A magyar illetőségű Philos Laboratories a fejlesztője ennek a real-time stratégiai játéknak. Az 1995-ben alapított cég első programjáról van szó. Egy saját engine-t készítettek az alapítás óta eltelt időben, ez az MVOS (Morbid Vision Operating System extension), mely egy multiplatformos rendszer, azaz a vele készített játékok könnyen átültethetők más operációs rendszerre (Linux, Windows) illetve más gépre, konzolra (pl. Dreamcast, Nintendo 64). Ezt az engine-t használták fel Theocracy játékukban, és a 3D bővítés elkészítése után terveik szerint ez lesz az alapja következő programjaiknak is.
A Theocracy az azték birodalomban játszódik, ahol feladatunk egy lázadás után a teljes terület birtokba vétele. Ez azonban nem olyan egyszerű, ugyanis rengeteg - szám szerint 42 - terület, vagy ahogy a programban hívják, provincia elfoglalását jelenti. Ezen provinciák mindegyikén ellenséges törzsek találhatók, akik mi mást is tehetnének, minthogy terjeszkedésünket nehezítsék.
A fejlesztőktől kapott, béta verziójú demo alapján bepillantást nyerhettünk a játékba. Igaz, még számos funkció nem működött, és kisebb hibák is maradtak a programban, de a játékmenet lényegi része már látható volt. A Philos Laboratories munkatársai most éppen azon ténykednek, hogy ezeket a kisebb hibákat kijavítsák, és a program rengeteg paraméterét beállítsák. (Ezek a paraméterek a játszhatóságra, a pályák nehézségére vannak hatással.) Ráadásul mindeközben a játék grafikáját teljesen újratervezik, így a mellékelt képeknél sokkal szebb megjelenésre számíthatunk...
A játék egy lázadással kezdődik: négy emberünkkel kell elfoglalnunk minél több épületet, és az ottaniakat a magunk oldalára állítanunk. Miután elég harcost toboroztunk, megkezdhetjük a harcot a többiek ellen. Mivel az ellenség jelentős túlerőben van, ezért aztán érdemes cseleket alkalmazni, inkább több kisebb támadást intézni, visszavonulni az erdőbe, vagy egy emberünket kockáztatva tőrbe csalni az ellenséget. A barakk elfoglalása is egy hasznos lépés, ugyanis az ott lévőket is a mi oldalunkra állíthatjuk.
Ez az első küldetés az egyedüli olyan a játékban, melynek teljesítése kötött, ezután már érvényesül a tervezők fő célja: a játékmenet innentől kezdve kötetlen. Ez azt jelenti, hogy a provinciákat tetszőleges sorrendben foglalhatjuk el, és úgy gazdálkodunk eközben területeinken, ahogy akarunk.
Rengeteg különböző emberünk lehet a játékban. A rabszolgától kezdve a különböző földművesen és munkáson keresztül a lándzsás, íjas katonákig, a hősökig és a papokig mindenféle egységünk lesz a kalandok során. A rabszolga az alap minden egység létrehozására, őket kell tanítani, kiképezni a megfelelő feladatra. Lehet belőlük többek között farmer, favágó, bányász vagy kereskedő, de belőlük képezhetjük ki hadseregünket is. A katonaság keretei között speciális egység a kém, aki messzebb lát a többieknél, és rejtőzködése miatt nehezebben veszik észre, viszont fegyvertelen. A jaguár nagyon erős közelharcban, de ha gazdáját megölik, akkor elszabadul, és mindenkire rátámad. A dragonkiller nevű egység csak távolharcra használható, közelharcra egyáltalán nem képes.
Az embereket, ha kedvünk tartja, előléptethetjük, így egy katona előléptetéssel például vezetővé válik, és így képes lesz egy csapat irányítására. Az így összeállított csapatokat aztán a rendelkezésre álló lehetőségek közül tetszés szerinti formációba állíthatjuk, és rendezetten támadhatunk velük. A különböző felállásokat 45 fokonként forgathatjuk is, így sok lehetőség nyílik csapatunk felállítására. A csapatok fő előnye, hogy egyszerre irányíthatjuk az egész csoportot anélkül, hogy újra ki kellene jelölni őket.
