Star Trek témában már több játék jelent meg, de ezek közül egy sem volt képes a megálmodott univerzum komplexitását visszaadni. A legtöbben egyetlen hajóra és annak legénységére koncentráltak, de az új sorozatokban (TNG, DS9) a Star Trek már túllépett ezen a szinten. A történetek már egy teljes univerzumról szólnak, számtalan néppel, szövetségekkel, háborúkkal, diplomáciával és intrikákkal. Logikus, hogy egy akció, kalandjáték vagy szimulátor nem képes visszaadni ezt, de egy körökre osztott stratégiai program, a Birth of the Federation talán igen.
A készítők minden idők egyik legsikeresebb körökre osztott űrstratégiai programját, a Masters of Oriont vették mintának. Feladatunk a szokásos, egy kezdetben még jelentéktelen kis néppel elindulva terjeszkedjünk, kolonizáljunk, fejlesszünk, és erősödjünk, hogy a galaxis minél nagyobb részét irányíthassuk. Hogy a dolog még érdekesebb legyen, rajtunk kívül még négy másik civilizáció ugyanilyen célokkal vág neki az univerzumnak. A mi kezükben összpontosul a bolygók menedzselése, a fejlesztés, a gyártás, a hírszerzés, a diplomácia, a flották irányítása és a harcok levezetése. Az egyetlen dolog, amiben a BotF több, mint egy átlagos Masters of Orion klón, az az, hogy a Star Trek: The Next Generation univerzumában játszódik. Ez persze csak azoknak jelent pozitívumot, akik ismerik és kedvelik a sorozatot, de valljuk be, ez a program nekik készült. A készítők nagyon jó munkát végeztek, a játék hangulata kiemelkedően jóra sikerült. Lépten nyomon ismerős népekkel, hajókkal, rendszerekkel találkozhatunk. Amelyik nép a TNG sorozat akár csak egyetlen epizódjában is megjelent, az ugyanazokkal a tulajdonságokkal szerepel ebben a programban. Az öt legnagyobb birodalom közül kell kiválasztanunk azt, amelyiket a dicsőségbe szeretnénk vezetni. Mindegyiknek megvan a maga előnye és hátránya, a polgárok mindenhol máshogy reagálnak a különböző eseményeke. A készítők alaposságát dicséri, hogy mindegyik irányítható nép egyedi kezelőfelülettel rendelkezik. Az öt nép:
- A Csillagszövetségnél mindig a békés megoldásokat keresik, de elég erős hajókkal rendelkeznek, hogy szűkség esetén megvédjék magukat. A kis népek szimpatizálnak velük, gyorsabban kötnek barátságot és szövetséget.
- A Klingon Birodalom lételeme a harc. Érthető okokból a többi nép elég bizalmatlan velük szemben, ami nagyon megnehezíti a kereskedelmet. Nagyon erős hajókkal rendelkeznek, a kolonizáló és csapatszállító hajók csak náluk vannak felfegyverezve. A rendszeres adag háború nélkül, vagy egy békekötéskor a lakosság morálja látványos mélyrepülést mutat be.
- A Romulan Birodalom egyetlen célja privátszférájuk védelme. A kolonizáló és csapatszállító hajók kivételével mindegyik hajójuk képes álcázásra, ami a harcban bónuszlépésre jogosítja fel őket. A polgárokat nem nagyon érdekli, hogy a kormány milyen eszközöket használ, csak terjeszkedjenek és védjék a területeiket. Ebben sokat segít a hírszerzésük, ami az egyik legjobb a választható népek között.
- A Ferengi Szövetség az üzlet mestere. Ez az egyetlen birodalom, amelyik olyan néppel is kiépíthet kereskedelmi kapcsolatot, amelyikkel még nincs baráti viszonyban. Speciális épületeik vannak a kereskedelmi bevételek növelésére. Hajóik nem túl erősek, de olcsók, ezért nagy tömegben gyárthatóak.
- A Cardassian Szövetség katonailag erős, és a hírszerzésük az egyik legjobb. Olyan speciális épületekkel rendelkeznek, amik lehetővé teszik a leigázott népek munkaerejének hatékony kihasználását. Mivel egy rendszer termelékenysége erősen függ a moráltól, a többi birodalom nem tud sokat kezdeni egy elfoglalt rendszerrel, mert a leigázott népek morálja érthető okokból csapnivaló.
