is melózok 12.31-ig.

Addig még jáccani se nagyon lesz időm, így várhatóan írni sem fogok.
Karácsonykor is rokonlátogatóba megyünk minden nap, úhogy játék kilőve.

Azért az jó hír, hogy hiányoznak a krónikáim, így legalább ezen biztatáson felbuzdúlva megírom a további részeket is.
Csak legyél türelemmel.
"Szerintem pedig a kampány csatáit is fel kéne tudni venni"
66 levél
Válasz 04.12.17. 10:01 #2090
csimpi-limpi
Hy.

És akkor most már lesz időd írni is? Hiányoznak a krónikák.

Szívem szerint amikor reggel felkelek, első dolgom az lenne, hogy bekapcsolom a gépet, és indítom a TW-t, de aztán az agyam azt mondja, hogy " irány dolgozni" . Lehet, hogy én vagyok rosszul összekötve?

És már szabim sincs, munka van 24.-én is, meg 31.-én is...
Talán most vasárnap tudok egy kicsit játszani...
364 levél
Válasz 04.12.16. 16:37 #2089
Bucca
Halihó csimpi.

Manta kollega nem állított valótlant télleg én kértem meg, mert eddig nem volt időm írni, csak olvasni

Igazán gratula, ne ess abba a csapdába, hogy a meló miatt nem tucc jáccani (mint én), ne hagyd magad, folytasd.
"Szerintem pedig a kampány csatáit is fel kéne tudni venni"
756 levél
Válasz 04.12.15. 14:14 #2088
Manta GT
Hajaj! Tegnap este egy búcsújátékot nyomtam a gépen: Almohad, Gloriouoiouaeuoaeious Achivments módban. Majd holnap este az új gépen - ha mindent telepítettem rá - folytatom.
66 levél
Válasz 04.12.15. 12:10 #2087
csimpi-limpi
Sziasztok.

Köszi mindkettőtöknek.

Most megint nincs időm játszani, sok a meló, délutánra meg már kifolyik a szemem a monitor előtt.
De remélem azért Ti legalább játszotok néhanapján...
756 levél
Válasz 04.12.13. 17:38 #2086
Manta GT
Csimpi!

Bucca üzeni, hogy olvassa a beszámolóidat és nagy szívfájdalommal értesít, hogy egyszerűen nincs ideje a gratulációt személyesen megírni. Ezért általam teszi ezúton.

Szóval: "gartulálok a sikereidhez és a beszámolóhoz. Bucca"
756 levél
Válasz 04.12.13. 14:45 #2085
Manta GT
Gratula. Őszinte részvétem a hídi csatáért: átkozott viking farkasok!
756 levél
Válasz 04.12.13. 14:27 #2084
Manta GT
756 levél
Válasz 04.12.13. 14:25 #2083
Manta GT
Akkor mi tartotta vissza őket a megfelelő szó használatától?
66 levél
Válasz 04.12.13. 13:24 #2082
csimpi-limpi
Sziasztok.

Megint volt egy kis időm játszani...

A következő évben megtámadtam az egyiptomit Trapezuntban, ahonnan visszavonult csata nélkül. Ezután a várban levőket mind egy szálig levágtam.
A tartományban minden épületet leromboltam, a területet sóval hintettem be, majd kivonultam. A királyom befolyása már 9-re növekedett, meghatározó személy a világban.
Ezek után sikerült szövetséget kötnöm az egyiptomi uralkodóval, viszont a mongolok vezérével, Batu kánnal nem lehet szót érteni.
1298-ban, 73 éves korában elhunyt II. István, a magyarok eddigi legjobb királya.
Fia, III. András kerül a trónra 41 éves korában. ( bef.: 4, vall.: 1, rett.: 3, 2* , 3 toll )



III. András: 1298-…. ( uralkodási idő )
Sikerült az olaszt is a szövetségesemmé tenni, aki ezek után megtámadta a spanyolt, de vissza is vonult. A spanyol minden országgal háborúban áll ( kereszténnyel is ), mégsincs kiátkozva.
Az évek fejlesztéssel, seregképzéssel, hajóépítésekkel telnek. Sikerül az angollal is szövetséget kötnöm. A spanyolok keresztes sereget indítanak Tripoliba, de mivel a tengeren nem tud menni a jóvoltomból , így a szárazföldön közelít felém, mert persze rajtam keresztül lehet csak odajutni.
Átengedem Tunézián úgy, hogy kilépek a tartományból, így utána már majd a hajóimat igénybe véve el tud jutni Tripoliba.
Ezzel egyidőben megtámad Csehországban is a királyával, a dánokkal szövetkezve. 1291 emberrel kell tartanom a hidat a 2154 ellenében.
Felsorakoztam az íjászokkal a híd két szélén, a lándzsásokkal beálltam a hídhoz, a lovassággal kicsit hátrébb, védve a vezért, aki a parasztok sorából került ki. ( 6*-os ).
Először jött a dán gyalogság ( még nem a vikingek, azok hátrébb voltak tartalékban ), a spanyolok meg a híd túloldaláról lőttek engem.
Aztán jött az egész spanyol sereg, a királlyal az élen. Én az összes íjászommal őt kezdtem lőni, és sikerült is elintézni, viszont a csapatai nem ijedtek meg. Az embereim addig tartották magukat, ameddig lehetett, de nagyon elfáradtak, és szépen lassan visszavonultak. Bevontam a lovasságot, meg a vezéri csapatot is. Annyit sikerült elérnem, hogy a spanyol sereg elfutott, ám ekkor jöttek a vikingek, akikkel már nem bírtak a fáradt katonáim. Csúfos megfutamodás lett a vége.
A következő évben újra támadok, most már 1396 emberrel az 1224 ellen. Nagyon sok íjász egysége volt, nekem meg sok lovas és gyalogos. Egyszerűen lerohantam, megöltem a vezérét és elkergettem az embereit.
Közben lefizettem Brandenburgban a lengyel 18 fős királyi lovas egységét, de ő meg a tartományba ért 20 királyi lovassal, 120 íjásszal, 40 erdőlakóval. Az enyémeknek 12-es a tapasztalati szintjük. Nekirohantam az íjászainak, szétvertem őket, aztán jött a lovassága. Az első kardcsapásnál meghalt a vezére, így már csak mészárlás következhetett. Mindenkit megöltem; az én 18 emberemből 4 maradt. A pápa felszólított, hogy a lengyelt hagyjam békén. Megvettem az Algírban állomásozó spanyol sereget, de jött a spanyol is, úgyhogy ezeknek egyből bizonyítaniuk kellett a hűségüket a magyar korona iránt.
Egy domb alján voltam a 400 emberemmel, ő az 550 emberével e domb mögül rohant rám sok íjász, meg pár lándzsás egységgel. A lovasságommal az íjászaira vetettem magam, a gyalogsággal meg az ő gyalogságára. Sima győzelem.
Mivel gyülekezik Marokkóban a következő serege, így ezeket az embereket átviszem Tunéziába.
1309-ben Csehországban támad a dán 486 emberrel az én 919 emberem ellenében. Felsorakoztam egy magas dombon egy erdőben 6 egység íjásszal, székelyekkel, lovasokkal, lándzsásokkal. 2 lovasíjász csapattal megkerültem a közeledő seregét, ezzel kettéosztottam az erőit, így amikor az íjászaim lőni kezdték a dombról, akkor a fák közül kirontott a seregem és megöltem 200 embert; elfogtam 200-at ( köztük a vezérét ), a maradék 86 elmenekült.
Megvettem Tripoliban az egyiptomi seregét, erre pont akkor ért oda a spanyol a keresztes seregével.
Elvileg én támadok 338 emberrel az ő 858 embere ellen. Egész jól indult a csata, végül is átment támadásba, mert elfoglaltam egy jó kis dombot; ahonnan persze rögtön támadtam.
Az volt a baj, hogy a vezéremet megölték, és erre a többieknek inukba szállt a bátorságuk.
Batu kán halála után a mongol betámad a Krím félszigetre 917 emberrel, én védekezem 824-el. Egy nagy síkságon csapunk össze, még egy domb sincs.
Egyszerűen lerohant a mongol nehézlovasaival. Az embereim a végsőkig küzdöttek, aztán amikor a parancsnok elfutott, ők is feladták.
Csak a pápával vagyok jóban; a tengeren minden ellenséget legyőzök, ezért a pápa figyelmeztet.
1313-1320-ig próbálok mindenkivel szövit kötni, de senki nem hajlik a jó szóra, pedig 4-5 *-os követeim vannak. Az évek seregképzéssel, hajógyártással, fejlesztéssel telnek.
A spanyolok megint keresztes hadjáratot indítanak, most Kis-Örményországba, ahol a törökök vannak. Ez az egyetlen tartományuk.
1320…








