Jó hírem van a stratégia és a régi nagy csatahajók szerelmeseinek. Megjelent végre az Age of Sail II. Öt évvel az első rész után megjelent a második, amelyet vegyes érzelmekkel vártak a rajongók. Mivel az első epizód még 1995-ben jelent meg, ezért mostani szemmel nézve csupán aranyosnak mondható. De azért ne feledkezzünk meg arról, hogy akkor jött a híres (valaki számára hírhedt) Windows 95, akkoriban jöttek az első generációs 3D kártyák, szóval egy erősen változó időszakban sikerült nekik egy - korhoz mérten - jó játékot a piacra dobni. Úgy látszik ezt meg is ismételték, mert a mostani részre sem lehet sok panasz.
A játék a késői XVIII. és a korai XIX. században zajlik. A nevéből kifolyólag a tengeren kell számot adnunk stratégiai felkészültségünkről, mely kiderült, nem is olyan egyszerű, főleg mivel a játék real-time. Mikor először neki kezdtem, gondoltam, van kis hajó, közepes hajó, és nagy hajó. Csakhogy ez egyáltalán nem így van. Akár a kocsiknál, itt is megvan a három kategória, a kis, közepes illetve nagy, de ezeken belül mindegyik más valamiben. Ezt a játékot profi módon az tudja elsajátítani, akinek megvan a megfelelő mennyiségű tapasztalata a hajók, a kornak megfelelő stratégia és a vitorlázás terén. A problémák ott kezdődnek, hogy az ember kényelmes lény lévén megszokta a mesterséges meghajtást, és olyat, hogy szélirány, szinte el is felejtett. Mivel a korszakban kizárólag vitorlás hajók voltak, így a szél hajtotta őket, nem kis nehézséget okoz az optimális haladási irány meghatározása úgy, hogy figyelembe vesszük a szélirányt, az ellenséget, azt hogy általában csak oldalra tudunk lőni, stb... Szóval nem egyszerű megszokni a dolgot, főleg úgy, ha egy gyorsabb hajóval akadunk össze, akkor a legjobb stratégia ellenére is olajra léphet. Ilyenkor nem marad más, csak dühöngeni csendesen.
A grafika kényes dolog szokott lenni, mert ugye ott a tenger, aminek állandóan változik a felszíne (hullámzik), az ég, a hajók, szóval rengeteg minden, amit jól meg kell csinálni. Az Age of Sail II fejlesztőinek sikerült. De tényleg, a program grafikája igen szép. Nagy baj viszont, hogy érdekesen szaggat. Nem állandóan, hanem két-három másodpercente ugrik egyet. (Legalábbis nálam.) Amikor normál időnél, vagy kétszeres sebességnél játszunk, ez nem jelent problémát, de amikor felgyorsítja az ember a progit, akkor teljesen játszhatatlan lesz. Ezt az ugrálást leszámítva a játék szebb, mint a bevezető képsor. Az igazat megvallva szerintem egy nagyon jó gép kell hozzá. Jobb, mint azt elsőre gondolnánk. De hát a világ fejlődik, és ha meg tudjuk engedni magunknak, akkor lépést kell vele tartani, nem igaz?
A játékban különböző módokban lehet garázdálkodni a tengeren. Az első a Battle, amikor is történelmi, vagy fiktív események között választhatunk. Rendkívül sok található belőle, kb. 100, amikben minden teljesen más. A résztvevő nemzetek, a helyszínek, a hajók száma, szóval szinte minden. Az összes jelentős történelmi ütközetben részt vehetünk bármelyik oldalon. Irányíthatunk egyetlen hajót, vagy akár egy 20-30 hajóból álló flottát is. Ha belevesszük azt is, hogy ha csak két hajó csatázik, az is elég sokáig húzódik, akkor rögtön látjuk, hogy nem kétnapos játékról van szó, akár több hónapot is el lehet vele szórakozni anélkül, hogy beleunnánk. Ez pedig fontos szempont a játékoknál. Még nem beszéltünk a Campaing módról, ami a nevéből adódóan hadjáratot, vagyis egymásra épülő küldetéseket jelent. Itt először kis mezei kapitányként kezdjük, majd ahogy egyre erősödünk rangban, egyre nagyobb volumenű problémák megoldásával bíznak meg minket. Végül a tenger kizárólagos urai lehetünk. Ehhez persze temérdek időre lesz szükségünk. Végül pedig itt van még a Multiplayer mód, amit nemigen kell magyaráznom. A haverokkal nagyon jót lehet vele szórakozni. Az egyedüli probléma az lehet, hogy ez nem a pörgős játékok közül való. Egy kis kaját, meg itókát oda kell készíteni a gép mellé, mert különben szenvedni fogunk a végén, mivel senki sem fog felállni.
