Bejelentkezés
Elfelejtett jelszó

Regisztráció
[x]

maradj bejelentkezve

Fórum

Nem számítástechnikai témák

»» A Naszály-rög kialakulása

4495 levél
Válasz 02.05.19. 10:08 #7
Wing
Uhh...........................
Ez súlyos.........
A naszály az egy hegy valahol a börzsönyben asszem, ha jól emléxem.

de ez akkor is súlyos

"A nation that doesn't do its own dirty work commits suicide."
9765 levél
Válasz 02.05.17. 20:49 #6
vally
Én tuggyam????
Elolvastátok? Miről szól?
Mi a lófsz ez a Naszály rög???
Sose vitatkozz idiótákkal, mert lesüllyedsz az ő szintjükre és legyőznek a rutinjukkal.
647 levél
Válasz 02.05.15. 22:17 #5
szando
Ez korrekt, csak azt nem tudom, hogy mi az a denudáció.
"És egy pár üveg sörtől majd mindenki elfelejti, hogy az lett amit így pont nem akart itt senki..."
3313 levél
Válasz 02.05.15. 22:13 #4
Reapest
Minden nap tanul valamit az ember, de erre a legmerészebb álmaimban se mertem volna gondolni .
3488 levél
Válasz 02.05.15. 22:01 #3
jatfield
Mi ez, puska?
2342 levél
Válasz 02.05.15. 18:49 #2
Bismarck
LOL
www.wargamer.hu
9765 levél
Válasz 02.05.15. 18:37 #1
vally
A Naszály-rög kialakulása a szpeleogenetika szempontjaiból tekintve

Jelenleg, a Naszály-rög az Északi-középhegység jelentős részét alkotó Cserhát, szélső helyzetben levő, kiemelt, legmagasabb röge. A Duna balpartján, a nagyívű Duna-kanyar fölé Btszf.-i 651 m-es csúccsal magasodik. A naszályi mészkőbányászattal kapcsolatos vizsgálatok, fúrások fényt derítettek a Cserhát eme jelentős karbonátos, üledékes kőzetekből álló hegyének szerkezetére és fejlődéstörténetére.