1675 levél
Válasz 04.12.11. 22:55 #2081
Akárki
Jópáran összevonnák a szemöldöküket, ha így lett volna írva. De ha tényleg ez volt a neve, akkor javaslom az átírását. A történelem hűség mindenek felett!!!

www.julius-kronika.atw.hu www.pannonlegio.extra.hu
38 levél
Válasz 04.12.11. 19:02 #2080
Timur Lenk
Manta GT!

A lelkes magyarítók nagyon jól tudják ezt.


Timur Lenk
756 levél
Válasz 04.12.10. 13:54 #2079
Manta GT
Jesszusom, csimpi! Most látom, a "handgun"-t marokpuskásnak fordították lelkes magyarítóink. Annak a magyar hadtörténetben viselt neve kéziágyú lenne.

Amúgy tök jó a beszámoló és meg is jött a kedvem ismét Medievalozni, bár pár napja az Europa Universalis 2-vel szenvedek. De az olyan másféle agyműködést igényel, hogy ma kikapcsolódom az almohadokkal. Meghoztad a kedvem hozzá.
66 levél
Válasz 04.12.10. 09:36 #2078
csimpi-limpi
Sziasztok. 7 év eseményei...

Megvettem a Northumbriai lázadó seregeket is, így ez a tartomány is az enyém.
Megpróbálom megvenni a marokkói várkapitányt, és ezáltal a tartományt, hogy egy kicsit keresztbe tegyek a spanyoloknak. Túl loyális a kapitány, így ezt nem sikerül megvenni, viszont a líbiai már nem annyira foglalkozik olyan dolgokkal, hogy loyalitás.
52.000 aranyért megvettem őt, a 700 fős seregét, meg a tartományt is.
1291-ben megint jön a spanyol a keresztes seregével. Megy Antiochiába, csak éppen Ausztrián vagy Velencén keresztül. A következő évben kiderült: Velencén keresztül, a tengeren át megy Tripoliba, majd onnan Antiochiába.
A királyom már 67 éves, a befolyása 8-ra növekedett, a többi jellemzője nem változott még.
Sikerült megvennem Tunéziát is, bár itt csak kevés egység volt. A megvett zsoldos sereg már útban van Algériába, mert ott is megveszek egy sereget, de a spanyol is nagyon mozgósít.
A zsoldos sereg nem ért oda időben, megvettem az algériai sereget (516 fő,6*-os parancsnok), de ugyanakkor jött a spanyol is 993 emberrel, és én kerültem támadó helyzetbe, a várt védő helyzet helyett. De nem baj, így is megérte, mert addig is elvonja máshonnan a seregeit, így hátha más is megtámadja.
Hatalmas dombok jellemzik a területet. A vezéremmel ( 15 lovas ) először elintéztem a katapultosait, addig a gyalogságom kiszemelt egy dombot magának. Az egész serege ezt a 15 lovast üldözte egy ideig, aztán mégis a teljes sereg felé vonult. Mivel sok esélyem nem volt, de támadnom kellett, így a dombról rárohantam. Mészárszék volt. Igaz, hogy vesztettem, de az embereim nem futottak el, hanem hősiesen küzdöttek, még a parasztok is!
1293-ban az egyiptomi megtámadja Konstantinápolyban 3789 emberrel a királyi seregemet; én 1952 emberrel védekezem.
Felsorakoztam a térkép egyik szélén egy hatalmas dombon, és várakoztam. Az ő vezére már el is hagyta a csatateret.
Több száz szaracén gyalogossal, 40 örmény nehézlovassal, pár íjásszal, meg hajítógépekkel jön az első hullámban. Én 2 egység íjásszal, 4 egység lovagrendi fegyveressel, 5 egység hűbéri lándzsással, 3 egység lándzsással, a királlyal és kíséretével, meg 40 kopjás könnyűlovassal védekezem ( + 15 egység erősítés ), mindegyik maximális védelmi szinten.
Amikor elég közel ért, akkor mindenkit a nyakába zúdítottam; 1 perc után menekülőre fogta.
Minden egységet visszavontam a dombra, csak a két lovas egység irtotta a menekülőket és ejtettek 380 foglyot, akiket ki is végeztek, biztos, ami biztos alapon.
Mivel a katapultjait nem pusztítottam el, és lőtávolon kívül vagyok, így 5 egységgel kevesebbet tud behozni, és azokat sem egyszerre. Most az egyik oldalról jön parasztokkal, miliciával, tevésekkel, a másik irányból núbiai lándzsásokkal, marokpuskásokkal, muwahid gyalogosokkal, íjászokkal.
Amikor elég közel ért, a gyalogságom felével lerohantam mindkét irányból. Aztán amikor már futott, akkor megint mindenkit visszavontam.
A csata kb. másfél óráig tartott, és egyszerre a legtöbb, ami jött ellenem, az a legelső hullám volt. Azóta csak 40-esével, 80-asával küldi a mameluk lovasokat, az örmény nehézlovasokat, de ezeket visszaverem a gyalogsággal, majd a lovassággal utánuk vágtatok. Közben behívtam még pár lovas egységet a megfogyatkozott, elmenekült gyalogság helyére.
Amikor úgy nézett ki, hogy már csak parasztokat küld, akkor a 4 egység királyi lovassal rájuk rontottam, és szétcsaptam köztük. Gyönyörű ez a lovasroham, úgy gázoltak át rajtuk, mintha ott sem lettek volna. Aztán még elintéztem a katapultokat is.
A királyom egysége ölte meg a legtöbb embert a csatában ( 315 fő ), így megérdemelten kiérdemelte a „ Hóhér „ megtisztelő címet.
Az én veszteségem kb. 500 fő, az övé 1983.
1294-et írunk

