Creativ3Form blogja

Mass Effect 2

Creativ3Form | 2010.02.13. 21:40 | kategória: Gamezde

Az írás spoileres, így csak azok olvassák el, akik kitolták, ugyanis nem akarok anyázást látni a kommentek között. Ezen felül, csak saját felelőségre.

Megérkezett a várva várt folytatás, amit a játékosok zöme már az első rész kitolása után pár perccel elfogadott volna, de megérte várni. A BioWare felülmúlta azt, amire azt hittük mission impossible...ráadásul Ethan Hunt se kellett hozzá.

Egy mindenkiért, mindenki Shepardért

Shepardot félistenként tisztelik, hiszen legyőzte Sarent, megmentette a tanácsot, ráadásul barátnője is van. Kell ennél több? Ám ahogy a záró képsorokban elhangzott, a Pusztító akit legyalultunk csak egy előőrs volt, és az igazi gonosz még nem mutatta meg az arcát. Milyen igaz volt. A játék kezdő képsoraiban láthatjuk, ahogy a Begyűjtők névre keresztelt lények eltiporják a szeretett Normandyt, majd vele együtt Shepard parancsnokot...az emberiség elveszett...vége mindennek...stáblista. Kérem az összegyűlteket, hogy álljanak fel, és emlékezz...na, de szó sincs ilyesmiről. Ha az utolsó küldetésről lenne szó, még csak-csak megbékélne vele az ember, és türelmetlenül várná a harmadik részt, de még csak nem olyan rég raktuk be a DVD-t a lejátszóba. Törölgessük hát le a könnycseppeket a klaviatúráról, ugyan is mindenféle orvosi robotok kezdenek el ügyködni Shepard parancsnok holttestén. A Cerberus nevezetű vállalat, akik nem éppen a „tipikus jófiúk” státusszal rendelkeznek, feltámasztják parancsnokunkat, mégpedig egy Battlestar Galactica féle robot emberkévé, akinek vannak érzelmei, gondolatai, vágyai sőt, mindenre emlékszik, ami vele történt. Emlékszik Saren megható szavakkal egybekötött öngyilkosságára, a Pusztító elpusztulására (figyeled a szójátékot, hehe…lol) valamint az Ashleyvel eltöltött romantikus éjszakára...vagy az Liarával volt? Döntse el mindenki maga.

A kezdő 11 pedig...

Alig, hogy magunkhoz térünk az összerakás utáni kómából, már is bizonyíthatjuk, hogy nem rozsdásodtunk be, ami tekintve, hogy félig ember, félig fémterminatorok vagyunk, még viccesen is hat. Egy Yvonne...azaz egy Miranda nevezetű hölgyike hangjára ébredünk aki, illetve ami nem a gyengédség mintaképeivel bíztat minket arra, hogy pattanjunk, és csináljuk amit mond, mivel megtámadták a labort és blablabla. A szokásos reggeli edzés Shepard számára még akkor is, ha az utolsó emléke az éppen felrobbanó Normandy.
Miután leküzdöttük magunkat a blablabla részen, megismerkedhetünk feltámasztásunk menetével. Yvonne...a franc, már megint elbasztam, szóval Miranda felvilágosít minket, hogy a halálunk utáni 2 évben a Cerberus azzal töltötte az idejét (akinek ő a főtitkára) hogy megtalálja a holttestünket, és visszahozzon minket az élők sorába. Ez a 2 év WTF-ként hat Shepard lelkére, de őt jobban érdekli, hogy miért segített neki az a Cerberus, akik hátsó szándék nélkül nem sütögetnek pitét az emberiség számára. A válasz pofon egyszerű: a világ továbbra is veszélyben van, és senki más, csak is ő tudja újból eredményesen felvenni a küzdelmet a rosszarcú Begyűjtőkkel szemben. Mivel viszont elhalálozott, ez némiképpen megnehezíti a világ sorsának megmenekülését, plusz a jó öreg tanács segítségére se lehet számítani, hiszen náluk aki meghalt, az meghalt. Na, de nem így áll a dolgokhoz a Cerberus, akinek megvannak a kapcsolatai és rendelkezik akkora vagyonnal, hogy jelentéktelen kis mellékszálnak tekintsék ezt a csorbát, és visszahozzák parancsnokunkat az élők közé. Most pedig, hogy ez megtörtént, és nem számíthat másra Shepard, csak a Celebek...azaz a Cerberusra, mit tud tenni, megmenti a világot. Megint.
Ehhez pedig új csapatra lesz szükség, akiket nem a metrón fogunk furikázni, hanem egy új, feljavított, Normandyt kapunk, és ráadásul kedvenc pilótánk, Jokerünk is visszatér, hogy kihozza a hajóból a legjobbat. A hajó viszont nem fogja szó nélkül hagyni Joker stílusát, ugyan is egy EDI-re keresztelt mesterséges MI-vel megszólaltatták a kicsikét, és mivel ő nem egy élő valami...nos...nem lesz Joker szívszerelme.

