2014. novemberi PC-s összefoglaló

xeLaR | 2014.12.04. 14:25 | kategória: cikk

A novemberi játékzáporon is túlestünk, és szerencsére kevésbé voltak annyira megosztóak, mint az előző hónapban. Mondjuk azért így is volt egy-két játék, ami kiverte a biztosítékot a játékosoknál. Az egyik a Call of Duty: Advanced Warfare, ami valamennyire javított a sorozat renoméján, vagy legalábbis nem lett annyira rossz, mint a tavalyi Ghosts. A látottak alapján engem érdekel ez a COD rész, pedig a három Modern Warfare epizód után azt hittem, hogy egy életre megutáltam. Viszont sokan kritizálják a játékot a dedikált szerverek hiánya miatt, amit elvileg megígértek a készítők, hogy beleraknak. A másik nagy port kavaró játékmegjelenés az Assassin’s Creed Unity volt, ami sokak szerint rettenetesen bugos és optimalizálatlanra sikerült. Az Ubisoft próbálta orvosolni a problémákat, de sokaknál a javítások csak rontottak a helyzeten. Ennek és az egész éves megosztó ténykedéseiknek köszönhetően a kiadó megítélése kezd átfordulni a negatív irányba. Pedig jött tőlük egy Far Cry 4 is, ami minden tekintetben hozta az elvárt szintet. A számomra legjobban várt játék a hónapban a Dragon Age: Inquisition volt, ami a beszámolók szerint rendkívül jóra sikerült, sokak szerint az év legjobbja. Játszani még nem sikerült vele, de amíg nem lesz olyan konfigurációm, amivel teljes pompájában élvezhetem a játékot, addig lehet ki sem próbálom. Emellett a másik nagy kritikai siker a World of Warcraft: Warlords of Draenor volt, mely gyakorlatilag új életet lehelt bele a 10 éves MMO-ba. A Konami idén is jött a focis játékával, a Pro Evolution Soccer 2015-tel, amit a kritikusok teljesen rendben találtak. És persze még volt sok más, kisebb-nagyobb játék novemberben. Az idei kalandjátékok sorát erősítette ebben a hónapban a A Bird Story, Randal’s Monday, illetve a Tales from the Borderlands első epizódja is. Aki egyedi hangulatra vágyik, azoknak is jött valami a This War of Mine és a Never Alone képében. A Valkyria Chronicles valamilyen oknál fogva a PC-n is tiszteletét tette, a fogadtatása pedig meglepően jó volt. Több folytatás is megjelent, mint pl. a LEGO Batman 3: Beyond Gotham, a Geometry Wars 3: Dimensions és a Five Nights at Freddy’s 2. Szóval volt miből válogatni.

Sajnos novemberben kevesebbet tudtam játszani, mint szerettem volna, de legalább egy olyan játékkal játszottam, amiről jó pár alkalommal sikerült írnom a blogomba. Mert tök jó ilyen hangulatromboló cuccokkal elütni az időt. Ám a játék végigjátszása egy meglepően pozitív élmény volt, mivel ennek köszönhetően újra felfedezhettem a Dragon Age 2 pozitív értékeit. Kár, hogy még így is egy csalódás.

Dragon Age 2
Visszaolvasva a régi bejegyzéseim meglepően tapasztaltam, hogy mennyire más véleménnyel vagyok a játékról. Bár ez csak a részleteire igaz. Összességében a Dragon Age 2 egészen jó, aminek a történetbeli és játékmeneti problémái nagymértékben lehúzzák az élvezhetőségét. Összehasonlítani nem fogom a Dragon Age: Originsszel, mert azt most nem játszottam ki, és mert abból csak rosszabbul jönne ki a folytatás. Bár már így az elején ellőttem a végső összegzést, azért belemennék azokba a kisebb részletekbe, amik megfogtak ebben a végigjátszásban.

Először is azt szerettem volna, hogy egyfajta kihívást jelentsen a játék. Úgyhogy nekivágtam egy eléggé agresszív szerencsevadász/útonálló Hawke nénivel nehéz fokozaton. És ez kb. azonnal eltörölte a korábbi kritikámat a játék nehézségéről. Persze, ha nehézre állítod, akkor nehéz lesz az egész, de ez csak harcrendszer javára vált. Ennek köszönhetően nem azt néztem, ahogy teljesen idiótán beugranak a harctérre az ellenfelek, hanem aktívan menedzselnem kellett a csapatom tagjait, különben ott pusztulunk. Mondjuk a végére valamelyest könnyebb lett, mivel egy olyan táp orgyilkost sikerült csinálni, akivel még a nehezebbnek tűnő harcokat is simán meg tudtam csinálni. Persze csak ha nem ütötték meg szegénykét, mert a végére már egy lágy szellő miatt is gyógyitalért kellett nyúlni. Ezzel pedig elérte azt a játék, hogy jobban figyeljek a csatákra, habár egy idő után a rutin és a kiszámítható időközönként megjelenő mobok miatt kicsit unalmasabbá vált a harc. Ám a lényeg az, hogy most kicsit pozitívabb fényben jött át a harcrendszer. (Itt viszont megjegyezném azt, hogy csaltam valamelyest, mert nem teljes egészében vittem végig nehéz fokozaton. Az első felvonást befejező végső boss-harcra sajnos nem voltam kellőképpen felkészülve, és nem akartam órákig próbálkozni és szentségelni. Ez volt az egyetlen pont ebben a játékban, ahol ezt csináltam.)

