Említettem, hogy extrém esetben.
(8AA és 16AF esetében pl.) Simában fej-fej mellett vannak, de azért a modernebb belső felépítés is sokat nyom a latban.
Az ATI-t általában nem védem, konkrétan a 9500/9700-asokat nagyon jól sikerült konstrukcióknak tartom. A 8500/7500 sorozatot nem tartom jobbnak a hasonló teljesítményű NVidia kártyáknál. Véletlenül pont a Ti4200-as, ami árban és teljesítményben felveszi a versenyt az NVidia részéről az új ATI kártyákkal. Így akinek a pénzügyi kerete erre a modelre futja, annak érdemes megvennie. Persze ha a két kártya (4600 vs. 9500) árban csaknem azonos, akkor látatlanban is az R9500-ast ajánlanám.
A DX9 csak annyira parasztvakítás, mint egy csomó más kihasználatlan tulajdonsága a kártyáknak. A teljesítmény analízosoddal teljesen egyetértek, csak akkor érdemes egyáltalán a 9500/9700/9800 sorozaton gondolkodni, ha a vas többi része is izmos, egyébként kidobott pénz. De ez persze a többi kareszra is vonatkozik, a Ti4200/4600 vagy FX5600/5900 sorozat ebből a szempontból hasonló. Azonban arra is gondolhatsz, hogy a srác aki fejleszteni akar, egyszerre nemtud mindent kidobni, és újat venni. Így van értelme akkor is komolyabb kareszt venni, ha a többi alkatrészt folyamatosan cserélik mellé. A DX9-cel kapcsolatosan annyi a változás a többi DX-hez képest, hogy ez nem fog változni az elkövetkező 2-3 év során. A másik érv a Longhorn 2 év múlva. Ha akkor egy DX9-es, kisebb teljesítményű kártyát akarsz eladni, az még jó lesz az oprendszer futtastására. A DX8/7-es kártyák viszont csak jóval lassúbb és grafikailag visszavett üzemmódban dolgoznak, így a DX9-es kompatibilitás kb. 2 év múlva életbevágóan fontos lesz még az irodai gépekben is. Erről egy cikket is írtam, ami hamarosan megjelenik a Dome-on.
Blade