Nem sietünk sehová, de azért Be kéne Gyűjteni a cuccost

Az alapfelállás szerint tehát össze kell szednünk a csapatot, majd irány elpicsázni a Begyűjtőket. Na, de ez csak így leírva ilyen egyszerű, a végső megoldás bonyolultabb a látszatnál. Ok, hogy megvannak a társak, és elsütöttük mindenek az „örülök, hogy a csapatom tagja vagy” sablonszlogent, de ahhoz, hogy ténylegesen is az életüket adják a világ megmentéséért, bizony elég keményen lefetyelnünk kell. Hatni kell a kis lelkükre azzal, hogy érdeklődünk a múltjukról, hogy honnan jöttek, hova tartanak, és úgy alap járaton merre hány méter a hozzáállásuk az öngyilkos küldetéshez. Ha ügyesek vagyunk elérjük, hogy megnyíljanak nekünk és elmeséljék, hogy mi az a vaj, ami már lassan kezd megpenészedni a fülük mögött. Valaki 10 éve nem látta az apukáját, és most kapott tőle egy e-mailt, van aki a testvérének akar segíteni, valaki pedig azt szeretné, ha segítenénk felmelegíteni egy anya-lánya kapcsolatot szóval...lesz dolgunk rendesen, ha azt akarjuk, hogy ne csak a fintor és a duzzogás jöjjön válaszként, ha kérünk valamit. Éppen emiatt, a történet 80%-át a társaink összeszedése, megismerése valamint a lojalitás küldetéseik végrehajtása teszi ki. Sokaknak emiatt a sztori (többek között nekem is) nem akkora EPIC WTF, mint az első rész esetben. Bár a társaink jelleme, magánélete, és a hozzájuk tartozó lojalitás küldik sokkal színesebbek, érdekesebbek lettek, mint az első résznél, és folyamatosan tudunk meg újdonságokat a Begyűjtőkről valamint a Cerberusról akinek dolgozunk, de még is, az embernek azaz érzése, hogy ez csak egy felvezető a harmadik rész, mindent visz sztorijához. Persze emellett is akad tennivaló bőven, hiszen az egyik küldetés során egy emberi kolóniát támadtak meg, ahol nem mással találkozunk majd, mint hőn szeretett Ashleyvel, aki viszont eléggé...nos...ha nem is a hányinger kerülgeti, de nem olvadt el attól a tudattól, hogy Cerberus katonák lettünk, ráadásul le is szartuk őt keményen 2 évig. Hiába magyarázzuk a tündérkének, hogy na de kómában voltunk és így meg úgy meg amúgy, csak nem ért a szóból és makacsul duzzog. Ha valaki ne adj isten Liaraval kezdett románcot, akkor nem tudom, hogy ennél a résznél miként reagál a kisasszony, de nem hiszem, hogy térdre rogy előttünk és...na de fújj, miket beszélek.
A lényeg, hogy bár rengeteg mellék epizód van, ami kapcsolódik a fősztorihoz (a Begyűjtő hajón tett látogatás mindent visz), az összképet tekintve még is a játék nagy része azzal megy el, hogy feltunningoljuk a csapatot és végső ütközetre.
A csapattársak között akad egy-két igen érdekes, izgalmas karakter. Csak, hogy a kedvencemet említsem: Thane, a bérgyilkos, aki csöndesen, precízen teszi el láb alól az áldozatait, ráadásul erősen hívő emberke is. Hosszas beszélgetések során sok érdekességet megtudunk róla, a fajáról, a küldetéseiről és, hogy miért is vállalkozott az öngyilkos misszióra. Messze a legérdekesebb, legszínesebb karakter még akkor is, ha nem olyan bomba, mint Miranda. Nos, igen...ehh...Miranda. Miranda Lawson, akit nem másról mintáztak, mint a gyönyörű Yvonne Strahovski-ról, aki sokaknak ismerős lehet a Chuck című sorozatból. Kéken világító szemek, érzéki ajkak, tökéletes test...a nagybetűs 10/10 nő. Bár egy nehezen befűzhető csajszinak adja elő magát, de még is, ha sokat beszélget vele az ember hamar rájön, hogy egy mindenben benne vagyok nőci, aki nem fél megmutatni magát Shepard komának...aki természetesen széles vigyorral fogadja eme felajánlásokat. Persze csak akkor, ha nem a hupikék lényekre, vagy a kopasz biotikus zsoldos bigére bukik éppen, de nem akarok belemenni a többi karakter élettörténetébe. A lényeg, hogy Miranda a NŐ, és Thane a legsokoldalúbb társ.
Térjünk vissza a tunning részhez. A győzelemhez nem elég jóban lenni a társainkkal, de nem ám. Bár kivették az inventory részt (nagy bánatomra), ahol akár órákat is el lehetett pöcsölni azzal, hogy kinek milyen páncélja, fegyvere és az ehhez tartozó kiegészítője legyen, de még is, fontosabb szerepük van, mint valaha. Hiszen ha nem elég erős a társaink páncélzata, akkor az öngyilkos küldinél elég könnyen elhalálozhat. Ha nem elég fejlett a fegyver sebzése, akkor hamar alul maradhat az ellenekkel szemben, és ez így van a képesség valamint a védelem fejlesztésekkel is. Ha minden ki van maxolva, nem lehet gond, de bármi hibádzik, nem lesz happy end.
A fejlesztések megvásárlása ugyan úgy zajlik, ahogy az első rész esetében, csupán annyi a különbség, hogy itt most aktiválni kell őket, ehhez pedig nyersanyagra lesz szükségünk. Adott a hajó bolygó szkennerre, amivel vígan járjuk a csillagrendszereket, és ha úgy tartja a kedvünk, akkor végigpásztázzunk egy palnétát, hogy legyen mivel gazdálkodnunk. A pásztázás közben egy radar féleség jelzi nekünk, hogy mely terültekre érdemes szondákat küldeni, mely szondák összegyűjtik nekünk a naftát ás voilá…már tudjuk is aktiválni a megvásárolt fejlesztéseket. Ez egy idő után monotonná válik, de egyes csillagrendszerekben akár mellékküldibe is ütközhetünk egy-egy szkennelés közben. Ezek bár rövidre sikerültek, még is sokkal változatosabbak, mint az első résznél, ahol az összes egy kaptafára készült. Persze a lényeg itt is az, hogy menj előre és ölj meg mindenkit aki az utadba áll, majd szerezd meg az anyagot, de a helyszínek, a bázisok még is sokkal változatosabbak. Ami nagy szívfájdalmam ezekkel kapcsolatban, hogy a Makot vagy Mékót, kinek, hogy tetszik, úgy ahogy van kivették a gameból, ráadásul az előzetes ígéretek ellenére semmilyen járművet nem irányíthatunk. Bizonyos források szerint majd érkeznek olyan DLC-k, amik tartalmazni fognak 4-5-6 esetleg még többkerekű járműveket, de hiszem ha irányítom.

