A Psygnosis legújabb játékával a múlt nagy sikereit idézi. A C64-es veteránoknak biztos nem ismeretlen az Elite neve. Nos, a Lander e szép időkbe nosztalgiázik vissza, csak modern külsővel.
A Lander nem azon programok közé tartozik, melybe első látásra bele lehet szeretni. A rövidke bevezető animáció után megjelenik egy kevésbé hangulatos "menü". Érdemes kezdésnek az opció menübe lépni. A program hardware támogatásával nem lehet gond, mindenki megtalálja a magához valót. Érdemes a billentyűzet-kiosztást is tüzetesen átnézni, a játékmenet ugyanis nem az egyszerű irányításáról híres.
Magát a játékot a dupla nyilas gombbal indíthatjuk. Ilyenkor megjelenik egy kis ablak, ahol a postánkat böngészhetjük 3 kategóriában. A játék szempontjából nekünk igazából az első, az üzleti levelek lesznek fontosak. Itt tudjuk a megbízásokat elfogadni, illetve elindítani a nélkülözhetetlen próbarepülést. A másik két típusú levélfiókban általában anyánk írja a szokásos "már megint nem láttalak a hétvégén" típusú leveleket, valamint a lottónkról érkezett "nem nyert" üzeneteket olvashatjuk. Valószínű nem lesz majd ez sem hasztalan a későbbi küldetések során. Kezdeti tőkénk nem éppen alkalmas a vásárlásra, úgyhogy ne is próbálkozzunk vele. Miután megbarátkoztunk a kezelőfelülettel, indítsuk el a próbarepülést. Ezt a levél alján lévő accept gomb lenyomásával tehetjük meg. Nos, azt hiszem, itt befejezem ezt a cinikus hangvételt, ugyanis innentől kezdve minden negatív élményt elfelejtünk a játékkal kapcsolatban.
Gyönyörű látvány tárul elénk. Kicsiny hajónk szépen kidolgozott, a fények és a falak textúrái rendkívül szépek. A különböző környezeti hatások, mint az eső, villámok szintén élethűre sikeredtek. Természetesen bele lehetne kötni, de az már a programozók hibája, hogy a fedél alatt is esik az eső, és hogy egyetlen fényforrásnál néha öt árnyéka van a hajónak. Mikor közel repülünk a szárazföldhöz, gépünk porfelhőt kavar. Látványos a hajónkból kiáradó kékes tűzcsík és a stabilizátorok fujtatása is. A mozgásunk lágy, de mégis dinamikus. Küldetésünk során természetesen találkozunk majd ellenséges lövésztornyokkal, tankokkal, repülőgépekkel stb. Lesznek olyan pontok, ahol nincs egyértelmű kijárat, mert éppen eltorlaszolja valami, vagy zárt ajtók fogadnak minket. Ilyen esetben lőjük a torlaszt, vagy keressünk egy nyitógombot. A tisztogatás után, mondanom sem kell szép nagy robbanás a jutalmunk. A harcok más gépekkel, kezdetben majd elég sok fejtörést okoznak. Néha csúnyán el vannak rejtve előlünk a lövésztornyok. Tankoknak, és leszálló félben lévő űrhajóknak ne álljuk az útját, mert úgy sem tehetünk ellenük semmit. Használjuk inkább a fegyverünket, pont arra való. Zenével egyáltalán nem bővelkedik a játék. A CD-n csupán öt darab audio track van. Minőségüket tekintve a hangulathoz tökéletesen megfelelnek, de azért ez mégis csak kevés.
Visszatérve a játékmenethez, a próbarepülés rendkívül intelligens felépítésű. Lassan de biztosan vezet be minket az amúgy eléggé bonyolult irányításba. Kisebb termek szolgálnak az előre leírt irányítás begyakorlására. Gépünket külső nézetből látjuk hátulról, de nem kell megijedni, a kamera folyamatosan lát minket. Ha kis gépünk és a kamera közé a repülés során egy fal kerülne, legyen az egy szűk alagútban, vagy egy teremben, a falak rögtön dróthálóban rajzolódnak ki, így pontosan követhetjük az utat. Ez az élmény sajnos nem adatott meg pl. a Tomb Raiderben. Ha több-kevesebb sikerrel elsajátítottuk a gép működtetését, indítsuk el a céllövölde funkciót. Itt akár csak a vursliban fém kacsákra, hordókra lövöldözhetünk, amit a gép pontoz is. Mivel a gravitáció erősen hat ránk, a gázt folyamatosan nyomkodni kell, s akkor még vízszintesen is kell tartani a hajót. Ebben azonban segíthet az a gomb, mellyel egy borulás után talpra tudunk állni. Az irányítás rendesen igénybe veszi mindkét kezünket. Az egeret a gép navigálásakor használjuk, a billentyűzet kurzorgombjai pedig a kamera nézetet állítja. A próbarepülésre bármikor betérhetünk a játék során, kipróbálni az újónnal vett fegyvereket, vagy gépet. Minden küldetés előtt pontos leírást kapunk. Megadják a keresett tárgy vagy személy képét, az útpontok koordinátáit és hogy mennyi pénzt kapunk a siker esetén. Az első pár küldetés nem kíván túl sok észjátékot. Rendszerint csak el kell repülnünk egy tárgyért, s azt elszállítani. Ezeket a dolgokat vonósugárral vehetjük magunkhoz, amit az Enter billentyű nyomva tartásával csalhatjuk elő. A felvehető tárgyak hatására, ez a sugár kékre vált, s addig kell várnunk, míg teljesen nem kapta el azt. Ezután pedig cipelhetjük magunkkal, ami eléggé lelassítja gépünket. A játék során oda kell figyelnünk pajzsunk állapotára, valamint a benzinre is. Az utóbbi vészesen fogy a vonósugár használatától, tehát csak óvatosan és pontosan bánni vele. Néha azért lesznek elszórva töltő állomások, de inkább ne bízzuk a dolgot a szerencsére. A jobb sarokban lévő ábra, a hajónk kamerához viszonyított elhelyezkedését mutatja. Ez olyankor lehet hasznos, ha leszálltunk és a kurzorbillentyűkkel körbenézünk. Ekkor láthatjuk, hogy felszállás után milyen irányba fog beállni a gép. Küldetés teljesítése után van lehetőségünk mentésre. Ezután a munkáért kapott pénzből, helyreállíthatjuk repülőnk egészségi állapotát, benzint tankolhatunk. Kezdetben csak ilyen kevésre futja, de már érdemes átböngészni a vehető járgányokat, és fegyvereket.
Természetesen ma már nélkülözhetetlen egy játékból a hálózati játék. Sajnos csak deathmach funkciót használhatunk, pedig biztosan élvezetes lenne többen teljesíteni a küldetéseket. Indulás előtt lehetőségünk van jól bevásárolni, pénzt azt kapunk eleget. Maguk a deathmach pályák nem túl bonyolultak. Néhány nagyobb teremből, s az azokat összekötő folyosókból állnak.
A Lander összességében tehát egy egyszerű, de izgalmas és szép játék. A küldetések hosszúak, néha idegesítők, de koránt sem unalmasak. Stílusát tekintve félúton van az akció-szimulátor és a kereskedő-stratégia között. Manapság úgy látszik ez a sokszínűség a kelendő.