Egy új játék előtt számos paramétert állíthatunk be, többek között a nehézségi szintet, a galaxis méretét, a nagyobb népek technikai szintjét, a kis népek számát, stb. Bármelyik népet is választjuk, a játékot egy naprendszerrel, egy kolonizáló és egy felderítő hajóval kezdjük (a kettes technikai szinten). Barangolásain közben további lakható rendszereket találunk, majd rövidesen más népekkel is találkozunk. Itt jön be a képbe a diplomácia, ami a játék egyik legjobban kidolgozott része. Kapcsolatunk lehet baráti, köthetünk katonai szövetséget, üzenhetünk hadat, küldhetünk ajándékot, stb. Lehetőség van háborús szövetség megkötésére is valamelyik másik birodalom ellen. Békés kapcsolatokat ápolva az első lépés a barátság és ezzel a kereskedelem, ezután a katonai szövetség következik, majd nemsokára a kis nép csatlakozik a birodalmunkhoz. Ilyenkor bolygói és flottái a mi irányításunk alá kerülnek. A kisebb népek és a nagyobb birodalmak reagálnak a cselekedeteinkre, pl. figyelmeztetést küldenek, ha túl sokszor sértettük meg a határaikat, javaslatokat tesznek, háborús szövetségeket ajánlanak fel, stb. A népek közötti diplomáciai kapcsolatokat változását érdemes figyelemmel kísérni, mindig jól jön egy szövetséges.
Az egyik legtöbbet használt ablak a galaxis térképe. Innen irányíthatjuk flottáinkat és egyetlen pillantással számtalan fontos információt tekinthetünk át. Igény szerint ki/be kapcsolhatóak a hajók útvonalai és hatótávolságai, a rendszerek gazdasági, kereskedelmi és védelmi információi, stb. Sajnos túl kis területet mutat egyszerre, ezért csak a játék elején használható igazán, mivel a képernyő görgetése idegesítően lassú tud lenni. Birodalmanként egyedi kinézetű és tulajdonságú hajókat irányíthatunk, mindegyiknél tíz hadi-, két felderítő, két kolonizáló, és két csapatszállító hajótípust használhatunk. Kivétel a Csillagszövetség, ahol 15 különböző hadihajót gyárthatunk. A MicroProse csak a Star Trek: The Next Generation sorozat jogait birtokolja, csak az ezekben megismert hajókat és népeket használhatták fel. Ebből ered az a kissé zavaró tény, hogy a legegyszerűbb hajónk is fejlettebb az eredeti sorozatban és az első hat filmben megismerteknél. A különböző hajóosztályok a fejlettség különböző szintjein válnak elérhetővé, de ez nem okvetlenül jelenti azt, hogy a később elérhető hajók erősebbek és fejlettebbek - pl. a Galaxy osztályú parancsnoki cirkáló sokkal előbb gyártható, mint a Defiant osztályú kísérő hajó. A mindegyik hajóosztálynak speciális feladatköre és ennek megfelelő fegyverzete van, egyesek távolsági támadásokra alkalmasabbak, másikak őrjáratozásra, harmadikak bolygók bombázására, stb. Az irányítás szempontjából mindegyik hajó legfontosabb tulajdonsága a sebessége és a hatótávolsága. Az utóbbi határozza meg, hogy a milyen messzire távolodhat el a saját területeinktől. Ez a távolság űrbázisok és hajóépítő üzemek építésével növelhető. Egy űrállomást építve a rövidtávú hajóink is elérhetnek más rendszereket, de vigyázzunk, az űrállomást lerombolva előfordulhat, hogy a flottánk kívül reked. A galaxis még az ellenségeink nélkül sem veszélytelen hely. A fekete lyukak és pulzárok elpusztíthatják a szektorukban lévő hajókat, a köd zavarja a pajzsok működését. A féreglyukakkal egyetlen probléma van, ha beleküldünk egy hajót, nem biztos, hogy viszontlátjuk azt. A játék egyik idegesítő hibája az, hogy egy hajó útvonalának megrajzolásakor nem veszi figyelembe a veszélyeket, mindig a legrövidebb utat választja. Előfordulhat, hogy egy erős flottánkból csak néhány hajó érkezik meg a célállomásra, mert levágták a kanyart egy fekete lyukon át.
A rendszerek gazdasági menedzselése az egyik legfontosabb része a játéknak. Összesen nyolc erőforrással ill. nyersanyaggal kell gazdálkodnunk, ezek közül három (az energia, az élelem és az ipari pontok) csak abban a rendszerben használhatóak fel, ahol azokat termelték. A credit, a Dillithium, a hírszerzési és kutatási pontok összeadódnak. Fontos jellemző még a lakosság létszáma és morálja is, ezek a termelékenységre és a beszedett adó mértékére vannak hatással. A legtöbb birodalomnál jól használható pénzszerzési mód a kereskedelem is, de lehetőségünk van rendszerek kirablására is. Pénzre van szükségünk a hajók és űrállomások fenntartásához és a megfelelő összeggel a termelést is meggyorsíthatjuk.