Újdonság, mert ön megérdemli

Ha már beszéltem a szkennelésről, akkor megemlítek még pár újdonságot, ami szerintem jót tett a játéknak. Itt van mindjárt a fedezékrendszer kicserélése, ahol az „aminek nekimegyek az fedezékké változik” megoldást váltotta, a Gears of Warban megismert rendszer, ami kétségtelenül jobb elődjénél. Persze így is okoz idegtépő perceket. Velem egyszer előfordult, hogy a pajzs aktiválása helyett a Charge (magyarban Lerohanás) képességre kattintottam, és bár ezzel kinyírtam az ellent, na de a társai ott álltak körülötte és aprítottak rendesen. Nyomtam is a sprintet, de egy oszlop szélének nekifutottam, és peeeeeeeeersze, hogy ezt ő úgy fogta fel, hogy akkor most fedezékbe kell vonulnom. Mire korrigáltam a hibát, szétgyaláztak, de sebaj, ettől még tényleg jobb ez a rendszer. Ezáltal viszont a billentyűzet elosztás is borult, mivel a space az első részben a pillanatmegállj-csapat menüt aktiválta, itt viszont a sprint, fedezék és használ funkciókat tölti be. A pillanatmegállj-csapat menü átkerült a shiftre, ami meg a sprint volt anno, de hamar hozzá lehet szokni az új elosztáshoz, arról nem is beszélve, hogy azt változtatsz meg rajta, amit csak akarsz. Az igazat megvallva, az elején lévő blablabla rész pont a kissé átkombinált irányítás és harcrendszer tréning pályája, szóval mint mondottam...hamar hozzá lehet szokni. És ha már előkerült a harcrendszer, akkor ideje megemlíteni a képességeket, amiknél szintén kapunk új zúzásokat, még is fele annyi mindent lehet megtanulni, mint az első rész esetében. Ennek köszönhetően a csapattársak irányítása is fontosabb szerephez jut. Bár maguktól is tudják, hogy merre hány méter, és nem kell attól félni, hogy belerohannak a lecsóba és emiatt megpusztulnak, de azért nem árt kombinálni a támadásaikat a mi támadásainkkal, és akkor lesz csak igazán nagy az alázás.
Mivel én Vanguard kaszt voltam, amit még az első részben Harci Adpetnak fordítottak, most viszont Élharcos lett belőle, ami szerintem rohadt ratyinak hangzik, de ez az én véleményem, szóval a biotikus képességeket tudom előnyben részesíteni, ami a beszámolót illeti.
Szóval a szokásos Emelés, Lökés képességek mellett olyan újdonságokat kaptunk, mint a Charge (Lerohanás) és a Shockwave (Lökéshullám). A Charge csak a Vanguard kasztnál használható, de az igazat megvallva, bármennyire is látványos a használta, nem sokat zúztam vele. A lényege, hogy ilyenkor egy hiperszuper erődobbantással odalöveljük magunkat az ellenhez, aki ennek hatására repül egyet. Minél erősebb a Charge, annál nagyobbat repül az ellen, és a sebzése is erősebb lesz. Ezt én általában kivégzés gyanánt használtam, amikor már alig volt élet az ellenben, vagy a szakadék szélén állt, és szépen lelöktem vele a mélybe, de mivel csak azt sebzi meg, akire irányzod, a többiek könnyedén szétdarálnak utána, így csak végszükség esetén érdemes aktiválni. A Shockwave viszont már annál hatásosabb, ilyenkor ugyan is egy úgynevezett biotikus erőlavinát indítunk útjának, mely ha eléri ellenfelét, kemény löket kíséretében tessékeli arrébb. Minél erősebb, annál nagyobb a löket, és a Chargevel ellentétben itt ez mindenkire hat, aki a környéken van. Ezzel lehet csak igazán szétrobbantani a betömörülő elleneket, akik amíg magukhoz térnek, megkapják a maguk lőszer adagját. Jól olvastátok, lőszert írtam ugyan is, itt arra is szükség lesz. Elfelejthetjük a túlmelegedéssel járó hacacárét, lőszereket kell gyűjteni, mely elszórva a pályákon, illetve a holttestek mellett lesznek megtalálhatóak. Ha nem Rambo módjára kaszálunk össze-vissza, akkor nem jön elő a „bazz, elfogyott a muníció, mi a pikula legyen” érzés. Az első résznél a kifogyhatatlan lőszerekre is lehetett sebzést rakni, azaz, hogy kémikus sebzést, vagy fagy sebzést adjon, nos...ez itt is megtalálható, csak most különleges képességként aktiválhatjuk, nem egy a fegyverre rakható kiegészítés gyanánt. Ezeket amúgy végleg eltörölték, és a boltokban megvásárolt fejlesztésekkel helyettesítették, amiket nem lehet kombinálni vagy lecserélni. Ha megvetted, nincs vissza út, de nem is kell, hiszen csak gyorsabb, pontosabb lesz tőle a „hangszer.” Ha már fegyvertunning eltörlés, akkor meg kell említenem a páncélra vonatkozó újítást is, ami szintén annyit jelent, hogy itt se lehet fejleszteni a páncélt. Lehet venni alap dolgokat, mint mellkas vért vagy váll stabilizátor, láb stabilizátor stb. Ezekből nincs sok, és bár jelentős pluszt adnak karakterünknek (több életerő, erősebb pajsz, gyorsabb képesség visszatöltődés stb.) még is inkább csak csicsás díszítő elemként vannak jelen. Ráadásul ezen a csicsásságon meglátszik az EA keze, ugyan is, ahogy az NFS részekben, itt is lehet kombinálni páncélunk díszítését, színét, szóval kész Barbie baba jellege lett a dolognak, de mókás, mivel így 100%-ban a saját ízlésünknek megfelelőn alakíthatjuk Shepardot, nincsenek határok.
Sokan panaszkodtak, hogy felesleges fegyvereket is kénytelenek vagyunk magunkkal cipelni, hiszen a fegyverhasználat is kasztokra volt osztva, de itt ezt a határt is eltörölték. Se a fegyverhasználatnak, se a páncélviseletnek nincsenek osztályai (könnyű, közép vagy nehéz) hanem a mindenki mindent elvbe kapaszkodtak a készítők. Persze eldönthetjük, hogy mit részesítünk előnyben, és vannak olyan fegyverek (gépkarabély, mesterlövész puska) amik csak később lesznek elérhetőek, de az addigi fegyverek is mind-mind hasznosak. Megmaradt az egylövetű kispisztoly, bekerült ennek a továbbfejlesztett változata a sorozatlövő pisztoly, de a shoti is tiszteletét teszi. Plusz a gránátok helyett szerepet kaptak az úgynevezett nehéz fegyverek, melyből összesen hetet lehet összeszedni a játék során (nekem legalább is ennyit sikerült). Van itt gránátvető, sima és hőkövetős kiszerelésben, lesz fagysebzést okozó kéziágyúnk, olyan ami Mr. Freeznek van a Batmanban, valamint energialöketeket alkalmazó fegyó. Ennek is két fajtájaa van, az egyikkel egy energia gömböt lövünk ki, ami magához vonzza a körülötte álló áldozatokat, majd kisvártatva egy hatalmas robbanással szed szét mindenkit, aki a közelben van. Nekem ez a kedvencem, de a legnagyobbistenkirály fegyó még is az atomtöltetes stuki, ami szó szerint egy atomrobbanást idéz elő. Na ott aztán kő kövön nem marad.

