25 éve Veletek – PC Dome / PlayDome

Könyvet & újságot szerkesztek!



Írd ide hozzászólásod:

Teresa the star
Teresa the star [419]
Szeretnék tőletek még több ötletet begyűjteni,mivel,egy olyan könyvre gondoltam,hogy hosszabb,ill. rövidebb történeteket gyűjtök össze benne.
Ha van egy jó sztoritok(nem durva)és lustáksem vagytok hogy beírjátok a topicba,várom az ötleteket.

BIG thanks

Íme egylvassátok el,nagyon jó! Fiú a szomszédból




1
Violaine és én


Húsvéti szünet
Violaine egyáltalán nem hasonlít rám.Ő magas,vörös haja van,és gyönyörű zöld szeme,míg én alacsony vagyok,szőke,átlagos kék szemekkel,szám szerint kettővel,ami végülis nem rossz.
A franciatanárnő egyik nap azt mondta Violaine-nek,hogy "extrovertált" ,azaz kifelé forduló.Mondjuk igaz,hogy Violaine mindig a társaság középpontja.Imád torka szakadtából nevetni,viccelődni,grimaszokat vágni,és szívesen játsza a sztárt hiperprovokatív ruháiban:rövid pulóvert,miniszoknyát,magassarkú cipőt,és hosszú kabátot hord.
Engem Clarissának hívnak.A franciatanárnő még soha semmilyen jelzővel nem illetett,mivel nem az a fajta vagyok,akire odafigyelnek az osztályban.Amikor emberek között vagyok,azt szeretem,ha senki nem vesz észre.Violaine-t még az általános iskola első évében ismertem meg.Homlokegyenest eltérő természetünk ugyanabban az osztályban,ugyanazon tanárok között alakult ki.Közben végig barátnők voltunk,még a Valentin miatti Nagy Szerelmi Történet alatt is.Mindez azt bizonyítja,hogy két embernek nem kell hasonlónak lenni ahhoz,hogy megértsék egymást.
A szüleimnek van egy farmjuk Montre-lais-ben,egy Loire menti kis faluban,mig Violaine édesapja jegyző Ingrandes-ban,egy öt kilóméterre fekvő kisvárosban, a folyó ugyanazon oldalán.Itt van az iskola is ,ahová járunk........és ahová Valentin jár.Soha nem voltak heves vitáink (kivéve Valentin miatt).Egyesek-főleg a lányok-féltékenyek a barátságunkra,és azt mondják,Violaine az orromnál fogva vezet,és csak arra használ,hogy legyen,akit rángathat.De ez egyáltalán nem igaz!Még azután is jóban maradtunk,hogy Stan megérkezett az iskolába,és átvette Valentin helyét a szívemben.
De egy kicsit előreszalaldtam a mesélésben.Kezdjük inkább az elején,azaz onnan,amikor is anyu belépett a szobámba,és közölte,hogy részt vesz az árverésen.....


