Annak idején, amikor megjelent a Corel Linux, olyan a filozófiával idították útjára, hogy ha a Linuxot ellátják egy ténylegesen felhasználóbarát felülettel, akkor azok a Windows felhasználók is könnyen megbarátkozhatnak vele, akik eddig bátrotalanul nézegettek a különböző scriptek által irányított Linux világa felé .A Corel Linux első disztribúciója a számtalan ügyes megoldásnak köszönhetően valóban igen felhasználóbarátra sikerült, azonban egy-két helyen még kiforratlan volt. A most megjelent Second Edition-re viszont nyugodtan mondhatjuk, végre kinőtte gyermekbetegségeit, és egy roppant felhasználóbarát, a Windowshoz hasonló egyszerű kezelhetőségű, a Debian 2.2.16 kernelére épülő operációs rendszer lett.
Hasonlóan az első disztribúcióhoz, a telepítés lépései nem sokban változtak. A grafikai felületnek köszönhetően a telepítés három-négy lépése során feltett kérdéseken könnyedén átnavigálhatunk. Először is meg kell adnunk egy felhasználónevet, majd ha a korábbi Corel Linux is fel lett telepítve a gépünkre, akkor meg kell adnunk, hogy teljes újratelepítést kérünk, vagy csak az új komponenseket szeretnénk felrakni. A teljes telepítésen folytatva ki kell választanunk, hogy Standard vagy Advanced telepítést szeretnénk. Az előbbiben a Corel csapata által meghatározott "szokásos" komponensek kerülnek telepítésre, míg az utóbbiban magunk választhatjuk ki, hogy milyen konfigurációt szeretnénk: Desktop (ez a minimális telepítés), Desktop Plus (kiegészítve fejlesztői eszközökkel és szövegszerkesztőkkel), Server (Webes, fájl és nyomtatókezelő, valamint FTP alkalmazásokkal bővített), valamint Custom, ahol saját magunk válogathatjuk össze a komponenseket. A következő lépés a partíció kiválasztása. Három lehetőségünk van: a "Take over Disk" törli a merevlemezünk teljes tartalmát, majd az így megtisztított helyre kerül fel a Corel Linux; a "Use Free Disk Space" a merevlemezen található szabad heylre teszi fel az operációs rendszert - ezt kell álasztanunk, ha a Windows mellé szeretnénk telepíteni a Linuxot; végül az "Edit Partition Table" a tapasztalt felhasználók számára nyújt lehetőséget a partíciós tábla szerkesztésére. Ha az elején egy már meglévő Corle Linux esetén csak az új komponensek telepítését választottuk, akkor utána más dolgunk nincs is, mind kivárni a telepítést, ami a maga 20-25 percével Linuxos körökben nem is számít soknak. Újraindítás után még egy kis beállítgatás következik, aztán jöhet a tényleges használat.
A bejelentkezés után megjelenő K Desktop Environment nagy hasonlóságot mutat a Windows felhasználói felületéhez. Az asztal bal alsó sarkában találhatjuk az alkalmazások indítására az "Application Startert", ami gyakorlatilag a Start menü megfelelője. Első dolgunk a Control Center elindítása, ahol a különböző beállítási lehetőségek segítségével testre szabhatjuk operációs rendszerünk paramétereit. Aki igényli, itt állíthatja be, ha magyar billentyűzetkiosztást szeretne használni, továbbá olyan lehetőséget is találunk, hogy egyes feliratok magyarul jelenjenek meg. A különböző cicomázások (háttérkép, képernyővédők) szintén itt változtathatók.
Ha valaki esetleg azért idegenkedett a Linuxtól, mert nem volt biztos benne, hogy minden feladatot meg tud-e oldani vele, azok megnyugtatására nyugodtan kijelenthetem, hogy igen, meg tud. Ugyan nem állnak rendelkezésre az olyan jól megszokott szoftverek, mint mondjuk a Microsoft Office, de helyette vannak más szövegszerkesztők, mint például a szintúgy Corel termék WorldPerfect., amely tökéletesen ellátja a feladatot. Továbbá képszerkesztéshez, táblázatkezeléshez, adatbáziskezeléshez mind találhatunk professzionális programokat, ezeket azonban többnyire már pénzért tudjuk megvásárolni. A Corel Linux alatt természetesen megtalálhatók azok a parancssori programok is, amelyekkel a nagy Linux szakértők oly előszeretettel képesek órákon át matatni. A fájlok kezeléséhez pédául rendelkezésünkre áll a Midnight Commander nevezetű karaktergrafikus fájlkezelő, aminek egyébként "felhasználóbarát" megfelelője a Corel File Manager. Ez utóbbi kinézetileg nagy hasonlóságot mutat a Windows Intézővel, és ráadásul automatizmusaival áthidalja a Linux rendszerekbenmegszokott mountolást is.
Újdonsága a Second Edition-nek az Internetre való csatlakozás még könnyebbé tétele. A Connection Wizard segítségével pár klikkentés segítségével bekonfigurálhatjuk a modemünket, és máris száguldozhatunk az Interneten. A böngészéshez az operációs rendszerrel együtt kapott Netscape Navigatort használhatjuk. Mint köztudott, a Linux nagy erőssége a hálózatokban rejlik, így már alapkiszerelésben is rengeteg hálózati funkciót ellátó programot kapunk hozzá, kezdve az FTP-s alkalmazásoktól a levelezőprogramokon át egészen a Web vagy fájl/nyomtató szerverekig.
A hiányosságokra áttérve meg kell említeni a hardverek felismerését. Általánosságban elmondható, hogy a ma népszerű hardverelemek legtöbbjét magától felismeri, ugyanakkor minden gépen könnyen előfordulhat, hogy valamivel gondja akad. Ebben az esetben egy kezdő felhsználó nem sok mindent tehet, hacsak nem veti bele magát a parancssori beállítgatások és script irogatások rejtelmeibe. Egy másik észrevétel a kezelőfelületet illeti: a Linux disztribúciókban általában megtalálható a K Desktop Environment és a GNOME kezelői felület egyaránt, amely közül a felhasználó szabadon választhat, ugyanakkor a Corel Linuxhoz csak a K Desktop Environment jár. Természetesen ez is tökéletesen ellátja a feladatát, a másik kezelői felület viszont más programokat és interface-t jelentene.
Összefoglalásul tehát elmondható, hogy az eredeti koncepció, mely szerint a Corel Linux az átlag felhasználókhoz is közel hozhazja a Linuxot, a Second Edition-nel valóban realitássá válhat. Az operációs rendszerrel frissen ismerkedőket bőséges dokumentáció segíti, így igazán nincs mitől tartani.
