Nos, ismét egy Hasbro által kiadott játékról van szó, de ezúttal nem csak a legfiatalabb korosztálynak szól. Ha valakinek ismerősen cseng a Lehet-e egy kérdéssel több című társasjáték, ami körülbelül nyolc-tíz éve volt igazán népszerű, bár lehet, hogy azóta sem merült feledésbe, annak már nem is kell tovább olvasnia a cikket. Ennek az angol változatát fogom most röviden bemutatni.
Az egész tulajdonképpen egy igazi társasjáték, amint az a bevezetőből már ki is derült. A lényege, hogy számtalan kérdésre kell válaszolnunk, amelyeket hat kategóriából válogathatunk. Mindegyik kategóriának megvan a maga színe. Ha egy kérdésre jól megfeleltünk, akkor kapunk egy olyan színű plecsnit, amilyen kategóriájúra válaszoltunk. Tehát összesen hat ilyen plecsnit kell összegyűjteni, és aki ezzel hamarabb végez, az győz.
A játékkal lehet egyedül is játszani, ez sem haszontalan, hiszen így is gyarapíthatjuk tudásunkat, ami az általános műveltséget illeti. Az igazán izgalmas (már amennyire :), amikor több ember méri össze tudását. Itt három játékstílus közül választhatunk. Ha a klasszikus mód mellett döntünk, akkor egy táblán folyik a játék, ahol a dobókockával dobott értékű mezőt haladhatunk egy tetszőleges irányba. Minden mező, ahol a lépés végén kikötünk, egy kategóriát jelent, ahol kapunk egy kérdést. Ha okosak vagyunk, megvan a plecsnink, és jövünk még egyszer. Egyéb esetben a következő játékoson a sor. Ha a parti módot választjuk, akkor nincs tábla, csak a megjelenő kategóriák közül választhatunk, a többi rész hasonló. A pontvadászat módban pedig mindegyik kérdéshez tartozik egy pontszám (könnyűre kevés, nehézre sok), és ezeket lehet összegyűjteni. Ha nincs otthon senki, aki vevő lenne egy kis agyköszörülésre, akkor sincs veszve semmi, az interneten keresztül is lehet játszani.
A kérdések megválaszolása háromféle módon történhet, ami végeredményben a nehézségi fok beállításának felel meg. A legkönnyebb, amikor néhány válasz közül kell megtippelni a szerintünk helyeset. A középső fokozatnak felel meg, amikor mi írjuk ugyan be a választ, de elég csak körülbelül, ha nem teljesen pontos, az sem baj, a gép elfogadja. A legnehezebb pedig, amikor mindent egzaktul kell megválaszolni. Ezt csak élő lexikonoknak ajánlom.
A játék kivitelezése nem túl extra, de nagyon hangulatos. A háttér mindig a kérdéssel függ össze, vagy a kategória hangulatát tükrözi (hátha így jobban beugrik a válasz :). A "műsorvezető" nagyon jól kommentálja az eseményeket, amikor rosszul tippelünk, akkor például együttérzően sajnálkozik. De néha van közönség is. Ezek vagy lehangoltan sóhajtoznak egy-egy rossz válasznál, vagy röhögnek egy jót. Sok logikát nem véltem fölfedezni a reakciókban, de az utóbbi jót tett az önbizalmamnak, az biztos.
A rövid szöveg ellenére nagyjából mindent elmondtam a játékról, amit tudni érdemes. Nem hiszem, hogy itthon nagy kereslet lesz a program iránt, mivel a kérdések jó része inkább az angol és amerikai általános műveltséget képviselik. Főleg a huszadik századiak. Persze nagy százalékban fordulnak elő olyanok is, amit a világ bármely táján élő iskolázott embernek illik tudnia. Nagy tudósok és találmányaik, nemzetközi sportesemények stb. Szóval nem hiszem, hogy a játék miatt megrohamozzák a boltokat, de ha már valahogy az emberhez keveredett, akkor érdemes elszórakozni vele egy kicsit. Sok érdekes kérdéssel találkozhatunk, amiket nem tudunk, és a választ olvasva elcsodálkozunk, hogy jé, tényleg? De vannak meglepő kérdések is, amiken szintén elcsodálkozunk, hogy egyáltalán hogyan kerültek bele az adatbázisba. Például volt egy kérdés Bill Clinton nemrég oly népszerű szexbotrányát illetően is. Végülis lehet, hogy tényleg benne lesz az eset húsz év múlva az amerikai tankönyvekben. Tényleg, a történelmet még úgyis csak ötszáz éve írják, nem árt behozni a lemaradásukat a tananyag mennyiségét illetően, ne csak mi tanuljunk olyan sokat :).
Összefoglalásképpen kellemes időtöltés a játék, ráadásul nem feltétlenül rombolja az agysejteket, mint a többi game, amikről szoktunk írni. Hm, most biztos mindenki megijedt, és csak ezzel fog "játszani"... :)