2
A Loire-menti ház


-Mit szeretnél venni?-kérdeztem.
Anyun fehér szoknya,rózsaszín blúz,és elegáns blézer volt.Nagyon jól nézett ki!
Közben Violaine az ágyamon heverészett,és egy színes magazint lapozgatott.Egy csomó újságot hozott magával,a biciklije elejére erősített kosárban.
-Szeretnénk megvenni Molléék házát.
-Siess már!-hallatszott apu hangja a lépcső felől.-Lekéssük az árverést!
Anyu morogva eltűnt.Hallottam,ahogy lemegy a lépcsőn.
Violaine nagyott sóhajtott,és az újság lapjaival játszadozott.
-Az én apám foglalkozik a Mollé-örökséggel........Fogadjunk,sosem találod ki,mit mondott Valentin a kövér Kasszandráról !
-Nagyon kedveltem őket - mondtam halkan.
-Miről bezsélsz?
-Molléékról.Hihetetlen,hogy anyuék meg akarják venni a házukat!Tudod,amikor kicsi voltam,gyakran voltam náluk.Borzasztó,ami velük történt.
-Igen,borzasztó........-válaszolta Violaine.-Ha tudni akarod,Valentin utálja Kasszandrát,mert kitolt vele.Sosem találod ki,hogyan.
És blablabla,blablabla...........
A lemez ezzel beindult.Ha Valentinről volt szó,általában kinyitottam a fülem.De most nem figyeltem oda a barátnőm szövegelésére.Egyre csak Molléékon járt az eszem,akik abban a Loire menti házban laktak.Egy nap az idős házaspár elment csónakázni.Beültek kis halászhajójukba,elindultak a folyón,és mindketten belefulladtak a vízbe.A kutyájuk,Kiki is eltűnt.Mivelmindenhová elkísérte a gazdáit,nem kell Sherlock Holmesnak lenni ahhoz,hogy az ember kitalálja,ő is megfulladt.Hogy történhetett ez velük?Éppen velük,akik úgy ismerték az örvényeket,és zátonyokat,mint a tenyerüket?
Félbeszakítottam Violaine-t,mert úgy tűnt,nem bírja befejezni a Valentin -témát.
-A szüleim vidéki panziót szeretnének.Nagyon jó lenne,ha Molléék háza lenne az-mondtam.
-Hm?.........MI?
-Láttad már?Tudod, hol van?A Loire partján.Csodálatos onnan a kilátás!Az életöröm mindig elnyomja a halál gondolatát.Főleg akkor-mondanák a szüleim-,amikor az ember még olyan fiatal,mint én.Hirtelen izgalom lett úrrá rajtam.
-El tudod képzelni Violaine?A szüleim megveszik azt a házat!Együtt felújítjuk,és majd ha férjhez megyek,ott fogok lakni!
-Szuper......-felelte Violaine,és úgy tett,mintha elájulna az örömtől.
-Amikor majd reggelente kinyitom a zsalugátert,látni fogom az eget,ahogy tükröződik a folyóban.Nem lesz a környéken másik ház.Csak madarak,fák és mezők.
-Isten hozott unalom.
-Te nem szeretsz úgy gyönyörködni a dolgokban,mint én.
-De igen,nagyon szeretek kirakatokban gyönyörködni.
-Én a természet szépségeiről beszélek !De nemcsak ezek lesznek a szép dolgok.Ott lesz a férjem,aki minden reggel velem ébred majd.
-Igen?-Erre már Violaine is kezdett izgalomba jönni,és nagy szemeket meresztett.
-És együtt reggelizünk majd,a Loire-ra néző teraszon.
-És mindenki énekelni fog,mint a sütireklámban!-gúnyolódott Violaine.-Nem hiszem,hogy Valentin belemenne ebbe a nevetséges dologba.
-Akkora találok majd valaki mást.
Olyan valakit,aki szebb,és kevésbé macho.Valentint meghagyom neked.Nekem túl ostoba.
-Micsoda?-hördült fel Violaine rákvörös arccal.-Mit képzelsz te magadról?Azt hiszed,te vagy az angol királykisasszony?Mindketten szerelmesek vagyunk Valentinbe,és ha nem tud dönteni kettőnk között,az azért van,mert MINDKETTŐNKET egyformán szeret.
-Szóval ott ülünk majd a Loire menti teraszunkon,ő mélyen a szemembe néz,és azt mondja:,,Szeretlek, drágám,adnál még egy croissant-t?"
-Remek.....
-Nyugodtan gúnyolódj csak Violaine!
Nem tudsz majd normálisan reggelizni,amikor az apád kinyitja a disznóól ajtaját.Olyan büdös lesz,hogy akkor sem nyitsz ajtót,ha süt a nap!
Miközben ezt mondta,az ajtóhoz siettem.
-Hová mész?-kérdezte Violaine.
-Felülök a biciklimre,és megkeresem a szüleimet az árverésen.
-De hiszen még nem fejeztem be! Ott tartottam,hogy mit mondott Valentin arról,amit Kasszandra mondott róla.Kasszandra elmondta Améliának,aki azt mondta,hogy Kasszandra sosem mondta azt,hogy Valentin azt mondta.....
-Nem érdekel!