Te most hozzám beszélsz?

Említést érdemel még a párbeszédrendszeri újítás, amikor is a beszélgetés során elkezdenek villogni a Példakép valamint a Renegát ikonjai, amik segítségével bele tudunk szólni a párbeszéd menetébe, akár jó, akár rossz értelemben. Ha figyelmesek vagyunk, és időben reagálunk a felvillanó ikonra, akkor pofán is vághatjuk a riportert, ha nem tetszik az, amit mond, de ha jófiúk vagyunk, akkor akár átölelhetjük az éppen a lányát gyászoló anyukát. A legnagyobb ilyen jelenet, amikor egy kihallgatás során eljátszhatjuk a jó zsaru, rossz zsaru módszert, ahol ha az éppen kihallgatott emberke nem ért a szép szóból, akkor Shepard ökölbe szorított kezét bírhatjuk használatra. Persze ilyenkor kapjuk a Renegate pontokat, de minden ilyen rész úgy van megcsinálva, hogy ha nem is kifulladásig, de legalább néha-néha kiosszunk egy-két sallert...hiszen az olyan cool, amikor váratlanul jön egy pofon vagy egy nyakkitörés:-D

Minden jó, ha a vége...

Zárásként pedig tegyünk említést az öngyilkos küldetésről, melyre az egész játék ki van hegyezve. Ha mindenki lojális hozzánk, és a tuningok is ki vannak maxolva, átkelhetünk az Omega4 relén, ahol is a Begyűjtők vannak hazai pályán, de nem véletlenül pöcsöltünk annyit a csapatösszeállítással. A jónak győzedelmeskedni kell. Ez az utolsó nagy roham olyan 45 percet vesz igénybe, és több szakaszból áll. Több csapatra oszlunk és nekünk kell eldönteni a felállást. Ha rossz döntést hozunk, és nem olyanokat választunk az adott feladatra, akinek van képzettsége a megoldáshoz, vagy csak szimplán érzelmi okokból nem akarunk valakit a harcmezőre küldeni, akkor akár bukhatjuk is a társaink többségét. Szóval az uccsó rohamnál mindennemű érzelmet félretéve, logikus döntéseket kell hoznunk, és nem szabad, hogy egy esetleges szerelmi szál befolyásoljon minket. Ha mindez megvan, akkor sikerrel zárhatjuk a missziót, és a stáblista alatt elégedetten hátradőlhetünk, hiszen nem halt meg senki.

Nem minden a külsö, de itt felborul a séma

Nem szoktam egy játék értékelésénél említést tenni a külalakról, de itt most nem tehetem meg, hogy szemet hunyok felette. A gyűjtői kiadás, valami orgazmust keltően szép lett. Egy vastag kartontokban van egy korom fekete fém díszdoboz, ami tartalmazza a játékot, egy extra DVD-t, amin így készült videók, interjúk és trailerek vannak, valamint megtalálható még benne egy extra begyűjtő páncél és fegyver. A fémdoboz mellett van egy kisebb kartondoboz, amiben egy Art Book és egy 4 részes képregény első része található. Ez a Shepard halála alatt eltelt 2 évet dolgozza fel, többek között Liara mellékszereplésével. És a lényeget hagytam a végére, kaptunk egy Cerberus plasztik kártyát, mely tartalmaz egy kódot. Ezzel a kóddal az összes jövőben megjelenő DLC-t illetve extra fegyverzetet vagy páncélt le tudjuk szedni a Cerberus hálózatról...méghozzá ingyen. És a legnagyobb megalol az egészben, hogy egy centtel se került többe, mint a sima, fapados verzió.
Szóval aki teheti, mindenképpen a gyűjtői kiadást vegye meg, amiből már csak limitált példány van, de megéri, higgyétek el.

Mindent összevetve egy fantasztikus játékot kaptunk, melynek története nem akkora EPIC, mint az első résznél, és az újítások is inkább az akció játék irányába vitték el a stílust, semmint az RPG szál közelébe, de ettől még az első perctől az utolsóig zseniális, a BioWare ismételten nem tudott hibázni.
A záró képsorok hatsára pedig mindenkinek a torkába ugrik a szíve és a falat kaparván veszi tudomásul, hogy még két évet kell várni a trilógia záró darabjára.

10/10


pozitívumok

- még látványosabb, még EPIC-usabb játékmenet
- színesebb, érdekesebb karakterek
- rengeteg választási lehetőség, és újrajátszhatósági faktor
- zseniális soundtrack
- sokoldalú, változatos történet...

negatívumok

- ...melynek 80%-át új társaink begyűjtése tőlti ki
- az RPG elemek megcsonkítása

Utolsó módosítás: 2013.08.16. 23:36

GAME OF THE YEAR 2008

Creativ3Form | 2009.01.01. 01:25 | kategória: Gamezde

Ez az év is elment. Nehéz ilyenkor bármit is írni, de annyit azért mégis, hogy mindenkinek sikerekben gazdag boldog új évet kívánok! Ennyi…ez elég szűkszavú és sablonos volt, de most nem ez a lényeg, hanem az, hogy a gamerek 2008-ban is kiélhették vágyaikat, hiszen rengeteg finomsággal ajándékoztak meg minket a fejlesztők. Kezdjünk is neki.


TOP 5

5. Fallout 3

Sokak szemét bökheti, hogy ez a game listám utolsó helyét foglalja el, de ez van emberek. Az igazat megvallva, sosem voltam nagy Fallout rajongó, de el kell ismernem, hogy mindegyik rész zseniális a maga nemében. Ez is, csak engem nem igazán fogott meg különösebben. A főtörténeti szál rövid és eléggé semmilyen, a hangulat valamint az egész atmoszféra valahogy nem tudott magával ragadni. Nem találtam meg benne azt a pluszt, ami miatt akár 5-6 alkalommal is végigviszem és beszélek róla és bezsongok, ha csak megemlítik. Összességét tekintve azért nem volt egy rossz játék, de nem lesz nálam klasszikus.

