Watch Dogs 2
Bejelentkezés
Elfelejtett jelszó

Regisztráció
[x]

maradj bejelentkezve

Fórum

Beszélgetés a játékokról

»» StarCraft 2

StarCraft II: Heart of the Swarm

StarCraft II: Heart of the Swarm
A legutóbbi StarCraft II: Heart of the Swarm cikkek, hírek
51824 levél
Válasz 16.11.23. 20:01 #2042
Barthezz
Karácsonyra úgyis lesz vmi sale gondolom, lehet fél áron el lehet majd akkor vinni.
8624 levél
Válasz 16.11.23. 15:02 #2041
davkar9
Gyorsan megvan az az 1-1 pálya is. Ezért mondom, hogy akit érdekel az döntse el, hogy ez a 5-6 +- óra megéri-e a 15 eurót. Lehet egyébként, hogy egyben jobban adja. Egy ideje tervezek már egy teljes sc2 újrázás csak gondoltam előbb megvárom ezt.
Simple. Eternal. Beige.
51824 levél
Válasz 16.11.23. 13:29 #2040
Barthezz
Nah, akkor a téli szünetben én belekezdek single rajongó lévén. Addig meg elleszek a RoTTR-rel. Én eleve úgy terveztem, hogy bevárom, míg teljes lesz a játék, 3 havonta 3 pályát megcsinálva semmi értelmét nem láttam volna. Bár a 9 küldi se sok összesen, de ha minden nap csak egy pályát csinálok meg, akkor pont ki fogja tölteni a téli szünetet.
8624 levél
Válasz 16.11.23. 11:29 #2039
davkar9
Ééés a végére értünk a Nova csomagnak. Nagyon gyenge volt ez a befejező rész, mind a történet, mind pedig a gameplay szempontjából. Első pálya a szokásos lopakodós-látókör kikerülős. Másodikon már megint védekezünk, az utolsón pedig egy böszmenagy gépet kell elpusztítanunk. Külön részei vannak, ezek elpusztítása után visszavonul javítani, ilyenkor lehet ténylegesen sebezni. Szokásos könnyű fokozat, alig volt több mint egy óra. Acsivadászattal még el lehet szórakozni, de kicsit olyan érzésem volt, hogy "basszus ezt is beígértük, ti hárman ott a büfénél, fejezzétek be gyorsan".

Történet is igazából fölösleges volt. Az első epizód felvázolt egy post-SC2 helyzetet, izgalmasnak tűnt. Nova is el lett hanyagolva, végre ragyoghatott volna, az ep2 "csavarral" viszont beszorították magukat, így már csak el kellett varrni azt a szálat, másra nem maradt idő. Mindenesetre a vége-vége alapján talán elképzelhető, hogy a Blizz más játékban visszatér még Novához (szeretném: Overwatch után a Widowmaker alapokkal simán beleférne egy afféle szellemi örökös/tényleg elkészülő Nova fps).

A számok majd eldöntik, hogy más karakterrel kapunk e valami hasonló küldetéscsomagot. Ha igen akkor oda jó lenne már jobban odatenni magukat. Két epizód közötti időt is csökkenteni kellene. A Hitman bebizonyította, hogy működhet az epizódos modell.

Akkorezemostkellenekem? Kizárólag a SC2 single rajongóinak, de ők is alaposan gondolják át. Ha nagyon a SC játékmenet hiányzik, akkor talán egyszerűbb egy "trilógia" újrának nekilátni, ezt pedig YT-n pótolni.
Simple. Eternal. Beige.
8624 levél
Válasz 16.08.03. 10:16 #2038
davkar9
Tegnap kijött a Nova ep2. Megint egy 1.5-2 órás cucc volt. Történet annyit haladt előre, hogy Nova visszanyerte az emlékeit és felfedeztük a dom vezetőjének a kilétét. Az egyik legjobb legacys karakter is visszatért egy rövid időre, az jópofa volt. A küldetések ismételten a korábbiak átdolgozott formájában voltak. Az első a fertőzött zerg kolóniás volt, a második a gázgyűjtős keverve az éjszakaival (nappali rész nélkül sajnos), az utolsón pedig a joint task forcehoz hasonlóan a magunk tempójában nyithattuk meg a térkép további részeit.

Összességében ez most egy gyengébb epizód volt. Persze az is lehet, hogy a több hónapos szünet miatt veszített a dlc a lendületéből. Várhatóan december elején jön a zárás, attól tartok, hogy azzal is hasonló lesz a helyzet, 3 rész alatt már nagy csodát nem lehet tenni ezzel a csomaggal. Ez az epizódos bohóckodás jobb, mint a semmi, de azért nem bánnám, ha a későbbiekben jönne majd valami combosabb SC single tartalom is.
Simple. Eternal. Beige.
8624 levél
Válasz 16.06.08. 15:26 #2037
davkar9
Most már azért elmehet a picsába a blizz... Lassan egy hónapos a hír, de csak most találkoztam vele. A múltkori júni 3-as Nova ep2 elírás miatt újra benéztem, hátha (sajnos nem). Helyette viszont volt új patch, főoldalon hírözön. Coopba új hős érkezett. Ezaz!

wait for it

5 euróért. Persze ez nem pénz, max egy zacskó perecet vesznek a prostiknak, akiknek a fenekéből/ről a kokót szívják, de akkor is. A hír alatti kommentekben jól le volt írva a lényeg. A 2. részért már fizettünk háromszor, most itt van ez a Novás pakk. Ezek még rendben is vannak, de ez a hősért fizetés kicsit már pofátlanság. Ráadásul úgy, hogy előtte már kaptunk egy ingyenes hőst...
Simple. Eternal. Beige.
673 levél
Válasz 16.04.01. 13:53 #2036
ivanova36
Tegnap jött ki pont egy RTS: Ashes of the Singularity igaz elötte early accesben volt de akkor is

SC2: nem tetszik ez a szétszabdaltság és hogy ennyiért adnak 9 küldetést. Már az alap SC2-t széthúzták 3 fejezetre és sok-sok évre, most meg elkezdik ezt a DLC-zést. Remélem nem lesz trend belőle náluk, mert a végén más játékukba is bevezetik.
51824 levél
Válasz 16.04.01. 13:45 #2035
Barthezz
Ha a WoW esetét nézzük, ahol még 12 évvel a megjelenés után is új kiegészítő érkezik, akkor bizony 10 évig SC2 DLC-zni fogunk. Bár én ennek inkább örülök, ha folyamatos lesz a single kontent, még ebben a több részre szabdalós tempóban is évente egy új, félhosszúságú kampányt jelent, ami azért nem rossz, pláne annak fényében, hogy szinte alig jelenik meg RTS manapság.

Egy WC4 viszont nagyon jól jönne, talán a film kapcsán Blizz is előszedte a témát és talán 2020 környékére meg is jelenhet, ha most elkezdik fejleszteni.
8624 levél
Válasz 16.04.01. 10:00 #2034
davkar9
Ugyan már, a blizz tempójával 3/4 éven belül kiadni 1 SC játékot egész jó. Valószínűleg én is a végén egyben vettem volna, de preorderben le volt árazva, később pedig nem tudom hogy/mikor vannak blizz akciók. Jó lesz ez így. Ne legyen igazam, de tartok tőle, hogy igazi SC3 5-10+ évig /nem nagyon lesz, max ha a koreaiak ráunnak a 2 multijára. Addig meg el lehet látni a single rajongóit ilyen csomagokkal. Hosszútávon majd meglátjuk mennyire válik be ez az epizodikus modell.
Simple. Eternal. Beige.
2088 levél
Válasz 16.04.01. 09:39 #2033
Shadowguard
Pedig egyszerű kitalálni mi volt az Activi$ion alapötlete .
Egyébként gondolkoztam rajta én is, hogy meg kellene venni, de aztán rájöttem, hogy engem már egyáltalán nem érdekel az SC2. Már kimérgelődtem magam a múltkoriban a borzalmas LotV miatt (nekem az volt), de gondoltam csak újrázni kellene az egész sorozatot. SC és BW lement, de a WoL negyedénél inkább átigazoltam a C&C3-ra. Nekem (!) fényévekkel szórakoztatóbb és meg merem kockáztatni, hogy még szebb is.
Ráadásul már itt is ez a felszabdalt epizódos baromkodás... Pfejj :censored: Majd ha lesz az egészre karácsonyi-Black Friday-franctudja 50%-os akció akkor esetleg beszerzem, de akkor is csak hogy meglegyen az egész sorozat.
...az élet álom, az álom halál, a halál megváltás, a megváltás élet...
51824 levél
Válasz 16.04.01. 09:35 #2032
Barthezz
Hát 3 pályánként adagolni egy 9 küldetéses DLC-t tényleg vicc, én sem értem a mögöttes koncepciót benne. A többség sztem a végén, egyben fogja beszerezni és végigtolni. Vélhetően amúgy készen van az egész és nem értem ezt az időbeli csúsztatást, ha előre egyben megveheted az egészet. Inkább adnák ki a többi tervezett DLC-t egyben ilyen időközönként, kb. félévente ütemezve.
8624 levél
Válasz 16.04.01. 07:21 #2031
davkar9
A teljes kampányt megkaptam, de még csak az első 3 küldi érhető el. Szerintem a 2. adag valamikor a nyáron, a 3. ősszel érkezik. A 2. rész részek közötti nagyobb kihagyások miatt értelemszerűen kapcsolódó, mégis különálló történetek voltak. Itt most inkább sorozatra hasonlít a felépítés, ~cliffhangerrel zárnak, hogy úgyis gyere majd vissza később. Persze felmerül a kérdés, hogy kinek is készül (ki a biztos vevő)? SC ugye nem a történetről "szól", hanem a multiról. Aki a történetért játszott az nem vette meg egyből a részeket, ez a dlc pedig tuti nem érdekli a multisokat mivel ez most kizárólag single tartalom. Oké, az elsőt fél év várakozás után, 2-3.at egyből megvettem és nem multizom, de érted. Nagytömegeket nézve nem teljesen egyértelmű, hogy mi is volt itt az ötlet. Esetleg még azt tudom elképzelni, hogy ha már nem kaptatok és nem is fogtok SC Ghostot akkor itt van helyette ez.
Simple. Eternal. Beige.
31934 levél
Válasz 16.04.01. 06:27 #2030
szbszig
Őszintén szólva a 19 küldetéses LotV-főkampánytól sem voltam elájulva, mármint hosszúság szempontjából, de ez valami egészen nevetséges, hogy 3 pályánként adják ki a DLC-t, és majdnem egy évig elnyújtják ezt is...
Serbia is like Nokia: each year a new model, and it's getting smaller.
51824 levél
Válasz 16.03.31. 08:57 #2029
Barthezz
Most amúgy még csak az első 3 küldetés érhető el vagy a teljes kampányt megkaptad? Korábbi hírek szerint 3 DLC-packben tervezték kiadni az egészet, 3-3-3 küldetésenként, az utolsó részt decemberre időzítve. Ha így van, akkor én kivárom, amíg teljes lesz a csomag és akkor, egyhuzamban játszom végig. Így 3 részre bontva nem látom értelmét, mert semmi hangulata nem lenne számomra ekkora szüneteket tartva.

Viszont azt örömmel hallom, hogy jól sikerült, sok újdonság van és ezúttal is Blizzard minőséget kaptunk.
8624 levél
Válasz 16.03.30. 17:56 #2028
davkar9
Tegnap nem volt már kedvem semmihez, mondom jöhet egy kis sc2 coop. Valamit frissített, közben pedig tolták bele az arcomba a novás dlct. Korábban már majdnem elcsábultam és úgy is volt, hogy a megjelenéskor majd ránézek és ha jó, akkor jöhet. 15 euró a teljes csomag, egye fene, nézzük meg. Belépés után a jól meg is ijesztettek, le van zárva, megjelenés júniusban. Na mondom ezt hogy? 11 fele történt mindez, emailre még ránéztem, ott rendben volt minden, kifizettem, megkaptam. Reggelről megint beléptem, egész bnet haldoklott, egyre jobb. Délután 3. kör, amikor már pattantak is fel az üzenetek. Ez a beszéd!

