- Oh, Sidney... olyan szép ez a világ...
- Ember... - bökte meg egy ott guberáló csöves.
- Ezaz Sidney, ölelj... ölelj...
- Ember!!
- Sidney!? - Osmium felriadt. - Te...
- Easynet vagyok, a csöves.
- Le van szarva, inkább azt mondd meg, hol vagyok!?
- A törzshelyemen, de én még nem láttalak.
- Hogy kerültem ide?
- Ha én azt tudnám... - Easy megvakarta fejét. - Talán egy párhuzamos világból jöttél, csak otthagytad a Szlajdorszokat, te meg egyedül átkerültél ide, a Ríl Vörd™-be.
Osmium hosszas gondolkodás után válaszolt:
- Tényleg.
- Höhöhöhöhö!
- kapott sörhasához a nevetéstől Easy. - Tudtam hogy van humorérzéked, höhöhö!
- De várjunk, ez most biztos a Ríl Vörd™? - a háttérben lévő hegyekre pillantott, ahova éppen egy nukleáris rakéta csapódott be - Te jó ég, itthon vagyok!
Osmium lábra állt, beszedett egy X-Cite-ot, és villámgyors tempóval indult el Bjúdapöst Sziti irányába. Easynet nem tudta mire vélni a dolgot:
- Aljanép, még szerencse, hogy kinyírtam AriAmit - majd kihalászott egy 100 éves modemet. - Ezt kerestem! Végre fel tudok majd menni a pcdome.hu-ra, hej!
Újpöst...
AriAmi éppen beszédet tartott:
- Habár sokan vagyunk, de még mindig nem elegen. Ezért, mindenki hozzon magával mégegy ánded vízilovat, hogy Mi, többen legyünk.
Ujjongás, tapsvihar. Miután a tömeg lecsendesedett, valaki hátulról felkiáltott:
- AriAmi!!!
- Osmium? - lepődött meg AriAmi, miután a tömegből kiszúrta a Nekromantát. - Te meghaltál!
- Mivan? Én már semmit nem értek!
- Te nem vagy Osmium.
- Én vagyok az, Te víziló! - újabb X-Cite-ot szedett be. - Látod?
AriAmi meglepődve figyelte, hogyan élhet túl ilyen csapást valaki, de hamar észhez kapott:
- Egy halott párttagot sérteget! Kivégezni!
- De...
Se szó, se beszéd, az égbolton azonnal megjelentek Béötvenkettes repcsik, és bombázni kezdték a tömeget. Mindenki menekült...