Tervek: az egyiptomi visszatámadása, a spanyol kapitányok megvétele.

756 levél
Válasz 04.12.09. 13:54 #2077
Manta GT
Csak, hogy el ne süllyedjen már!
1956 levél
Válasz 04.12.08. 11:16 #2076
NisMaster
Abban is volt valami olyasmi. Na mindegy. Ahogy gondolod.
HTWT - Hungarian Total War Team
756 levél
Válasz 04.12.08. 10:48 #2075
Manta GT
Nem szeretném. Vannak dolgok, amelyek döntésem megmásítására késztettek. Mindenki elnézését kérem, ha úgy érzitek, hogy "beetettelek" benneteket a Krónikával, aztán meghátráltam a feladat elől! Nem pont erről van szó, de magyarázgatásba hadd ne kezdjek bele: az indoklás egy része az Indexen van az újabb hozzászólások közt. Ja és mea culpa, félrevezettelek benneteket: a Medieval topic-ban van, 2557-es számmal, nem az offolósban. Bocs, több a mész, mint az ész.
1956 levél
Válasz 04.12.08. 06:50 #2074
NisMaster
Hosszú volt, de megkerestem.

Sajnálom pedig. A spanyolokat sem akarod közzétenni?
HTWT - Hungarian Total War Team
1349 levél
Válasz 04.12.08. 01:30 #2073
gador
Mi volna, ha átkopiznád...
2755 levél
Válasz 04.12.07. 19:54 #2072
slender
Kb merre? Én 2 oldal után most feladtam.
Egyébként javaslom, hogy Karthágót romboljuk le.
756 levél
Válasz 04.12.07. 14:44 #2071
Manta GT
Ugorj át az Indexre a "minden, ami szét-offolná a Rome: TW topi" című topicba! Ott a válasz. Még egyszer nem tudnám úgy megfogalmazni.
1956 levél
Válasz 04.12.07. 13:07 #2070
NisMaster
Tényleg nem írsz már krónikát?
HTWT - Hungarian Total War Team
66 levél
Válasz 04.12.07. 12:38 #2069
csimpi-limpi
Hali.
Sajnálom, hogy befejezted a krónika írást , de ez nem volt kötelező jellegű. Mindenesetre jó volt őket olvasni. Ha kényszernek érzed, akkor nincs semmi értelme, de attól függetlenül, ha teheted, akkor csak JÁTSSZ !!!!!

Üdv: Csimpi
756 levél
Válasz 04.12.07. 11:56 #2068
Manta GT
Ez jó!!! Klassz kis csihi-puhik...
66 levél
Válasz 04.12.06. 14:15 #2067
csimpi-limpi
Sziasztok. Megint egy kicsit folytattam...