A történet szerint pár évvel vagyunk a Legacy után. A zergek újra mozgolódni kezdtek, Valeri herceg nyugtatgat, nem kell beszarni. Egy új frakció, a Defenders of Men szerint viszont nagyobb a gáz, majd ők rendet raknak ha kell. Ennek tetejében még a dominion ghostjai is eltűntek egy pár hónapja.
Nova egy ismeretlen bázison ébred, se ötlet, se emlékek. Innen kell kijutni, válaszokat keresni. Pár ismerős arc is felbukkan. Első epizódnak ez tipikus pilot volt, meglátjuk hogyan tovább. Sajnos átvezető videókból kevés van.

Easyn játszottam, az első 3 küldi így másfél óra volt. A küldetések alapvetően a SC2 kommandós küldijei mintájára készültek. Az elsőn van egy ötletes rész. Vulturere szállva kell végigmotorozni egy autópályán, felépítésre a swarm első pályájára hasonlít. A 2-3. küldin már bázist is irányítunk, pár egység típussal. Mindkettő védekezős küldi, egész kellemesek. Bónuszküldikből extra felszerelést kaphatunk, küldetések előtt alakíthatjuk nova és az egységei gearjét is. A mesterlövészpuskát pl shotgunra cserélhetjük, a szexi ghost ruci helyett jetpackre válthatunk. Egységeknél meghatározott számú fejlesztés érhető el és /egység alapon működnek. Pl a siege tank is kaphat egy rakéta upgradet. Felugrunk egy párkányra, földi egységek nem érik el, nekünk már csak hátra kell dőlni. Ugyanezt felrakhatjuk a hellbatre is (közelebb ugrik a célponthoz támadás előtt), viszont akkor a tankra már nem. Van még 2-3 ilyen cucc, amin több egység is osztozik. Úgy vettem észre, hogy azért ezeket úgy osztják ki (jelenleg 5 csoport érhető el), hogy minden egységnek jusson valami hasznos és mindenkit fel tudunk szerelni.

A főmenüben való elhelyezkedése alapján az az érzésem, hogy ha nova jól fogy (vagy ha már van kész tervük), akkor a későbbiekben kapunk majd egy hasonló küldetéscsomagot a zergekkel és a protosokkal is. Nekem így leárazva megérte. Ha valaki szerette a SC2-t, főleg a kommandós küldiket, az nyugodtan beszerezheti. Vagy nézzen szét yt-n.
Simple. Eternal. Beige.
31934 levél
Válasz 16.02.29. 05:20 #2027
szbszig
Egy apróság ugyanakkor, hogy mennyi mindenre figyeltek, ami nekem sem tűnt fel elsőre: Artanis lelkesítő beszéde a WoL protoss minikampányának utolsó pályáján, valamint a LotV utolsó aiuri küldetése előtti átvezetőben szinte szóról szóra megegyezik. Íme (vastagon szedve a közös részek):

My brethren, hear me! For there is little time left. All that remains of our race, our civilisation, are those that stand beside you now, and those corrupted on the surface below. (...) Trust in each other in the fight ahead. Strike as one will! Let our last stand burn a memory so bright that we will be known throughout eternity / remembered forever! En taro Tassadar!

Már csak azt nem értem, hogy a civilisation szót a WoL-ban miért brit akcentussal sɪvəlzeɪʃn-nek, a LotV-ban meg amerikai akcentussal sɪvələzeɪʃn-nek mondja. Pláne, hogy ugyanaz a szinkronszínész (Patrick Seitz) alakítja Artanist mindkét részben.
Serbia is like Nokia: each year a new model, and it's getting smaller.
31934 levél
Válasz 16.02.22. 20:29 #2026
szbszig
Vége.

Mindenekelőtt az utolsó pályáról írnék pár gondolatot. Először is azt, hogy közel sem olyan nehéz, mint amilyennek tegnap éjszaka tűnt, amikor viszonylag hamar és nagyon elvert a gép, úgyhogy inkább ki is léptem, nem kezdtem újra neki. Második nekifutásra ma már simán összejött, pedig direkt nem olvastam hozzá a neten tippeket, stratégiákat, magamtól akartam rájönni. A kulcs itt is az, amit már az előző pályán benéztem, nevezetesen hogy nem használtam Kerrigan képességeit megfelelően. Maga a játék a pálya eleje felé csak a legelső képességét, azt az irányított lézersugarat (quantum ray) ajánlja fel kipróbálásra, és egy darabig én is azt erőltettem, pedig az a legkevésbé hasznos az összes közül szerintem. Túl lassú, túl keveset sebez, és túl sok energiát vesz le.

Ehelyett a legfontosabb képessége a gyógyítás egyértelműen (celestial radiance). Azt a gombot kell nyomogatni folyamatosan, mint állat, és akkor szinte sérthetetlenné teszi a körülötte harcoló egységeket. Értelemszerűen érdemesebb tartósabb, magasabb hp-jű egységekkel körbepakolni, akik kibírják azt a néhány másodpercet, amíg feltölt újra és újra a gyógyító képessége. Ha ez megvan, akkor viszont nem lehet gond, még a durvább tornyok környékén is alig veszítettem néhány egységet. Én végül egy klasszikus, ultraliskekből és hydraliskekből álló csapatot dobtam össze, de ez már részletkérdés valószínűleg.

Emellett a teleportképessége (creep teleport) is hasznos. Ez inkább a magamfajta amatőr játékosoknak jön jól. Én ugyanis nem tudok olyan gyorsan kattintgatni és egyszerre többfelé figyelni, hogy a Kerrigan által vezetett támadócsapatot is mozgassam folyamatosan a pályán, valamint mind a három bázisomat bevédjem megfelelően tornyokkal (muszáj lenne azokkal, mert a supply limit alapvetően a támadókhoz kell). Főleg zergeknél elég körülményes a spine/spore crawlerek gyártása, hiszen mind a kettőből kell külön a földi és a légi egységek ellen (protossoknál a photon cannon megteszi önmagában), illetve minden egyes crawlerhez külön drone-t kell készíteni előtte (protossoknál meg csak kiválasztok egy probe-ot, shift gomb, kijelölöm a tornyok helyét egymás után, és felhúzza egyedül, pillanatok alatt az összeset). Márpedig expandolni muszáj volt mindkét szomszédos helyre rögtön a legelején. Egyrészt mert kell a pénz, másrészt mert hatcheryből amúgy is kötelező még néhányat gyártani az egységek folyamatos gyártásához, harmadrészt pedig nem tudtam, hogy Amon melyik bázisom helyét szakítja le először, így inkább bebiztosítottam magam duplán. Viszont ahelyett, hogy a védelmükre pazaroltam volna az időt és az energiát, inkább visszateleportáltam mindig Kerrigannel, amikor a gép valamelyik bázisomat támadta. Néhány drone meg extractor odaveszett általában mindig, de így is simán megérte. Pénzem volt dögivel.

Az utolsó, ultimate-nek szánt képessége (extinction) szintén hasznos lehet szorult helyzetben, hiszen minden(!) ellenséges egységet megöl az egész pályán. Egyszer-kétszer én is elsütöttem, amikor feltöltött, de aztán nem foglalkoztam különösebben vele, mert az előző kettő képessége bőven elegendőnek bizonyult végig. Lehet, magasabb nehézségi fokozaton már ezt is be kell vetni, mondjuk egy-egy támadás előtt, hogy szabad legyen az út a kristályok felé.

És akkor a történet...

SPOILER
Őszintén szólva a záró videó engem inkább csak összezavart újra. Meg egyáltalán túl rövid volt szerintem. A protossokra például konkrétan egy darab állóképet és egy aláfirkantott, kétsoros megjegyzést szántak összesen. Jó, az eredeti StarCraftnak sem volt hosszabb a befejezése, valamint az utána következő záró szöveg sem volt részletesebb, de itt azért kicsit többre számítottam, hiszen mégis az egész, évtizedek óta húzódó saga lezárásáról van szó. Bár ez ízlés kérdése, azt mondom.

Ennél egy fokkal nagyobb probléma, hogy Kerrigan szándékait illetően is kétségben hagy minket a játék. Amikor megöli Amont, akkor újra előjön a szkeptikus énje, ami előtte is már többször jellemezte őt. Ő maga például a próféciában sem hitt tulajdonképpen végig, ezt Zeratulnak és Artanisnak is többször kijelenti a HotS és a LotV alatt. Annak ellenére, hogy amúgy elmegy Ulnarra, meg aláveti magát a primal zerggé válásnak Zeratul javaslatára, tehát a cselekvéseivel beteljesíti a szerepét, de általában más okból, és alapvetően szkeptikus marad végig.

Szóval visszatérve, amikor megöli Amont, akkor is azt mondja, hogy őt nem érdekli az infinite cycle, csak azt akarja, hogy a világon létező fajok szabadon és békében élhessenek most már. Jó, ebből még nem feltétlenül kéne messzemenő következtetéseket levonni, de aztán végignéztem a készítők listáját, visszadobott a menübe, és ott ez a szöveg fogad: "At long last, Amon is no more. Kerrigan has become xel'naga and ended the Infinite Cycle." Ez most egy elírás, vagy mi van?! Amon akarta megszakítani, befejezni a cycle-t, Ouros pedig folytatni. Ne csesszenek fel, hogy Kerrigan végül az előbbit választotta...

Ráadásul ennek rögtön ellentmond a záró videó utáni legutolsó kép, mely szerint addig terméketlen, élettelen égitesteken is megjelent váratlanul az élet. Ez nyilván Kerrigan tevékenységére utal, hiszen az utolsó xel'nagaként jelenleg egyedül ő rendelkezik a világon (az összes világon, a multiverzumban!) azzal a képességgel, hogy az élettelen anyagból élőlényt tud teremteni. Ez pedig arra utal, hogy mégiscsak folytatni akarja a cycle-t, és elfogadta a xel'naga léttel rá háruló kötelezettségeket.

Egyébként hogy mekkora káosz van ezzel kapcsolatosan a rajongók körében is, azt jól mutatja az előző hsz-emben már említett StarCraft Wiki infinite cycle-ről szóló bejegyzése (<- ez egy link, csak a spoiler tag alatt nem látszik feltétlenül). Maga az egész egy csonk, pedig a játék történelmének egyik legalapvetőbb fogalmáról van szó, és még így februárban is szerepel benne több, a LotV-ban konkrétan cáfolt állítás.

Meg ahogy elnézem, vannak még egy páran, akik hozzám hasonló konklúziókra jutottak (<- igen, ez is egy link). Csak persze már novemberben, amikor kijött a játék. De így elnézve, akár én is írhattam volna. Beleolvastam kicsit a válaszokba utána, és ott is hasonló a homály. Mindenki máshogy próbálja magyarázni a látottakat.

Na jó, azért nem annyira gáz talán a helyzet. Az infinite cycle-lel amit műveltek, amiatt tény, hogy én is eléggé ki vagyok akadva a Blizzardra most. A fenti hozzászóló által kritizált másik három elemből legalább kettőt én viszont meg tudok magyarázni, úgy érzem, viszonylag egyszerűen. Sőt, ezek a fordulatok nekem tetszettek kifejezetten. Íme:

1. Kerrigan annak ellenére válhatott xel'nagává, hogy nem volt a két kiválasztott faj, a purity of essence és a purity of form egyesülésének terméke. Márpedig a szabály úgy szól, hogy csak amikor két ilyen faj egyesül, akkor válik eléggé fejletté ahhoz, hogy a xel'nagák át tudják adni nekik a hatalmukat. Kerrigan valóban nem volt protoss-zerg hibrid, de terran-zerg hibrid igen. Méghozzá egy olyan terran vérvonalból, amely alapján a protossokhoz mérhető pszionikus képességekkel rendelkezett, már terran korában is. Így került be a ghost programba, és azon belül is a legmagasabb körökbe ugyebár. Véleményem szerint mindez megalapozza azt, hogy meg tudott birkózni az SC2 végén azzal a feladattal, hogy magába fogadja egy eredeti xel'nagának a hatalmát.

Másrészt ő volt nagyjából az egyetlen ilyen, aki képes lehetett hasonló tettre. A többi, "sacrifice me" kiáltással a halálba rohanó, agymosott infested terran nyilván szóba sem jöhetett volna, hiába ők is hibridek valamilyen szinten. Kerriganen kívül csak nagyon kevés infested terran akad az SC világában, akik többé-kevésbé megőrizték a józan eszüket. Ilyen például Stukov, illetve ilyen lett volna az eredeti elképzelés szerint Izsha, a HotS-ban Kerrigan segítője, bár az ő előtörténetét, azaz hogy ember volt eredetileg, végül nem említik a játékban egyszer sem. Mindenesetre ami közös vonás bennük, hogy egyikük sem rendelkezik pszionikus képességekkel tudtommal, csak Kerrigan.