A fejlesztés az ilyen típusú játékoknál megszokott módon lett megoldva. A különböző kutatási épületekben "termelt" kutatási pontokat kell szétosztanunk a hat tudományos terület között. Egy nagy, áttekinthető és tényleg jól használható adatbázisban mindent megtalálunk, amit a jelenlegi és jövőbeni technológiai vívmányokról tudni érdemes. Itt kiválaszthatjuk azt a tárgyat, hajót, épületet, stb-t, amire a leginkább szűkségünk van és megtudhatjuk, hogy a hat tudományos terület milyen szintjei szükségesek a gyártásához. Most már beállíthatjuk, hogy a tudósaink melyik területekre koncentráljanak. Hasonló módon történik a hírszerzési pontok "gyártása" és menedzselése is. Birodalmanként eltérő a hírszerzés szerepe, a Cardassian és Romulan népeknél viszont nagyon veszélyesek. Amennyiben rossz viszonyban vagyunk velük és gyenge a kémelhárításunk, jobb, ha felkészülünk rejtélyes "balesetekre", amik némi pénz eltűnésétől épületek és hajók titokzatos felrobbanásáig sok mindent takarhatnak. Mi is foglalkoztathatunk kémeket a négy konkurens birodalomnál. Meghatározhatjuk, hogy információszerzésre, vagy inkább szabotázsra koncentráljanak és kijelölhetünk azt a szakterületet, ami leginkább érdekel (általános, gazdaság, kutatás vagy a katonaság).
A játék közben háromféle harc lehetséges: flották (hajók, űrállomások) között, bolygók bombázása és felszíni harc. Irányítani csak az elsőt tudjuk, a másik kettőnél a gép számolja ki az eredményt az erőviszonyok alapján. Egy bolygó elfoglalása annak bombázásával kezdődik, majd a védelmi rendszerek semlegesítése és a védők gyengítése után jöhetnek a csapatszállítók a felszíni egységekkel. Mivel a leigázott népek termelékenysége minimális, tapasztalataim szerint csak két esetben éri meg elfoglalni egy bolygót. Az egyik, ha a Csillagszövetséggel felszabadítjuk a rendszer elnyomott népét - ez külön bónuszpontokat jelent. A másik, ha a Cardassian népet irányítjuk, akik hatékonyan ki tudják használni a leigázott népek termelőerejét. A többi esetben hasznosabb porig bombázni a rendszert, az utolsó lakos kiirtásával a bolygó felszabadul, jöhet a kolonizáló hajó. Ezt nem túl etikus megoldás, de hatékony. Főleg akkor hasznos, ha a rendszerben valami fontos nyersanyag (általában Dillithium) van.
Az űrharcok a mi irányításunk alatt, 3D-ben zajlanak. A grafikai enginenek köszönhetően a csaták szépek, bár mai szemmel nem túl látványosak. Néhány évvel ezelőtt mindenki az állát kereste volna egy ilyen engine láttán, de ma valahogy nem egy nagy eresztés. Nincsenek fantasztikus fényeffektek, látványos robbanások, lens flare, stb. Ezt mondjuk nem nevezném hiányosságnak, hiszen a Birth of the Federation nem szimulátor, egy stratégiai programnál pedig nagyon is megfelel ez az engine. A hajók kidolgozása részletes, mindegyik felismerhető, a méretarányok stimmelnek, a különböző népek lövedékei tényleg olyan színűek, mint a sorozatban látható volt (legalábbis hasonló). Az azért zavaró, hogy a phaser sugarak nem érnek véget a célpontnál, akadálytalanul mennek tovább. A kamerával szabadon mozoghatunk, zoomolhatunk. Mivel a méretarányokat elég komolyan vették a készítők, az űrben pedig nagyok a távolságok, általában nem látszik egyszerre a két oldal - főleg, ha a hatalmas flottánkkal szemben csak egy kisfelderítő hajó van a távolban. Ilyenkor ajánlott az előre gyártott kameranézetek egyikét használni. Azzal se látunk többet, de legalább el tudjuk képzelni, hogy hol van az ellenfél. A harc két részből áll, először a parancsokat adjuk ki, majd következik azok végrehajtása, aztán ismét a parancsok jönnek, és így tovább. Ez addig folytatódik, míg az egyik fél teljesen meg nem semmisül, vagy el nem menekül. Nincs lehetőségünk a hajók közvetlen irányítására, csak a követendő stratégiát és a célpontot adhatjuk meg. A hajók minden sikeres ütközet után tapasztalati pontokat szereznek. Lehetőség van még speciális épületekkel növelni a legénységek tapasztalatát, de az elite szintet csak harccal érhetik el (kivéve a Klingonokat). A tapasztaltabb legénység hatékonyabb a harcban és a sérüléseket is gyorsabban javítja. Azért a komolyabban sérült hajókat érdemes visszaküldeni a legközelebbi űrállomásra, vagy hajóépítő üzembe. A javítás ott lényegesen gyorsabb.
A zene felejthető, de a hangeffekteket nagyon jól eltalálták. Az öt irányítható népnél nem csak a hangok térnek el, de a különböző eseményeket mindegyik nép a saját vérmérséklete szerint kommentálja és az utasításainkat is más-más szöveggel nyugtázzák.
A Birth of the Federation egy kiemelkedően jó hangulatú, szép grafikájú igényesen kidolgozott program. Sok szempontból nem veheti fel a versenyt a mai top körökre osztott stratégiai játékokkal, de egy igazi Star Trek rajongó számára nem ez a lényeg. Pont ezekből az okokból csak a rajongóknak tudom ajánlani.
