DINO!!!
Ez csak egy véletlen beugrás volt, ha tudjátok delete!!!!
A nemrégiben szerkesztőségünknél járt béta változat után nem igazán lehetett még eldönteni, mennyire lesz sikeres az Impression Games újabb városépítős játéka, hiszen immár harmadszor kerül terítékre ugyanaz a városfejlesztős stílus. A végleges verzió láttán azonban már nyugodtan kijelenthetjük, hogy akiknek eddig tetszett ez a műfaj, az most sem fog csalódni.
A játék felépítéséről részletes leírás található a béta verzióról készült cikkben, most csak a főbb újdonságok kerülnek bemutatásra. Hiába, ezek nélkül az újítások nélkül ez a játék éppen olyan lett volna, mint a sorozta előző tagjai.
A legnagyszerűbb újítás a játék menetét érinti. Az eddigiekben egy-egy várost kellett felépíteni úgy, hogy ha elértük a kitűzött célokat, akkor egy új helyen egy újabb város építésébe kellett belefognunk. A Zeusban már nem így van: a játék elején választhatunk hét kaland, illetve három nyílt játék közül. Az utóbbiakban nincsenek kitűzött célok, szabadon építhetjük városunkat, csupán azt kell eldöntenünk, hogy a csatákat, vagy a gazdálkodást szeretnénk előnyben részesíteni a küldetés során.
Az igazi kihívást azonban a kalandok teljesítései jelentik. A hét választható kaland mindegyike különböző nehézségi szintet képvisel. Az egyes kalandok aztán több küldetést tartalmaznak, amelyek mindegyikénél el kell érnünk bizonyos célokat: legyen bizonyos számú lakosunk, adott nagyságú éves bevételünk, megszabott mennyiségű áru raktáron, vagy az istenek óhajait kell teljesítenünk. Ha ezeket elértük, akkor viszont nem mindig kell egy új település felépítésébe fognunk, hanem folytatnunk kell meglévő városunk fejlesztését. Ennek megfelelően általában meglehetősen nagyok a rendelkezésünkre álló területek, így már az elején jól gondoljuk meg, hogy hol kezdjük el az építkezést, és már a kezdetektől fogva gondolkodjunk egy nagy városban. Nem érdemes tehát egy kis helyre beszorítani virágzásnak induló településünket, hiszen a végén már egy hatalmas óriásvárossá fog fejlődni. A kezdetekben viszont érdemes csak egy kis területre korlátozni a lakóövezetet, hogy amikor a javuló ellátás következtében nagyobb befogadóképességű házak épülnek fel, akkor a robbanásszerű létszámnövekedés ne okozzon hatalmas munkanélküliséget. Ezzel szemben általános tapasztalat, hogy a későbbiekben inkább a munkaerőhiány jellemzi a települések életét. Annak ellenére, hogy a városaink méretei hatalmasak, a benne élő emberek igényeinek kielégítéséhez, a kereskedelemhez szükséges iparnak, valamint a hadsereg ellátásához annyi emberre van szükség, hogy a munkanélküliséggel már nincs sok gond. Ha mégis így adódna, vannak olyan épületek, amelyek 100 vagy annál is több munkást foglalkoztatnak, ezekkel könnyedén megoldhatjuk a helyzetet. Az egyes épületek elhelyezésének pedig nem kell arra ügyelnünk, hogy azért közel legyenek a lakóépületekhez, mert különben nem lesznek munkásaink, ugyanis bármilyen távolságban lesz munkaerő. Így lehetőségünk van akár egymástól távol eső iparágak szerinti blokkokat kialakítani a nyersanyagforrások közelében. A gazdagabb lakosaink számára viszont ne sajnáljuk jócskán körülparkosítani a telkeiket, mert különben nem fognak beköltözni. Amikor városaink elértek egy bizonyos fejlettségi szintet, gyakran a határok kibővítésére kerül sor. Ez alatt egy vagy több kolónia kiépítését kell érteni, amelyek főkét az anyaváros igényeinek kielégítésére jönnek létre. Ilyenkor fordul elő az, hogy egy kalandon belül mégis új település kiépítésébe kell kezdenünk.