Illetve ott vannak még természetesen a (protoss-zerg) hibridek, de őket Duran hozta létre, gonosz szándékkal és alapból gonosz természettel. Egyébként a Brood War titkos pályájának végén Durannak van egy érdekes mondata Zeratul felé: hogy Kerrigan átalakulása felgyorsította a folyamatot. A kontextusból nem teljesen egyértelmű, hogyan vagy mire érti ezt, de szerintem arra, hogy az Overmind által a Kerrigan átalakításánál alkalmazott technikát használja fel valahogyan ő is a hibridek kifejlesztéséhez. Szóval még egy érv amellett, hogy Kerrigan miért lehet alkalmas a xel'nagává válásra. Az sem véletlen, hogy Amon éppen egy ilyen (protoss-zerg) hibrid testében próbált újjászületni, ez újfent azt bizonyítja, hogy a hibridek alkalmasak a xel'nagák esszenciájának befogadására.

Szóval az előző két bekezdést röviden összefoglalva, jelen pillanatban lényegében Kerrigan az egyetlen, aki képes arra, hogy átvegye Ouros hatalmát, és legyőzze vele Amont. Nem véletlen tehát, hogy ő lett a kiválasztott, és már a WoL protoss minikampánya arról szól végig, hogy neki életben kell maradnia mindenképpen, nélküle nincs esély Amon legyőzésére. Amit egyébként szintén Ouros tudat Zeratullal, amikor Tassadar képében megjelenik neki.

Ezen a ponton ugyanakkor felmerül egy másik kérdés, amit már én sem értek teljesen. Ha ismert volt, hogy Kerrigan az egyetlen, aki veszélyes lehet Amonra, akkor miért nem tették el láb alól korábban? Mondjuk még Duran a Brood Warban, amikor a kegyeibe férkőzött, és Kerrigan nem sejtett semmit, megbízott benne teljesen. Erre egy darabig segítette, aztán meg lelépett szó nélkül... Vannak teóriák ugyan, hogy Duran arra spekulált, hogy majd amikor a keystone-nal visszacsinálják Kerrigant, akkor a felszabaduló energiát használja fel Amon megidézésére, de hát ez nagyon kockázatosan hangzik, és egyáltalán nem éri meg szerintem...

2. Jim és Sarah jelenete a játék végén volt nekem az egyik kedvencem. Szerintem ezzel az égvilágon semmi probléma nincs. Amonnal ellentétben Kerrigant nem ölték meg a mi világunkban korábban, nem pusztították el a fizikai testét egyszer sem. Így ő egyrészt xel'naga most már, másrészt rendelkezik rendes, evilági testtel is. Nincs szüksége új hordozóra, meg arra, hogy valaki megidézze, ha meg akar jelenni. Egyszerűen visszatérhet a voidból, amikor akar, járkálhat szabadon ki-be. Másrészt ha Duran képes volt rendszeresen alakot váltani, akkor xel'nagaként immár valószínűleg Kerrigan is rendelkezik ezzel a képességgel. Ha igen, akkor pedig természetes, hogy az eredeti emberi, női alakját veszi fel, amikor meglátogatja Jimet.

Az pedig tök szép befejezés szerintem, hogy ezután eltűntek, és nem hallani egyikőjükről sem soha többet. Ennyi nyitva hagyott szál belefér bőven, a rajongók pedig hadd találják ki maguk, mi lett velük. Ki-ki azt képzel el, amit szeretne. Például egy távoli bolygón telepedtek le Jim hátralévő életében. Vagy visszatértek egyenesen a voidba, és boldogan éltek, míg... Ja, várjunk csak, a xel'nagáknál ilyen nincs, hogy míg meg nem haltak. De viccet félretéve ez így szép szerintem. Mondjuk a fenti, 1-es pontban kifejtettek alapján az nem igazán lehetséges, hogy Jim is xel'nagává és halhatatlanná váljon, de egy ilyen befejezés még ezt sem zárja ki kategorikusan. Az univerzum jövőjét mindenesetre ez nem befolyásolja. Mindenki azt gondol hozzá, ami neki jólesik.

3. A keystone-nal kapcsolatos megjegyzésekkel viszont határozatlan vagyok egyelőre. Ezekről nem is szeretnék nyilatkozni hirtelen, inkább végignézem majd a WoL átvezető jeleneteit még egyszer. Az biztos, hogy a keystone egyik funkciója az volt, hogy felfedje Ulnar koordinátáit azon faj vagy fajok számára, akik elegendően fejletté váltak ahhoz, hogy a galaxisban szétszórt darabjait megtalálják, összerakják, és a jelentését megfejtsék. Emellett a másodlagos, harmadlagos funkcióival kapcsolatosan még tényleg bizonytalan vagyok. Lehetett ugye fegyverként is használni például, de nem tudom, ezt a xel'nagák szándékosan alakították így, vagy csak a véletlen műve. Valamint képes volt magába szívni és átalakítani egy csomó energiát, így Karax feltételezése szerint például képes lehetett volna segíteni Amon vagy bármely testtel nem rendelkező xel'naga fizikai materializálódásában...


Végül csak annyit jegyeznék meg, hogy a fentiektől függetlenül én leginkább egy adag szomorúságot éreztem, amikor a kampánynak vége lett. Mégiscsak egy olyan történet zárult le, amit gyerekkorom óta követtem, és rengetegszer végigvittem. Akkor is, ha az SC2 hangulata, játékmenete már kicsit más volt, mint az eredeti SC-nek. Én is szóvá tettem ezt párszor, emellett kritizáltam konkrét, történetbeli fordulatokat, valamint azt is különösen sokszor, hogy több mint öt évre széthúzták az egészet. De már most hiányzik, hogy nincs tovább.

Jó, lesznek Nova-DLC-k, meg ilyen tölteléksztorikkal még lehet folytatni egy darabig. Jelen pillanatban ezek annyira nem hoznak lázba, de amikor eljön az idő, valószínűleg úgyis be fogom szerezni mindet.
Serbia is like Nokia: each year a new model, and it's getting smaller.
51824 levél
Válasz 16.02.21. 13:45 #2025
Barthezz
Nah, ez már JIB szintű hosszúságú hsz lett. Külön köszönet megint a sztori teljes összerakásáért, így számomra is helyére kerültek a részletek. Ha befejezed az utolsó pályát, néhány felvetett kérdésedre a záró video még választ fog adni és az én kérdésemet is megválaszoltad, hogy az utolsó képkocka az pontosan mire utalt akkor.

A kampány nehézségéről: Én ugyebár az említett 3. pályáig csináltam hardon és az valóban annyira nehéz volt, hogy itt vettem vissza normalra. Ha azt mondod, normalon is ilyen nehéz volt, akkor meglepő módon tényleg ez a játék egyik legnehezebb küldetése. Amúgy ahogy már írtam, próbálkoztam én is a későbbiekben hardra tenni, de esélytelenek voltak így még a kommandós küldetések is, az építkezősek meg pláne. Legtovább hardon az Aiurre visszatérő első pályán jutottam, ahol a hősöket kellett irányítani, de az utolsó felvonása, ahol a void felhő elől kellett menekülni, hardon számomra az impossible kategóriát képviselte. A legutolsó pálya normalon számomra is ugyanazt nyújtotta, mint neked, itt én is picit meglepődtem, hogy ennyire könnyű volt.

Nah de az epilógus engem is kárpótolt, ott tényleg mindhárom küldetés elképesztőn epic és egyedi lett. Ha visszaolvasol, pár hsz-szel lejjebb anno leírtam Shadowguard-nak, hogy a legutolsó pályán számomra milyen taktika vezetett sikerre, Hátha ez neked is segít.
31934 levél
Válasz 16.02.21. 06:22 #2024
szbszig
Na, befejeztem az alap küldetéssorozatot, és már benne vagyok az epilógusban.

Tulajdonképpen az utóbbit is befejezhettem volna, de az utolsó pályán az előbb nagyon elpicsázott a gép. Arra valami egészen más stratégiát kell kitalálnom legközelebb. Igazából már az előzőt is újra kellett indítanom egyszer. Ott például az volt a baj főleg, hogy nem mertem használni Kerrigan képességét nagyon, csak a void thrasherekre. Pedig bőven megéri a sima ellenségeket is vele lőni, nem probléma, hogy addig szünetel a számláló. Emellett persze az is közrejátszik erősen, hogy éppen a két legutolsó pályán kell a terranokat és a zergeket irányítani, akikkel már vagy három éve nem játszottam egyáltalán. Úgyhogy egészen alap dolgokat is félrenézek néha, vagy fogalmam sincs, melyik egység mi ellen hatásos igazán, sőt, néha olyan szinten nem tudom, mi a helyzet, hogy földre vagy levegőbe támad egyáltalán valami. Így azért elég nehéz...

Pedig az alapkampány alapján már azt terveztem, hogy arról fogok írni, talán hiba volt hagyni normal fokozaton a játékot. Kiindulva például az ottani utolsó pályából, ahol nem hogy megsebezni nem tudta az ellenség az ominózus védendő objektumomat (spoiler tag nélkül nem akarom kimondani, aki játszott vele, nyilván tudja), de még felhúztam köré körbe vagy 4-5 sor khaydarin monolith-t is szorosan, és azokig sem jutottak el gyakorlatilag egyszer sem. Szerintem könnyebb pálya volt, mint az utolsó shakurasi, ami pedig a játék eleje felé volt még bőven. Igaz természetesen, hogy itt már sokkal több tapasztalattal álltam neki a pályának, és az egységeket is célirányosan gyártottam, illetve a védőfalat jelentő épületek rendszerét is jobban megterveztem. Ott eléggé ész nélkül csináltam, mint arról írtam pár hete részletesen. Ettől függetlenül meglepődtem, hogy még a legvégén sem volt különösebb roham, a befejezésnél szinte üres volt a pálya éppen.

Számomra az alapkampányból, bármennyire röhej, talán a harmadik küldetés, még az elején az utolsó aiuri volt a legnezehebb. Egyrészt azért, mert ott még csak nagyon alapvető egységeket lehetett gyártani, gyakorlatilag zealoton és stalkeren kívül nem állt nagyon más rendelkezésre. Másrészt a játékot sem ismertem igazán, például összevissza álltak a gyártó épületeim: a fele sima gateway volt, a többi meg warp gate-re fejlesztve, ami a legkevésbé hatékony felállás elméletileg. Harmadrészt nekimentem az ellenség fő bázisainak, amiket egyáltalán nem lett volna muszáj megtámadni, de vagy nem szólt a gép időben, vagy elkerülte a figyelmemet a jelzés, amit a bejáratnál mond automatikusan. Negyedrészt ezen a pályán van talán a legmesszebb a legközelebbi expandhely. A többi pályán, ahol egyáltalán felmerül, hogy expandolni kell, olyan közel van a két bázis, hogy gyakorlatilag egyetlen nagy, mobil csapattal plusz néhány jól elhelyezett photon cannonnal be lehet védeni őket. Itt viszont muszáj volt legalább két egyforma erős csapatot fenntartani folyamatosan egymástól távol. Ötödrészt pedig azon a pályán intenzíven csal a gép, scriptelt útvonalakon kap utánpótlást rendszeres időközönként. Érdekes módon a későbbi pályákon ez is hiányzott sokszor. (Nyilván a kampány vége felé, illetve a voidban már más a helyzet.) Szóval ahelyett, hogy szaporítanám tovább a szót, röviden: a játék az alapkampányban nem nehezedik szinte egyáltalán. Sőt. Viszont ez a harmadik küldetés nagyban közrejátszott abban, hogy a nehézségi fokozatot nem mertem feljebb venni utána sem.

Rátérve már részben a történetre is, az alapkampány befejezése számomra kicsit kiábrándító volt.

SPOILER
Egyrészt az, hogy Amon milyen könnyen megadta magát. Ahhoz képest, mekkora pofája volt, ha Artanisék nem követik el azt a hibát még a játék elején, hogy megpróbálják visszafoglalni Aiurt, és Amonnak nem sikerül a Khalán keresztül irányítása alá vonnia a protossok nagy részét, közte a Golden Armadát, akkor azzal a néhány zerggel és hibriddel, akiket közvetlenül irányítani tudott, még ennyi ideig sem húzta volna.

