26 éve Veletek – PC Dome / PlayDome

Ismertető/teszt

MiG-29 Fulcrum

Írta: Viper

A tapasztaltabb pilóták valószínűleg már magának a NovaLogic névnek az említésére felemelik fejüket. Joggal. Hiszen ki ne emlékezne a nagy sikerű Comanche szimulátorra, vagy akár az összes többi harci repülőgépekről készült programjukra. Közös vonásuk, hogy egytől egyig valamiféle áttörést jelentettek a hasonló kategóriájú játékok népes táborában, ami éppúgy elmondható az F-16 mellett megjelent új szimulátorra is, a MiG-29-esre.

Ha körülnézünk a katonai repülés PC-s keretek közt megvalósult lehetőségei közt, bizony igencsak kevés olyan szimulátort találhatunk, amely valamelyik nem NATO harci repülőgéptípusra épül. Így a NovaLogic csapat ezzel a programmal egy eddig kevésbé kiaknázott területre lépett, aminek eredményeként kellő repült idő után valóban nyugtázhatjuk: igen, ez más. Az, hogy egy orosz géptípussal repülhetünk, teljes egészében meghatározza az egész légkört, hiszen kivételesen nem a jól megszokott amerikai technológiák állnak rendelkezésre, hanem teljesen más fejlesztésű eszközöket kapunk kézhez. Vagyis nem csupán egy teljesen új géptípus került terítékre, hanem vele együtt az összes eddig kevésbé ismert keleti harcászati körülmény: elég ha csak egyik oldalról az orosz rakétákat említem, vagy még inkább mindazokat a helyszíneket, ahol MiG-ekkel repülnek.

A rendelkezésünkre álló küldetéseket alapvetően három fő csoportra oszthatjuk fel: repülhetünk szóló missziót, részt vehetünk nagyobb hadjáratokban, vagy másokkal kapcsolatba lépve többszemélyes üzemmódban is. Ezek közül a legelső alapvetően a gyakorlásra szolgál, illetve ezek mellett találkozhatunk olyan küldetésekkel is, amelyek a hadjáratokból lettek kiemelve. Első nekifutásra mindenképpen az első öt küldetéssel érdemes kezdeni, ahol is megismerkedhetünk a MiG-29-es kezelésével, repülési jellemzőivel, illetve a harc egyéb elemeivel. A kezelés elsajátításával nem hinném, hogy bárkinek is gondja adódna, ugyanis szerencsére nem bonyolították el túlságosan a készítők. Természetesen megtalálható minden fontosabb funkció, ami egy katonai gépnél elengedhetetlen, de nem kell hosszú billentyűzetkombinációkat elsajátítanunk egy-egy sikeres művelet végrehajtásához, legyen szó akár mondjuk a leszállásról, vagy a harc közben adódó tevékenységekről. Ezeket tehát már az első pár repülés alkalmával megtanulhatjuk, sőt emellett megismerkedhetünk a műszerfal felépítésével is, vagy a HUD-on található jelzésekkel. Ami ezek után következik, az a különböző repülési elemek elsajátítása. Nyugodtam állíthatom, hogy ezen a téren mindenféleképpen kiemelkedő teljesítményt nyújt a program, hiszen a valóságban is igaz, hogy teljesen mások a repülési jellemzői a két robosztus hajtóművel rendelkező MiG-29-esnek, mint akármelyik amerikai gépnek, amelyekhez eddig esetleg szokhattunk a többi repülőgép-szimulátornál. Mindezekre elegendő pusztán azokat a speciális manővereket megemlíteni, amelyek neve mára szorosan összefonódott ezzel a géptípussal: a Cobra vagy a harang-manőver. Ezeket a mutatványokat magunk is kipróbálhatjuk, és érdemes is velük kísérletezgetni, ugyanis nagyon jól kijönnek mindazok a fizikai törvények, valamint az adott típus jellemzői, amelyeket eddig csak kevés szimulátorban sikerült ennyire élethűen visszaadni. Szinte magunk is érezzük, ha kisodródunk, vagy az amúgy meglehetősen fordulékony gépünk túlságosan lomhává válik alacsony sebességnél, illetve pl. majdnem hogy természetes reakcióvá válik leszálláskor, hogy gépünk orrát kissé megemeljük, miközben szinte rásiklunk a leszállópályára. A híres Cobra manőverhez egy speciális Cobra-nézet is került a programba, ahonnan nézve a hasonló mutatványok még látványosabbak.