A felső triász során, a már kialakult karbonátos tömb, tengerparti karsztként helyezkedett el, akkor még jóval délebbre mai helyzeténél, az afrikai kontinensperem északi szélén, max. 20° É-i szélesség mentén. Ez trópusi, szubtrópusi klímát jelentett abban az időben és helyen. A triász végén kiemelkedett és feltöredezett a platform. Egyes részei lesüllyedtek, mások felemelkedtek, üledékek rakódtak rájuk. Míg a triászban sekély tengeri, illetve tengerparti terület volt a Naszály-rög, a triász végétől a jura végéig felszíne kiemelkedett, lepusztult, karsztosodott, a kréta előtti időszakban, az akkori klímán bauxitosodott. Ennek a kontinentális karsztosodási fázisnak, bauxitosodásnak megmaradtak a nyomai, a fúrások és megfigyelések ezt igazolják. A mélybe süllyedt platformdarabokon azonban mélytengeri üledékeket találtak a fúrások. Mindezeket a jura-kréta kori folyamatokat időben megelőzte egy kalcitos generáció kifejlődése a kőzetekben, melynek jellemzője korán kívül, hogy nagyon vékony, mm-es, cm-es kalciterekből áll a kőzet szövetében.
Az eocénben a hegyrög lesüllyedt, újabb üledék rakódott rá. Erre a kitöltésgenerációra jellemző, a Naszály-tetőn, a cementgyári kőbánya legfelső szintjén is megfigyelhető lilás, kavicsos üledék. Ebben az időben hidrotermális kalcitgeneráció fejlődött ki a kőzetekben, a vizsgálatok szerint 120-130° C hőmérsékletű oldatból, a geológiai környezet eocén vulkanizmusának hatásaként. A generáció jellemzője a vörös-barnás árnyalat, a Mn-Fe szennyeződés és a sötét színű szegély.
Az oligocén idejének elején a rög újból kiemelkedett a tengerszint fölé, így az eocén üledékekből nem sok maradt. Jelentős része, mint tengerparti, illetve sekélytengeri lapály terült el, sőt később az egész terület lesüllyedt. Így jelentős mennyiségű homokos-kvarckavicsos üledék rakódott le, melyet a kontinentális terület eróziója szállított oda, nem csak a karsztos üregekben, hanem a karbonátos térfelszínen is. Ez nem más, mint a felszínt jelenleg is nagyobb mennyiségben borító oligocén hárs-hegyi (limonitos) homokkő. A homokkőben található homokos-agyagos betelepülésekben a geológiai korra jellemző fossziliák találhatók. Ezzel az üledékképződéssel a Naszály-rög jelentős része betemetődött. Feltehetőleg, egyes részei a feldarabolódott rögnek, több száz méterre is lesüllyedtek a tengerszint alá, mint annak idején a felső-triászban.
Az oligocén végén, mikor már nagyjából a mai helyét is megközelítette a hegyrög, jelentős esemény vette kezdetét. A Naszály-rög elkezdett kiemelkedni, ez a kiemelkedés szinte még a mai napig is tart. Míg az eddig felvázolt időszakban max. 200 m-re emelkedett a tengerszint fölé a karbonátos platform, az oligocén végétől napjainkig bő 600 m magasra emelkedett, a cca. 10 millió éves denudáció ellenére is.
Mi is történt ez alatt a kb. 10 millió év alatt, mely szpeleológiai szempontból számunkra a legfontosabb? A miocén ideje alatt, a kiemelkedés elején, a közeli börzsönyi-visegrádi-hegységbeli vulkanizmus hatására jelentősebb, újabb kalcitteléresedés történt. Ez a megfigyelések szerint már szpeleogenetikus hatást is kifejtett a ma ismert barlangokban, a telérek mentén üregek keletkeztek a későbbi idők folyamán. Ezekre a telérekre jellemző a nagyobb, esetleg több 10cm-es vastagság, és a zöldes színárnyalat. A későbbiek folyamán a telített hidrotermális oldatok telítetlenné váltak, a kiemelkedő felszínről a mélybe jutó vizek révén keveredési korrózió játszódott le a mészkő litoklázisai mentén. Ahogy a hegyrög kiemelkedett, valamint a posztvulkáni hidrotermális effektus csökkent, úgy a termális keveredési korrózió is egyre inkább a normál-hidegvizes irányba tolódott el. A kiemelkedéssel összefüggő frissebb tektonikus törések, illetve megújult vetők mentén elmozduló rögdarabok alakították ki mind a felszíni, mind a mélybeli jelenlegi makroformákat.
Mi is történt tehát a mélyben az elmúlt évmilliók alatt, milyen üregesedés történt a hegytömb belsejében? A fúrások eredményeinek feldolgozása, a Naszály-rög fejlődéstörténetének vizsgálata érdekes következtetésekre és tényekre mutat rá. Lényegében, az oligocén végéig és a miocénben hat fő karsztosodási fázist különböztethetünk meg, összefüggésben a fentebb leírtakkal. Azaz az első fázisban, a felső triászban, tengerparti-szárazföldi gyengébb karsztosodás történt. Később a jurában a kiemelkedett szárazföldi részen jelentősebb üregek keletkeztek. Az eocén végi, oligocén eleji ismételt kiemelkedés hatására létrejött karsztosodás is létrehozta a maga üregesedését. Ötödik fázisként az oligocénben történt jelentősebb üregesedés a tengerparti-tengermelléki karsztként funkcionáló területen. A hatodik fázis már jelentős szerepet játszik a mai barlangok kialakulásában, hiszen a miocén vulkanizmus hidrotermális effektusa hozza létre a szpeleogenetikus legfiatalabb kalcitgenerációt, sőt szerintem a később már telítetlen oldat kemokorrózív, illetve keveredési korróziós hatása a mai barlangok genezisének legfőbb momentuma is lehet.
Figyelemfelkeltő színfoltja a Naszály-tető szerkezetének szpeleogenetikai szempontból, a fúrások által felvázolt belső felépítésnek a radioaktív szelvényezettsége. A radioaktív mérések az üregkitöltések korának meghatározását is szolgálták. Ennek köszönhetően több érdekes dologra is fény derült. Az üreges horizontokból öt főszintet lehetett megállapítani kb. 120-130 m fúrásmélységig. Ezeknek a szinteknek a karsztosodási intenzitása jelentősen eltér, valamint szoros összefüggésben állnak a dachsteini mészkőben levő vékony dolomitrétegekkel. Azaz a dolomitosodás ez esetben fokozott karsztosodáshoz vezetett. Ezek a dolomitrétegek nem tévesztendők össze a mélyebben levő, folyamatos dolomit feküvel. Tehát, ha kutatás során sárgás, puhább a barlang anyakőzete nagyobb mérvű üregesedésre számíthatunk a Naszály-tetőn.