Másrészt az utolsó küldetés számomra kifejezetten csalódás volt. Már alapból az kevéssé szimpatikus, hogy újból egy védekezős pályával zárul a kampány. De ennél is komolyabb probléma, hogy gyakorlatilag copy-paste jelleggel berakták a WoL utolsó pályáját. Még az is megegyezett, hogy a keystone-t kellett védeni addig, amíg fel nem tölt teljesen. Ennél sokkal több kreativitásra számítottam a Blizzardtól...


Az epilógus viszont... Na, az igazi epic shit lett.

SPOILER
Már az első küldetés iszonyú hangulatos, ahol Narud ellen kell menni. És mennyivel több élet van abban a pályában, mint az alapkampány fent említett utolsójában! Nem védekezni kell, hanem támadni, kúszni előre lépésről lépésre. És egy folyamatos harc az egész, kb. fél percenként jön az értesítés, hogy az egységeid harcban állnak valahol, vagy valamelyik szövetségesedet megtámadták, és segítségre szorul.

Az ezt követő átvezetőnél meg kb. elélveztem. Pedig nem is vagyok Kerrigan-fan egyáltalán. Akkor mi lett volna, ha ő a kedvencem.

És szerencsére nagyon sok dologra választ kapunk itt. Ha nem is mindenre, de talán alaptalan volt a félelmem, most már kijelenthetem, hogy túl sok szál elvarratlan marad. Narud például egy xel'naga. Ezt immár köntörfalazás nélkül kijelenti magáról. Tehát Amonnak a xel'nagák közül is voltak követői. Akikkel közösen felkelt a többi xel'naga ellen, és sokakat megölt közülük.

Mint ahogy az infinite cycle is értelmet nyer, amikor Ouros, az utolsó "jó" xel'naga megjelenik, és beszélni kezd. Jó, egyszer vissza kellett hallgatnom hozzá Artanis szövegét arról az ulnari pályáról, ahol értelmezi a falfestményeket, úgy állt össze nálam a kép. A lényeg az, hogy a "régi" értelemben vett infinite cycle némi kiegészítéssel helytálló tulajdonképpen most is. Még egyszer: ott a xel'nagák halandók voltak, és felkarolták a világban létező primitívebb létformákat, hogy ezek közül a legfeljettebb kettő majd egyszer természetes módon egyesüljön, és a helyükbe lépjen új xel'naga fajként, amikor ők már nem lesznek. Itt a xel'nagák halhatatlanok, a voidból származnak, és onnan kilépve életet teremtenek az univerzumban. Majd hibernálják magukat, és nem avatkoznak többé bele a teremtményeik életébe. Egy adott ponton a két legfejlettebb teremtményük (a purity of essence és a purity of form) egy végső, ultimate fajként egyesül. Ez a faj megtalálja a keystone szétszórt darabjait, összerakja azt, és abból megtudja, hogy a teremtőik honnan származnak. Akkor elmennek utánuk Ulnarra, ahol a xel'nagák alszanak, a xel'nagák pedig ott egy olyan transzformáció segítségével, mint amit Ouros végez Kerrigannel, átadják a hatalmukat nekik. Ők ezzel megszűnnek létezni, az említett faj pedig átveszi a helyüket új xel'nagákként. És innen kezdődik elölről a történet: ezek az új xel'nagák egy másik univerzumban hintik el az élet csíráját, hogy aztán ők is hibernálják magukat, amíg a teremtményeik fel nem fejlődnek hozzájuk...

Ha Amont sikerül legyőzni, valamint a hibrideket mint egy erőszakosan létrehozott vadhajtást kiirtani, akkor a cycle nem fog megszakadni várhatóan. Az sem baj, hogy így vélhetően Kerrigan marad az utolsó, egyetlen xel'naga. Protossok, zergek, terranok visszatérnek a világunkba, és szépen éldegélnek, fejlődnek egymás mellett tovább. Remélhetőleg most már sokkal nagyobb békében és megértésben, mint ahogyan a játékok során eddig láthattuk. Egyszer a távoli jövőben pedig majd a két (három?) faj egyesül, akkor elslattyognak Kerriganhez a voidba, aki átadja nekik a hatalmat. És a cycle mehet tovább.

Azért még nem minden tiszta teljesen. Például nem tudnám megmondani így hirtelen, hogy a WoL protoss minikampányában szereplő próféciát ("it begins with the Great Hungerer, and ends in utter darkness") pontosan ki helyezte el az ulaani templomban. Valamelyik jó szándékú xel'naga? Az oké, hogy Tassadar képében már ott is Ouros jelenik meg valójában Zeratulnak, és ő közli a végén vele, hogy Kerrigan életben maradása kulcsfontosságú a happy endhez. De akkor már nagyon régóta fizikai formával nem rendelkezett sem ő, sem más xel'nagák ebben a világban. És a történelemben pontosan mikor került sor ennek a próféciának a lefektetésére? Mert a megalkotója az Overmindról (a "Great Hungererről") már tudott, amely ugye a jelenlegi verzióban Amon kreálmánya egyértelműen. Meg hogyan maradhatott fenn az a hely sértetlenül Zeratul látogatásáig, Duranék miért nem rombolták le, vagy miért nem tudtak róla korábban? De ezekkel a részletekkel inkább majd legközelebb foglalkozom. Meg addig visszanézem még egyszer a vonatkozó videókat a korábbi játékokból. Illetve most már elolvashatom majd a StarCraft Wiki bejegyzéseit is, hátha ott akadnak olyan meglátások, amik nekem elkerülték a figyelmemet. Eddig, amíg nem fejeztem be a LotV-ot, ez nyilván szóba sem jöhetett.


Azt hiszem, mára elég lesz ennyi. Bár emlékszem, hogy akartam még valamit, de majd később eszembe jut.
Serbia is like Nokia: each year a new model, and it's getting smaller.
31934 levél
Válasz 16.02.19. 17:12 #2023
szbszig
Alarak valóban nagyon tápos lett. De azon az ominózus pályán szerintem minden hős fel van húzva erősen. Például Artanis is sokkal durvábbnak tűnt, mint korábban, amikor Ulnaron irányítani lehetett. Egyeseket pedig kifejezetten csak arra az egy pályára csináltak meg. Ezt már most meg tudom mondani biztosan, pedig még hátravan két küldetés meg az epilógus(?), mert a kattintások utáni szövegük végig annak az egy pályának a céljára volt kihegyezve. Őszintén szólva túlzásba is vitték már szerintem a dolgot. Mert hogy Alarak erős, az egy dolog, de még Karax is lenyomott egy az egyben szinte bármilyen ellenséges egységet, és ehhez jött egy csomó különleges képessége.

SPOILER
A történet szempontjából is egy kicsit már túl lett tolva ez a nagy liberalizmus szerintem. Oké, a revanscari pályán Karax volt az "executor", ő irányította fentről, egyfajta parancsnokként a carriereket, hogy mikor mit támadjanak éppen. Erre még el is hiszem, hogy képes volt, mert ismeri annyira a technológiájukat, képességeiket, illetve hasonlóan átlátja a terranok gyenge pontjait. De most hirtelen közelharci egységet csináltak belőle, ráadásul szinte egyedül dobták le a zergektől meg hibridektől hemzsegő bolygóra... Szép dolog a kasztrendszer eltörlése, meg értem, hogy ez egy játék, de azért nem így működik... Amikor a játék elején Aiurön jártak, akkor is az átvezetőben Artanisnak kellett Karaxot megmentenie, különben a többiek rövid úton vagdalthúst csináltak volna belőle.

És ha már Artanis, ő is a végére kicsit túl "jó" meg túl nagy reformer lett már szerintem. Mindenkit egyesít, mindenkinek igyekszik megfelelni, minden régi, konzervatív szabályt felrúg gyakorlatilag néhány napon belül. Pedig a protoss egy nagyon konzervatív és makacs nép, ez az egyik, vagy talán a legnagyobb negatív tulajdonságuk. Nehezen hihető, hogy ennyi változtatást, mint például a tal'darim, a purifierek befogadását, a kasztrendszer eltörlését, stb. a többség szó nélkül elfogadná. Persze az igaz, hogy a legnagyobb hőseik éppen az olyan újítók voltak, mint Adun vagy Tassadar, akik képesek voltak meglátni a régi szabályokban a következetlenséget, igazságtalanságot, és hajlandóak voltak ezekkel szembemenni. Artanist is egyértelműen velük egy szintre próbálja emelni a játék, a vége felé már egészen nyíltan, amikor megjelenik az "en taro Artanis" csatakiáltás is az "en taro Adun" és "en taro Tassadar" mellett.
Serbia is like Nokia: each year a new model, and it's getting smaller.
31934 levél
Válasz 16.02.19. 01:08 #2022
szbszig
Na, elérkeztem az utolsó három küldetéshez közben. Sőt, már azokat is elkezdtem.

A történetben komolyabb érdekesség nem volt egyelőre azokhoz képest, amikről a legutóbb szó volt Ulnarral kapcsolatosan. Egy Rohanával való opcionális, küldetések közötti beszélgetés viszont megerősítette azt, amit már írtam. Mondjuk ez is kissé fura, hogy ilyen jelentőségű kérdést csak opcionális beszélgetésben tárgyalnak. Persze nem mindenkit a játék világának eredettörténete izgat a legjobban, gondolom, de engem például attól fogva nagyon, hogy még kicsi koromban olvasgattam az eredeti StarCraft kézikönyvét.

Nem aprózták el akkoriban, a kb. 100 oldalas kézikönyvből több mint 20 oldalnyi apróbetűs szöveg csak a három faj előtörténetét meséli részletesen. Egyébként az angol nyelvű változat letölthető digitalizált formában, ha valakit érdekel. Szerintem nagyon jól néz ki még ma is, bár az eredeti, Metzen-féle, és inkább "Warcraft in space" stílusú rajzok már kissé meghaladottak, azóta azért sokat változott az egyes fajok, főleg a terranok és a protossok ábrázolása.

SPOILER
Szóval a xel'nagák elvetették az élet csíráját az univerzumunk több bolygóján, aztán visszavonultak a voidba, illetve téli álmot aludni Ulnarra. Amon és követői(*) egy pontosan nem részletezett időpontban felkeltek a megszokott rendszer ellen, és elhatározták, hogy megdöntik ezt az infinite cycle-nak nevezett valamit. Felkarolták előbb a protossokat, tanították őket sokáig, bevezették őket az űrkorszakba, de a protossok idővel egymás ellen fordultak, Amonék pedig inkább otthagyták őket, és mentek tovább Zerusra. Protosséknál ezt követően jött az aeon of strife, ahogy az eredeti lore-ban is szerepelt, majd ennek a végén Khas megalkotta a khalát, és egyesítette az egymással harcoló törzseket.

Rohana erre mondja, ez egy újdonság, hogy a xel'nagák megérezték a khala létrejöttét, és erre felébredtek álmukból. Egy részük Amon után ment, hogy számonkérjék rajta a dolgokat, Amon viszont lerendezte őket az új játékszereivel, a zergekkel. Csak pár xel'naga maradt életben ezen a világon: azok, akik továbbra is Ulnaron várták hibernálva a... nem tudom, mit, valamit. Bár ezeket az utóbbiakat már megint nem mondja ki a játék így konkrétan, inkább csak én gondoltam hozzá az eredeti lore alapján, mely ugye arról szólt nagyjából, hogy az Overmind egy ponton öntudatára ébredt, és a zergeket a xel'nagák ellen uszítva levadászta őket.

Ez sem ad választ ugyanakkor arra, hogy Amon mikor, miért és hova tűnt el eredetileg. A zergek keltek fel ellene, és psuztították el? Vagy a xel'naga társai jártak sikerrel, amikor egymás ellen harcoltak? Esetleg önként vonult vissza ő is egy adott ponton, hogy csak majd az univerzum végének közeledtével szülessen újjá?...

(*)Hogy kicsodák Amon követői, ezt úgyszintén nem részletezte a játék eddig egyszer sem. edig időnként azért többes számban beszél róluk, és eléggé valószerűtlen is, hogy Amon tök egyedül rángassa a szálakat. Talán más xel'nagák csatlakoztak hozzá, akik osztották az ő nézetét? Vagy simán evilági létformák, akik a tal'darimhoz hasonlóan istenüknek fogadták őt? Ehhez a kérdéskörhöz kapcsolódik továbbá Narud/Duran személye is. Róla sem tudunk még mindig semmit, csak hogy Amon követője volt, meg persze hogy alakváltó. De hogy evilági lény, vagy esetleg a voidból származik ő is, az továbbra is rejtély...

