Ez a játék az első pillanattól kezdve nem hagyta magát sehová sem besorolni. Sem a külső nézetes lövöldözős, sem a valósidejű stratégiai, sem a szerepjáték kategóriába nem illik bele, hanem ezeknek egyfajta ötvözete. Az egyszerűség kedvéért azonban a stratégiai kategóriába sorolnám mégis, mert ha nem is a klasszikus "begyűjtöm az erőforrásokat, legyártom az egységeket, agyonütöm vele az ellenséget" vonulatba illik, de mégis a stratégiai gondolkodás játssza a legfontosabb szerepet a játék során. Na de most már nézzük magát a játékot.
A játék lebegő szigeteken játszódik, 3 dimenzióban. A hősünk egy varázsló, aki 5 különböző isten szolgálatában próbál szerencsét. Egy kicsit a klasszikus ókori istenekhez hasonlóan 3 isten 3 elemet képvisel: a levegőt, a tüzet, és a földet, a másik kettő pedig az életet, illetve a halált. Hát ez így elég filozofikusan hangzik, de a lényeg az, hogy a különböző istenek különböző lényeket, illetve varázslatokat ajándékoznak nekünk, ha a szolgálatukba szegődünk. Itt érkezünk el a játék egyik nagyszerű tulajdonságához, a változatossághoz. A játékban ugyanis kisebb megszorításoktól eltekintve szabadon választhatjuk meg, hogy a következő szintet melyik isten szolgálatában, és egyúttal mely lények és varázslatok birtokában szeretnénk lejátszani. Ami pedig a legszebb az egészben, hogy az istenek által adományozott lényeket és varázslatokat visszük magunkkal a teljes játék során. Ez változatos játékmenetet biztosít, szinte tetszés szerint állíthatjuk össze "á la carte" a lényeket és varázslatokat.
Egy tipikus pálya végigjátszása a következő módon történik: Először is minden varázsló rendelkezik egy oltárral, amely biztosítja a varázsló, és az őt megbízó isten kapcsolatát. Ez az oltár még akkor is feltámasztja a varázslót, ha az gyakorlatilag sem manával, sem életerővel nem rendelkezik. Ahhoz, hogy akár a mi hősünket, akár az ellenséges varázslót véglegesen elpusztítsuk, le kell rombolnunk az oltárát. Ehhez "doktor köpönyeges kecskéket" kell elővarázsolni, amelyek egy hosszabb szertartás keretében megszentségtelenítik az oltárt, és ezzel a mágikus kapcsolat megszakad, és a varázsló ismét halandó lesz. Ha ez a varázsló a mi hősünk volt, akkor "game over", lehet újra kezdeni a pályát, ha az ellenséges varázsló volt, és a pálya egyéb feltételeit is teljesítettük, akkor győztünk, és irány a következő pálya. Fontos még a folyamatos mana utánpótlás is. Ezt szintén varázslattal tudjuk a magunk számára biztosítani. Minden szigeten több manaforrás található. Ezekre tudunk olyan speciális építményt varázsolni, amely segítségével, és a mana továbbító lényeinken keresztül feltölti a varázslónkat manával. A mana pedig azért fontos, mert minden varázslat bizonyos mennyiségű manát fogyaszt el. Gondolom a fentiekből is látszik, hogy mennyire fontos a stratégia átgondolása és kialakítása mielőtt harcba bocsátkoznánk az ellenséggel. A játék folyamán persze ez sokkal szórakoztatóbb, mint így elolvasva. Röviden összefoglalva: a játék tele van ötletekkel, és újításokkal. Aki nem fél valami újat kipróbálni, annak biztosan kellemes meglepetésben lesz része. Most egy kicsit boncolgassuk a részleteket.
Gyönyörű 3D-s grafika, valamint a lények és a varázslók szellemes és változatos megjelenítése jellemzi a játékot. A táj hangulata illeszkedik a játékhoz, az égbolt szinte olyan mint a valódi, de talán szebb. Néha még az eső is esik. Minden lénynek és a varázslónak is van egy állás közbeni animációja, amely szintén segít a valóságosság illúziójának megteremtésében. Vicces is és szép is a varázslatok alatt röpködő szivárvány színű csillagok látványa. Összességében a grafika kivételesen szép.