Ha megismerkedtünk az alapvető repülési elemekkel, jöhetnek a harcászati dolgok. Ezek elsősorban a fegyverzetek kezelésének elsajátítását jelentik. Sőt, első nekifutásra talán az is gondot okozhat, hogy melyik fegyver mire is való. Ahhoz gondolom mindenki hozzászokott, hogy az amerikai Sidewinder egy kis hatótávolságú hőkövető rakéta, de itt most ezeknek az orosz megfelelőjét kell használnunk, és bizony légiharcban nem feltétlenül ugorhat be elsőre, hogy a három rendelkezésünkre álló rakéta közül most vajon melyik is volt a középtávú rakéta. Mindezek persze csupán kezdeti bonyodalmak. Hasonlóan megismerkedhetünk egypár levegő-föld rakétával, illetve a szabadesésű bombákkal is, ugyanis noha ezt a gépet elsősorban légiharcra tervezték, azért ez utóbbi fegyvereket is képes célba juttatni. A légiharcról annyit feltétlenül érdemes elmondani, hogy amit az amerikai gépeknél természetesnek vettünk, az itt most sajnos a visszájára fordult: az amerikai típusú rakéták találati pontossága bizony jó 90% felett van, ami azt jelenti, hogy szinte biztos, hogy belénk fog találni. Amúgy sem vitték túlzásba a figyelmeztetéseket, ha rakétát lőttek ki ránk, ugyanis csak egy meglehetősen szerény, szinte alig hallható hang jelzi ezt az eseményt, ami csak több kudarcba fulladt próbálkozás után tűnik fel az embernek. A rakéta további útja is nagyon nehezen követhető nyomon, így inkább csak annyival számolhatunk, hogy bár mi nem tudjuk hol van a rakéta, az sajnos nagyon jól tudja, hogy mi hol vagyunk. Úgyhogy ilyenkor mindenképpen valami nagy irányváltoztatással járó manőver javasolt, ugyanis a hőcsapdáink az a chaff-unk nem valami hatékonyak. Bár ha jobban belegondolunk, valahol ez is egész jól megfelel a valóságnak. Éppen azért mindenképpen érdemes az elején egy kicsit több időt eltölteni a szokásosnál a különböző manőverek elsajátításánál, hogy éles helyzetekben már ne legyen velük probléma, ugyanis nagy szükség lesz rájuk.

Ha elég felkészültnek érezzük magunkat, nyugodtan vágjunk bele valamelyik hadjáratba. Összesen 7 helyszín közül választhatunk:

  • Kurile Islands: a középpontban orosz ultranacionalisták egy katonai szervezete áll, akik kiépített bázisuk körzetében leszednek minden arra közlekedő légi járművet, ami nagy gondokat okoz a polgári repülésben is. Az oroszoknak az amerikai és japán egységekkel együttműködve kell megoldást találni erre a konfliktusra.
  • Uganda: az ugandai Ellenállók Mozgalma legutóbbi nagyszabású katonai akciójuk során vegyi fegyvereket is bevetett, így Uganda vezetősége más afrikai államtól kért segítséget. Kenya és Kongó vállalkozott is a segítségnyújtásra.
  • Somalia and Ethiopia: a konfliktust a nemrégiben felfedezett olajmezők váltották ki a két állam közt. Mit sem törődve a nemzetközi egyezményekkel, Szomália az olajmező birtoklása érdekében megsértette Etiópia területi fennhatóságát, így az afrikai és amerikai csapatok mellett Oroszország is képviselteti magát a helyzet rendezésében.
  • Burma: a burmai drogbárók egy katonai puccs során átvették a hatalmat, sőt a szomszédos államokat is célba vették az ópium zavartalan termesztésének érdekében. Az amerikai és európai erők mellett Oroszország és Malajzia küldött MiG-29-eseket a régióba.
  • Tajikistan: pár év béke után a tadzsik vezetőséget teljesen váratlanul érte a militaristák legújabb, nagyszabású katonai akciója. Ezért kényszerültek más országoktól katonai segítséget kérni, amire Oroszország vállalkozott