Hősökhöz ritkán juthatunk. Ők erős harcosok, de védekezésben elég gyengén viselkednek. Velük inkább a főbb ellenfelek legyőzését végezhetjük, főleg, ha azokat nem védik már mások. A piramisokban képezhető papok a játék folyamán csak később jutnak jelentős szerephez. Segítségükkel leszünk képesek különböző varázslatok végrehajtására. Ezek a varázslatok öt különböző szférába tartoznak, egy pap pedig csak egy szféra varázslatait ismerheti. A varázsláshoz manna szükséges, amihez úgy juthatunk, ha áldozatot mutatunk be a piramisokban. Ezek az áldozatok pedig valóban áldozatok lesznek a szó azon értelmében, hogy saját embereinket kell feláldoznunk, ez pedig sok esetben nehéz döntés lesz. Egy képzettebb, tapasztaltabb karakter feláldozása ugyanis több mannát eredményez, így jól meg kell gondolnunk, hogy inkább harcra, vagy mannaszerzésre használjuk fel őket.
Minden egységünknek többféle tulajdonsága van, olyanok, mint például az életerő (HP), a morál vagy a sebzés nagysága. A morál egy fontos tényező, ugyanis ha az nagyon lecsökken, emberünk nem feltétlenül engedelmeskedik parancsunknak, vagy egyszerűen elrohan a vakvilágba. A morálon például az előléptetéssel javíthatunk (a lefokozással pedig ronthatunk).
Az építkezés és gazdálkodás se maradt ki a játékból. Sokféle épület és piramis közül választhatunk, ha éppen felesleges rabszolgáink vannak, akiket be akarunk fogni valamilyen munkára. A barrakokban képezhetjük katonáinkat, az iskolákban munkásainkat, a korházakban pedig sebesültjeinket ápolhatjuk. A piramisok a papok képzésére szolgálnak, és az áldozatokat is itt mutathatjuk be.
Nagyon ötletesnek találtam az erdők kivitelezését. A hasonló játékokban ugyanis az erdők szélénél nem lehet tovább mennünk, maximum parasztjainkkal az erdő kiirtása után juthatunk tovább. A Theocracyban viszont egyszerűen besétálhatunk az erdőbe, és rajta keresztül - a normál körülményeknél valamivel kisebb sebességgel - juttathatjuk embereinket a megfelelő célponthoz. Ilyenkor egy-egy kis zászló jelzi, hol is vannak egységeink. Jól jön még az erdő akkor is, ha menekülnünk kell, így ugyanis nagyon könnyen lerázhatjuk üldözőinket, akik némi keresgélés után nyomunkat veszítik a rengetegben. Másik előnye még az erdőnek, hogy ha a benne lévő emberekkel támadunk a közelben álldogálókra, azok nem vesznek észre, és nem viszonozzák lövéseinket.
Fontos még megemlíteni, hogy a program egyszerre óriási csapatok kezelésére képes. Míg egy hagyományos stratégiai játékban maximum 100-200 fő körül mozog a népesség, úgy itt akár több ezer emberünk is lehet egyszerre. Ráadásul a fejlesztők állítása szerint egy átlagos konfigurációjú Pentium gépen se lassul jelentősen a játék ekkora csapatok kezelésénél.
A játék béta verziója alapján látszik, hogy a készítők kitettek magukért, mindent megtettek annak érdekében, hogy egy színvonalas stratégiai játék kerülhessen majd a boltokba. A rengeteg új ötlet mindenképpen kiemeli a Theocracyt a hasonló játékok közül, az új grafika pedig még további előrelépést jelenthet. A játék hibáiról még korai lenne beszélni, azokat várhatóan kijavítják még a megjelenésig. Reméljük, sikerül majd meghódítani a Philos Laboratoriesnak a világ játékosait, hogy sikerükön felbuzdulva minél több színvonalas játékot készíthessenek még.