A játék alatt kellemes és hála istennek nem monoton zene szól. Főleg klasszikus hangszerek, vagy azok szintetizált hangja adja a zeneszámok fő tónusát, de minden zeneszám egyúttal az adott istenséget is szimbolizálja, szerintem találóan. Hosszú órák után sem vált számomra idegesítővé a zene, soha sem kapcsoltam ki. Ha valaki esetleg mégis megunná, a beállításoknál le lehet húzni a hangerőt nullára.
A hangok szintén jók. Az isten által mellénk adott kísérőnk állandóan szövegel. Elmondja az adott szinten a feladatot, figyelmeztet a támadásra, ha meghalt egy lényünk, ha támadják az oltárt, stb. Mindezt általában még viccesen is. A lényeknek is van hangjuk. Ha kiválasztjuk őket, akkor erre hangban is reagálnak. Az egyik legjópofább, amikor az énekével harcoló (tényleg!) lényünk kiválasztása esetén vagy skálázik, vagy a torkát köszörüli, mit egy bonviván a fellépés előtt! A zene tehát szép és hangulatos, a hangok pedig viccesek.
Az interfész egy kissé eltér a megszokottól, vagy inkább a valós idejű stratégiákban megszokottól. Miután ez nem is a szokásos RTS, és 1-2 óra játék után már gondolkodás nélkül lehet használni, nem is tartom negatívumnak. Az egyetlen problémám az volt, hogy gyakran nem tudom a távolságot pontosan belőni, amikor már egy varázslat egy adott objektumon hatékony. Másrészt pontosan rá kell kattintani az adott objektumra, hogy a varázslat működjön, ezért gyakran kattintgatok feleslegesen. Ettől eltekintve az interfész intuitív, és könnyen kezelhető.
A mesterséges intelligencia is jó. A lényeink nem akadnak össze, nem rohannak fának, elég okosan támadnak maguktól is, a parancsokat végrehajtják. Az ellenség is elég okosan harcol, bár érezni, hogy előre megírt szerepet játszik, de elég jól improvizál is. Persze nem olyan okosan taktikáznak, mint egy emberi ellenfél, de élvezetes a játék, nincsenek bosszantó, nyilvánvaló hibák.
Stabilitás tekintetében hosszú órák játéka alatt kétszer akadtam bosszantó hibába. Amikor az egyik pályát megnyertem, a képernyő elsötétedett, és bár a program futott továbbra is, mégsem történt semmi. Többször végigjátszottam a pályát egy előző mentésből, és mindig ugyanaz történt. Gondolom már a mentés is sérült volt. A másik alkalommal is hasonló módon viselkedett a rendszer. A játék egyébként egyszer sem akadt ki, ami viszont jónak mondható. A játék összességében stabilnak nevezhető
A játék többféle hálózatos játékmódot támogat. Lehet helyi hálózaton is játszani, de (mint szinte minden utóbbi időben megjelent játék), és akár az interneten is játszható.
A játékkal együtt kapunk egy kiváló küldetésszerkesztőt is. Ilyen könnyen kezelhető küldetésszerkesztővel még nem találkoztam eddig. Gyakorlatilag a kézikönyv olvasása nélkül, fél óra után már saját kis térképecskét készítettem, csak úgy szórakozásból. Ha valaki komolyan belemélyed, szerintem néhány óra alatt meg lehet annyira ismerni, hogy profi szintű küldetést lehet vele összeállítani. Ezt kiválóként értékelem.
Összefoglalva: Bármely eddigi játék szolgai másolása nélkül sikerült a fejlesztőknek egy kiváló minőségű és nagyon szórakoztató játékot összehozniuk. Mindenkinek a figyelmébe ajánlom, aki szeret valami újat kipróbálni. A játék szerintem mind a lövöldözős, mind a stratégiai játékok híveinek vonzó lehet. A játék demo verziója, amely az interneten letölthető, illetve néhány újság CD mellékletén is megjelent, 3 oktató és 3 normál küldetést tartalmaz. Szerintem ez az a játék, amelynek mindenképpen érdemes adni egy esélyt.
