Korábban már írtam a The Learning Company Atlas of the Ancient World című, az ókori művészetet ismertető rendkívül színvonalas programjáról. Most itt az újabb, a Centuries of Europe. Úgy tűnik, ha művelődés, kultúra, akkor szinte csak a Learning Company az, amely igazán színvonalas programokkal tudja megörvendeztetni a nagyérdeműt (tisztelet a kevés kivételnek). Ezen a CD-n 732-től 1999-ig végig tudjuk követni Európában a legfontosabb történelmi és kulturális eseményeket (azért 732-től, mert állítólag ebben az évben említették meg először Európa nevét a mai értelemben). Azt hiszem, mondanom sem kell, hogy ekkora tömény információ színvonalas feldolgozása igen nehéz (pláne egy CD-n). A program összeállításában kulcsszerepet vállalt Pascal Buonafoux, író, újságíró és történész, párizsi egyetemi tanár, aki tudását adta a cikkek összeállításában és tartalmában így a szakértelem nem hiányozhat. Nos lássuk röviden:
A program gerincét az a 6 pont alkotja, melyeket a főképernyőn láthatunk. Lehetőségünk van időrendben végigkövetni Európa legfontosabb eseményeit 4 szakaszban (732-1492, 1493-1789, 1790-1945, 1945-2000). Itt legfölül a filmkockák a mozgóképes beszámolókat jelzik (pl. a verduni szerződést (843), Bizánc bukását (1453) stb.), alatta a földgömbre kattintva Európa térképét láthatjuk az adott korban (gyakran korhű ábrázolásban), alatta kör alakú keretben pedig a fontosabb személyek, vagy hozzájuk kapcsolódó ábrázolásokat láthatjuk. Ha pl. csak a művészekre vagyunk kíváncsiak, akkor elég, ha rákattintunk a szóra és a portrék közül kijelölődnek a megfelelő személyek. Érdekességképp megemlítem a háttérben látható festményrészletet, melyen Bem tábornokot, Batthyány-t, Petőfit (talán) Görgey-t és Kossuthot láthatjuk. A következő pontban Európa fontosabb alakjaira kereshetünk rá foglalkozás, vagy név szerint. Itt jóval több név van, mint az előbbi menüpont esetében. A fontosabb embereknél egy külön képernyő jön be és néhány képpel, zeneszerzők esetében néhányuknál zenerészlettel gazdagítva kaphatunk több információt az illetőről. A következő pont segítségével, kommentárral ellátott mozgóképes kis műsorok közül választhatunk (szám szerint 12 közül). Mellesleg ugyanezt elérhetjük az első - azaz a Timeline - menüpont segítségével, ha a filmkockákra kattintunk. Lehetőségünk van évszázadok és azon belül évtized pontossággal kikeresni az aktuális évtized legfontosabb eseményeit. Itt érdekességképp megemlítem, hogy pl. Kádár János (Janos Kadar) vagy II. Rákóczi Ferenc (Francis Rákóczy II.) nevét csak itt találhatjuk meg, sem a Figures of Europe sem az Index nem tartalmazza nevüket (de másoknál is érvényes ez (pl. Nicolaus Ceausescu esetében is)). Végül érdekes a programban azok a mitológiai és egyéb ábrázolások, történetek, melyek mind Európával kapcsolatosak. Az egész programban a jobb alsó sarokban lévő 12 csillag segítségével egy kis menü jön elő, a kis csillaggal ugyanitt visszalépkedhetünk a korábbi képernyőkre.
Mint magyart, természetesen a ránk vonatkozó részek érdekeltek a legjobban. Kíváncsi voltam, hogy mekkora szerepet szántak nekünk a program készítői. Azt kell mondanom, hogy eltekintve egy-két fontos magyar vonatkozású történelmi eseménytől és személytől, nagyjából sikerült kiragadniuk a ránk vonatkozó legfontosabb eseményeket. Szerepel Rákóczi Ferenc, Hunyadi János, Kossuth Lajos hogy csak néhányat említsek. Fő helyen természetesen Hunyadi Mátyás áll, de művészeink közül sajnos csak Liszt Ferencet tartották említésre méltónak (pedig azért van itt pl. Munkácsy Mihály, vagy Rippl-Rónai József, hogy költőinkről ne is szóljak). Persze azért a leírt dolgok között is akad egy-két pontatlanság/félreértés. Ilyen például a Szent Korona története. Azt írják, hogy ez volt az a korona, amelyet II. Szilveszter pápa küldött Szt. Istvánnak. Nos kérem ez tévedés. Nem ez volt az a korona, mivel ennek az alsó ún. "abroncs" részét (a corona graeca-t) Dukas Mihály bizánci császár küldte I. Gézának Szt. István halála után kb. 25-30 évvel (a felső rész (a corona latina) még régebbi). Kicsit hiányoltam az 1848-as szabadságharc mellőzését (pontosabban csak megemlítését), de nem ártott volna, az sem, hogyha kicsit jobban kifejezésre került volna Magyarország szerepe a török porta feltartóztatásában. Persze a dolgokat lehetne sorolni, de természetesen 1250 év történelmét úgy megírni, hogy mindennek és mindenkinek helyet kerítsenek és az pontos is legyen valószínűleg lehetetlen vállalkozás lett volna. Ettől függetlenül a sok zene, filmrészlet, nagyon jó minőségű képek és igen bőséges információ azt hiszem méltó a Learning Company-hez és az ezredvéghez.