3
Violaine és a szép herceg


Eltekertem a mezők mellett,majd a folyó felé vettem az irányt a hatalmas lombú kőrisfák között.Violaine őrülten erőlködve pedálozott,hogy utólérjen.
Molléék háza be volt futtatva rózsával és akáccal.Magas alapzaton állt a fák között,az árvizek miatt.
Vagy egy tugat autó parkolt az út mentén.
A szúette kapu,amit Mollé bácsi saját kezűleg készített,tárva- nyitva állt.Néhányan a ház sarkánál álló nagy fűzfa alatt beszélgettek.Soha nem volt még egyszerre ennyi ember Mollééknál !
Violaine fékezett,majd szokás szerint ledobta a biciklijét.
-Igazán vigyázhatnál a dolgaidra!-vetettem oda neki.
-Ez úgyis anyu régi biciklije - válaszolta.
-Nemsokára kapok én is egy olyan robogót,mint amilyen Valentinnek van.Akkor végre megszabadulok ettől az ócskavastól.
Isten veled,lihegés,éljen a szabadság !
Odatámasztottam a biciklimet a kerítéshez,ahogy annak idején szoktam.Kiki,Molléék tacskójaakkoriban mindig farkcsóválva fogadott.Aztán Mollé néni mindig főzött nekem egy forró csokit az ezeréves gáztűzhelyen.Majd Mollé bácsi körölvezetett a műhelyben.A régi szép idők......
Keserű ízt éreztem a számban.A sok kocsi teljesen felborította a hely nyugalmát.De ez már úgysem zavarja Mollééket,azt hiszem.Ott fent a Paradicsomban nem foglaloznak azzal,mi is történik a kis földi birtokukon.Ez a ház most másé lesz,méghozzá a szüleimé.Később pedig az enyém!
-Odanézz-súgta Violaine,és megragadta a karomat.-Ott van Valentin robogója!
Mit keres itt?Valentin szülei egy gyárban dolgoznak.Vajon ők is úgy döntöttek,hogy nyitnak egy vidéki panziót?Aggodalom fogott el.
-Lepjük meg!-vigyorgott Violaine.
Ahogy egy hatalmas fekete BMW mellett haladtunk el,nem bírtam megállni,hogy a helyére ne tegyek egy virágcserepet,amit a kocsi felborított.A virágok teljesen kiszáradtak,a földjük olyan kemény volt,mint a beton.Senki nem locsolta őket azóta,hogy a tulajdonosok meghaltak.Szomorú dolog........
-Gyere ide,Clarissa !-súgta Violaine a hátam mögött.
Megfordultam.A BMW-t nézte.A kormány mögött egy fiú aludt.Látszott,hogy nem ő a sofőr.Túl fiatal volt.Tizennégy-tizenöt éves lehetett.
-Nagyon szép fiú!-súgta elragadtatva Violaine.
Hát az igaz,hogy nem nézett ki rosszul.
Fejét hátrahajtva,nyitott szájjal aludt.Finom vonású,szép profilja olyan volt,mint egy márványszobor.Sűrű,hosszú szempillái voltak,fekete haja a válláig ért.Hű!
Nem voltunk hozzászokva az ilyen kinézetű fiúkhoz.Láttam ilyen pasikat,de csak a tévében.
-Láttál már ilyet?-folytatta Violaine.
Itt vagyunk ebben a porfészekben,ahol sosem történik semmi.Erre most itt van Valentin,meg RÁADÁSUL még belebotlunk egy szép hercegbe is,aki egy luxusautóban alszik.Lehet, hogy felébresztem egy csókkal.
-Te megőrültél !
-Miért?Olyan lenne,mint Hófehérke az üvegkoporsóban,csak megcseréljük a szerepeket.
Violaine a kilincs felé nyúlt.Előrehajolt,és énekelni kezdett:
-,,Egy nap eljön a te hercegnőd.Egy nap szeretni fog téged...."Kelj fel kedvesem!Életed szerelme jött el hozzád.
-Halgass el !
Violaine megcsókolta a kocs ablaküvegét.Azt sem tudtam,mit csináljak zavaromban.Mi van,ha a fiú felébred?
Biztosan meghallotta,hogy beszélgetünk,mivel szép szempillái megmozdultak,és kinyitotta a szemét:kék ametiszt szinű szeme volt.Felénk fordult,erre mi hátraléptünk.
-Én megyek,már biztosan elkezdődött az árverés-mondtam,hogy elmenekülhessek.
-Várj meg!-kiáltotta Violaine,és utánam jött.
-Jaj,hogy te milyen vagy!Végre találkoztam egy szép,gazdag fiúval !
-Akkor miért jöttél utánam?Menj vissza a kocsihoz,és folytasd,amit elkezdtél.Elvileg mielőtt a karjaidba vetné magát,ki kellene köpnie a mérgezett almadarabot.
Micsoda hülyeség!

Life is a game...

Vissza