4. Race Driver: Grid

Nem tudom ki, hogy van vele, de engem autós játék még nem varázsolt el ennyire. Gyönyörű grafika, pazar hangulat, erőteljes zene, izgalmas versenyek, király verdák, de a lényeg, hogy megunhatatlan! Eszméletlen, hogy mekkora adrenalint képes a játékos felé sugározni, ami miatt a 20. verseny után is képtelenség abbahagyni. Egyértelműen alázza, a már-már szégyenletesen rossz NFS Undercovert.

3. Prince of Persia

Az újgenerációs Herceg megérkezett és bebizonyította, hogy méltó Persia hercegségének címére. Hihetetlen, hogy mekkora potenciál van ebben a projectben és az Ubisoft ki is használja minden lehetőségét arra, hogy Persia hercege örökre beleírja magát a játékosok emlékezetébe. A cell-shading szűrővel ellátott grafika ámulatba ejt, melyet a látványos játékmenet, és az Elika szépségével párosított gyönyörű zene a csillagos egekig emel. Kérnénk a folytatásokat, de nagyon gyorsan ám!

2. Far Cry 2

Már megint ezek az Ubisoftos srácok, ejjjjjjj...tudhatnak valamit. Személy szerint, az első rész a grafikáján kívül nem igazán tudott megvenni magának. Lehet, hogy túl nagyok voltak az elvárásaim, de a varázs elmaradt, pedig többször is nekifutottam, hátha elkap és nem ereszt. Nem történt meg. Éppen ezért nem is nagyon vártam sőt, egyátalán nem is érdekelt a második rész. Milyen buta voltam, hiszen a Far Cry 2 az utóbbi évek legjobb FPS játéka (bocsesz a Crysis fanoktól). Bár maga a játékmenet lassú és nem túl változatos, de mégis, van valami a hangulatában, ami magával ragad és nem ereszt mindaddig, amíg meglátod a stáblistát. De még utána is a fejedet fogod, hogy „wow, na ez aztán valami.” A keményen igazságszagú game fantasztikus élménnyel gazdagította be a napjaimat, reméljük a következő részek képesek lesznek tartani a szintet.

1. MASS EFFECT (GAME OF THE 2008)

BioWare. Nálam ez a banda, egyet jelent a megtestesült tökéletességgel. Kivétel nélkül az összes játéka lenyűgözött és elvarázsolt. Nem volt ez másképp a Mass Effect-tel sem. Eszméletlen, hogy milyen univerzumot teremtettek meg, melyet egy fantasztikus történettel ellátva adtak a játékosok kezébe. Komolyan, minden egyes végigjátszásnál újra és újra végigolvasom az összes párbeszédet, mert lenyűgöz, hogy mennyire eltalált, összerakott az egész. Fantasztikus dolgot kaptunk a BioWare srácoktól, remélem, a trilógia többi része csak rákontráz a bevezető akcióra…már, ha rá lehet erre kontrázni. 2008 egyértelmű győztese a Mass Effect!


MÁLNA DÍJ

need for speed undercover (csupa kisbetűvel)

Te atya úr my god. Az EA évről évre bebizonyítja, hogy a béka segge alatt rengeteg hely van. Nem tudom, miből gondolták, hogy ez a borzalom méltó lesz az NFS névhez, de jött, látott, és hányingert keltett. És az a szomorú az egészben, hogy a sok idióta emberke, meg veszi, mint a cukrot és el vannak ájulva, hogy „húúúúúúúúúúúúúúúúú de jó, hogy 250-nel is megvan a hajtűkanyar.” Szánalom, és egy nagy lapát szar.


ÉV KALANDJÁTÉKA

Prince of Persia

Elmondtam, amit mondtam A herceg méltó Persia hercegségének címére.


ÉV AUTÓS JÁTÉKA

Race Driver: Grid

Az EA tanulhatna a Codmasters-es fiúktól, hiszen a béka segge alatt tényleg rengeteg hely van…de a csillagos ég szebb és tágasabb.


LEGHANGULATOSABB JÁTÉK

Lego Batman

Hát igen. A Spore után nem gondoltam volna, hogy lesz game, ami ennyire szórakoztat. De Bruce Wayne nem hagyta, hogy az édi-bédi szörnyecskék (vagy mik) átvegyék a helyét. A Lego SW-k és Lego Indy-k után Batman is tiszteletét tette a műfajban és köröket ver az imént említett próbálkozásokra. A Batman érzés 100%-osan megvan, amit a zene csak megkoronáz.


JÓ JÁTÉK LEHETT VOLNA

need for speed undercover
Turok

Asszem nem én vagyok az egyetlen, aki szeretne már egy jót need for speed-ezni.
Ami a Turokot illeti nos…bár nem ismerem az elődöt (vagy elődöket) de ha valami nem működik, akkor az nem működik. A grafika helyenként jó, de néhol kiábrándító és ez igaz a játékmenetre is. Több ötlettel és kreativitással, remek lehetett volna.


EMLÍTÉST ÉRDEMEL

Fifa09
Tomb Raider Underworld

A Fifa már nem ragyog olyan fényesen, mint annak idején, de ez a rész jó példa arra, hogy a hulló csillagok egyszer még visszatérhetnek a csúcsra. Ha ez a vonal lesz erőltetve, akkor ez elég hamar bekövetkezhet.
Lara Croft egy nagymellű bige, akit jól meg lehet…kb. ez volt a szűkszavú véleményem anno a hölgyről. Az idegesítő kamerakezelés és a néhol már botrányos irányítás miatt sosem volt a kedvencem Croft kisasszony. Ám az új résznek adtam egy esélyt és nem is bántam meg. Bár az év kalandjátéka meccsben alulmaradt az új PoP-al szemben, de tisztességes munka és meghozta a kedvem a Legend illetve az Anniversary kitolására.


Ennyi volt 2008 játékgyűjteménye számomra. Reméljük a 2009-es év is tartogat pár gyöngyszemet, amibe a Gears of War 2 és a Fable 2 PC-s átirata is beletartozik majd. További kellemes napot (és józanodást) mindenkinek.