A mai barlangok kialakulása

Mi történt ezzel a feltehetően sok és nagy üreggel az évmilliók folyamán? Az üregek jelentős része minden valószínűséggel megsemmisült. Elpusztította őket a tektonikus mozgások ereje, a felszínt legyaluló denudáció, a geológiai korszakok gyakran mindent betemető üledékei. A fúrások azonban harántolták az észrevehetően nagy üregeket, melyek nem juvenálisak, hanem a kitöltő üledékeik szerint, (gyakran meghatározó paleofaunákat is tartalmaztak) a fentebb leírt, szpeleogenetikus szempontból igen idős földtani korokból származtak. A harántolt üregek jelentős része kitöltött, szenilis-fosszilis barlang volt. Azonban nagy számuk és a kisebb nagyobb fúrórudazatesések miatt nem hanyagolható el a ma itt létező barlangok genezisére gyakorolt hatásuk. Lényegében az utolsó évmilliókban lejátszódó szpeleogenezis preformáló, embrionális szakaszának tekinthető ezen fosszilis, ill. feltöltődött, mélybeli üregek kialakulása, létezése.
A miocén(pliocén)- és pleisztocénbeli telítetlen hidrotermális oldatok üregképző hatása játszotta elméletem szerint a legfőbb szerepet a mai naszályi barlangok kialakulásában. Azonban az ennél lényegesen idősebb üregek szpeleogenetikus preformáló hatását eddig nem vettük figyelembe, sőt feltételezhető, hogy egyes ma ismert üregrészek jóval idősebbek az eddig feltételezettnél. Nem valószínű, hogy pl. jura, vagy miocén korú folyosó van a ma ismert barlangokban, azonban egyes részletek lehetnek ilyen korúak, vagy abban a korban kezdődött fejlődésük.

A ma ismert víznyelőbarlang kialakulásában szerepet játszott a geológiai facies jellemző vonása, az itt elhelyezkedő, nullától-néhány tíz méter vastag, vízzáró oligocén hárs-hegyi homokkő. Ennek következtében a hegy Ny-i vállán található tektonikus medencében, a friss és megújult vetőkbe, törésekbe, litoklázisokba koncentráltan bevezetődő víz, a jelenlegi szűk víznyelőjárat kioldását végezte el. Az így kialakult járatok harántolták a fentebb említett jelentős, idősebb üregeket. A víznyelő messze környékén, a felszínen jelenleg érdekes karsztos kisebb töbrök, geológiailag fiatal tölcsérszerű beszakadások sorakoznak ott, ahol a homokkő az alant levő üregbe beroggyant, vagy kivékonyodott a karsztos mészkőfelszínen, ill. már lekopott a felszínről.
Jelenleg idősebb kialakulású üregek a naszályi nagy mészkőbányában és az É-i hegyoldalban (pl. Násznép-barlang) figyelhetők meg.
Miért fontos ebből a szempontból átgondolni a naszályi barlangok szerkezeti felépítését? Azért, mert lényegesen több információhoz jutunk az itt felfedezhető barlangok struktúrájáról, kvalitásáról. A közelmúlt felfedezései is igazolni látszanak a fentebbi kis eszmefuttatást, hiszen a Naszályi-víznyelőbarlangban az új, jelentős részek nem a juvenális fejlődési szakaszt jellemző víznyelőjárat részei, hanem annál jóval idősebb, nagy kiterjedésű keveredési korróziós üregek.

