Archer Maclean új játékával megalkotta az eddigi legszebb snooker-programot. A Jimmy White's 2 ráadásul több is ennél, a játékban ugyanis nemcsak snookerezhetünk, hanem játszhatunk poolt is, valamint egyéb, nem biliárdasztalhoz fűződő játékot, úgymint darts-ot vagy dámát, de kipróbálhatjuk a félkarú rablót is.
A játék készítését egy igazi veterán programozó vezette, felügyelte, Archer Maclean ugyanis igencsak régóta van a szakmában. Meglehetősen régen volt már, hogy Dropzone játékát készítette, és azóta is rengeteg programmal állt elő. Ez a mostani játék előző biliárd-szimulátorának a folytatása. A játékon meglátszik, hogy a készítők a tökéletességre törekedtek, ráadásul nem csak a fő rész - azaz a biliárd - tekintetében. Így már a menü is a 3D engine-t használja. Ez azt jelenti, hogy a játék indításakor Jimmy White elképzelt házába kerülünk, ahol Doom-jellegűen mászkálhatunk az előszobában, valamint a snooker és pool teremben. A falakat festmények borítják, a plafonra pedig még egy freskó is került (egyenesen a Sixtusi-kápolnából). A két biliárdterem egyikében található a snooker, másikban pedig a pool asztal. Ezeknek a helyiségeknek a falait is festmények, képek borítják, ráadásként pedig mindegyik szobában találhatunk néhány extra játékot is. A snooker asztal mellett egy darts tábla, egy zenegép (ezzel indíthatjuk a zenét), valamint egy dámajáték vár, a poolnál egy félkarú rabló, egy videojáték - a Dropzone PC-re konvertált változata -, valamint egy újabb wurlitzer. Így ha megunjuk a biliárdozást, rengeteg más játéklehetőséget találunk a Jimmy White's 2-ben.
Mindkét asztal kivitelezése igencsak szépre sikerült. A snookernél ott vannak a lyukaknál a leesett labdákat tartó sínek, ezeken látszik, ahogy végiggördül egy-egy golyó. A poolnál a leeső labdák a pénzbedobós rendszerű asztaloknál látható gyűjtőbe kerülnek. Az asztal szélén ott van a kréta (a program folyamatosan számolja, hogy mennyire krétás a dákó vége, időnként nem árt bekrétázni azt), valamint a kezdés eldöntéséhez használt pénzérme is.
Ütésnél az egér segítségével állíthatjuk be az irányt, valamint azt, hogy hol találja el a dákó vége a fehér golyót. Az egér hátrahúzásával, majd előretolásával üthetjük el a labdát, így szabályozva az ütés erősségét. Ez a módszer már bevált korábbi programoknál, így nem lett volna értelme változtatni rajta. A célzást segíti a bekapcsolható vonal, ami a fehér golyó útját jelzi, azonban vigyázzunk, mert ez csak azt jelzi, hogy a fehér merre menne, ha nem lenne más golyó az asztalon. Tehát nem a pontos lövéstervezést segíti, hanem valóban csak a célzást. Lehetőség van 3D nézetről 2D nézetre váltani, néha hasznos lehet felülről nézni az asztalt célzáshoz.
Lövés közben beállítástól függően a program "kamerája" követi az eseményeket. A számítógép lövésekor azonban nem mindig vált a legoptimálisabb nézetre a program, és ilyenkor mi nem módosíthatunk a kameraálláson, kénytelenek vagyunk rábízni magunkat a program beállításaira.
A pool esetében nem törekedtek arra a készítők, hogy a létező összes szabályrendszert belerakják a programba. Összesen háromféle szabály közül választhatunk: az amerikai és az angol 8 labdás, valamint az amerikai 9 labdás játék közül.
Ellenfelünket egy pár fehér kesztyű szimbolizálja, de ezek úgy viselkednek, mintha egy élő személyen lennének: "nekitámaszkodnak" az asztalnak, rohangálnak körbe a dákóval az asztal körül, stb. Ezzel a módszerrel a készítők kiküszöbölték azt, hogy emberek álldogáljanak az asztal körül, de ennek hiánya nem ront a játékon. Talán jobb is így, mint egy gyengébben kinéző figura, mint például az Actua Poolban.
A program futtatható 3D gyorsító nélkül is, ráadásul kihasználja az MMX utasításkészletet is, de a grafika igencsak megköszöni a 3D kártyát, látványos javulás következik be egy ilyen mellett. A hangok sajnos gyengére sikerültek, a koccanások és a labdák leesésének hangja bizony elég távolinak tűnik a valóstól. A mellékzörejek viszont jópofák: hallhatunk köhögést, vagy egy szebb ütés után tapsot. A CD-n lévő audio trackek között nyugisabb zenéket találhatunk: ragtime-ot és jazzes számokat, melyek jól illenek a program stílusához.
Vicces ötlet még a BeeCam, mely egy méhecskét takar, ami körberepüli a szobát, mintegy bemutatva az ott lévő dolgokat. Ez egyébként képernyővédőként is üzemel a játék folyamán, ha ugyanis sokáig otthagyjuk a gépet, előbb-utóbb elkezd szálldosni a méhecske.
Ahogy az a mai játékoknál lenni szokott, ebből se maradt ki a hálózati játéklehetőség. Modemen, helyi hálón, vagy interneten keresztül játszhatunk barátunk ellen. Ilyenkor a szobákban egy szemüveg és egy orr látható a másikból, és csak kétszemélyes játékokat indíthatunk.
A Jimmy White's 2 Cueball tehát egy nagyon szépre sikeredett biliárd-program, melyről nyugodtan állíthatom, hogy a legjobb a ma kaphatóak között. Snooker és pool asztalaival, valamint a mellettük található egyéb játékokkal hosszú kikapcsolódásra nyújt lehetőséget, akár egyedül, akár ketten játszunk.
