Az Age of Empires a valós-idejű stratégiai játékok mérföldköve volt. Évente több tucat ilyen játék jelenik meg, az Ensemble Studios programja mégis kiemelkedett közülük. A grafika, a hangok, az irányítás, az egységek kínálata és az utánozhatatlan történelmi hangulat mind tökéletes volt. Talán egyetlen negatívuma a mesterséges intelligencia megvalósítása volt, az egységek útvonalkeresése és az ellenség viselkedése hagyott némi kívánnivalót maga után. Most megérkezett a második rész, ami nem csak ezeket a hibákat javította ki, de tovább finomította az eddig is szinte tökéletes játékmenetet, grafikát és irányítást.
Induláskor egy oktató és négy "komoly" hadjárat, generált küldetések és számos multiplayer mód közül választhatunk. Akinek ez nem elég, annak még egy pályaszerkesztő is rendelkezésére áll. A hadjáratok mind létező történelmi személyeken alapulnak, az oktató mód például William Wallace angolok elleni harcainak főbb mozzanatait játszhatjuk újra. A generált és multiplayer küldetéseknél gyorsan és könnyen beállíthatjuk a kívánságainkat (pályaméret, pályatípus, ellenség száma, az MI szintje, stb.). Több lehetőség is van a győzelemre, nem csak az ellenség teljes kiirtása, és ez utóbbi se jelenti azt, hogy az utolsó félórát azzal kell töltenünk, hogy a legutolsó egységét kergetjük a térképen.
Összesen 13 civilizáció közül választhatunk. Ezek sokban hasonlítanak egymásra, ugyanolyan funkciójú épületekkel és hasonló tulajdonságú egységekkel rendelkeznek. Még sincs két egyforma közöttük, és ez nem csak a grafikájukra és a hangjaikra vonatkozik. Mindegyik civilizáció valamelyik területen előnyben van a többiekkel szemben, más területeken viszont hátrányban. Előny lehet, hogy bizonyos találmányokat gyorsabban, olcsóbban fejlesztenek ki, egyes egységeket gyorsabban vagy olcsóbban gyártanak, gyorsabban gyűjtik a nyersanyagokat, ilyesmik. A hátrány is hasonló, egyes épületeket ill. egységeket nem, vagy csak drágábban, lassabban gyárthatnak, stb. Minden előnyre jut legalább egy hátrányos tulajdonság, és ezek népenként annyira eltérőek, hogy mindegyik irányítása más-más stratégiákat igényel. További különbség, hogy mindegyik civilizáció rendelkezik egy speciális egységgel (a vikingek kettővel), amit csak ők gyárthatnak. Ilyenek például a törököknél a janicsárok, a japánoknál a szamurájok, a németeknél a teuton lovagok. Ezek valamilyen területen kiemelkedően jók, de nekik is megvannak a maguk gyenge pontjaik - pl. a teuton lovag erős, de lassú, a harci elefánt is erős, de drága. Nincs domináns civilizáció, és nincs domináns egység. Ez a kiegyensúlyozottság az Age of Empires 2 egyik legnagyobb előnye.
A játék során négy koron kell végigküzdenünk magunkat, ebből a legelső, a sötét középkor mindjárt az első rész végének technikai szintjének felel meg. Jóval fejlettebb technológiákat fejleszthetünk ki, egészen a puskaporig (ágyú, ágyútorony, muskétás, stb.) eljuthatunk. A több mint 50 találmány kifejlesztése elég sok időbe és pénzbe kerül, de általában megéri. Az egyes egységek sokkal jobban használhatóak. Mindegyiknek megvan a maga párja az ellenségnél, aki ellen kiemelkedően hatékony és olyan is, aki ő ellene kiemelkedően hatékony. Mindegyik egységre igaz, hogy van olyan helyzet, ahol kiemelkedően hasznos, de van legalább egy kritikus gyenge pontja. Ezzel vegyes seregek és jobban kidolgozott stratégiák használatára ösztönöznek.
Élelmet eddig is példátlanul sok módon szerezhettünk, most tovább bővült a kínálat, tarthatunk birkákat és tenyészthetünk halakat is. A farmokat végre bárhová, akár domboldalra is építhetjük. Megmaradt viszont, hogy a kimerült farmokat manuálisan kell újjáépítenünk. Az csak természetes, hogy az összes farm egyszerre, a legnagyobb csata közepén merül ki. További újítás, hogy küldhetünk nyersanyagokat a szövetségeseinknek, felépíthetünk kereskedelmi útvonalakat, eladhatunk és vásárolhatunk nyersanyagokat, akár az ellenfelet is megsarcolhatjuk. A négy begyűjtendő nyersanyag megmaradt: élelem, fa, kő és arany. Ezt és a többi piszkos munkát még mindig a parasztok végzik (vannak már nők is!), de már közel se olyan védtelenek, mint eddig. Veszély esetén bemenekülnek az épületekbe és onnan nyilazgatva aktívan kiveszik a részüket a város védelmében. Persze nem csak a parasztokat, hanem a többi gyalogost is berendelhetjük az épületekbe, főleg az íjászokat érdemes. Egy jól átgondolt épületrendszerrel a falu nem csak szép, de halálos is, még többszörös túlerőt is vissza tudnak verni.