Kezdek egy kicsit félni, hogy nem fognak elvarrni minden szálat, és a fentiek jelentős részére nem kapunk választ... Azért legalább a keystone eredetét és működését megmagyarázzák majd, gondolom, mert az lesz a kulcs Amon legyőzéséhez valószínűleg. Úgyhogy azzal kapcsolatosan nem is bonyolódnék találgatásokba egyelőre.
Serbia is like Nokia: each year a new model, and it's getting smaller.
31934 levél
Válasz 16.02.11. 13:54 #2021
szbszig
Jogos persze, de tegnap kicsit elkapott a hév. Azért nem mindig jellemző ez szerintem, de most valamiért jólesett hangosan végiggondolni a látottakat egy-egy pálya után, és nem rohanni tovább a történetben.

Igen, gondoltam közben arra is mindig, amikor ilyen hosszabb hozzászólásokat írtam, hogy a játékban előrehaladva majd egy-két része utólag hülyeségnek fog tűnni. Viszont az az igazság, hogy eddig úgy nagyon nem bántam meg semmit, amit leírtam, meg nem módosult a véleményem drasztikusan semmivel kapcsolatban. Persze hat küldetés még mindig hátravan, azokban történhet bármi.
Serbia is like Nokia: each year a new model, and it's getting smaller.
51824 levél
Válasz 16.02.11. 08:57 #2020
Barthezz
Amúgy igen, én is írtam szbszignek, hogy a lezáró fejezet nagyon sok kérdés végére pontot tesz, szóval jó lenne, ha előbb tényleg végigjátszaná, mielőtt feleslegesen agyalna sok mindenen.

Alarak amúgy játszható formában is a legjobb hős, ahol rá épült az egyik pályarész, ott brutál módon tudtam vele irtani a zergeket. Kár, hogy csak egyszer kaptuk meg irányítható formában.
51824 levél
Válasz 16.02.11. 08:53 #2019
Barthezz
Megnyugtató, hogy ezek szerint nem én vagyok a hülye, hogy elvesztettem a történet fonalát.

Az Endor - Endion párhuzam nekem is azonnal eszembe jutott, tetszett is a küldetés, már csak az ewokok hiányoztak a teljes élményhez. (Nah jó, nem! )
8624 levél
Válasz 16.02.11. 08:32 #2018
davkar9
Azért a nagy agyalás közben azt vedd figyelembe, hogy ez mégis csak egy tizenéven át szőtt történet. Ráadásul szerintem az első rész után, könyvekben, meg mit tudom milyen cuccokat túrtál át lore után kutatva a két rész (+rész-részek) között a blizznek nem nagyon volt meg a kész történet. Továbbiakban inkább azt tanácsolnám, hogy előbb told végig a kampányt, aztán lehet jöhetnek a JIB-es írások. Tény, hogy én nem vagyok ennyire benne a loreban, de teljesen elégedetten álltam föl a végén.

Realizmussal szerintem nem foglalkozz. Jimmyék egy battlecruiserrel rohangáltak, oda is befért több száz egység és voltak mapok ahol több bc-t is gyárthattunk. Kellettek az ugyanolyan ellenséges egységek, nem lehet csak a hibridekre alapozni minden pályát.

Alarak +1, instant kedvenc lett!
Simple. Eternal. Beige.
31934 levél
Válasz 16.02.11. 01:54 #2017
szbszig
Hát, végeztem Ulnarral, de sajnos semmi sem derült ki...

SPOILER
Sem a xel'nagákról, hogy kik voltak, mik voltak pontosan. Sem arról, hogy miért akarták, hogy a teremtményeik felkeressék őket azon a helyen egyszer, ahol a fizikai valójuk alszik ebben az univerzumban. Már ha akarták egyáltalán, és a keystone-ból nem csak véletlenül derült ki. Nem derült ki az sem, hogy ki ölte meg őket álmukban. Nyilván Amonra lenne egy erős tippem, de akkor miért próbálta megakadályozni Artanist, hogy eljusson hozzájuk, ha már úgyis mindegy volt? Meg miért futott versenyt vele, hogy az ő hibridjei nyissák fel előbb a kamrát, ha bent már úgyis halott volt mindenki?

Ha hinni lehet annak, amit Artanis gagyogott, akkor most ott tartunk nagyjából, hogy a miénkkel együtt több párhuzamos univerzum létezik, meg a void, ami ezeket összeköti. A xel'nagák a voidból származnak, és onnan indulva járták a különböző univerzumokat. Ehhez fizikai testet is öltöttek, amikor beléptek egy-egy univerzumba. A miénkben például olyan ronda, nagy, csápos arcú izék lettek, mint a Cthulhu. Legalábbis azon pár másodperc alapján, amennyi a hibernációs kamrában vagy sírkamrában látszik a tetemeikből az átvezető videóban, egy az egyben így néznek ki.

Közbevetés: van még pár ilyen utalás egyéb sci-fi alapművekre. Például rögtön most az Endor Endion, az erdős hold, ahol először lent kell megharcolni azért, hogy kikapcsoljuk a pajzsgenerátort, aztán megyünk a felette keringő űrállomásra, a Halálcsillagra Cybrosra.

Na de visszatérve a xel'nagákra, ha a testüket elpusztítják az adott univerzumban, akkor sem halnak meg, hanem visszatérnek a voidba. Szóval ilyen szempontból halhatatlanok. Ebben tehát egyértelműen az istenekre hasonlítanak. Valamint abban is, hogy rendelkeznek azzal a képességgel, hogy a semmiből életet alkossanak. Legalábbis Artanis valami ilyesmit magyarázott a templom feliratai alapján, és azt is eléggé kétértelműen sajnos, úgyhogy nem minden fix a fentiből egyelőre.

Összehasonlításképpen az eredeti kánon úgy szólt, hogy a xel'nagák is halandók. És ebből a világból valók ők is, legfeljebb másik galaxisból, de nincs hókuszpókusz párhuzamos univerzumokkal meg a voiddal. Továbbá nem teremtenek életet, erre ők sem képesek, csak járják a világegyetemet, és felkarolják a talált, egyszerűbb életformákat: tanítják őket, és/vagy biológiailag tökéletesítik. Tanítják, mint a protossokat, akikben megvolt a purity of form, azaz a formájuk, testalkatuk már nagyjából tökéletes. Illetve biológiailag tökéletesítik, mint a zergeket, akikben pedig megvolt állítólag a purity of essence, de más még nem nagyon, mert kis gyenge pondrók voltak eredetileg (bár a HotS ezt is átírta kissé, amikor behozta Zerust és a primal zergeket...). Végső soron a xel'nagák célja pedig az volt, hogy ha ők már nem lesznek valamiért, akkor a "gyermekeik" az evolúciójuk csúcsán majd egyszer találkoznak, egyesülnek, és a helyükbe lépnek. És kezdődik minden elölről, ők lesznek az új xel'nagák, és ők is elkezdik járni a galaxisokat, hogy alacsonyabb létformákat kutassanak fel, amiket felkarolva biztosítják a továbbélésüket. Ez lett volna az a bizonyos infinite cycle...

Most az a helyzet, visszatérve a LotV-ra, hogy behozták egyszer ezt a gyakorlatilag isteni hatalmú, halhatatlan, életet teremtő xel'naga-kocepciót. De nem dobták el az infinite cycle-t sem, Amon folyton azt szajkózza, hogy ezt a kényszerű körforgást akarja lezárni. Nem mellesleg úgy, hogy a protoss és a zerg faj egyesülését ő maga gyorsította fel mesterségesen azzal, hogy elkezdte tenyészteni a hibrideket. Ezen a ponton én itt hajnali kettőkor elvesztettem a fonalat, bevallom őszintén. Most már azt sem tudom, kit vagy mit akar elpusztítani pontosan, pláne nem azt, hogy miért. Arról nem is beszélve, hogy ha tényleg több univerzum létezik párhuzamosan, akkor semmi értelme ennek, amit a miénkben bohóckodik összevissza, ha a xel'nagák meg a többi világban folytatják ugyanazt, amit eddig.


Ez az Alarak viszont nagy arc, egyre jobban bírom a szövegét.

SPOILER
Már a belépője emlékezetesre sikerült.
Vorazun: You think us fools?
Alarak: Yes. But that is irrelevant.
Serbia is like Nokia: each year a new model, and it's getting smaller.
51824 levél
Válasz 16.02.10. 21:48 #2016
Barthezz
Nagyon jó, hogy ezeket összefoglalod, mert nekem nem volt ennyi türelmem utánajárni az összefüggéseknek, vagy értelmezni a bonyolultabb párbeszédeket.

Amit írtál, azt én is hiányoltam. Megjelenhettek volna külön frakcióként a hybridek, vagy a xel'nagák. Még inkább változatosabb lett volna a játék. Bár engem az ellenséges terran és protoss csapatok nagy száma nem zavart, ezt megmagyarázza Amon korlátlan mind control képessége, ahogy tette azt Aiur teljes lakosságával, vagy a Shakurasra uszított billió-számú zerggel.

A Kerrigan-es felvetésedbe én akkor bele sem gondoltam. Így hogy írod, valóban jogos. Ezt viszont az epilógusban megmagyarázzák, így nem írom le spoilerben, majd eljutsz oda. Nem direkt magyarázat lesz erre a konkrét kérdésre, de ahogy felvetetted, egyből egyértelmű volt a válasz számomra a végjáték ismeretében. És sok más korábbi, Kerrigan-nel kapcsolatos dologra is pont kerül a történet végén.

31934 levél
Válasz 16.02.10. 20:25 #2015
szbszig
Na, hát abba kellett hagynom a múlt héten, és csak most tudtam folytatni kicsit.

A Temple of Unification (tizedik küldetés a prológot nem számítva) egy jó pálya. A helyszín miatt értelemszerűen ott van benne végig egyfajta magasztos hangulat. Amikor pedig az első őrszerkezet úgy szólította meg a hőseimet, hogy "purity of form" és "purity of essence", attól rögtön elolvadtam, hiszen valóban a xel'nagák hívták így a két teremtményüket, a protossokat és a zergeket, illetve ők tekintettek rájuk így. Még ha a pálya végére kicsit túl is tolták ezt a szöveget, de nyilván azoknak is meg kell magyarázni a dolgot, akik nincsenek annyira tisztában a lore-ral, vagy éppen egyáltalán nem játszottak az eredeti játékkal.

Ugyanakkor a végére kezdett kicsit az agyamra menni, hogy már Artanis is ugyanolyan titokzatosan beszél, mint Zeratul szokott, amikor a próféciáiról halandzsázott, vagy a galaxis különböző pontjain fellelhető xel'naga falfestményeket próbálta értelmezni. Persze még a kampány szűk fele hátravan, szóval van idejük kifejteni jobban a dolgokat, de azért kicsivel több konkrétumnak örültem volna már a xel'nagákkal kapcsolatosan. Egy potenciális jelentős fordulatot azért belecsempésztek:

SPOILER
Legalábbis nálam mindenképpen ez a kategória lenne, ha kiderülne, hogy a xel'nagák csak életet teremtenek, de nem avatkoznak bele a teremtményeik sorsába. Nagyon hasonlóan ahhoz, ahogy a deizmus gondolkodik Istenről. Szóval nem a xel'nagák voltak azok, akik kiválasztották és felkarolták az akkor még primitív protossokat, meg nem ők alkották meg az Overmindot sem, hanem ez már mind Amon műve. És mind eleve az ő rossz szándékából történt, hogy ezek egyszer majd egymásnak essenek.

De erről inkább nem írok többet egyelőre, mert ez még elég képlékeny egyelőre, úgy nézem.

Mint ahogy azt sem firtatom nagyon egyelőre, hátha megmagyarázzák később, hogy mégis mi a picsát keresett ott Kerrigan Ulnaron. Mert hogy a hibridek és a Tal'darim előttünk értek oda, az még érthető: Amon is xel'naga volt egykor, tudta, hol van a hely, és odairányította a csatlósait. Egyébként viszont a koordináták csak a keystone-ból derülnek ki, amit egyedül Karaxnak sikerült megfejteni, a terranoknak egyáltalán nem, amíg náluk van, Kerrigan meg soha nem is birtokolta a tárgyat. Na mindegy...