A történettel több gondom volt az előző írásaimban, de most egy másfajta problémát vettem észre: az első felvonás rettentő lassú, unalmas és érdektelen. Lehet ezt azért érzem így, mert ez egy újrajátszás, és nagy vonalakban tisztában vagyok a cselekménnyel, de egyszerűen nem volt semmi a harcon kívül, ami érdekelt volna. Rutin küldetések, a csapattársak összegyűjtése, későbbi dolgok felépítése. Ennyi. 15-20 órán keresztül. A legdurvább viszont az, hogy a második felvonás főbb küldetései bejöttek. Onnantól mindig találtam valamit, amit pozitívumként könyveltem el. Nem igazán tartom jó dolognak azt, hogy közel 20 órát kell játszani ahhoz, hogy elérd az érdekesebb, jobb részeket, habár azok se tökéletesek. Úgy értem elég idióta dolog direkt hergelni egy olyan vallásos csoportot, akik még a kevés számukkal is sakkban tartják az egész várost, de a mostani végigjátszásomnál valahogy megfogott ez a mellékszál, ahogy egy kevés fanatikus fel akarta lázítani a népet ellenük. Maga az akció kitervelője egy nagyon sablonos karakter, könnyen el lehet felejteni, de ahogy próbált minden egyes szituációt a céljai elérésére fordítani, azt most nagyon érdekesnek találtam. Meg aztán persze a második felvonásban van a legszemélyesebb és valószínűleg a játék legjobb küldetése. Nem egy elképesztő dolog, de Hawke életére óriási hatással van, ami szerencsére a főszereplő hangján is érezhető. Ez óriási pozitívum, ugyanis szerintem Hawke női hangja semmilyen formában nem jó, nagyon unalmas, ám ebben a küldetésben hallatszódott az érzelem, amit előtte és utána is hiányoltam. Szóval a történet a második felvonásban vált élvezhetővé, a harmadik viszont nem igazán tudta fenntartani ezt a szintet. Arra ott voltak a DLC küldetések.

Át is térnék akkor a karakterekre, bár igazán nem változott meg a véleményem róluk. Meredith és Orsino most is idióták voltak, bár kicsit érthetőbb volt a mágus kiakadása a végén, mert most a templarok oldalán voltam. Illetve volt még egy kis érdekesség a második felvonásban róla, ami először nagyon tetszett, mert rejtve utalt valamire, de sajnos a végén minden ceremónia nélkül bevallotta, hogy „ja, kapcsolatban voltam vele”, ami elég bénán jött le. Az egyetlen, akiről nagymértékben változott meg a véleményem, az Isabela. Méghozzá negatív irányba. Kb. egy szinten van Bertranddal a történetre való hatása miatt. Nem tudom, hogy ezt miért nem vettem észre, amikor először játszottam ezzel, de ennek tudatában őt is a rosszabbak közé sorolom mostantól. Na, de így is már jóval többet írtam a játékról, mint kellett volna, jobban nem is mennék bele. Lényeg az, hogy letudtam ezt is. Jó, de a kisebb-nagyobb problémái elrontják a végső élményt.
6/10

Decemberi előzetes
Az októberi és novemberi nagy címek után az év utolsó havában csak a Steames akciók miatt lehet aggódni, mert kevés újdonság fog kijönni ekkor. Az Ubisoft azért próbálkozik ilyenkor is, már elérhető az új autós játékuk, The Crew. Jön egy újabb Lara Croftos felülnézetes akciójáték, a Lara Croft and the Temple of Osiris. A Final Fantasy XIII portja után decemberben érkezik a XIII-2. Fejtörőnek lesz The Talos Principle, ami a Serious Sam alkotóitól jön. Verekedős játék is lesz, az általam nagyon várt folytatása a BlazBluenak, a Continuum Shift Extend.

Remélhetőleg decemberben többet fogok tudni játszani, lenne egy pár olyan nagyobb cím, amit jó lenne kipróbálni az év végéig. Írni is kellene majd többet, úgy a jövő héten összegezném az évet, utána az Év Játékát is meg kellene osztanom. Úgyhogy aktivizálnom kell magam erre a hónapra.

A blogokban szereplő bejegyzések és hozzászólások a felhasználók saját véleményét tükrözik.
Fenntartjuk a jogot, hogy az illegális tevékenységgel kapcsolatos vagy offenzív jellegű, valamint nem blogba való bejegyzéseket, hozzászólásokat előzetes figyelmeztetés nélkül töröljük.