26 éve Veletek – PC Dome / PlayDome

Ismertető/teszt

Starsiege

Írta: Dino 2 hozzászólás

Az óriásrobotos akciójátékok piacát három sorozat uralja: a MicroProse Mechwarriora (bár az ehhez használt Fasa licenszet nemrég a Microsoft vásárolta fel), az Activision Heavy Gearje, valamint a Sierra Earthsiege sorozata. Ez utóbbinak jelent meg most a legújabb epizódja, mégpedig Starsiege címmel.

Aki még nem találkozott volna óriásrobotos játékkal, annak röviden annyit kell tudnia ezekről, hogy egytől egyig a jövőben - valamilyen kitalált világban, bolygókon, vagy a Földön - játszódnak, ahol valamilyen konfliktus miatt ellenséges népek harcban állnak egymással, a hadviselést pedig speciális egységekkel, óriási méretű, ember vezérelte robotokkal intézik. A robotok fejlesztésére persze nem sajnálták a pénzt, így igencsak high-tech berendezések készültek, erős motorral és páncéllal, valamint rengeteg hatékony fegyverrel.

A Starsiege a Starsiege Univerzumba visz minket, abba a világba, ahol az Earthsiege részei is játszódtak. A látványos intróból ismerhetjük meg a történet hátterét, ami persze most is harcokat meg lázadást jelent. Még egy testvérpár is szóba kerül, ugyanis egyikük átállt a birodalmiaktól a lázadók oldalára, így testvére ellen harcol. Az intro mint mondtam, látványos, robbanásokkal meg ilyenek, a narrátor hangja viszont kimondottan idegesítő, és sajnos az átvezető jelenetekben is ugyanezen a hangon kommentálják a történéseket.

A főmenübe érve lehetőségünk nyílik némi gyakorlásra, ilyenkor kisebb küldetéseket kapunk, melyekben sorban végigvesszük robotunk kezelését, a tájékozódást, a fegyverek használatát, valamint csapattársaink irányítását. Ezek után aztán belevághatunk az éles küldetésekbe is. Csapatunk nevének és jelének kiválasztása után kezdetben egyedül indulunk a feladatok teljesítésére, azonban a második-harmadik küldetéstől kezdődően már toborozhatunk magunk mellé társakat is, az éppen szabadon álló katonák közül. Mindenkiről láthatunk pár adatot, melyek segítenek abban, hogy kit is válasszunk: milyen idős, mennyire ügyes, hány harcban vett részt és hány ellenséggel végzett. Ezek után már csak az egyes "pilóták" robotjait kell kiválasztanunk, ami persze nem olyan egyszerű, mint amilyennek első hangzásra tűnik. 5-10 robottípus van eleinte (ezek száma nőhet, ha a küldetéseket sikeresen teljesítjük, és az ellenség robotjait ellopjuk), ezek alaphelyzetben fel vannak szerelve mindenféle fegyverekkel és kiegészítőkkel, azonban sok esetben hasznos, ha ezen a felszereltségen mi magunk módosítunk. Némelyik küldetésnél már az eligazításon is utalnak arra, hogy valamilyen kiegészítő praktikus lehet a teljesítéséhez.

A robotok első alkatrésze a motor, ebből különböző erősségű típusok állnak rendelkezésre. A reaktor az áramellátásért felel, az erősebb típusúak több kiegészítő eszköz és áramot használó fegyver kerülhet a robotra. A számítógép a célzást, a célpont beazonosítását és a zoomolást segíti. Felszerelhetjük a robotokat különféle páncéllal, pajzzsal és szenzorral, ezekből egyszerre egy-egy lehet a gépen. Egy-két speciális egységre is van hely, ide olyan eszközök tartoznak, mint például az extra tápegység, a célzássegítő, stb. Robotonként különböző felszerelési hely (mount) áll rendelkezésre a fegyverek elhelyezésére. Ezek a robot karjain, tetején található, és helyüktől függ, hogy milyen fegyver kerülhet oda. A robot összeszerelése közben folyamatosan láthatjuk, hogy mekkora a maximális sebessége, mennyi energia szükséges az üzemeltetéséhez, és mekkora az aktuális tömege. Ez utóbbi fontos, mert mindegyik típusnál maximalizálva van, hogy mennyi a teherbírása a szerkezetnek, így nem rakhatjuk mindig tele a legszuperebb berendezésekkel. Minden egyes eszköz kiválasztásánál megjelenik annak tömege, ez segíthet az optimális összeállítás eléréséhez. Még egy paraméterét láthatjuk a robotoknak és az alkatrészeknek, ez pedig az ún. harcérték. Ez jelzi, hogy mennyire hasznos az adott egység egy harc során, ez alapján is viszonyíthatjuk egymáshoz a fegyvereket. Az összeállított robothoz is tartozik egy ilyen érték.

Miután felszereltük saját robotunkat, valamint esetenként csapattársainkét, az eligazítás után kezdődhet a küldetés. Az eligazítás egyébként röviden ismerteti a feladatot, és pontokba szedve is tartalmazza a tennivalókat. Minden küldetésben vannak kötelezően teljesítendő dolgok, ha ezek közül valamelyiket elszúrjuk, a küldetés sikertelen lesz. Egy-két opcionálisan teljesíthető feladatot is szoktak adni, ilyen lehet például az összes ellenséges jármű megsemmisítése.