A zsoldosokkal betámadok Kazárba portyázni a rebellisekhez. A tartományban lerombolok mindent, majd eljövök onnan. Ismét lázadás tör ki, amit ismét leverek. Ez így megy még két évig, aztán jött a mongol, és ő akarta a lázadó tartományt, viszont nála a lázadó sereg 10-szer annyi, mint nálam volt.
A spanyollal szövetséget kötök; megvettem a csehországi lázadó seregeket. A legjobb csapat egy paraszt egység, 3 *-al, 6 tollal.
Ezután megvettem a francia sereget Ausztriában, de volt 60 nyílpuskás a várban, és kitámadtak. A spanyol is küldött ellenük segítséget. Győztem, mert az első kardcsapáskor meghalt a francia vezér. Közben lefizettem a Wessexben lévő lázadó sereget.
A királyom most 54 éves, és folyamatosan nőnek az értékei, már 6 lett a befolyása. 1280-ig folyamatos a fejlesztés, sereggyártás, hajóépítés. 600.000 arany van a kincstárban, és évi 20.000 arany a bevétel, ha nincs blokád a tengereken.
Az egyiptomi támad a tengeren, erre a lengyel és a spanyol visszamondja a szövetséget.
A következő évben támad az egyiptomi Konstantinápolyban 1654 emberrel; a királyom és serege fogadja őket 1921 emberrel.
Felsorakoztam egy távoli dombon: 1 egység királyi lovasság, 1 székely egység, 2 íjász, a többi gyalogság. A székelyekkel kilovagoltam, megkerültem, és lőni kezdtem az íjász vezérét. Mire odaért hozzám, addigra a derék székelyeim már meghaltak. Egyszerre támadtam mindennel, de nekem volt a nagyobb védelmi fejlesztésem, és öt perc csata után futott az egész serege. Mindenkivel utána eredtem, a királyt is bevetettem, ő fogta el az ellenség vezérét. Az erősítését már be sem hozta.
Ezzel egyidőben támadott a spanyol és az egyiptomi együttes erővel Egyiptomban. Ők jöttek 1500 emberrel, én védekezem 700 emberrel, egy 6*-os parancsnokkal. Szerencsére sivatagban vagyunk és homokvihar tombol. 3 lovasíjász csapatot az oázis mellé helyeztem, a többit egy domb tetejére ( lovasok és hűbéri fegyveresek ).
A két sereg megindult felém. Én a 3 lovasíjász csapattal az egyiptomiak mögé kerültem, és lőni kezdtem az ott lévő faris csapatot, mert az rejti a vezért. Aztán észreveszem, hogy a spanyolok vezére egyedül rohamoz a hadaitól távol. Mire átverekedték volna magukat hozzá a lovasíjászok, addigra mindet levágták. Közben az érkező tevésekre küldöm a gyalogságot, csak hogy húzzam az időt, ezalatt a lovasokkal kicsit arrébb lovagolok.
A spanyol vezér továbbra is jön egyedül, mire 40 lovassal végre elintéztem. Aztán megint továbblovagolok egy másik magaslatra, és várok. Az egyiptomi sereg is felsorakozik alattam, élen az egyiptomi vezérrel. Ekkor az összes lovassal levágtatok, hogy elintézzem, ő menekülőre fogja, én pedig addig üldözöm, míg a végén sikerül megölnöm. Aztán a maradék lovasokkal ( 160 ) körbelovagolok 2-szer a térkép szélén, míg nekik az egész seregük a nyomomban van. Hullafáradtan, de a tartományt megtartottuk.
Az egyiptomit ezután a tengeren is mindenhol legyőzöm. Eközben csapatösszevonásokat végez Trebizondba, lehet, hogy megint támadni akar.
Az angolok rajtam keresztül ( Flandria ) indulnak Livóniába a keresztes sereggel.
A spanyol sok helyen megvert a tengeren, de én viszont folyamatosan gyártom a jobb hajókat, és küldöm őket a blokád alatt lévő tengerekre.
A legyártott 20 bérgyilkost szétküldöm a megfelelő tartományokba, hogy fejlesszék gyilkolási képességüket.
Erdélybe betámad a lengyel király 2500 emberrel, 1128-al védekezem egy 2 hidas térképen. Az egyik hídnál felállítottam a 2 íjász egységet, meg a gyalogságot, a másik hídon átvezényeltem 80 lovast. Ezek elintézték a katapultokat, és hátbatámadták a hídon levőket.
Az íjászokkal meg a gyalogsággal tartom a hidat. A királya a híd közepén küzd, de nem sokáig, mert sikerült elfogni a hídon levő embereivel együtt. Közben jön az erősítése is.
Kicsit átruccantam a hídon, hogy ott fogadjam, de lehet, hogy nem kellett volna, mert fogynak az embereim, de sebaj, mert vagyunk elegen.
Átjött a másik hídon 2 egységgel, de ezeknek esélyük sem volt, a lovasság elintézte őket.
Az első hídnál újabb sereggel támad, majd hoz még íjászokat, erdőlakókat, de ezeket a lovassággal szétvertem. Minden embere menekül!
Közel 700 foglyot ejtettem, köztük a királyát, de nem fizettek érte váltságdíjat, így ki lett végezve.
Megvettem Skóciát a lázadó seregektől. Már csak a pápa a szövetségesem, pedig folyamatosan próbálkozom a többi királynál.
1287….










364 levél
Válasz 04.12.01. 13:42 #2066
Bucca
Halihó!

Most egy kis önreklám.

Nis volt olyan kedves, és feltette a magyarítások oldalára a Krónikáim részeit a Medieval címszó alá. Akit érdekel, látogasson el oda, és akinek szintén van ilyen közzétehető története/krónikája beszéljen Nismasterrel ezügyben.


Manta ez neked is szólt, ne ülj rajta annyit, legyenek kint a spanyolok is. A folyamatos frissítés nem gond, Nis ezt ígérte.
"Szerintem pedig a kampány csatáit is fel kéne tudni venni"
1349 levél
Válasz 04.12.01. 12:59 #2065
gador
A netpostásra is megérkezett - az első kettő, de a gondolásra is, mind a 3!

Köszike!
756 levél
Válasz 04.12.01. 10:52 #2064
Manta GT
A netpostás címre ment, bocs! Megy a másikra is!
1349 levél
Válasz 04.11.30. 19:12 #2063
gador
756 levél
Válasz 04.11.30. 17:49 #2062
Manta GT
1349 levél
Válasz 04.11.30. 17:30 #2061
gador
gador@gondola.hu

Akár 5MB-s csatolmányt is küldhetsz, bár most csak 9,5 MB szabad helyem van ottan! előre is köszi!
756 levél
Válasz 04.11.30. 16:37 #2060
Manta GT
Milyen címre? Fontos, hogy ne csak a tárhelyed legyen elég 8 mega fogadására, hanem tudja kezelni az egyszerre küldött kb. 3 megányi anyagot is!
1349 levél
Válasz 04.11.30. 15:41 #2059
gador
Ez érdekesen hangzik...

Nem állítom, hogy 100% tudom, hogy mit csinálsz, de azért kiváncsi vagyok a végeredményre, meg arra, hogy melyik progival cinálod mindezt.

A Warry-féle anyagot nem ismerem, esetleg átküldhetnéd...
756 levél
Válasz 04.11.30. 12:52 #2058
Manta GT
Közönségesen csinálok egy tartalomjegyzék-szerű oldalt, ahol az egyes fejezetcímek (mondjuk, a királyok nevei) beemelnek egy flash movie-t, ami nem tartalmaz mást, csak a krónika szövegét.

Úgy csinálnám, mint a Warry-féle anyag esetében: a lényeg, hogy minden kis .swf ugyanabban a könyvtárban legyen. A többit a flash megcsinálja a saját kis "action script"-jei segélyével, amiket még a forrásfájlba (.fla) írok be. Azt hiszem...
1349 levél
Válasz 04.11.30. 12:10 #2057
gador
én detto! Mielőtt honlapra kerül, szeretném átírni - és flash-be tenni. AZT teheti fel az illető, ahova akarja!

Nekem így is jó, föleg - ahogy az előző hozászólásban írtam - a technikát is elárulod.
1349 levél
Válasz 04.11.30. 12:08 #2056
gador
CSS? Flash-ben megoldom neked seperc alatt, csak legyen hova tenni! Csinálok belőlük olyant, mint az a bizonyos, múlt héten sokaknak elküldött ókori hadtörténeti szösszenetke. Amit John Warry könyvéből szkenneltem, tudod... Vagy nem tudod; mindegy: dinamikus flash-ekből állt az egész, amit egy html oldalba hívott be egy "tartalomjegyzék".