A pálya ugyanakkor ráébresztett arra is megint, hogy a relatíve egész jó hangulata ellenére mi a bajom mégis az SC2 single campaign-nyel. Erre már gondoltam többször, még a HotS-ban is, de különösen itt a LotV-ban, a topikban azonban szerintem nem írtam róla, úgyhogy most kitérnék rá egy kicsit. Arról van szó, hogy még mindig egy protoss szekta (a Tal'darim) és egy terran szervezet (a Moebius Corps) ellen megyünk, ők az ellenségeink minden pályán folyamatosan. Pedig a történet egyáltalán nem indokolja, hogy bármelyik fenti kettő frakció olyan katonai erejű vagy súlyú lenne, hogy a komplett protoss és terran birodalomnak egy egész kampányon át kelljen birkóznia velük. Még a Tal'darimról tudunk viszonylag kevesebbet, de a Moebius Corps, könyörgök, egy titkos kutatócsoport őrzésére kirendelt kis osztag volt csupán. Honnan lettek ezek ennyien?!

Egyébként éppen most próbálják valahogy megindokolni, hogy Amon és a xel'nagák miért nem tudnak fizikai formát ölteni vagy saját gépeket gyártani, hadsereget toborozni, és miért az agymosott szolgáik ellen kell nekünk végig menni. Lehet, hogy a történet szempontjából végül egy kielégítő magyarázatot össze tudnak hozni, de játéktechnikailag akkor is sokkal jobb lett volna szerintem, ha csinálnak xel'naga egységeket, és azok ellen is kell harcolni. Vagy legalább hibridekből lenne sokkal több fajta, és lennének saját épületeik, lenne nekik is saját bázisuk, ahol gyártják őket folyamatosan, nemcsak scriptelve megjelennek néha egy-két helyen a protoss és terran egységek támogatására.

Csak összehasonlításképpen: a Warcraft III-ban négy különböző faj volt alapból, ennek ellenére a The Frozen Throne single campaign-éhez megcsinálták például a nagákat. Teljesen egyedi egységekkel, képességekkel, épületekkel, mintha egy önálló, teljes értékű faj lettek volna. És csak azért, hogy néhány sztorimódos küldetésben szerepeljenek, hiszen a multiban aztán nem lehetett hasznosítani őket. Na, ezt hiányolom az SC2 single részéből, akár xel'nagákkal, akár hibridekkel, akármi mással.

SPOILER
Na de hogy valami pozitívummal zárjam inkább: Alarak, a Tal'darim egyik vezetőjének átállása a tizedik pálya után megint egy olyan kellemes és váratlan fordulat, ami méltó az eredeti SC intrikus, szövevényes sztorijához, úgy érzem.


Már megint csak egy küldetést haladtam lényegében, de nem bírtam megállni, hogy ne írjam le azokat, amik eszembe jutottak közben. Így nem tudom, mikor érek a végére...
Serbia is like Nokia: each year a new model, and it's getting smaller.
51824 levél
Válasz 16.02.02. 22:49 #2014
Barthezz
Akkor nemcsak nekem volt ez a rész zavaros. Igazából itt veszítettem el a fonalat, mert ezek szerint félreértelmeztem a purifier kifejezést és Fenixet sem értettem, hogy mi akar lenni. Ráadásul számomra elég nehéz volt a párbeszédek nyelvezete, mert nagyon sok olyan kifejezést, utalást használtak, amihez a korábbi történetek olyan alapos ismerete szükséges, mint amennyire te is beleástad magad.
31934 levél
Válasz 16.02.02. 07:31 #2013
szbszig
Oké, egy dologgal még kiegészíteném a lenti okfejtést, ami közben este eszembe jutott. Van egy teória, ami nem tudom, mennyire hivatalos, de összességében elég logikusan hangzik, hogy az eredeti StarCraft protoss kampányában a játékos (azaz mi) maga Artanis. Az ott felbukkanó szereplők, így Aldaris, Fenix, Tassadar is mind beszélnek hozzánk az átvezetőkben, és nemes egyszerűséggel csak végrehajtónak (executor) hívnak minket. A régi Blizzard-játékok még más stílusúak voltak ilyen szempontból, a játékosnak (azaz nekünk) is saját karakterünk volt, és a szereplők tényleg hozzánk is beszéltek, minket utasítottak konkrétan az eligazítás során. Ez éppen a protoss kampányban a legszembetűnőbb, ahol Aldaris és Tassadar folyamatosan vitatkoznak egymással, és nemcsak egymást, hanem konkrétan minket is meg akarnak győzni az igazukról. A csúcs valószínűleg a negyedik küldetés (The Hunt for Tassadar), ahol a pálya első felében még Aldaris parancsát követjük, aztán a közepén átállunk Tassadar oldalára, szabályos 180 fokos fordulatot véve (a maga korában ez egészen egyedülálló volt szerintem, az ilyenek is tették a StarCraftot mind játéktechnikailag, mind a történet szempontjából az egyik legnagyobb RTS-sé). De ugyanez megvan valamilyen szinten a Warcraft 1-2-ben is, például a Warcraft 1-ben egyes felfogás szerint Doomhammert alakítjuk az ork kampányban, aki az utolsó pályák egyikén Blackhand hatalmát is megdönti, és magához veszi az irányítást, a hivatalos történeti szállal egybevágóan.

SPOILER
Szóval a fenti megmagyarázza nagyjából a spoiler tag első felében írtakat, de még mindig nem ad magyarázatot arra, hogy Fenix miért beszél mind Aldarisról, mind Tassadarról, mind a dark templarokról elismerően. Ha a klónjának a tudata valóban az első "halála" pillanatában vett állapotot tükrözi, akkor ezeknek nagyjából ki kéne zárniuk egymást.

Egyébként a folytatásban elhangzó párbeszédek megerősítik azt, hogy akkor klónozták, amikor mondom, mert a dragoonbeli létére, azaz az SC végére és a BW teljes egészére egyáltalán nem emlékszik.
Serbia is like Nokia: each year a new model, and it's getting smaller.
31934 levél
Válasz 16.02.01. 20:40 #2012
szbszig
Huhú, na most viszont beindultak a dolgok megint.

Mondjuk a purifier program valami irtó hülye elnevezés, mivel purificationnek eddig, a WoL-ban például, de már az eredeti StarCraft közvetlen előzményeiben is azt nevezték, amikor a protossok felégettek teljesen egy menthetetlennek tartott bolygót, és minden élőlényt elpusztítottak rajta. Úgyhogy valami hasonló technológiára számítottam, amikor megérkeztem a Glaciusre, de kiderült, hogy egyáltalán nem, valójában klónozásról van szó.

A klónozás pedig izgalmas téma. Azt már a SOMA óta pontosan tudom, hogy érdekes dolgokat, fordulatokat lehet kihozni belőle.

SPOILER
És hát Fenix. Pontosabban a klónja. Na, ez megint egy olyan fordulat volt kicsit, mint az említettek a sztori legelején.

Még akkor is, ha egyelőre Artanisék maguk se tudják igazán, mit kezdjenek vele, hogyan viszonyuljanak hozzá. Ráadásul eléggé összevissza beszél, én sem tudok kiigazodni rajta. Nem emlékszik Tassadar halálára, ami még az eredeti StarCraftban történt, de emlékszik arra, hogy Artanisszal együtt harcoltak, aki meg a Brood Warban jelenik meg először. WTF?

Oké, ezt még talán ki lehet magyarázni két érvvel. Egyrészt hogy Artanis már korábban is, végig ott volt vele együtt az összes küldetésen, csak nekünk nem mutatták soha. (Mondjuk ennek megint ellentmond, hogy a Brood War elején Artanis úgy mutatkozik be Aldarisnak, mintha soha nem látták volna egymást...) Másrészt azzal a kézenfekvő megoldással, hogy azt a tudatállapotát klónozták, amikor először "meghalt" (SC protoss kampány, 3. küldetés utáni átvezető). Szóval amikor a testét megtalálták, csináltak belőle egyrészt egy rendes dragoont, másrészt pedig ezt az izét, amit most felszedtünk a Glaciusön. Ez nagyjából azt is megmagyarázná, hogy ez az izé is miért dragoonnak képzeli magát.

Viszont azt is mondja, hogy Aldarisnak engedelmeskedve ment a Glaciusre, és csak a Konklávé utasításait követi, azokat nem kérdőjelezheti meg. De nem akad ki azon (mint például Rohana), hogy tele van dark templarokkal a hajó, meg Artanis is beszél róluk folyamatosan, noha amikor Fenix először "meghalt", akkor még a Konklávé egyértelműen árulóknak tekintette a dark templarokat, és üldözte őket. Valamint mellettük Tassadart is, aki ugye a pártjukat fogta. Tassadarról ugyanakkor Fenix is elismerően beszél. WTF?!

Ezeket már tényleg nem tudom megmagyarázni semmivel... Remélem, a továbbiakban tisztázzák majd a helyzetet ezzel az új "Fenixszel" kapcsolatosan, mert ez így nagyon nagy zagyvaságnak tűnik egyelőre...


SPOILER
És ez már egy másik spoiler, de az is nagyon izgalmasan hangzik, hogy megyünk a xel'nagák szülőbolygójára.


Bár vagyok olyan hülye, hogy ahelyett, hogy léptem is volna tovább, inkább nekiálltam a régi StarCraft és Brood War protoss küldetéseit és a bevezető párbeszédeket végignézegetni, mert zavar még mindig az, amit az első spoilerben fejtegettem. ( Ha valakit érdekel, még mindig ez a régi csatorna a legjobb a témában szerintem, az SC és a BW minden küldetése fent van külön-külön kb. 5 perces videókba foglalva. )
Serbia is like Nokia: each year a new model, and it's getting smaller.
51824 levél
Válasz 16.01.31. 22:26 #2011
Barthezz
Jogos, de egyébként ez a jó taktika arra a pályára. Később is ezt kell csinálni a védekezős küldiken. A LotV-ban elég sok ilyen akad.
51824 levél
Válasz 16.01.31. 22:25 #2010
Barthezz
Hmm, érdekes értelmezés, erre nem gondoltam, de tényleg van benne vmi. Mondjuk valóban nem baljóslatú kép volt, inkább iylen színes nyugis, békés.

Az oldschool játékmenethez nekem már nem biztos, hogy lenne időm és türelmem. Gyerekként tök jó volt, hogy egy komolyabb Brood War küldetést 2 órán át csináltam, az Insurrection-ben vagy a HunCraft-ban pedig voltak giga-térképek, amik 3 órába is beleteltek és nagyon élveztem. De most, hogy nem sok időm jut játszani, jobban örülök, ha fél óra, a hosszabb küldik esetén 1 óra alatt végzek egy pályával és az építkezés nem telik gyakorlatilag időbe.
31934 levél
Válasz 16.01.31. 21:31 #2009
szbszig
Én a WoL protoss minikampányából okulva már sejtettem, hogy itt is valami hasonló lesz a végén, mint ott. Úgyhogy jó előre nekiálltam magát a templomot belül körbevenni több sorban ágyúkkal meg tornyokkal amellett, hogy a bejáratokhoz is telepítettem külön-külön védelmet. Csak kissé ész nélkül csináltam, és egy idő után mozogni sem tudtam.
Serbia is like Nokia: each year a new model, and it's getting smaller.
2088 levél
Válasz 16.01.31. 20:19 #2008
Shadowguard
SPOILER
Én a legutolsó képkockából teljesen mást vettem ki: a Xel'Nagák teremtették az életet, most már Kerrigan az egyetlen közülük és átvéve az ő feladatukat nekiállt életet teremtgetni, mert ő ilyen kis rendes. Aztán lehet, hogy ebből tényleg lesz egy harmadik rész, de nekem az jött le, hogy tök kopár bolygókon megjelent az élet, ami nem feltétlenül értelmes (még).


Én szeret(t)em az oldschool játékmenetet, ott (főleg, ha már ismered is a pályákat) sokkal több lehetőséged van, mint ezekben a scriptelt csodákban.
Bár ebben a "legjobb" a WoL volt, ott ha kaptál egy egységet 90%-ban azzal kellett megcsinálni a küldetést.
...az élet álom, az álom halál, a halál megváltás, a megváltás élet...
51824 levél
Válasz 16.01.31. 19:53 #2007
Barthezz
Hát hajrá! Számomra ez elég nagy fordulat volt, mert mégiscsak egy ikonikus bolygó pusztult el úgy, hogy semmi nem maradt belőle.

