Kíváncsian bontottam ki dobozából a játékot, s miután elolvastam a játék könyvét teljesen meg voltam győződve arról, hogy egy egészen újszerű játékkal fogom elütni az időm. Sajnos tévedtem.
Maga a kerettörténet nem lesz éppenséggel az év sci-fi könyve, de maga a játék egyenesen megdöbbentett. Komolyan mondom, az egész ismertetőt ki lehetne meríteni ezzel a képlettel: Fallout + Diablo + Mátrix = Aiken's Artifact. Félelmetesen jól egybegyúrták ezeket a játékokat és a film világából sem sajnáltak lenyúlni ötleteket. Persze nincs törvénybe foglalva, hogy mindig újat kell alkotni, de azt hiszem ez már túlzás a koppintás területén is.
Maga a történet nagyon egyszerű: 2028-ban rejtélyes ereklyéket találnak, melyek segítségével Dr. Aikennek sikerül egy olyan szérumot készítenie, amit ha valaki bevisz a szervezetébe, akkor agyának teljes kapacitását igénybe tudja venni (szerintem Einstein forog a sírjában). Persze a kísérletek alatt hullanak az emberek, míg végre rájönnek a helyes megoldásra (miszerint gyermekkorban kell bevenni a szert és akkor tökéletes szuperemberek lesznek). A baj csak ott van, hogy akik "szuperemberek" lettek, egyből úgy döntöttek, hogy különleges tulajdonságaikat inkább az alvilágban gyümölcsöztetik. Ezért a kormány gyorsan létrehozott egy szervezetet (DNPC), aminek az a célja, hogy a gonosz, renegát Pszionikusok (azaz a szuperemberek) ellen küzdjön.
Itt jövünk mi be a képbe, mint az egyik és egyben legjobb Pszionikus ügynök, aki a rosszak ellen küzd. Ez az ügynök Káin, aki az első sikeres szuperember volt testvérével, Ábellel együtt (Ábel a gyors meggazdagodás reményében inkább a bűnözök életét kezdte élni, és természetesen ő a játék főellensége is). Hiába vagyunk szuper terminátorok, a játék elején semmi extra képességünk nincs, csak egy mezei, semmire nem használható pisztollyal lövöldözhetünk, aminek egyetlen jó tulajdonsága, hogy a munícióval nem kell törődni.
A játék kezdetén a DNPC bázison kell rohangálni, emberekkel beszélni, és itt kell beszereznünk az említett pisztolyt, a mobiltelefont (aminek segítségével mindig tarthatjuk a kapcsolatot főnökeinkkel), a DNPC jelvényünket (ez arra jó, hogy elméletileg kint a zord világban ha felmutatjuk az embereknek akkor több információhoz jutunk, de igazából csak arra jó, hogy ha használjuk akkor még az is megutál aki eddig nem tette ezt), és itt kapjuk meg első extra képességünket is, a tűzgolyót.
Képességeket (ahogy a játékban nevezik, totem) nem egy bizonyos tapasztalati pont után, vagy könyvekből tanulhatunk, hanem egyszerűen a pályák (21 küldetés van) bebarangolása közben találhatunk földön heverő kártyák formájában. 80 képességet (azaz skill) tanulhatunk meg összesen a játék folyamán és ezek 8 csoportba különíthetőek el (Tűz, Nap, Illúzió, Tudomány, Démonológia, Halál, Vihar, és Igazság). A képességeket (10 hely van gyors tárolásra) úgy, mint a Diablóban betárazhatjuk, így nem kell mindig kinyitni a képességek részt. Ahhoz, hogy egy képességet aktiválni tudjunk, rá kell kattintani és a jobb egérrel már használhatjuk is. Persze a képességek használata úgynevezett Józansági pontokba kerülnek (magyarán mana) amik ha elfogynak és mi mégis használni akarunk egy képességet akkor Káin rohamot kap és megőrül. Ezt úgy kerülhetjük el, hogy figyelünk vagy a kék üvegcsére ami a "mana" pontokat mutatja vagy az egér mutatóját figyeljük, mert az piros lesz ha életveszélyessé válik az adott képesség használata (természetesen a képességek más és más "mana" pontba kerülnek). Szóval nem csak az életerőre kell figyelni, hanem a Józansági pontok elfogyása is halált okozhat. Életerőnket és Józansági pontjainkat úgy tudjuk pótolni, hogy ha egy ellenséget megölünk, akkor várjuk meg, míg a holttest eltűnik, mert ott megjelenik vagy egy piros (élet) vagy egy kék (mana) üvegcse. Ötféle méretben lehet találni élet és mana üveget, természetesen minél nagyobb az üveg annál jobb. Alapból 100 Életerőnk és 100 Józansági pontunk van, de ha egy főellenséget megölünk, akkor növelhetjük az alapot.
Mivel múltunk tele van hibákkal (civileket öltünk) ezért beleépítettek a fejünkbe egy kontroll-chipet, ami arra szolgál, hogyha netán arra szottyan kedvünk, hogy ártatlan embereket öljünk, azonnal aktiválódik a chip, magyarán meghalunk (tisztára olyan, mint a South Parkban, Cartmanben az elektro-sokkot okozó chip, bár az a csúnya beszédre csak ráz :-). Onnan tudjuk, hogy valaki ártatlan, hogy a lába körül kék kör van, a zöld kör azt jelenti, hogy vigyázni kell az adott személlyel, a piros kör láttán pedig azonnal lőhetünk.
Mindent összevetve nem rossz játék, sokat kell mászkálni, emberekkel beszélgetni és rejtvényeket megfejteni, bár nagyon sok a más játékból már ismert megoldás. A grafika tényleg szép, a hanghatások sem rosszak (Káin hangja nem más, mint Ice T), a zene pedig olyan igazi Ice T stílusú (Body Count együttese csinálta a címadó számot). Azért lenne mit csiszolni még a játékban, mert például amikor barangolásaim közepette találkoztam két fickóval, akik éppen egy kocsit tisztogattak. Miután felrobbantottam a kocsit, a két fickó még csak fel sem jajdult a robbanástól, a kocsit ugyanúgy tisztogatták tovább (azaz ronggyal simogatták a levegőt). Arról nem is beszélve, hogy ugyanolyan kedvesen tudtam velük beszélgetni az inzultus után is (én azért bepöccennék, ha felrobbantanák a kocsimat miközben tisztogatom :-).
Ha nem várjátok el egy játéktól, hogy forradalmasítsa az adott műfajt, akkor ne hagyjátok ki az Aiken's Artifact-et, mert szép és jó, de sajnos tényleg nincsen benne semmi egyedi. Gondolom, ezt próbálják pótolni a készítők a jól megcsinált multiplayer résszel és az interneten teljesen új Képességeket lehet letölteni, tehát a karakteredet folyamatosan tudod majd bővíteni.