Flash, az egy jó dolog, csak nem müxik mkinden platform alatt. De ha tartasz nekem egy kiselőadást - mailben- amiben estleg még a Flash-makert is megnevezed, azt szívesen megköszönöm, csak hogy én is haladjak a korral.
1349 levél
Válasz 04.11.30. 12:03 #2055
gador
Már modosítottam a regsztráción, s az Info-ból is kiderül mia címem. De nem kellett félteni téged, megtaláltad más útón, módon.

Egyébként más meg is jött a kronica1.doc, és a párja.

Hamarosan kitalálok hozzá valami jó kis sztájlt, s átküldöm mélen, hogy mehet úgy föl. (Természetesen a szerző pontos megjelőlésével, hogy a Nobel-díj-jelölést, és a későbbi jutalmat fogadni tudja)
756 levél
Válasz 04.11.29. 17:50 #2054
Manta GT
Spanyolok Krónikája, 5. rész:

Híre jöve, hogy az Úr 1122-dik esztendejében a téli nagyvadászaton kutyák marcangolák halálra de Marigny grófot, Anjou tartománynak hűbérurát, mely kutyák megvadulásának okát ki sem érté volna, s szörnyülköde minden e halálnak felette. Hozá a hírt maga Don Álvaro, jó királyunk udvari bérgyilkosa, s kunyorála tőlem jutalmakat e baleset okán, melyet szavai szerént előidézhetni ő vala tsupán alkalmatos, így rangbani előrelépés mellett az ebek élelmének az ő árát is megkapni igen óhajtotta volt. Adék nékie aranyakat épp imez okból bőséggel, jó uram, királyom engedelmével s parantsolatja szerént is, mert tartottam volt tőle, hogy nem kapván ő elég jutalmakat, valamely ezüst edénnyel, avagy gyertyatartóval, egyéb mivel-mással kárpótolandja magát, mely tselekedetben soha meg nem restült vala s bizony igentsak éber szemekkel kelletett vigyáznom az ő kezeinek hova nyúlását. Megnövekedék azonban az ő megbetsültetése mégha szemérmetlen természetével s pogány szavaival megbotránkozásokat is kelte olykoron, s ezért bízaték reá feladatul Toulouse grófjának, a nemes de Beaucham úrnak megöletése, mert emez úr mindenkoron megvámolá a jó spanyol kalmárokat, kik Aragóniába az ő tartományán keresztül tértek volna, s egyéb gaz dolgokat is mívele az ő sérelmökre. Gondolá ezen okból királyunk, a jó Alfonso úr, hogy emez urat ugyanvalóst hasznos lenne megleckéztetni hathatósan, küldé tehát Kalanhos bérgyilkost, hogy veszejtené el ezen utaknak elállóját, kalmároknak kifosztóját, ki grófi rangára bizony ugyanvalóst szégyent hozni nem restellt vala. Ezen évben királyunk tekintélye oly mértékben növekedék, hogy az Ég alatt mindenek rettegék a spanyol hadak nagyságát, s állíták lenni ezen ármádiát legnagyobbnak a birodalmakéi között. Megijedvén e hatalmasságtól, elutasítá a szövetségi ajánlatot a dánusok királya, mert reménylé, hogy egyebekkel szövetségben bizonnyal nagyobb biztonságban leend, mit is erősíte benne azon nagy távolság s azon számos tartomány, mely Spanyolhon s őközöttök vala. Urunk megjegyzé elméjében ezen válaszukat és hagyományozá szándokát a hercegi fiakra, mely szerént a dánusok országa kicsiny ugyan, de kévánatos leend majdan a spanyol korona uralma alá hajtani. Rendelé ezen gondolások után királyunk futárral küldött levelében Don Padillát, hogy mennék volna Bretagne-ba, találni valamely alkalmatos ánglus hercegnét, avagy ánglus követet, kinek útán szövetségbe híhatná azon királyt, mert igen bosszanták immáron francúz sógorának egy s más viselt dolgai.

Felépült vala 1123-as esztendőben azon hajóács műhely, melynek építését valami 6 esztendőkkel korábban királyunk rendelé, s adá rögvest parantsba azon műhelyben bárkáknak építését, hogy uralnák volna a tengert s vigyáznák a hajózó kalmároknak útjait, őrködvén a partmenti vizeknek biztonsága felett. Rendelé a király megkezdeni építettését egy hajóépítő iparosoknak nagyobb számban munkát adható ácsoló telepnek is, tervezvén majdan erősb s tengerre inkább való, hadi erejökben is többet mutató vízi alkalmatosságoknak készítését. Don Padilla értesíttetvén az aragóniai udvarban tartózkodni rendelt John Fitzneale ánglus követtől vett tudomások által, rendelteték Mercia földére, fogadtatást kérelmezendő az ánglusok királyának trónja elejbé. Parantsolá Alfonso király ez esztendőnek nyarán, tennék nékie jelentést Don Álvaro, avagyis ama gazfickó Kalanhos tselekedeteiről, hogy miként teljesíté a Toulouse grófjának megölésére adatott rendelkezést. Mondám urunknak, híven azon jelentéshez, melyet amaz férfiútól tsak nehány napokkal elébb kaptam volt kézhez, hogy de Beauchamp gróf valamely éjjelen ágyasházába fogadott vala egy kétes erköltséről messze vidékeken ismert asszonyi állatot, kinek szolgálói között rejtezék Kalanhos bérgyilkos maga is, lévén nékie azon asszonyi állat valamely rokona, s besurrant vala a grófi ágyasházba, midőn amazok ketten kedvöket töltendő egybegyülének s valamely titkos szereket a gróf borába kevervén őtet mély álomba taszajtá, majd torkát elmetszé s kimenekíté mind enmagát, mind azon erköltstelen nőszemélyt. Állítá urunk ezen ügyben, hogy nem vala ez méltó, férfiún ily tettet hajtani végre, s tiltá nékem, hogy a szokásos aranyakon felül emez tselekedetéért rangbani előmenetelt is kaphasson. Küldeté az aranyakkal egy erszénybe tsomagoltatván azon írását is azonban, melyben utasítá azon késforgató férfiút, hogy valamely férfiúhoz méltó módon okozná halálát John Fitzneale ánglus követnek, ki esztendők óta az aragóniai udvar dolgait kémlelé.