A jelenlegi barlangkutatási helyzet a Naszály-tetőn

Az 1970-es évek elején figyelt fel a Naszály karsztos felszíni képződményeire néhány kisebb barlangkutató csoport. Némi rivalizálás után végül is sikerült két csoportnak, a Vörös Meteor TTE Központi Barlangkutató Csoportnak és a Viktória Barlangkutató Csoportnak, a hazai viszonylatban jelentős mélységig (-171 m) lejutni a Ny-i hegyplató medencéjében nyíló víznyelőszáj kibontásával és kutatásával. Az akkori technikával bejárható barlang és néhány közeli kisebb üreg megismerésével két évtizedes csend borult a naszályi barlangkutatásra.
A kilencvenes évek elején frissen alakult Naszály Barlangkutató Csoport új erővel vetette bele magát a kutatásokba. A Naszály-rögön és környékén kb. 100 üreget regisztráltak, katasztereztek, térképeztek, kutattak az igen aktív barlangászok. Többek között az ő munkájuk is hozzájárult a fentebb vázolt helyi barlangkeletkezési módok bizonyításához. Komoly nagyságú felszíni és mélybeli kutató, feltáró bontásaik igazolják a hegy belsejének kiterjedt, nagymérvű karsztosodását, eredményeik jelentős nagyságú barlangokat predesztinálnak.

Vajon tényleg találhatók nagy barlangok a Naszály-tetőn?

Bátran kijelenthetjük, hogy igen! A Naszályi-víznyelőbarlang kutatásába vendégmunkásként bekapcsolódó Troglonauta Barlangkutató Egyesület kb. 700 m új, tágas kürtős járatokat fedezett fel. Ezeket a vertikális kürtőket 700 m professzionális kötélpályával építették ki az elmúlt esztendőkben. Míg a víznyelőjárat fejletlen, juvenális jellegű, szűk, zegzugos, tele omladékkal, addig a kürtős járatok tekintélyes méretű, keveredési korróziós üregek. Megfigyelhető, hogy az üregek horizontálisan alsó részét a normál(hidegvizes) keveredési korrózió alakította ki, a felsőbb részeken melegebb vizek ottjártának gömbüstös nyomait regisztrálhajuk. Az ágasbogasan elágazó kürtőstruktúra is a keveredési korrózióra jellemző. Ezeken a helyeken víznyelésnek semmi nyoma, esetleg a felszínre felnyílt, jelenleg eltömődött járatokon át beszivárgó vizek agresszív korróziójának, vagy cseppkőépítő munkájának a nyoma látszik a falakon. Az üregek régebben jelentősen kommunikálhattak a felszínnel, hiszen pl. a víznyelőbarlang alján, illetve végig az egész zegzugos, meredek nyelőjáratban homokkőgörgeteg található. A valamikor felszínre nyílt kürtőkön át jelentős mennyiségű omladék zúdult a barlangba (ill. autochton eredetű is van).
Végül is a helyzet kísértetiesen hasonlít a budai-hegyek szenilis-hidrotermális karsztjához. Itt is csupán munka és idő kérdése, hogy milyen és mekkora barlangot fedeznek fel a kutatók.

Összefoglalás, várható eredmények

A Naszály-tető, a Naszályi-víznyelőbarlang és a környék üregeinek, szpeleoindikációinak kutatása eddig is igen szép és érdekes, tudományos szempontból fontos eredményekre vezetett. A fentebb leírtak értelmében egyelőre felbecsülhetetlen nagyságú és hosszúságú, de mindenesetre igen jelentős üregrendszer húzódhat a felszín alatt, melynek csak kis töredéke ismert jelenleg.
A kutatásokat nem csak itt, de országszerte át kellene értékelni abból a szempontból, hogy milyen szerepet játszottak a régmúlt geológiai idők karsztfázisai. A jelenlegi általánosan elfogadott nézet szerint a hazai barlangok általában pleisztocén eredetűek, esetleg egy geológiai érával előbbiek. Kérdés, hogy csakugyan így van-e, hátha ennél sokkal idősebb üregek és üregrészek is léteznek? Ezek ismerete, az ezekkel való számolás, a szpeleogeokronológiánk újraértelmezése több felfedezést tehetne lehetővé, növelné a barlangkutatások sikerességének esélyét.
Végezetül nem elhanyagolható szempont a mai idők mindent elpusztító rablókapitalizmusában, hogy a Naszály-tető fokozottan védett természetvédelmi területté válásában a barlangkutatás jelentős szerepet vállalhat, tekintettel a közelben terpeszkedő cementgyári mészkőbányára!




Sose vitatkozz idiótákkal, mert lesüllyedsz az ő szintjükre és legyőznek a rutinjukkal.

A fórumon szereplő hozzászólások olvasóink véleményét tükrözik, azokért semmilyen felelősséget nem vállalunk.