Ha kiválasztottuk a nekünk tetsző helyszínt, egy rövid eligazítás vár ránk az aktuális politikai helyzetről, a küldetésünk célpontjairól, valamint a rendelkezésünkre álló egyéb szövetséges katonai egységekről. Szintén itt tekinthetjük meg a részletes térképet, rajta a kijelölt útvonallal és célpontokkal. További lehetőség a fegyverzet összeállítása, amely nagymértékben függ (természetesen) a feladattól, de a rendelkezésünkre álló készletektől is. A küldetésekről nagy általánosságban annyit lehet elmondani, hogy valamelyik repülőtérről felszállva egy meghatározott útvonalat kell követnünk, melynek fordulópontjainak közelében helyezkednek el a megsemmisítendő objektumok, vagy illetéktelen helyen tartózkodó katonai gépek. A legfőbb cél az elsődleges feladat végrehajtása, de ha ezzel nem elégszünk meg, várnak ránk másodlagos illetve bonusz célpontok is Ez utóbbiak teljesítéséért persze az átlagosnál több pontot fogunk kapni. Az elsődleges cél teljesítése után bármikor dönthetünk a hazatérés mellett, amit elérhetünk egyetlen gombnyomással is, de ehelyett inkább ajánlott szabályos leszállással hazatérni, ugyanis ezért is többletpont jár. Hazatérésünkkor megtekinthetjük az összesítést, hogy hány pontot sikerült összegyűjtenünk, sőt ha valami rendkívülit sikerült véghezvinni, akkor még egy plecsni várományosai is lehetünk. Az egymást követő küldetések a lehető legnagyobb mértékben épülnek egymásra. Ez azt jelenti, hogy az egyik küldetésünk kimenetele teljes egészében befolyásolja a következők körülményeit. Vagyis ha például lebombázzuk az egyik akció során valamelyik radarállomást, akkor az úgy is fog maradni a továbbiakban is. Vagy ha az egymás utáni küldetésekben csak a nagy hatótávú R-77-eseket használjuk, akkor könnyen előfordulhat, hogy valamelyik misszióra kifutunk a készletből, és ekkor csak a másik két rakatéval tudjuk felfegyverezni gépünket. Mindaddig fennmarad ez a helyzet, míg meg nem érkezik az utánpótlást, aminek természetesen nekünk kell kíséretet biztosítani. Így ha esetleg útközben leszedik a szállítógépet, úgy még egy jó ideig csak a hiányos készlett áll rendelkezésünkre.

A multiplayeres játék egyik hatalmas újítása, hogy az Internetek keresztül csatlakozhatunk az Integrated Battle Space rendszerhez, ahol összesen 128 pilóta mérheti össze tudását. Ehhez a rendszerhez a MiG-29-esen kívül csatlakozhatnak még a másik két NovaLogic szimulátorral rendelkezők is (F-16, F-22), így ellenfeleink vagy szövetségeseink nem csak kizárólag az általunk is repült géppel rendelkeznek. Vagyis akár fel is oszthatjuk egymást közt a feladatokat, hiszen nyilván érdemes egy légiharcra tervezett géppel a légvédelmi feladatokat ellátni, míg a többiek földi célpontokat támadnak.

Összességében csak dicsérni lehet a játékot. Talán az egyetlen zavaró dolog, ami az elején egy kicsit ront a játszhatóságon, hogy eleinte nagyon nehéz felismerni, hogy mikor is várható egy ellenséges rakéta, illetve ha jön is egy, az általában célba talál, és ha nem is suhanunk le azonnal, súlyos sérüléseket szerezhetünk. A későbbiek során aztán némi gyakorlással megtanulhatjuk kimanőverezni a rakétákat, addig azonban sokszor kell újrakezdeni az egyes küldetéseket. Viszont ami egy nagyon kellemes dolog, hogy egy gyenge-közepes teljesítményű gépen is nagy élvezetet nyújt a játék, vagyis mondjuk 3D kártyával nem rendelkezők is meghökkentően szép grafikával fogják szembetalálni magukat, illetve egy "szerényebb" gyorsaságú gépen is élvezhető marad a játék sebessége.

Úgyhogy mindenkit csak bíztatni tudok: kezdők, profik, erőgéppel, vagy csak egy szerényebb számítógéppel rendelkezők - irány az égbolt!

Kattints, ha érdekesnek találtad a cikket!

91%
Pozitívumok
  • Igényes grafikai kivitelezés szerényebb gépen is
  • Nagyon jó repülési modell
  • Egyszerű kezelhetőség
Negatívumok

    MiG-29 Fulcrum

    Platform:

    Kiadó: NovaLogic

    Minimális rendszerigény: Pentium 133, 16 MB RAM

    » Tovább a játék adatlapjára

    HOZZÁSZÓLÁSOK

    Még nincs hozzászólás, légy Te az első!