SPOILER
Zeratul halála nálam azért nem volt meglepő, mert vhogy megéreztem. A Prologue rá épített, a kampány Artanisra és valahogy sejtettem, hogy ez fog történni.


Amúgy én ezt a védekező pályát anno azzal csesztem el, hogy építettem minden bejárathoz 6-7 photon cannont meg 2 khaldaryan monolithot és azt hittem, ez elég lesz. Nem tudtam ugyebár, hogy ekkora roham lesz a végén. Youtube-on néztem meg utána, hogy így kellett volna.

A legutolsó küldetés lesz hasonló az alapkampányban. Ott már így csináltam én is, hogy teleépítettem mindent tornyokkal és valóban nem volt vele úgy gond. Pedig ott a Golden Armadát is bevetette Amon.
31934 levél
Válasz 16.01.31. 17:36 #2006
szbszig
Na, túl vagyok már közben Korhalon és Shakurason is. Bevallom őszintén, számomra a shakurasi fordulat nem volt akkora, mint amiket az első hozzászólásomban szereplő spoilerben említettem.

SPOILER
Elvégre az mégiscsak egy bolygó, egy tárgy, amiről a túlélők már mind elmenekültek addigra. Míg az első három küldetés során Zeratul hal meg, aki az egész franchise egyik ikonikus karaktere, és akivel kapcsolatosan én sokáig azt vártam konkrétan, hogy az egész LotV főszereplője lesz. Illetve a protossok a népük egy jelentős részét (többségét?) elveszítik, akiknek nem sikerül hirtelenjében levágni az idegvégződéseiket, és hátra kell hagyniuk őket Aiurön Amon hatalma alatt.

Ettől függetlenül persze kellően drámai volt Shakuras felrobbantása is.


A shakurasi pályák amúgy különösen tetszettek. Az első elképesztően jól vezette be a dark templarokat (mármint az egységeket) a játékba. Én tulajdonképpen csak azokkal és orbital strike-okkal csináltam meg az egész pályát. Lévén detektorból nincs sok a zergeknek, így a dark templarokkal haladtam előre, és ha detektort észleltem, lebombáztam az égből, aztán mentem tovább. Azért itt a dark templarok jóval erősebbek, mint az eredeti játékban. Többek között annak köszönhetően, hogy az overlordokat megfosztották a detektorképességtől, amiből egy zerg játékosnak millió volt állandóan, és járőröztek fel-alá. Ráadásul ami detektor maradt, azt külön jelzi a térképen, meg még a hatósugarát is berajzolja. Így tényleg nagyon könnyű úgy manőverezni, hogy ne vegyenek észre.

Az egyetlen kisebb problémát az jelentette, hogy túl jól emlékszem az eredeti játékra. Ott ugye Talematros városa abban a küldetésben szerepel, amikor Kerrigan és Duran elrabolják Raszagalt, és a pálya azért különleges, mert a fő protoss bázis egy olyan fennsíkon fekszik, amihez nem vezet feljáró, és nincsenek légi egységeid sem. Itt meg valamiért elkerülte a figyelmemet az az átjáró, ami a pálya utolsó részéhez vezet, így elkönyveltem, hogy földi egységekkel itt is megközelíthetetlen, és elkezdtem orbital strike-okkal lebombázni az utolsó célpontot.

A második shakurasi pálya meg tényleg epic lett. A végére már kezdte kicsit megfektetni a videokártyámat is. Pedig a játékkal nincs semmi probléma általában, sőt, nagyon szépen fut minden beállítási lehetőséget maximumra állítva is. Csak azt nem értem ennél sem, meg más játékoknál sem, hogy indításnál miért egy gyenge közepes grafikai beállítási kombinációt ajánl fel alapértelmezettként a gépem meg a videokártyám paramétereinek észlelése után, ha tényleg megy simán szaggatás nélkül maximumon is...

Na de visszatérve, elsőre éppen 2 milliárd zergig mentem el, a számláló átfordulásának pillanatában voltam kénytelen rányomni a gombra, addigra csökkent le a templom ereje vészesen. Azt hittem, annyi kell majd az achievementhez, pedig csak 1,8 milliárd. Mondjuk nem nagyon figyelem az achievementeket. A bónuszfeladatokat megcsinálom mindig a solarite miatt is, meg mert azokat az előző két részben is mindig megcsináltam, de az achievementekre nem gyúrok külön, azok annyira nem izgatnak. Pláne hogy egyesekhez újra kéne játszani a pályát mindenképpen. Ahhoz meg azért nincsen kedvem. Éppen azért játszom normalon is, mert nem akarok órákig szenvedni meg visszatöltögetni korábbi állásokat, hanem egy kicsit szórakozni, élvezni a küldetést, aztán haladni a történetben tovább folyamatosan.

Pedig az a 2 milliárd is bőven javítható lenne, mert ész és különösebb taktika nélkül pakoltam csak lefelé a photon cannonokat meg a khaydarin monolith-eket úgy, hogy a végén az egységeimmel már mozdulni sem tudtam közöttük, a harcosaimat meg a probe-ok nagy részét is bekerítettem véletlenül. És maradt több mint 10 000 ásványom, amit fel se tudtam használni, mert már minden elérhető hely be volt építve, meg az egységlimit is maximálisan kihasználva.

SPOILER
Nem volt rossz a videó sem Shakuras végén, ahogy Artanis harcolt a templomban egyszerre használva high és dark templar technikákat, amit a kétféle színű penge volt hivatott szimbolizálni. Ráadásul utána Vorazun (Raszagal lánya, az új matriarcha) is elmagyarázta a Spear of Adunon, hogy ezzel Artanis hivatalosan is dark templarrá vált, mivel teljesítette tulajdonképpen az ő beavatási szertartásukat.

Ennek ellenére nekem a Korhal végi videó is borzasztóan tetszett. Talán még hangulatosabb is kicsivel, ahogy a sebesülteket és a halottakat vizsgálják a város romjai között. Az meg igazán emlékezetes pillanat, amikor Artanis és Raynor kezet ráznak.
Serbia is like Nokia: each year a new model, and it's getting smaller.
51824 levél
Válasz 16.01.31. 16:35 #2005
Barthezz
Semmilyen volt?

SPOILER
Azért Raynor és Kerrigan összejövetele és elvonulása sztem bármilyennek mondható, csak nem semmilyennek. Hogy hogyan tért vissza emberként, az jó kérdés, de nyilván vhogy megoldotta, nem is lényeges. Plusz beköszöntött a béke a galaxisban, lezárva a StarCraft 1 óta tartó háborút. A legutolsó képkocka pedig előkészíti a terepet a következő részre. Vajon mi lehet ez az új létforma? Sztem tökéletes lezárást kaptunk.


Viszont sajnálom, hogy ennyire nem jött be neked a játék, sztem az oldschool játékmenet kora lejárt. Ezekkel a dinamikus, scriptelt eseményekkel igencsak változatos lett a kampány és minden küldetésben volt vmi egyedi.
2088 levél
Válasz 16.01.31. 15:51 #2004
Shadowguard
Nem a nehézséggel volt baj, szimplán meguntam és kinyomtam, mert idegesített Az első három obeliszket simán lehoztam Kerrigannel meg néhány mutaliskkel, de öt után elegem lett. Nekem ez már nem az a stratégia amit én szeretek. Amon néha kiköp egy rakás egységet, meg baromi erős obeliszkeket, egyébként csak lebeg a térkép közepén és néha beharap egy fél bázist... Értem én, hogy isten meg franckarika, de ennél az is jobb lett volna, ha az utolsó küldetést megcsinálják valami kommandósnak.
Tegnap egyébként a hozzászólásom után megcsináltam újra a HotS utolsó pályáját, az fényévekkel jobb, ott lehet úgy játszani, ahogy én szeretek. Mondjuk nekem az egész LotV nem tetszett, lehet toleránsabb lettem volna a lezárással, ha egyébként nem unom az egész kampányt.
Mindenesetre megnéztem a záróvideót youtube-on... Hát én attól sem vagyok elájulva, jobbra számítottam. Olyan semmilyen lett az egész...
Majd egyszer valamikor, ha sok időm lesz újrajátszom az egész sorozatot és akkor letolom az utolsó pályát is. Most viszont ennyi elég volt. Inkább előkotrom a jó öreg RA2-t, az még olyan, amit én szeretek
...az élet álom, az álom halál, a halál megváltás, a megváltás élet...
51824 levél
Válasz 16.01.31. 14:03 #2003
Barthezz
Azért normalon hozható az utolsó küldetés is. Én is megjegyeztem, hogy brutál módon csal Amon és bizony egy másodperc alatt képes a fél seregemet eltüntetni, 50-60 cap-et visszaesve, de ugyanígy egy jó kezdés után ezt nekem 1 percbe telt visszaállítani és már támadhattam újra. Annyi, hogy rögtön kezdéskor be kell telepedni egy-egy hatcheryvel a szomszédos ásványmezőkre és gyűjteni kell ezerrel a nyersanyagot. A talajkirobbantást Amon a Terran bázissal kezdi, majd a Protossokkal folytatja, így mi csak harmadikként kerülünk sorra, majd megint tesz egy kört és újra, így a 9. robbantás után jutunk el odáig, hogy megszűnik a kitermelésünk. Addigra viszont 20.000 mineralt szedtem össze és kb. ugyanennyi gázt. Fel kell húzni máshova is 1-2 Hive-ot és szinte azonnal tudsz bármikor egységet gyártani. A robbantások előtt figyelmeztetést kapsz, azalatt kimenekíthetők a Drone-ok.

Nem beszélve arról, hogy mi is tudunk "csalni", Kerrgian Extinction képességével, ami ugyebár minden ellenséges egységet kinyír a teljes térképen 300 HP alatt. Ezt folyamatosan aktiválni kell, amint feltöltődik. Az első 3 repülő kristályt így nekem a szövetségesek leszedték, mivel az Extinction után azonnal megtudták támadni azokat, amelyek épp kiértek a Void-felhőből. Aztán mire megerősödünk és támadunk, szintén egy Extinction-t elnyomva előtte, már jóval könnyebb a helyzetünk. Persze a kristályok megtámadásakor Amon azonnal bedobálja ezeket a brutál erős Obeliskeket, erre viszont a Kerrigan + Ultralisk kombó a megoldás. Az Ultralisk szívós, nagy a HP-ja, Kerrigan pedig 5 másodpercenként tud gyógyítani. Gyengébb egységeket nem érdemes vinni, mert azokat ah 5 mp-es healing downtime alatt kinyírják az oszlopok, de az Ultrák folyamatosan gyógyítva őket legyűrik az oszlopokat. Inkább az okoz bosszúságot, amikor a támadósereg alól Amon kirobbantja a talajt, de a fenti taktikát alkalmazva 1 perc alatt újra előállatható a teljes sereg, Kerrigan pedig szintén kb. ennyi idő alatt újjáéled.

Nekem tetszett ez a küldetés, hiszen pontosan azt hozta elő, hogy Amon egy isten, így ekkora erejű támadásokra képes és bizony, baromi nagy veszteségek árán gyűrhető csak le. Teljesen megadta azt a hangulatot, hogy egy igazán epikus csatában vagyunk. Ezt Amon több képernyős mérete is bizonyította, mégis milyen támadásokat várnánk tőle, ha nem ilyeneket?
2088 levél
Válasz 16.01.30. 21:42 #2002
Shadowguard
Hmmm, elővettem megint, jóval könnyebb volt, mint amire emlékeztem. Bár valamit patchelhettek rajta, mert a checkpointos mentésemet nem tudtam betölteni. Simán ugyanazzal a taktikával mentem, mint legutóbb (nálam is tank meg bunkerek játszottak) és elsőre meglett. Bázisok is megmaradtak. Furcsa...
Viszont ez az utolsó küldetés mi a f***om? Amon lezabálja a bázisom alól a talajt és a vége felé már kettesével dobálja az obeliszkeket... Elmegy a francba aki ezt a baromságot kitalálta, félúton ki is nyomtam a fenébe. Inkább megyek és megnézem youtube-on a záróvideót, mert ez k**vára nem egy stratégiai játékba való, kb. a C&C4 baromságára emlékeztet...
...az élet álom, az álom halál, a halál megváltás, a megváltás élet...
51824 levél
Válasz 16.01.29. 18:47 #2001
Barthezz
Hát bánhatod, mert a Shakuras-szál egyenes ági epikus folytatása a kezdésnek, a Korhalos kitérő most így megtöri neked ezt a menetet.

ezt csak Shakuras után olvasd el:
SPOILER
Szóval így a Protossok egymás után veszítik el mindkét szülőbolygójukat, a Shakurast ráadásul véglegesen és visszafordíthatatlanul.