Utolsó módosítás: 2009.01.01. 02:51

Mirror's Edge Trailer

Creativ3Form | 2008.05.06. 20:23 | kategória: Gamezde

Asszem várom ezt a játékot. Nem kicsit, NAGYON!!!!

Kane & Lynch: Dead Men [FRISSÍTVE]

Creativ3Form | 2008.02.21. 21:43 | kategória: Gamezde

SIRALOMHÁZ ÁTSZÁLLÍTÁSI AKTA:
ADAM MARCUS, ALIAS "KANE"

VEZETÉKNÉV: Marcus
KERESZTNÉVL: Adam
ALIAS: Kane
NEMZETISÉG: Brit
SZÜLETÉSI IDŐ: 1969. augusztus 27
NEM: Férfi
SZEMSZÍN: Kék
MAGASSÁG: 180 cm
ISMERTETŐ JELEK: Egy jellegzetes forradás, mely a jobb szemén fut keresztül.

Bűntörténet, az elítélés oka:

Adam "Kane" Marcust bűnösnek találták 25 venezuleai állampolgár lemészárlásában. Halálra ítélték, a siralomházba szállítására vár.

Az esettel kapcsolatos megjegyzések:

Kane fia kétéves korában tragikus balesetben elhunyt, amikor apja szolgálati pisztolyával játszott. Felesége fia haláláért férjét okolta, ezért elhagyta.
Kane lánya ekkor öt éves volt, azóta nem találkoztak.
Pár évvel később Kane a világ legjelentősebb zsoldosalakulata a The7 tagja lett. Kötelékükben a világ legneuralgikusabb pontjain harcolt hatalmas összegekért, ám egy venezuleai bevetés rosszul sült el:az akció 25 helybéli civil halálát okozta.
Kane volt a zsoldoscsapat egyetlen túlélője, és azt beszélik, jelentős zsákmánnyal távozott. Hogy mi okozta ezt a ballépést, arra kevés bizonyíték van. Kane-t nem sokkal az Egyesült Államokba való visszatérése után letartóztatták, bíróság elé állították, bűnösnek találták és halálra ítélték. A pénz soha nem került elő.



SIRALOMHÁZ ÁTSZÁLLÍTÁSI AKTA:
JAMES SETH LYNCH

VEZETÉKNÉV: Lynch
KERESZTNÉV: James Seth
NEMZETISÉG: Amerikai
SZÜLETÉSI IDŐ: 1966. január 12
NEM: Férfi
SZEMSZÍN: Zöld
MAGASSÁG: 185 cm
ISMERTETŐ JELEK: Erős testalkat

Bűntörténet, az elítélés oka:

James Seth Lynchet bűnösnek találták felesége meggyilkolásában. Halálra ítélték, a siralomházba szállítására vár.

Az esettel kapcsolatos megjegyzések:

James Seth Lynchel a felesége meggyilkolása miatt rá kirótt halálos ítélet után interjú készült. Ennek során végig nyugodt volt, és kijelenette: csak ügyvédje tanácsára ismerte be bűnösségét, egyébként ártatlan. Lynch magát tökéletes férjnek állította be, de amikor rámutatták, hogy ez ellentmond mindazon bűnöknek, amelyek elkövetését beismerte, idegesen és erélyesen azt válaszolta, hogy mindent megadott feleségének, "beleértve esetenként egy-két verést is."
Lynch viselkedésében a skizofrénia összes általános jellemzője felismerhető. Azt tanácsoljuk, hogy Lynchet a börtön biztonsági személyzete és a többi elítéltre különösen veszélyes elemként kezeljék.



Történet

Kane az átlagos polgár mindennapjait éli. Munkaközvetítéssel keresi a kenyerét, hogy a felesége, és két csöpp gyermekének megteremtse a napi betevőt. A családot ha nem is veti fel a pénz, nem panaszkodhatnak. Kane imádja mindkét kisfiát, ám egy végzetes napon az egyik megtalálja a fegyverét, és véletlenül közvetlen közelről agyonlövi magát. (Egyik) főhősünk élete itt vesz visszafordíthatatlan fordulatot. Kane, a lelkiismeret furdalástól meggyötörten hátrahagyva az őt hibáztató feleségét zsoldosnak áll, hogy esetleges halálával megvezekeljen.

Azonban az elszenderülés nem jön össze, ellenben a szakasz kimagasló katonája lesz, akire felfigyel a Hetek csoportja, akik azonnal belerángatják a rosszba, és kiváló bűnözőt faragnak belőle. Emberünk 13 évig szolgálja hűen a szervezetet, és stílusosan egy hatalmas akasztással szeretné befejezni a pályafutását. Igen ám, de hiba csúszik a gépezetbe, és az USA-ban a rend őrei Kane-en kívül mindenkit leterítenek az akció során. Kane-nek egyetlen választása marad, menekülnie kell a dollármilliókat érő gyémántokkal. Néhány hónap alatt azonban Venezuelában a nyomára bukkannak, és rendőrség elkapja a dúsgazdag úriembert, majd börtönbe vágja.
Itt jön a képbe Lynch, aki skizofréniában szenved, és felesége meggyilkolásáért Kane-nel (akit húsz ember kegyetlen meggyilkolásával vádolnak meg) együtt halálra ítélik. Mivel mindketten szeretik az életet, úgy döntenek, hogy megszöknek. A tervet sikeresen kivitelezik, ám még mielőtt eliszkolhatnának, támadás éri őket. Mint kiderül a He7ek társaságából négyen megúszták az amerikai kalandot, és az ökölnyi nagyságú gyémántot követelik, amit persze lefoglaltak a hivatalos szervek.

A Hetek csoportja ekkor alkut ajánl. Ha Kane pár hét alatt megszerzi azt a pénzt, amit a kővek érnek, meghagyják felesége, illetve gyermeke életét és csak őt nyírják ki. Kane nem tehet mást, elfogadja az ajánlatot, és Lynchel együtt az évszázad legdurvább lopássorozatát kezdik el.