A játékban a csatát felülről szemlélhetjük. A kameraállást minden irányban lehet változtatni, szóval amit meg akarunk látni, azt meg is látjuk. A kezelőszervek ikonjai a képernyő felső részén találhatók, amit a képeken is láthattok. Van sok olyan panel, amelynek az ember csak néha veszi hasznát, ezeket jobb általában eltüntetni, hogy teljes mértékben élvezhessük a szemünk láttára kibontakozó összecsapást. Ezek a panelek nem rosszak, de azért még lehetett volna egy kicsit dolgozni rajtuk a könnyebb kezelhetőség érdekében. Néha kicsit problémás eltalálni a jó ikont a megfelelő hajóra nézve. De mindent összevetve egy kis gyakorlás után elég könnyen lehet vezérelni az egységeket pusztán az egér segítségével. Persze minden funkcióhoz van kijelölt hotkey, amivel nagyobb hatékonyság érhető el, de ki terheli ilyennel a memóriáját... Mint minden valamire való stratégiai játékban, itt is ki lehet jelölni csoportokat az egységek között, ami igen jó, mivel a csoportot a későbbiekben egy billentyű lenyomásával kijelölhetjük. Ha ez a módszer sem lenne elég gyors, akkor bevethetjük az idő manipulálását. Az idő sebességét 0-32-szeresig lehet variálni. Mindkét véglet jól jön, például üldözés során, mikor nem lehet lövöldözni, és csak várni kell, nagyon jó a magasabb tartomány, de mikor sok hajónak kell kiadni sok parancsot, a pause is igen hasznos.
A hajók viselkedése a csatákban rendkívül életszerű. A lőtávolság például állandóan változik a hajó billenésével, a szél sebességével. A vitorlások úgy viselkednek, ahogy egy igazi nagy hajó a szélben, lomhák, nehezen kanyarodnak, lyukas vitorlával lassan mennek. Ezt a részét a játéknak igazán eltalálták. Végre egy játék, ami tényleg figyelembe veszi a fizika törvényeit is. A tüzelés utáni füstöt is szépen viszi el a szél, természetesen mindig szélirányba. Egyszóval a hajók viselkedésére egy szavunk sem lehet.
A stratégiai résznél fontos megemlíteni, hogy van a hajón ágyú, ami általában oldalra képes csak tüzelni. Az ágyú az ágyú, de nem mindegy, mit tesz bele az ember. A hajó állapotát három dologgal mérik; páncélzat, vitorlázat, emberanyag. Megvan, hogy melyik dolgot milyen lövedék károsítja a legjobban. Négyféle töltetet lehet beletenni az ágyúba. Az első, és óriási hatótávolsága miatt a leggyakrabban használt a sima vasgolyó. Ez mind a három összetevőjét károsítja a hajónak, de legkevésbé az emberanyagot. Van továbbá két vasgolyó lánccal összekötve, mely elsősorban a vitorlázat elpusztításához kiváló. (Ha nincs vitorla, akkor a hajó nem mozog...) Van gyújtóbomba, amivel az embereket lehet leginkább legyalulni a hajó fedélzetéről. Ha meghalnak az emberek, akkor nem tudják javítani a páncélzatot és a vitorlákat. Ezen kívül ott van még a dupla lövés, amely közelről igen hatásos módja a pusztításnak.
A hajón dolgozó embereket be lehet osztani a hajó sérülésétől függően. Egy hajón szinte mindent el lehet rontani. Ki lehet lőni az ágyúit, ki lehet lyukasztani a vitorláit, le lehet törni az árbocait, és amit el tudtok képzelni. Természetesen nem csata a csata puska nélkül. Az emberek is tudnak lövöldözni, és persze meg tudnak csáklyázni hajókat, így el is tudják foglalni azokat. Persze így zsákmányolni egy hajót jóval nehezebb, mint csak simán elsüllyeszteni, de megéri, mert az ember sokkal jobban örül egy ilyen győzelemnek.
Ebben a játékban, ami a tengeren harc közben megtörténhet az meg is fog történni. A kissé komplikált irányítás, a kisebb hibák, és a nagy hardverigény ellenére érdemes megpróbálkozni vele. Biztos vagyok benne, hogy mindannyitoknak fog okozni számos kellemes pillanatot.