Az Úr 1124-dik esztendejének fársángján nagy vígasság vala Toulouse várában s álcás mulatozók danájátol zengett vala a temeknek sokasága és mutatványosok járák vala táncukat és bűbájosok kápráztaták a vendégek seregének bámész szemeit és jóféle étkek súlya alatt rogyadozának hatalmas asztalok. Volt penig azon mutatványosok között egy-némely indiai tűzköpő és kardnyelő, kik mikoron nem épp a tüzet okádák, miként a sárkánygyíkok fajzata, avagy épp nem beretvaéles toledói pengéket eresztének torkukon át gyomrukba, fertelmes hangú sípjaikkal pápaszemes kígyók előtt muzsikálának, rettenetére minden asszonyi népeknek. Elszökött penig ezen kígyók közül egy jókora példány s a balsors veté őt de Beauchamp úr társalkodó termébe, az székének párnái közé. Avagy inkáb veté őt oda egy olajbarna kéz, mely Carlos Kalanhos, avagyis Don Álvaro Sanchez, spanyol udvari bérgyilkos sajátja volna. Mikoron penig azon gróf a múlatságban megfárada s méne az ő társalkodó termeibe, hogy tsevegéseket tenne vadászebeinek okossága felől az ő nemes vendégeivel, történe, hogy letelepedvén párnáira, felugrott vala és tapogatá az ő üllepét és állítá, hogy megharapta volna őtet valamely féreg, de mire párnáit szétdobálhaták vala, az ő szemei kigúvadának, szája habot túrt vala. Rettenvén a szolgák uruknak állapotjától, fekteték őt kerevetre, de tagjait akkoron már görtsök fatsarák és lélegzet kimaradt val és adá az ő lelkét a Teremtőnek. Igen elégedett vala ezen hír hallatán jó királyunk, a kegyes és igazságos Alfonso úr s adaték mértéken felül aranyakat Sanchez kezébe és rangbani előmenetele felől is rendelezék azon szín alatt. Teheté mindezt könnyeden, mert nem vala azon esztendőben nagyobb gazdagodása más királyok, tsászárok és szultánok kintses tárának, miként a spanyol király, a ditső és gazdag Alfonso király kintses tárának! Küldeté hát Tunisba Don Sanchezt urunk, hogy az egyiptusok követét, bizonyos Abdul al Muazzamot szenderítne jobblétre, általadván ő pogány lelkét a polok fejedelmének.

Az Úr 1125-dik esztendejében Cyrenacia tartományba érkezett vala a jó Mendoza úr, Portugália hűbérura, ki a ditső emlékezetű El Cid lovag örökébe léphetend királyunk kegye folytán nehány esztendőknek előtte, s lőn belőle kancellárius. Ezen esztendőben áttöré a határsorompókat a hitetlen egyiptusok hada és vezeté őket az eb, kit szultánjoknak nevezének. Valának ők, miként a tsillag az éjtszakai égboltozaton, avagy mint a homokszemek azon sivatagban, melyben halálát lelé azon 3055 támadóból 420 és foglyokká lettek ottan más 402 pogányok, kik között biz ott vala maga az ebhitű szultán maga szintúgy. Életét áldozá jó Alfonso királyunk nagyobb ditsőségére 260 nemes és nemtelen spanyol vitéz, vegyest a zsoldosokkal, kiket még Ferdinand herceg úr toborza Algéria múlatóhelyeinek söntésinél. Látván eme tsúfos vereségét a hitetlen seregeknek, a Don Padilla ajánlotta szövetségi szerződést az ánglus király elfogadá és bizonítá oklevéllel, petsételvén arra ennen címerét, hogy jó lovaghoz és igaz keresztyénhez méltó módon urunk ügye mellett kitartani meg nem restül.

Ó, jaj, mi gyászos esztendőt kelletik lejegyeznem e helyt, midőn az 1126-os esztendőről kelletik szólanom! Ó, Spanyolhon, minden házaidból sírás és zokogás és jajgatás szava hallik, mert Teremtő Atyánk kerek 70 esztendős korában magához szólítá, az Ő kebelére vevé szeretett gyermekét, a szent, a jó, a ditső VI. Alfonso királyt, a gyengék gyámolát, az igaz ügyek bajnokát, az Úr haraggal sújtó kardját és áldásra nyújtott kezét e földön! A 36 esztendős Ferdinand herceg öröklé a trónust, min apja oly számolatlan bölts döntéseket hoza, s a koronát, melynek annyi ditsőséget szerze, mint egy koronának sem más királyok e világon. I. Ferdinand királyunk, hogy a gyász hónapjai elmúltanak, atyja szándokát követvén, hogy a keresztyén hit igazságát a hitetlenk közt terjeszthetni kívánja volna, oly parantsolatot tőn, mely szerént a spanyol zsoldban álló hadak reárontának Egyiptom földére, hódíták azt a korona hűségére bizony tsak egy kardvágás nélkül. Futottak vala a hitetlen ebek a szomszédos Sinai-félszigetre és rettegésük oly mértékű vala, hogy fogaik koccanásának zaját a szél messze hordozá. Hagyának kis tsapatot, hogy őrzené azon váratsot, mit cölöpökből róttak vala a Nílus vizének partján, hol egykoron Mózes népe veté a vályogot, de emez őrség oly kevés számú vala, hogy tábornokok számíták azon erősséget egy éven belül elhullani. Megépüle ezen esztendőben azon első bárka, melynek készítésre még ditsőült emlékezetű atyjaura adá parantsolatját, így nevezteték azon hajó az ő nevéről VI. Alfonso királynak és kormányzó kapitányául egy jeles és tengereknek ismeretében járatos férfiút tevének, ki második rangfokozaton lévén ugyanvalóst örvendett a matrózi népek tiszteletének. Ferdinand király rendelé Algériában keresztyén hitre térült murabitin dárdavetők és milicisták felvételét jó spanyol aranyakon, hogy megmutathatnák vitézségöket a korona zsoldjában. Küldeté ezen szín alatt az ő eladósorba épp csak azon esztendőn lépett hugát, Juana hercegnőt, hogy ajánlaná kezét II. Philippe francúz király hercegi fiai közül valamelynek, mert úgy alítá, hogy nem tanátsos nékie imez közeli rokonnal s segyebekben is szomszédos királlyal rossz viszonyban megmaradnia.