A legtöbb valós-idejű stratégiai játéknál beváló lerohanás (rush) taktikát most el lehet felejteni, csak nagyon felkészületlen ellenfél ellen jön be. A legelső korban (sötét középkor) csak egyetlen harci egységet, a milíciát gyárthatjuk, és a parasztok az épületből halomra nyilazzák őket. Továbblépve a feudális korba megnő a harci egységek kínálata, de egyre több és erősebb védelmi épülethez férünk hozzá. Katapultokat és faltörő kosokat csak a harmadik korban (kastélyok kora) gyárthatunk, és a várfalak réme, az erős és hatalmas hatótávolságú trebuchet pedig csak a negyedik korban (birodalmak kora) lesz elérhető. Az ilyen fejlett ellenfelek ellen az egyrétegű várfal sokszor nem nyújt elég védelmet, megéri további rétegekkel és rengeteg őrtoronnyal megerősíteni.
Az eddig is gyönyörű grafika még tovább szépült. Az Age of Empires 2 a jelenleg létező legszebb grafikájú valós-idejű stratégiai játék. A domborzat, a különböző növények (pl. fenyő, bambusz), a folyókban és tavakban ugráló halak, az állatok (pl. farkas, vaddisznó, szarvas), a repkedő madarak, mind fantasztikus látványt nyújtanak. Az épületek gyönyörűek, aprólékosan kidolgozottak, népenként és koronként eltérőek. Mindegyik civilizációnak saját építészeti stílusa van, ami tényleg olyan, amilyen az igazié lehetett. A legfeltűnőbb változás az első részhez képest, hogy az épületek már többé-kevésbé méretarányosak is. Végre nem jönnek elő a barakkból annál nagyobb katonák. Persze annyi hátránya van a dolognak, az igazán hatalmas épületek (pl. kastély) elfoglalja a fél képernyőt. Mivel ezek mögött nem látszanak az egységek, azokat a program külön is jelöli, a körvonaluk átlátszik az épületen. Egyetlen hiba a várfalaknál van. Amíg azok egyrétegűek, addig tényleg szépek, összefüggőek, csak a sarkoknál épülnek bástyák. Mikor a második réteget is hozzáépítjük az egész fal bástyákból fog állni, ami elég zavaró. Az egységek aprólékosan kidolgozottak, mozgásuk folyamatos és élethű. Egyetlen gond talán, hogy elég apróak és nagyon hasonlítanak egymásra, néha nehéz őket felismerni, főleg a csata hevében.
Az első résznél komoly gondok voltak a mesterséges intelligenciával. Egyrészt az egységek útvonalkeresése elég gyenge volt, többször fennakadtak egymáson és az épületeken. Másrészt a gép ellen játszva az MI néha meglepő dolgokat produkált, mikor elfogytak az egységei nem gyártott újakat, hanem küldte a parasztokat. Előfordul, hogy mikor elfoglaltam a városát már nem volt egyetlen dolgozó parasztja se. Ezen a területen nagyon érezhető a kétéves fejlesztőmunka. Az útvonalkeresés nagyon jó, általában a legrövidebb útvonalon közlekednek az egységek, nem ütköznek össze, egymáson és az épületeken is simán keresztülmennek. Ezzel ügyesen elkerülték a dugókat a városközpontban. Katonáinknál már formációkat és agresszivitási szinteket is használhatunk. Seregeink végre nem úgy rohangálnak a térképen, mint marhacsorda a legelőn, hanem szépen rendezett alakzatokban. Öröm nézni őket. Ezek az alakzatok mindig a leglassabb egység sebességével mozognak, még hosszabb vándorlás után se szóródnak szét. Elég intelligensek ahhoz, hogy nem csak vegyesen felállnak egy sorba, hanem típusonként különválnak, az erősebbek (gyalogos, lovag, stb.) állnak kívülre és védik a gyengébbeket (íjász, pap, katapult, stb.). Katonáinknak megadhatunk útvonalakat, elküldhetjük őket őrködni, őrjáratra, stb. Viselkedésük a beállított agresszivitási szinttől függ. Agresszív szinten azonnal megtámadják az ellenfelet és üldözik is. A védelmi módban is megtámadják az ellenfelet, de nem távolodnak el messzire a seregtől, vagy a védendő területtől. Idegesítő, hogy a parasztok hatalmas lelkesedéssel falazzák ki magukat. Szinte biztos, hogy az ösvényt lezáró várfal utolsó elemét kívülről fejezik be, aztán nem tudnak bejönni. Az állatok is logikusan viselkednek. A farkasok nem támadják meg a katonákat, de a védtelen parasztoknak és birkáknak azonnal nekimennek.
Az Age of Empires 2 egyike a jelenleg létező legjobb valós-idejű stratégiai játékoknak, ha nem a legjobb. A gyönyörű grafika, a kiemelkedő középkori hangulat, az egységek és a civilizációk szinte tökéletesen kiegyensúlyozottsága, a könnyű kezelhetőség mind hozzájárulnak a fantasztikus játékélményhez. Mindegyik nép és katonai egység a valóságban is létezett, egy se kitalált. A kézikönyvben rövid ismertetőt is olvashatunk mindegyik egységtípusról. Ez a történelmi hitelesség az Age of Empires sorozat hatalmas előnye. Tizenhárom civilizáció, ötvennél is több találmány, több tucat különböző épület, négy hadjárat és szinte végtelen számú generált küldetés hosszú távon leköt minden érdeklődőt.