Minden évben állítunk fát, amit az ősök vesznek meg és általában a fater meg én faragjuk szobaméretűre. A díszítés abszolút közös. A húgom és én ontjuk a szaloncukrot, az ősök addig felrakják a többi díszt, illetve a legvégén a fa tetejére a fődíszt.
Aztán másnap megjön a "jézuska". Előtte éneklünk egyet-kettőt, aztán rávetjük magunkat az ajándékokra, együtt vagyunk, aztán vacsorázunk és beszélgetünk, mégis ez az egész számomra olyan álszent, felszínes és mivel évek óta nem esik errefelé hó karácsonykor, így abszolúte nincs karácsonyi hangulat...
Miután meg mindenki kibontotta, amit kapott szépen elvonul a saját zugába és örvendezik neki...
Ez már nem karácsony...
Aki nem változtatja a véleményét, az nem gondolkozik!
