Amúgy a monotonitásról annyit had szoljak, hogy megjelent egy bizonyos Call of Juarez nevű játék. Ugye 2 irányítható karakter, párhuzamos izgalmas, átlagon felül PC-s játékban eddig egyszer sem látott western sztori, ami a végén összefut. Filmekbe illő hangulat !!
2 karakter eltérő jellemzőkkel bír, más-más játékélményt és játékmenetet biztosít.
Reverend Ray: hentelős (ami, hogy ne váljon monotonná megszakít Billy változatos játékmenete). Ezzel szemben Billy Candle: bujkálós, lopakodós, lőszerspórolós, fedezéktől-fedezékig tartó cseles küzdelmei, amit olyan dolgok szakítanak félbe mint a vadászat (itt ennél a résznél a pofám leszakadt és azt mondtam ezt übereld Crytek ha tudod, aki játszotta az tudja szerintem miről beszélek, had ne részletezzem). Az aprólékos környezetről már ne is beszéljünk (nem, nem a grafika, az csak hangulati elem) ami tovább fokozza a beleélést.
Vannak benne érzelmek, szinte átérzed Billy megpróbáltatásait, a menekülést stb , míg Ray teljesen más egyéniség (had ne részletezzem), olyan főhős akiről maximum regényekben olvashatunk, esetleg filmben látunk hozzá hasonló személyiséget. Hát ők most monitoron tették tiszteletüket
Szerintem ez az utóbbi idők legjobb PC-s játéka, illetve a Dark Messiah. De ott van még a Prey is, hogy az FPS-nél maradjunk.
Kevés vagy, mint Celeronban az L2 cache!