Vélemény: [FRISSÍTÉS]

Az IO-Interactive neve egyet jelent a Hitman játékokkal melyekért én sosem rajongtam. Ezalatt nem azt kell érteni, hogy nem nyerték el a tetszésemet, csupán nem tudták azt a plusz-t nyújtani, ami miatt akár 10-szer egymás után végig viszem. Ennek ellenére rögtön felkeltette az érdeklődésemet a Kane & Lynch: Dead Men, pedig szinte semmit sem tudtam róla csak azt, hogy a Hitman kreátorai alkották meg. Aztán jött az első trailer…mely alatt olyan érzésem volt, mintha egy Tarantino film trailerét látnám. Majd jött még egy (Kane szemszög trailer) majd még egy (Lynch szemszög trailer) és én már is csillagok közt jártam az érdeklődési mércén. Haverokkal 20-25 perceket is képesek voltunk beszélgetni az esetleges majd később a végleges sztoriról és a lehetséges csattanókról (melyek végül elmaradtak). Aztán eme remek fórumon megnéztem az első in-game videót, mely a ReTomoto irodaházból való kitörést rakta napirendre. 2 perce ment a videó, amikor is a deja vu érzés hatása alatt felnéztem a polcomra és megpillantottam a Szemtől-Szemben című alkotást, mellyel Michael Mann ajándékozott meg minket két olyan sztár kíséretében, mint Pacino és De Niro. A nosztalgia gyanánt meg is néztem a filmet, miután 5-ször egymás után levetítettem mohó érdeklődésemnek az in-game videót. Már akkor tudtam, hogy ez a játék aratni fog…és megtette. A játék olyan atmoszférát teremt, melyet játékban ritkán élünk át, de itt most…átélhetjük. Bár a game a kooperatív módra van kiélezve, de az egyszemélyes sztorimód is élvezetes és meglepetésekkel teli. Küldetésünk nem egy kiképzőpályával kezdődik hanem rögtön egy kő kemény akció kellős közepén találjuk magunkat. A siralomházba száguldó kocsi utasait megszöktetik és nekünk épp bőrrel (és hidegvérrel) kell átrágnunk magunkat a rendőrség kifogyhatatlan járőrein illetve SWAT kommandósain. Ha ez megvan, végre megtudhatjuk, hogy what the fuck.

Kane barátunkról kiderül, hogy a börtön évek előtt egy bizonyos „He7ek” bérgyilkos banda tagja volt ám egy rosszul elsült akció végén csak Kane marad életben illetve…csak azt hitte. Kane lelépett a gyémántokkal, amit most az életben maradt társai egy alku társaságában visszakövetelnek. Ha Kane hiánytalanul visszaadja a gyémántokat, akkor csak őt ölik meg…a lányát és a volt nejét életben hagyják. Így társunk Lynch társaságában, kezdetét veszi a pörgés. Regélhetném itt a pályák lényegét, fontosságát, furfangosságát, de ezt már megtették a játékkritikusok. Amit adott számomra a game, azaz abszolút (nem, nem az Abszol út) adrenalin pumpálás, mely egy másodpercre se áll le. Nincs időd lazítani, mert Lynch mindig gondoskodik arról, hogy a dolgok a lehető legbonyolultabbak legyenek. Néha megöl egy két-túszt, néha eltesz láb alól olyan lányt, akinek az apja egy maffiózó és néha pont akkor kattan be a skizofréniája, amikor 4-5 rendőrautó üldöz, és közben küldik felénk az ólmot. Az izgalommal és a hangulattal nincs is baj, (melyben a zene és a hangok is megteszik a magukét) egészen a 12. pályáig, amikor is a városi környezetből átmegyünk a háborús övezetbe (Havanna) majd a dzsungeles-erdős kaszálásokba. Ezek a pályák is élvezetesek, de inkább hasonlítanak egy tucat shoot’em up gamehoz, mint ahhoz, amit az első 11 pályán megszokhattunk. Az atmoszféra veszít a varázsából, de nem lesz reménytelen a helyzet.

Ami még dicséretet érdemel és sokat dob a már említett remek hangulaton és atmoszférán, az a hangok és a zene. Jesper Kyd ismételten zseniális soundtrackkel állt elő. Bár hallgatni szigorúan csak azoknak, akik játszottak is a játékkal. Csak úgy tudja valaki értékelni a dallamokat, ha át is élte a jelenetet, amely alatt dübörgött. A hangok terén még a szinkron az, ami zseniális lett. Ehhez kellett a "fuck" szavakkal telerakott szövegkörnyezet, melyek lényege a két főszereplő egymás iránt érzett gyűlölete, szánalma és csalódottsága. Ennek köszönhetően nagy monológokkal nem találkozunk, de mindenképp mulatságos lesz a civakodások fokozását hallgatni. Amiért pedig hatalmas piros pont jár a készítőknek az a két pálya közötti töltések kitöltése. Ezeket a rövid kis töltés szakaszokat, teletűzdelték a már említett "gyűlöljük a másikat" párbeszédekkel, melyek hatalmasak és nem hagyják, hogy kies az atmoszférából! Még egyszer...HATALMAS PIROS PONT.

Viszont az irányításban és a mesterséges intelligenciában vannak idegesítő momentumok. A társaink például nem mindig szeretik végrehajtani a parancsokat, melyek nem bonyolultak (menj oda, lőj oda, fedezz onnan) de ha nem értenek a szép szóból, akkor nagyot is szívhatsz. Hiszen ha egy nagy tűzerővel ellátott épületet kell bevenni és a társunk Rambonak képzelvén magát egyedül akar pontot tenni az ügy végére, akkor elég hamar jöhet a restart. Hiszen a bajba jutott társadon csak TE és senki más nem segíthet. Ha nem érsz oda időben, társad szépen elhalálozik, de ha segíteni próbálsz neki, akkor nagy az esélye, hogy te is otthagyod a fogad. Nem szeressük az ilyet. Ez a „segítsünk a társunknak” rendszer egy sima adrenalin injekció társaságában megy véghez. Ha túl sokszor meglőnek (melyet nem egy életvonal, hanem a kép folyamatos imbolygása és vörösre váltása jelez) akkor nem halsz meg rögtön, hanem a társad a segítségedre siet és egy adrenalin injekcióval életet lehel beléd. Ez mind szép és jó, de a társadnak nem mindig áll az ínyére a segítség. Volt olyan eset, hogy meglőttek és a haver tőlem kb. 2 centire állt és nem csinált semmit vagy túl későn jött az adrenalinnal és addigra én már…idegesítő tud lenni, de nem sokszor fordul elő. Ami nagyon tetszett, hogy a végzetes lövés pillanatában, amikor is várjuk társunk segítő adrenalinját, a kép rendszerint fekete-fehérre vált, a kamera elkezd imbolyogni és fejünkben elkezdenek viszhangozni a közelmúlt tragédiáinak hangjai, suttogásai, melyek hihetetlen hangulatosá teszik azt a pár másodpercet, míg megérkezik társunk az erőbombával. Persze azért ezt az adrenalin féle drogot se lehet ítéletnapig fogyasztani. Ha túl sokat kapunk, akkor túladagolásban halunk meg, ami elég kellemetlen.

