Mindenfelé a végtelen óceán, a lépteid alatt az acél peng. Ám mégsem egy luxushajón utazol az Újvilágba, bár könnyen a Titanic után mehetsz. Mert ez a II. Világháború és te egy hadihajóval szeled a hullámokat. Egy olyan időben, amikor még nincsenek cirkáló rakéták, fejlettebb radarok, amikor még az ágyúcsövek kalibere számított és a hajók acélpáncélja, amikor még távcsővel kémlelik a horizontot a tisztek a parancsnoki hídról és nem a GPS-t figyelik. Ez volt a tengeri csaták korának vége. Az utolsó romantikus összecsapások tengeri páncélos lovagok között, ahol még nagyságrenddel jobban számított az emberi tényező. Most végre mi lehetünk ez a tényező. Diadalt aratunk, vagy hullámsírba bukunk?
Az S.S.I. a Panzer Commanderrel kezdte meg II Világháborús szimulátor sorozatát, 3D-s ruházatban. A Panzer Commandernek azóta sincs párja (hisz várható konkurense, a Panzer Elite még nem jelent meg). A következő rész nagyon nehéz feladatot kapott, mert a túltelített repülőgép-szimulátor piacot kellett volna megrengetnie, ráadásul olyan időben, amikor egyszerre 3 hasonló program jelent meg. A Luftwaffe Commander el is bukott.
És most itt lehet a kezünkben a Fighting Steel a hadihajó szimulátor, amellyel természetesen nem csak egy hajót irányíthatunk, hanem egész flottát. Minket várnak a történelmi scenariok, a campaign-ok (brit, amerikai, japán és német), a generált scenariok és persze scenario editorral elkészített saját küldetések (ja és persze a netről is letölthetünk majd egy rakás otthon készített scenariot). Konkurenciát egyedül a Jane's Fleet Command jelent - bár ez nem világháborús -, meglátjuk, melyik dönti le a másikat.
Az mindenesetre biztos, hogy, a játék hangulata óriási. A hajók, amelyekkel a vizet szeljük, fenségesek. Kidolgozott a 3D modell, változtatható a hajók festése. Élethű a hullámzás és az időjárási körülmények. Talán a farhullámok kicsit bénára és szögletesre sikerültek, de ezt is kárpótolja a sérülések megjelenése a hajótesten a robbanások és fedélzeti tüzek. A hangja is félelmetesen jó: amikor meghallod egy ellenséges lövedék közeledő füttyét, önkéntelenül is behúzod a nyakad és várod, hogy a hajótestbe csapódik-e éleset pengve, vagy melléd esik toronymagas hullámokat vetve. A tisztek hangját viszont egy kissé elbénázták. Felhagytak azzal a nagyszerű ötlettel, ami a PzC-ben jelent meg először, hogy a megfelelő nemzetiségű harcosok azon a nyelven is beszélnek (angolok britül, németek németül) és csak kiírni írtak mindent angolul. Itt viszont visszatértek a Panzer Generálban bevált módszerhez, hogy mindenki angolul beszél csak éppen olyan akcentussal, amilyen nemzetiségű. Ez azonban nem sikerült nekik: nincs igazán karakteres akcentusa egyik hangnak sem.
Mihez kezdhetünk, ha már kint vagyunk a tengeren? Először is fel kell kutatnunk az ellenséget. Aztán folyamatos manőverezéssel előnyös helyzetben kell maradnunk (ebben segít minket a pause gomb, hisz néha 3 vagy több köteléket kell egyszerre irányítanunk). És ha eljön a kedvező idő, tüzet nyithatunk. Különböző lőszereket, különböző kaliberű ágyúkból, különböző taktikák szerint lőhetünk az ellenségre. A kezelőfelülete mégis elég egyszerű (5-10 perc alatt elsajátítható) szerintem egy kicsit túl egyszerű is. A viszonylag lassan mozgó hajókat, vagy amiket mozdulatlanra lőttünk, meg is torpedózhatunk (természetesen csak olyan hajóból, ami hordoz torpedót, és megfelelően helyezkedik el a céllal szemben). Este a célzást segítendő használnunk kell világító rakétákat vagy fényszórókat, ha azonban sikerül lángra lobbantanunk az ellenséget, érdemes abbahagyni a világítást, hogy mi sötétben maradhassunk, hisz a lángok úgyis messziről láthatóvá teszik a végtelen fekete óceánon.
A kamerát is elég egyszerűen és igen célszerűen lehet mozgatni, hisz egy gombnyomással válthatunk a saját hajóink nézetei között, ill. kapcsolhatjuk élőben az ellenséget is, hogy közelről szemlélhessük meg, amint a Tirpitz ágyúi a tengerfenékre küldik a Queen Elisabeth-et...
Ezzel elárultam a legnagyobb hibáját is: eléggé történelmietlen. Ehhez nagyban az is hozzájárul, hogy csak felszíni egységekkel csatázhatunk (tehát kimaradnak az igen sokat befolyásoló tengeralattjárók és repülőgépek) Ez az oka annak is, hogy csak 42-ig tart az időszámítása, hisz onnantól a repülőgép-anyahajóké a szerep a Csendes-óceánon, az Atlanti vizeken meg az U-boot-oké.
És a kampány is elbénázott benne. Messze nincs meg az az érzés, mint a Panzer Commanderben, hiszen nem igazi csaták láncolata, hanem generált; nem egy kis csapat fejlődését kell vezetned, hanem egy egész hadiflottáét; és nem választhatsz, hogy mivel mész harcba, hanem a gép dob ki valamilyen felállásban a nyílt tengerre. Szerencsére a scenario editorral elláthatjuk magunkat küldetésekkel, és nem kell fennakadnunk a hibáin, hanem élvezhetjük a "meghalsz tengerész"-feelinget.