A játékmenet azonban korántsem annyira békés, hogy csak úgy minden gond nélkül fejlesztgessük településeinket. Gyakran előfordul, különösen a kolóniák esetében, hogy az emberek alapvető szükségleteinek számító gyapjút és olajat úgy kell importálni az anyavárosból, ami jócskán megnöveli a kiadásainkat. Ez azonban még önmagában nem nagy gond. A probléma inkább abból adódik, hogy az Olympus istenei közül egyik másik nem éppen szimpatizál velünk, és amikor megjelenik, általában a kulcsépületeinket teszik tönkre, amivel könnyedén megbéníthatják gondos tervezgetéssel felépített városunkat. Ilyenkor egy másik hős felajánlja a segítségét, amihez viszont előbb pár kritériumot teljesítenünk kell (pl. megfelelő mennyiségű bor legyen raktáron, rendelkezzünk bizonyos létszámú lakossággal, nyerjünk a görög játékokon, vagy rendelkezzünk valamelyik istennek szentelt szentéllyel). Az ellenséges istenek ellen a katonaság tehetetlen, ilyenkor tehát csak úgy tudjuk megoldani a helyzetet, ha valamelyik hőst segítségül hívjuk. Az istenek iránti hódolat kifejezésnek másik lehetősége a már korábban említett szentély. Ezek felépítéséhez rengeteg alapanyagra van szükség (márvány, fa, szobrok, stb.), viszont ha elkészültek, fohászkodhatunk az adott istenhez, aki jobb esetben meg fog segíteni minket. Például Ares, a háború istene, ha éppen nem más oldalán harcol, felajánlja nekünk, hogy a következő háborúnkban segíteni fogja a hadseregünket. Ezen túl a szentély őrzését ellátó két misztikus harci egység is felhasználható a hadseregünkben. Látható tehát, hogy az istenségek és a mitológiai hősök igen fontos elemei a játéknak, hiszen a gonoszak állandóan keresztbe tesznek nekünk, a segítségül hívható hősök megnyeréséhez pedig mindig bizonyos célokat kell teljesítenünk. És éppen ezek a célok azok, amik megadják a játék nehézségét, hiszen az ellenséges istenek éppen azon lesznek, hogy ne tudjuk elérni ezeket.
A sorozat előző tagjaihoz képest nagy változáson ment keresztül a környező városokkal való kapcsolatok szerepe. Gyakran úgy kezdünk egy települést, hogy csak egy-két szomszédos települést ismerünk, aztán a játék előrehaladtával ismerhetjük meg a távolabbi városokat és országokat. A Zeusban ez utóbbiakkal is kereskedhetünk. A környező települések közt vannak olyanok, amelyek szimpatizálnak velünk, mások pedig a riválisaink. Ezt a státuszt a másik követeléseinek teljesítésével illetve nem teljesítésével, ajándékok küldésével, és nem utolsó sorban a település lerohanásával befolyásolhatjuk. Ha egy város követeléseit teljesítjük, és megnyerjük a görög játékokat, valamint alaposan elpáholjuk a riválisok hadseregét, akkor biztosan nagyon jók leszünk a szemükben. Ilyenkor gyakran tudomásunkra hozzák, hogy mi vagyunk a legjobbak, de még gyakran különböző ajándék árucikkeket is küldenek, szerencsére pont azokat, amire éppen szükségünk van. A rivális városok pedig előszeretettel küldik ellenünk hadseregüket, akik vagy szárazföldön, vagy vízen érkeznek. Ilyenkor kerül sor a csatákra. A hadseregünket a köznép soraiból kikerülő kőhajigálók, a módosabbak által alkotott fegyveresek, és a szintén közülük kikerülő lovasok, továbbá a tornyokban strázsáló őrük, illetve a hadihajók alkotják. A kőhajigálók gyakorlatilag olyanok, mint a Csillagok Háborújában a TIE Fighterek: egymagukban nem sok vizet zavarnak, de ha sokan vannak, jelentős tűzerőt képviselnek. Gyakran előfordul, hogy egyes áruféléket csak a rivális városoktól tudnánk beszerezni, azok viszont nem hajlandóak kereskedni velük. Ilyenkor lehetőségünk van rá, hogy útnak indítsuk saját hadseregünket, és kifosszuk az ellenséges várost. Természetesen jócskán megnő az akció sikerességének valószínűsége, ha valamelyik harcias istenség támogat minket. A másik lehetőség, hogy meghódítjuk valamelyik (rivális) várost, ilyenkor ugyanis még adót is fognak fizetni nekünk.
Külön meg kell említeni a remek hanghatásokat. Ha valamelyik utcán tébláboló emberre kattintunk, elmondja a véleményét a városról, ami vagy panaszkodást, vagy ujjongást jelent. Az egyes karakterek hangjai és szövegei tökéletesen el lettek találva, általuk telik meg élettel a város. A piaci kofa hordárai például állandóan zsörtölődnek a nehéz kosarak miatt, a borárus meg kissé elcsukló hangon közli velünk, hogy ha nem forogna vele ennyire a föld, akkor sokkal könnyebben eljutna a standjához. A görög játékok nyertesei önmagukat dicsérve térnek vissza a városba, az éppen nálunk tartózkodó istenek és hősök pedig fenyegetően vagy segítőkészen nyilatkoznak meg.
Összefoglalásul tehát elmondható, hogy a hosszú ideig építhető városokkal sikerült ismét valami újat belecsempészni az Impression Games városépítős sorozatának görög környezetben játszódó tagjába, és a megfelelő kihívást jelentő pályák hosszú időre képesek lekötni az embert. A kivitelezéssel kapcsolatban panaszra semmi okunk sem lehet, a grafika csodálatos, a hangok is nagyon találóak, ráadásul az egyes emberek gyakran csinálnak vagy mondanak valami humorosat. Mindenképpen érdemes tehát kipróbálni a Zeust.