Az Úr 1127-dik esztendejében merészséget vőn a sivatag sakálja, a hitetlen egyiptusok szultánja és haddal ronta Egyiptom földére, felszabadítni ohajtván amaz tartományt, hol még akkoron egynémely kevés várvédők kitartának vala nehéz spanyol ostrom alatt. Jöve 2916 pogány és fogadá őket 2355 zsoldos vitéz Krisztus Urunk és Ferdinand király nevével ajkaikon, s a Nílus vizébe fojtának 1804-et az ebhitűek közül, míg soraikból a veszteség vala tsupán 452 jó harcoló férfiú. Rettegés támada a szultán szívében e hír hallatán, s alighogy megnyugodhaték, újabb félelem szállott reája, mert ennen palotájában több tőrdöféssel megöleték belső jó embere, a követ, kinek elveszejtésére még boldogult királyunk, a ditső emlékezetű VI. Alfonso király utasítá bérgyilkosát, a 4. rangban lévő Kalanhos nevezetű férfiút. Nem jöve híre eme férfiú praktikáinak és tselvetéseinek milyenségéről, de én ugyanvalóst dítsérém őt új királyom előtt, ki már hercegi fővel is mindig hajta szavamra, mert lát az ő atyának felém mutatott jó kedvezésit. Mondá azonban, hogy ő még nem látá elég bizonyítékát azon férfiú rátermettségének, így aranyakon túl előléptetéssel még meg nem jutalmazhatja ez okon. De rendelé őt Sinai-ba, hogy ölné meg Najamuddin Ilghazit, az első rangon lévő tábornokot, kit nevezének az Aleppóinak, merthogy onnan származék vala ő s nemzetsége. Ezen esztendőben a születék királyunk első gyermeke, kit atyjának tiszteletére a szent keresztségben nyeré az Alfonso nevet, hogy lenne majdan őhozzá méltó. A kisded herceg megkereszteltetése utáni vígasságok és lakomák alighogy véget érhetének, útára botsájtá ifjú királyunk ismétlen egy feltseperedett húgát, a bájakban bővelkedő és szemnek kellemetes Violante hercegnőt, hogy keresné szövetségét a taljánok urának, a dózse úrnak. Rendelék ugyanakkor egy katapultát, s annak mindennémű kezelőjét, 40 lovas számszeríjászokkal egyetemben I. Ferdinand királyunk zsoldjába állani.

Az 1128-as esztendőben Egyiptom földén elhullott a pogány erőd, s ennek romjaiban elásva találának a vitézek 1675 aranyat, mely a várkapitány kezére bízaték az ő szultánja által, de azt kimenekíthetni néki meg nem adatott, mert a szoros ostromzáron által nem juthatván biztos halálba indulának a tsempészéssel megbízatott titkos küldöncei. Mindeközben Francúzföldön megtartaték Juana hercegnő lakodalmi vígassága, minekután II. Philippe kegyesen leányának nevezé őt és adá kezét egy vitéz hercegi úrfinak, hogy erősítnék a szövetséget a spanyol és a francúz korona között. De jöve oly hír is, mely szerént az olasz dózse megtagadá a szépséges Violante hercegnőt béfogadni az ő tsaldjába, min I. Ferdinand nem bosszankodék túlságos mértékben, mert szíve amúgy sem melegedék meg soha a taljánok irányába, ezért hát küldeté húgát a Szent Német-Római Birodalom tsászárának udvarába, hogy nyújtaná kezét ő valamely fiának, merthogy nővérei már úgyis valának azon udvarban, mint más hercegfiak asszonyai. Követé őt Don Padilla is, kivel urunknak további tervei valának, melyek szerént öccsei számára alkalmatos német hercegkisasszonyok kezét megkérni szándékozá. Jelentés jöve, hoyg Kalanhos bérgyilkos sikerre vivé az ő feladatát, s lókereskedőnek álcázván magát, a neves lóértő Aleppói Najamuddin közelébe férkőzheték és portékájának kínálgatása közben szívébe mártá tőrét. Urunk felette megjutalmazá őt e tselekedete okán, mert bizony vezérlő tábornok nélkül marada ily módon a Sinai-félsziget egyiptomi serege.

Az Úr 1129-dik esztendejében megépült azon második hajótska, melynek készítését még jó királyunk, I. Ferdinand ditső emlékezetű atyja ura, VI. Alfonso király rendelé és nevezék azon hajót a Szent Szűzről és adának vezénylésére oly járatos fárfiút, miként a másik hajó kapitánya is volna kezdetektől fogva. Imez kapitány, ki az Alfonso királyról neveztetett bárkát vezeté, ezen évben rangba előrelépett, mert támadtatás éré őt, melyet oly sikerrel vere vissza, hogy az ellen szörnyű halálát lelé a háborgó tengeren és napokon át deszkák és holttestek ringatóztak vala a Valenciai-öbölnek hullámain. Vala penig ezen támadó a talján dózse egy vitorlása, s nem vala penig oka az ő támadásoknak, mégis felbontá urunkkal szövetségét a magyar, a lengyel királyok és a bizantinus tsászár. A talján fondorkodási által felültetvén alíták őt, hogy azon támadást a spanyol hajók tennék amannak hajóin, s nem penig fordítva, miként valójában vala. Felgerjede haragja ezen királyok ellen Ferdinand királynak és ajánlá kezét Violante hercegnőnek, hogy a Szent Német-Római Tsászár venné őt udvarába. Szolgálatba lépett ezen esztendőben Enrique herceg, az ő öttse, ki vala nagy harcos, 6 tsillaggal vezéri botján, ám vala ő furtsa ember, mert a körötte nyüzsgő szolgálókkal igen sok veszekedést mívelt vala, holott ezen szolgálókat tsak ő látá, s rajta kívül más senkinek az ő láthatásuk meg nem adaték. Kesergett eleget jó királyunk e két dolog felett, hogy a talján isly tselvetést mívele, s hogy öttse ura ily különösségeket mutata az ő viselkedésében és elborult kedvvel küldé Kalanhos bérgyilkost Genova földére, ahol a semminémű rangot magának ki nem vívott talján dózse rendezte udvarát. Bízakodván erőst ama férfiú alkalmatosságában és az ő praktikáinak tsudálatosságában, rendelé nékie bosszút állani sok jó szövetségének megbomlásáért és húga kezének elutasíttatásáért.

Írám mindezeket a spanyol korona nyilvánvaló ditsőségének megmutatására, s forgatván szívemben a mi Urunk, Jézus Krisztus tanítását, mikoron mondá az ő tanítványinak: „… pedig…”. Ámen.
364 levél
Válasz 04.11.29. 16:24 #2053
Bucca
Csimpi izgalmas lehetett ez is.