A játék alapjában véve egy first-person akciójáték, azaz a robot belsejéből irányítjuk az eseményeket. A képernyőn az előttünk elterülő tájat láthatjuk, kiegészítve a számítógép kijelzéseivel. Ezek között találhatjuk többek között robotunk állapotát - kis ábrán jelöli a gép, hogy melyik egység sérült meg, a kis sérülést sárgával, a nagyobbat pirossal színezve -, fegyvereink listáját, páncélunk épségét, az energiaszintet, valamint a célkeresztet (megfelelő számítógép esetén pedig célpontunk adatait, saját robotunkéhoz hasonlóan). Egerünk, vagy más bekonfigurált gombok segítségével célozhatunk, de kimondottan jó a játékhoz egy HAT-switch-es joystick, ugyanis nagyon kényelmesen lehet vele célozni. A billentyűzetre mindenképpen szükségünk van, ugyanis a funkciók sokaságát lehetetlen a joystick kevés gombjára programozni. Csapattársainknak - akik maximum négyen lehetnek - egyesével vagy egyszerre adhatjuk ki a támadási, visszavonulási parancsot, vagy hogy megadott célpontot védjenek, illetve minket kövessenek.

Játék közben átválthatunk külső nézetre is, ilyenkor azonban nincs lehetőségünk robotunk irányítására, tehát sok értelme nincs, maximum az akciót szemlélhetjük más szemszögből. Amivel többet nyújt ez a nézet, az az, hogy így követhetjük csapattársaink mozgását is.

A küldetések teljesítése után összefoglalót kapunk a megsemmisített ellenségekről, az elsajátított technológiáról, valamint veszteségeinkről. Elég szomorú, amikor csapattársunk lesz az ütközet áldozata, de ebbe néha bele kell törődni. A küldetések között általában egy kis átvezető animáció is található, ezek a játék saját engine-jét használják, így ezek is jó minőségűek.

Egy akciójátéknak ma már elengedhetetlen része a multiplayer mód, így a Starsiege-ből sem hiányzik. Deathmatch és Capture the Flag játékra tervezett pályák várják a játékosokat. A CTF csak csapatjátékhoz van, de deathmatch választása esetén is lehet csapatokban harcolni. Van még egy extra pálya is, ami egy robotokkal játszott amerikai futball jellegű játékmódra szolgál.

A Starsiege-ről sok rosszat nem igazán lehet elmondani. A grafika talán kicsit egyhangú, de egy bolygó felszínén sok érdekességre úgyse lehet számítani, így ez indokolt. Az engine szoftveres renderelés mellett kezeli a Glide-os és Direct3D-s kártyákat is, így mindenféle grafikus vezérlővel használhatjuk a játékot. A robotok kidolgozottsága jó, sokféle áll belőlük rendelkezésre, a fegyvereknek és kiegészítőknek pedig szinte átláthatatlan a mennyisége. A csapat irányítása egész kényelmes, bár néha gondolkodni kell, hogy milyen parancsot is kéne kiadni, és hogy melyik csapattársunkat érdemes küldeni egy-egy célpont ellen. A játék zenéje remek hangulatot biztosít, a hangeffektek pedig csak fokozzák ezt. (A mélyhangokkal különösen szuperül variál a játék.) A küldetések fokozatosan nehezednek, egy-egy komplikáltabb feladat, vagy nagy túlerő esetén előfordulhat, hogy 10-20 alkalommal is újra kell kezdeni a játékot, ez pedig néha nagy türelmet kíván. A stílus kedvelői szerintem nem fognak csalódni a Starsiege-ben, aki pedig még nem próbált volna ilyen játékot - így voltam ezzel én is -, de szereti a 3D akciót, az mindenképpen tegyen vele egy kísérletet, nem nehéz megszeretni.

Kattints, ha érdekesnek találtad a cikket!

90%
Pozitívumok
  • Jól kidolgozott robotok
  • Csapatot irányíthatunk
  • Hangulatos zene és hangok
Negatívumok
  • Egyhangú grafika
  • Idegesítő a narrátor hangja

További képek

  • Starsiege
  • Starsiege
  • Starsiege
  • Starsiege
  • Starsiege
  • Starsiege

Starsiege

Platform:

Fejlesztő: Dynamix

Kiadó: Sierra

Minimális rendszerigény: Pentium 166+3D gyorsító vagy Pentium 200, 32 MB RAM, 4xCD-ROM

» Tovább a játék adatlapjára

Dino

Dino
Kb. 8 évesen ismerkedett meg egy ZX81-gyel, amit egy C64 követett. 1993-tól a Commodore Világnál és utódlapjainál, valamint a ZED-nél dolgozott, majd 1998-ban barátaival megalapította a PC Dome-ot. A többi már történelem...

HOZZÁSZÓLÁSOK

Duster
Duster [1]
Sziasztok! A neten keresgélve ráakadtam egy hirre: Idén várhatólag megjelenik a Starsiege folytatása, Starsiege 2845 néven. Tud erröl valaki valamit?
» Összes hozzászólás listázása a fórumban (2 db)