Az irányítás terén egyedül a fedezékbe vonulás volt, ami az őrületbe kergetett. Persze, jó ha van fedezékünk, csak nem mi döntjük el, hogy mikor alkalmazzuk. A játék saját maga tapaszt a falhoz vagy oszlophoz vagy autó oldalához (utóbbi nem túl nyerő, mert egy sorozat a motorba és durr) és persze mindig akkor, amikor nem kéne. Amikor meg kéne akkor az istenért se akar a falhoz tapasztani, pedig teljes erőmből nyomom a w-t a fal felé. Idegesítő tud lenni, főleg amikor egy elég nagy tűzerővel őrzött területet akarunk bevenni.

Az ellenfeleinkről se mindig a dicsérő szavak jutnak az eszünkbe. Bár teszik, amit kell…lőnek ránk és néha eredményesen, de mégis, előfordulnak olyan blődségek is, hogy ha két centire állsz az ellenség mellett vagy mögött, akkor ő szimplán nem vesz észre, pedig pár perce még egy vele szemközti oszlop mögött áltál és mi több…lőtt is rád. Így a játék nehézségi foka elég kiszámíthatatlan hiszen néha idegesítően sokan vannak az ellenek és értik is a dolgukat de néha képesek a Málna díjra.

Összességét tekintve a mesterséges intelligencia az egyetlen, mely annyi blődséggel szolgál, hogy a Kane & Lynch ne lehessen az év játéka, de ettől még hatalmas élmény. Az összecsapott befejezést(eket) leszámítva. Sokan szidják a grafikát is, de szerintem semmi probléma vele. Emberek…ez egy TPS! Mit várunk, Call of Duty 4 meg Crysis grafikát? Akkor meg az lenne mindenki baja, és bármibe lefogadom, hogy a legtöbb komment arról szólna, hogy „egy TPS-nek minek ekkora motor.” Így is van neki, de elfogadható. Sokan persze a már szidott mesterséges intelligencia miatt csak egy tucat TPS-nek titulálják a játékot, de a hihetetlen atmoszféra többé teszi. Számomra legalább is.

Utolsó módosítás: 2008.03.18. 17:03

TOP 5 - Game

Creativ3Form | 2008.02.09. 03:44 | kategória: Gamezde

Késve bár, de törve nem...összeállt a kép a 2007-es esztendő legjobb játékairól. Azaz az öt, számomra legkirályabb gamekról.


V. Virtua Tennis 3

Ha azt mondom foci, a legtöbben azt felelik, hogy Maradona, Pelé, Puskás. Ha azt mondom kosárlabda, akkor a válasz Michael Jordan, Kobe Bryant. Ha a Forma 1 van terítéken, akkor Sennától egésszen Schumacherig nagyon sok klasszikus pilóta jut az eszünkbe. Viszont ha a következő műsor a tenisz...nem hiszem, hogy ne ugrana be mindenkinek kapásból Agassi, Sampras, Federer vagy akár az a Szávay Ági nevű leányzó aki ha jól emlékszem...igen, magyar nemzetiségű. Ugye, hogy ugye? A game, számomra minden idők legjobb sportjátéka a Fifa99-óta.


IV. Need for Speed Pro Street

Ha sebesség, akkor Forma 1...annál nincs gyorsabb szágúldás. Ha menő verdák, csajok, illegális és legális versenyek, akkor Need for Speed. A sorozat az Undergrunddal egy olyan irányba kezdett el fejlődni, mely egyre több emberrel szerettette meg a sebességet. Ám ahogy teltek az évek és jöttek az újabb részek (Underground 2, Most Wanted, Carbon) egyre többszőr felmerűlt a kérdés, hogy "vajon elég e ez? Mi az, ami hiányzik?" A Pro Street pedig jött, látott, és választ adott mindenre.


III. Kane & Lynch: Dead Men

Ugye senkinek se kell bemutatnom az Edios hidegvérű, lelkiismeretmentes és kegyelmet nem ismerő gyilkosát Hitmant, aki Timothy Olyphant-nak köszönhetően azért érzelmekre is képes. Nos, a studio magát nem meghazudtólván egy újabb, talán nem eredetibb de mindenképpen pőrgősebb akciógameval ajándékozott meg minket, mely akár egy Tarantino film alap receptje is lehetne. A Kane & Lynch: Dead Men mindent megad, ami egy brutális akciójátékhoz kell... csavaros történetet, gyilkosokat, melyek utálják egymást és akciót, mely megállás nélkül pumpálja az adrelanint.


II. Portal

A Valve már a Half Life szériával is olyat alkotott, amire senki nem számított. Ám a Portal túl tett minden eddigi próbálkozásukon. Vicces, szórakoztató, izgalmas, logikus és a legfontosabb...MEGUNHATATLAN! Még több ilyet!


I. CALL OF DUTY 4 MODERN WARFARE

Hittük volna, hogy létezik Call of Duty a II. Világháború eseményei után? Nos...első hallásra fel is háborodtunk rendesen, de aztán egy olyan gamet kaptunk, ami kárpotólt minket minden aggodalmunkért. Méltán lett az év játéka...nem csak nálam.

Sokáig próbáltam kiegészíteni a listát 10-re, de sehogy se akart összejönni. Volt egy-két olyan game is tavaly, amit vártam, de nagy csalódás lett (TimeShift). Így végül maradtam a top 5-nél.

Utolsó módosítás: 2008.02.20. 21:57

A blogokban szereplő bejegyzések és hozzászólások a felhasználók saját véleményét tükrözik.
Fenntartjuk a jogot, hogy az illegális tevékenységgel kapcsolatos vagy offenzív jellegű, valamint nem blogba való bejegyzéseket, hozzászólásokat előzetes figyelmeztetés nélkül töröljük.