A Spear of Adun amúgy kb. középtájt és a vége felé brutál erős lesz, olyan hendikep képességeket lehet vele aktiválni, hogy ihaj.

A cap+-t, a shield regeneration bónuszt és a construction time bónuszt felnyomtam maxra, az első helyen a Chrono Surge-öt használtam, a másodikon a három sugaras lézercsapást, a harmadikat küldetés típustól függően váltogattam az automata extractor és a robotics facility / stargate warp között, a negyediknél az átmeneti pajzs az összes egységre a legjobb, az ötödiknél a folyamatos, 3 egységre kiterjedő repair, védekezős pályán viszont a pylon-mező bónusz, az utolsónál pedig az összes ellenséges egység és épület befagyasztása, mely úgy megy végbe, hogy közben támadhatod is őket. Szóval javaslom, hogy csinálgasd meg a bónusz külditek a szerezhető fejlesztési pontok miatt.
31934 levél
Válasz 16.01.28. 22:20 #2000
szbszig
Hát, most Korhalra mentem először, úgyhogy Shakuras vár egy kicsit. De itt sem unatkozom egyelőre.

Mondjuk az általában is igaz, hogy a küldetések nagyon változatosak továbbra is. Ezt kifelejtettem még az előző hozzászólásból, pedig akartam írni. De ezzel nem volt sem a WoL-ban, sem a HotS-ban semmi probléma. Mindig valami más a feladat, és mindig van valami csavar, például nincs gejzír, hanem a gázt a pályáról szétszórva kell összeszedegetni. Vagy most a korhali második küldetés tisztára olyan, mint egy MOBA-pálya: három különálló bázisból indulnak az egységek, és három kijelölt útvonalon haladnak a térkép másik vége felé. És még ez is meg van bolondítva azzal, hogy a két szövetséges időnként lebénul, és olyankor meg kell védeni őket. Szóval nagyon izgalmas és mozgalmas még mindig minden küldetés.

A fejlesztési lehetőségek és a Spear of Adunról küldetés közben aktiválható speciális képességek is jól néznek ki, bár ezekből olyan sokat egyelőre nem láttam értelemszerűen.
Serbia is like Nokia: each year a new model, and it's getting smaller.
51824 levél
Válasz 16.01.28. 20:37 #1999
Barthezz
Csodálkoztam is a távolmaradásod a topictól, ezekszerint ez volt az oka. Én ugye pont pár napja értem a játék végére és én is igencsak elégedett voltam.

Az elejéén tényleg belecsapunk a sűrűjébe, a történet is piszok erős és a nehézség is. Hozzáteszem persze, hogy a prológ után a rendes kampány első 3, Aiur-ön játszódó küldetését hardon játszottam le. Az említett 3. küldetésen az általad írt 2 bázist nem is tudtam lenyomni, mert hardon folyamatosan jöttek a térkép szélén bescriptelt hibrid seregek, így ha nagy veszteségek árán elpusztítottam a bázist, utána a scripetlt egységek miatt nem tudtam már betelepedni a helyére. Szóval visszatöltöttem és csak a fő küldetésre koncentráltam, hardon az is éppen hogy csak meglett. Ezután levettem a nehézséget, hardon még a kommandós küldetések sem mentek már a későbbiekben. Normal szinten viszont Shakuras után lecsökken a kihívás és kicsit laposodik is a kampány (előtte lesz még Shakurason egy óriási fordulat, de vmi tényleg olyan, amire álmában sem számít az ember), aztán a kampány zárása megint élvezetes lesz, a 3 küldetéses epilógus pedig nehézség terén is kihívást jelent újra, ráadásul ott mindhárom pálya nagyon epikus lesz, egy nagyon extrém helyszínen fog lejátszódni a végső leszámolás Naruddal, majd Amonnal, Artanis, Raynor és Kerrigan összefogásával, de lesz fordulat ebben a szálban is.
8894 levél
Válasz 16.01.28. 17:34 #1998
goodboy007
Most, hogy letudtam a vizsgáimat, újra elkezdtem a WoL-t, aztán jöhet a HoTS, meg a LoTV is. Mondanom sem kell, a végkifejletet várom a legjobban, de annak ellenére, hogy a WoL-t már kétszer végigvittem, majdnem ugyanolyan élvezetes, mint elsőre .
A HoTS-ot meg nem vittem anno végig, csak kb. feléig, úgyhogy az is rejtély egy ponton túl.
31934 levél
Válasz 16.01.28. 16:56 #1997
szbszig
A héten végre én is elkezdtem. Nem igazán tudtam, mi van, úgyhogy első körben rányomtam a prológra, és kicsit meglepődtem, hogy bele a sűrűjébe rögtön. Nem mondom, hogy nehéz volt, de nem arra számítottam például, hogy full tech tree-vel indítok rögtön, úgyhogy egy darabig alap zealotokkal és stalkerekkel próbáltam megoldani a pályákat, mire rájöttem, hogy mondjuk a void ray micsoda, és hogy azt is tudok gyártani. Utána már könnyebb volt. Na jó, azért még így sem volt vészes, de egy kicsit megijedtem, bevallom, hogy ha ilyen szinten kezd a játék, akkor mi lesz majd a vége felé. Talán még normal fokozaton sem fogom tudni végigvinni. Aztán vége lett a prológnak, másnap elkezdtem a főküldetés-sorozatot, és ott van a tutorial. Remek.

Megjegyzem, a harmadik pályán nemcsak a célpontokra mentem, hanem leradíroztam módszeresen az egész térképet, beleértve a fő zerg és protoss bázist is, és úgy azért kihívás volt. Expandolni is kellett legalább az egyik ellenséges bázis helyére, anélkül nem ment volna. Ennek ellenére szomorú voltam, mert azt hittem, az ellenséges bázisok kiiktatása után majd csökkennek az enyém elleni folyamatos támadások, és mehetek nyugodtan tovább, de egy francokat, inkább erősödtek. Nem értettem, de aztán később láttam, hogy egyszerűen a térkép széléről jönnek befelé időszakonként scriptelt egységek. Hát igen, a single campaign varázsa... Ezt annyira azért nem csípem benne.

Ami viszont a sztorit illeti, abban nagyon kellemesen csalódtam egyelőre. Még szinte csak elkezdtem az egészet, most szereztem meg a Spear of Adunt, de már volt legalább két olyan fordulat, amihez hasonló mérvűt talán a komplett előző játékokban is csak elvétve találtam. Nem tudom, illik-e még használni spoiler taget errefelé, de szóval:

SPOILER
- Artanis és Zeratul párbaja, valamint Zeratul halála önmagában hatalmasat ütött. Bár emlékszem, azért a HotS elején is volt legalább egy ilyen átvezető, amikor bejelentik Raynor kivégzését, Kerrigan meg összetörik teljesen, és akkor áll a zergek élére újra (utóbbi azért várható volt persze). Remélem, Raynorral ellentétben itt Zeratul tényleg halva marad, vagy legalábbis csak a voidból kommunikál majd néha Artanisékkal, mint Tassadar tette egy párszor, és nem akarják pár küldetés múlva újjáéleszteni teljesen...
- És az előzetesek alapján azt hittem, hogy a kampány első fele vagy legalább harmada ilyen tingli-tangli izé lesz, és csak Aiur visszafoglalásáról szól majd, meg a zergek ellen kell menni, mint ezer éve folyamatosan, hibridek pedig sehol. Aztán Amon már a legelején beleköpött a levesbe, és a nagy, büszke visszafoglalásból fület-farkat behúzva menekülés lett megint. Ez speciel nagyon tetszett.


Külön tetszik az is, hogy végre a khalai (dolgozó) kaszt is szerepel a játékban, és Karax személyében kaptak egy központi karaktert. Ők eddig egyetlen játékban sem jelentek meg emlékezeteim szerint, minden csak a templar (harcos) meg a judicator (irányító) kasztról szólt, a játékból pedig úgy tűnhetett, legalábbis a probe-okból kiindulva, hogy a kétkezi munkát kizárólag robotok végzik a protossoknál. Pedig egy működő társadalomhoz jelentős mennyiségű dolgozó is kell elvileg.

Összességében egyelőre nagyon meg vagyok elégedve, és kíváncsian várom a folytatást.
Serbia is like Nokia: each year a new model, and it's getting smaller.
51824 levél
Válasz 16.01.26. 20:30 #1996
Barthezz
No, végigvittem én is, a lezárás nagyon tetszett! ^^ Nem akarok spoilerezni, de igencsak méltó befejezést kaptunk a 2 StarCraft rész történetére. A legutolsó képkocka pedig megadta a felütést az esetleges újabb résznek, de lehet a Nova DLC fog majd erről szólni.

Tetszett továbbá, hogy az epilógusban újra mindhárom fajt irányíthattuk és középpontba került Kerrigan és Raynor karaktere.

Az utolsó pálya amúgy piszok mód szemét volt, elképesztő módon csalt Amon. Amikor csak úgy kirobbantotta a seregem alól a talajt és a fél csapatom odaveszett Kerrigannel együtt, 50-60-as cap veszteséget szenvedve hirtelen, és ezt vagy 3-szor eljátszva, nah ez volt a csúcs. De a semmiből beteleportáló többezres HP-jű, másodpercenként kb. 50 területi sebzést okozó obeliszkek is ritka mód szemetek voltak, volt, hogy a fél km-rel arrébb lévő bázisom is kapott ebből a területi sebzésből és leamortizálta a teljes védelmemet... Nem beszélve arról, hogy Amon a bázisom alól is folyamatosan robbantgatta ki a sziklát...

Nah, jó, az Ultraliskek + Brood Lordok + Kerrigan kombó, Kerrigan gyógyítását folyamatosan használva azért ütős volt + gyakorlatilag korlátlan erőforrásra lehetett szert tenni, nem beszélve arról, hogy Kerrigannel is lehetett csalni az extinction képességét használva, ami hát valóban azt csinálta, ami a képesség neve.

Jó volt, tetszett, igazán epikus lezárást kaptunk, gratula Blizzard!
591 levél
Válasz 16.01.25. 16:43 #1995
nazgul
Sziasztok. Végigvittem az egészet, az epilógus utolsó két pályáját csak normálon bírtam, hardon épphogy csak, de sehogy nem jön össze egyik pálya sem viszont a legvégső záró vidónál én nekem fülig ért a szám
51824 levél
Válasz 16.01.24. 16:28 #1994
Barthezz
Nah pont közben írtam a saját hsz-em. Hibridek? Ezen a küldetésen egy darab sem jött belőlük. Vagy a Void Thrasherekre gondolsz? Mert azokat Kerrigannel mindig megetettem reggelire, amint felbukkantak. De ha a Hybrid Dominator / Destroyer / Reaver / Mastermind / Behemoth egységekre gondolsz, azok ezen a pályán egyáltalán nem jöttek ellenem.
51824 levél
Válasz 16.01.24. 16:25 #1993
Barthezz
Hát ez tényleg nem volt nehéz, legalábbis normal fokozaton. Egy halom bunker és siege tank a két bejárathoz, plusz néhány a Protoss bázis bejáratához (a zerghez nem tudtam a creep miatt, de ők alapból erősebbek voltak), a 200-as cap feltöltése így a maximumra, supply depotok a hátsó bejáratok elé, ha mégis túljutna az ellenség a két szövetséges bázison, illetve Kerrigan képességének használata az izmosabb ellenfelek ellen, kilőni őket még a támadásuk előtt (Void Thrasher, warpoló kövek, Battlecruiserek, Brood Lordok, Thorok, Ultraliskek, Carrierek, Colossusok, stb.).

Ezzel a taktikával úgy lett meg a 100%, hogy mindkét szövetséges bázis sértetlenül állt, és esetemben nem jutottak fel a magaslatra sem, gyakorlatilag bunkert és siege tankot sem vesztettem az utolsó roham alatt.

Jöhet az utolsó küldetés a zergekkel és egyben a végső leszámolás Amonnal! ^^

A fórumon szereplő hozzászólások olvasóink véleményét tükrözik, azokért semmilyen felelősséget nem vállalunk.