Próbáld majd ki a wes modot, ott bezony nagyon örülni fogsz 1000 arany ajándéknak! Most 1190 van, és úgy van 10.000 arany a kincstárban, hogy kifosztottam 4 bizánci tartományt!!!
"Szerintem pedig a kampány csatáit is fel kéne tudni venni"
66 levél
Válasz 04.11.29. 12:23 #2052
csimpi-limpi
Sziasztok. Egy kicsit folytattam...
Velence 1: A csatát nem vállaltam, visszavonultam a várba, mert úgyis jön az erősítés. A tengeren 4 csatából 3-at én nyerek a spanyollal szemben.
A zsoldosokkal és a magyar embereimmel irány Velence visszahódítása!
Velence 2: Én 1400, a spanyol 1500 embert sorakoztat fel.
Az első sorban álltak az íjászaim, meg a muskétásaim, meg egy orgonalöveg.
Egy ideig jó is volt így, szépen tartottam magam, majd a lovasokkal néha leruccantam a kis domb tetejéről az ő íjászai közé. Az orgonalöveg nagy pusztítást végzett az ellenfél soraiban. Aztán megindult az egész serege ellenem, én pedig jól tudtam védekezni; kiegyenlített küzdelem volt, rendesen irtottuk egymást, aztán a végén a két vezér ( egyedül ) küzdött egymás ellen egy kicsit távolabb a csatatértől, és azt hittem, hogy így dől el a csata, de amikor a maradék embereim menekültek, akkor a vezérem is menekülőre fogta, ki is érdemelte a „jó futó” megtisztelő címet.
Az olasz dózsét megölték a spanyolok, és mivel nem volt örököse, kihalt az uralkodóházuk. Kazár most a mongoloké, mert a spanyol keresztes had visszavonul onnan. Velencébe küldök még zsoldosokat, meg az egyiptomi sereget.
Velence 3: 1125 emberrel támadom a 977 emberét.
A spanyol parancsnoka a csata elején távozott a mezőről. Az íjászaimmal fogadtam az ő íjászait, aztán bevetettem kőhajítókat is, majd már mindenki harcolt mindenkivel. A vezérem ( még mindig egyedül ) megfuttatott egy egész íjászcsapatot, aztán belevetette magát a harcba, mert harc közben akart volna meghalni, és ha már meg kell halnia, akkor azon a földön essen el, amit annyira szeretett. Amikor lefordult a lováról, a seregem többi része elszaladt.
A spanyolokat kiközösítették, kaptam pénzt a pápától, bár adhatott volna többet is, mert az 1000 aranya elveszik az én 500.000 aranyam között.
Velence 4: Küldtem még egységeket Velencébe, erre a spanyol visszavonult, viszont ezzel egyidőben jött a francia serege is. 1600 emberrel fogadom a francia 1000 emberét.
Szépen indult a dolog, először megszórtam az íjászokkal, majd lerohantam az összes egységemmel. Nyerésre álltam, aztán szépen sorban megfordultak az egységeim, és ekkor a vezérem bekerült a csata sűrűjébe, és megölték. Innentől kezdve minden egységem futott, még a 35 behívott egység is !!
Velence 5: A következő évben újra jöttem 1200 emberrel, a francia 730-al védekezett. A gyalogságot és az íjászokat a csatatér közepén lévő erdőben helyeztem el, a vezéremet ( 60 druzinai lovas ) elvittem megkerülni az ő seregét, és megtámadtam a vezérkarát ( 28 hobilár ).
Sajnos a gyalogsága észrevett, és körbevette a vezéremet, akit meg is öltek. A többi egységem elfutott. Behívtam még 35 egység erősítést, de azok is meghátráltak.
A tengeren viszont legyőztem a francia összes hajóját. A spanyol mindig elfogadja a tűzszünetet, de utána a tengeren támad.
A francia rohammal bevette a velencei várat, én meg megvettem a várban lévő seregét.
Aztán a másik seregét is lefizettem, ami a tartományban volt, így Velence ismét az enyém lett.
A spanyol keresztes serege bevonul Kazárba. Szövit kötöttem a mongollal, az egyiptomival, a pápával. A francia nem akar szövit kötni. A következő évben az egyiptomi kiverte a spanyolt Kazárból, mire az hozzám vonult vissza Bulgáriába, aztán ismét támad Kazárba, majd ismét visszalép. Már csak 200 embere van.
Vettem új zsoldosokat, a régieket elbocsátottam, portyázni akarok velük.
1268-ra a spanyol mindenkivel háborúban áll. Kisebb polgárháború van nála.
Az olaszok visszatértek Provence-ba, a franciával sikerült szövit kötni.
A csehországban lévő rebellis sereget akarom megvenni….
2755 levél
Válasz 04.11.27. 09:56 #2051
slender
Köszi!
Megnézni ugyan még nem tudtam, mert szarakodik a prim.

Látom Farbatosz, a görög is téma lett itt.
Egyébként javaslom, hogy Karthágót romboljuk le.
756 levél
Válasz 04.11.26. 17:31 #2050
Manta GT
Kalanhos mester meg fog barátkozni eme szérummal... Ígérem! Na, jó pihenést!
364 levél
Válasz 04.11.26. 17:27 #2049
Bucca
Kalányost elintézem a fürdővíznek nevezett csodaszerrel, az az ellenszere.

Slendert náha látom, de az RTW topicba irogat alkalmanként.
"Szerintem pedig a kampány csatáit is fel kéne tudni venni"
756 levél
Válasz 04.11.26. 17:22 #2048
Manta GT
Reszkess, mert egyetlen valék mindenha, kinek szavára Carlos Kalanhos halált osztott volna!

Slendernek szólj - ha látod még valahol erre -, hogy méle van nekije!
364 levél
Válasz 04.11.26. 17:20 #2047
Bucca
Kösz, de nem kell mindig megvédeni engem, csakhát annak, akinek ilyenek járnak egyből a fejében (akárki), az máskor nem gondol rá???

Ha sokáig zaklat, egy lándzsa (majnem pilumot írtam) jár majd a fejében.

Neked is, ha ha nemhagysz békét!!!
"Szerintem pedig a kampány csatáit is fel kéne tudni venni"

A fórumon szereplő hozzászólások olvasóink véleményét tükrözik, azokért semmilyen felelősséget nem vállalunk.