26 éve Veletek – PC Dome / PlayDome

Ismertető/teszt

Emperor: Battle for Dune

A Westwood elkészítette a harmadik Dune játékot is, mely grafikailag igazán csodálatos lett.

Írta: JOKER 35 hozzászólás

Frank Herbert örökre beírta a nevét a sci-fi irodalom nagykönyvébe a Dűne regényciklusának köszönhetően. A nagysikerű sorozat azonban nem csak Herbertnek hozott sikereket, hanem a Westwoodnak is, amelynek neve arany betűkkel lett bevésve a számítógépes játékok dicsőségtáblájába. Köszönhetően többek között pont a Dune játéksorozat kiemelkedő sikerének.

Sokan talán már nem is emlékeznek arra, hogy a közel 10 éve kiadott Dune játék még nem volt igazán jól sikerült, és mérsékelt érdeklődést váltott csak ki a játékosok között. A kalandjátékok elemei keveredtek benne a stratégiai összetevőkkel. A stratégiai rész azonban már biztató újításokat tartalmazott, amiket továbbfejlesztve kiadták a Dune 2-t, ami gyakorlatilag megteremtette az RTS programok világát. Újfajta harcrendszert, látványos grafikát, remek hangulatot teremtettek, mindezek nyomán világszerte hihetetlenül népszerű lett a játék. Mindezekre rátettek még egy lapáttal, amikor is megjelent a Command & Conquer, amiben szinte tökéletesre fejlesztették a játékstílust. A hatalmas siker nyomán sorra jelentek meg a folytatások és a küldetéslemezek, így például a C&C: Covert Operation, Red Alert, Red Alert 2, Tiberian Sun, Dune 2000 és még sorolhatnám.

Ahogy lenni szokott az új stílus nyomán sorra születtek jobb, rosszabb klónok. A jobbak közé tartozók közül kiemelkedik a Warcraft sorozat, ami további fejlesztésekkel járult a játékstílus tökéletesítéshez. Azonban a kezdeti lelkesedés varázsa – legalábbis számomra, de úgy gondolom sokan mások számára is –, lassan alábbhagyott. Az újabb és újabb változatok egyre kevesebb újítást tartalmaztak, sőt a küldetéslemezek gyakran már unalmasak voltak. Az utóbbi években ez a játékstílus is, és sajnos a Westwood is kezdett visszaszorulni a játékok piacán, de azért még minden évben találkozhattunk egy-egy ilyen jellegű programmal. Ezek után, talán érthető, hogy nem vártam valami nagy lelkesedéssel az Emperort, de titokban azért reménykedtem, hogy hátha hoz valami újdonságot.

Fre(me)netikus újítások ugyan nem kerültek ebbe az új játékba, de azért egész kellemes kis programot hozott össze a fejlesztői gárda. A legnagyobb változáson a grafika esett át, gyönyörűen megrajzolt egységeket, épületeket láthatunk a játékban. A képet feltehetjük egész nagy felbontásra is, de már 1024x768-nál is elég gigantikus gép kell a futtatáshoz. Akinek nincs legalább 800 MHz körüli procija, 256 MB RAM, valamint GeForce 2 a gépében, az felejtse el a nagyfelbontást. Illetve lehet próbálkozni, de amikor sok egység van a képernyőn, akkor diavetítésben lehet részük a vakmerőknek. A különböző katonai egységeket igen gondosan megrajzolták, és érdemes megfigyelni azt is, hogy milyen poénos mozgásokat csinál szinte mindegyik katonai egység (persze csak az emberek). Az sem utolsó szempont, hogy a 3D-s grafikát sikerült úgy ötvözniük a klasszikus RTS játékmóddal, és egy jól áttekinthető, logikus interfésszel, hogy gyakorlatilag a kamera piszkálgatása nélkül végig tudjuk játszani bármelyik küldetést. Ez biztosan megnyugtató mindenki számára, aki néhány eddigi 3D-s stratégiai játék próbálkozásánál az ellenség támadása helyett az idejét a kamerával, a különböző nézetekkel, valamint a rosszul megtervezett interfésszel való birkózással töltötte.

A történet a már megszokott: meg kell szerezni az uralmat az Atreides, Harkonnen, vagy Ordos ház számára. A harcok során néhány kisebb házzal szövetkezve lehet harcolni a hatalomért, akik révén speciális egységekhez juthatunk. Az épületek és a katonai járművek, alakulatok létrehozásához szükséges pénzt – a már megszokott módon –, a Fűszer begyűjtésével tudjuk előteremteni. A küldetések nagy része egy-egy terület megszerzéséből illetve megvédéséből állnak. Néha van közben egy kis kommandó akciós feladat, kiszabadítani foglyokat, megvédeni a Herceget (Atreides), de többnyire a szokásos feladatok várnak ránk. A missziók elég nehezek, annak ellenére, hogy easy, normal és hard fokozatokat is beépítettek, már a normal is elég nehéz feladat elé állít minket. Bár van egy lehetőség, ami révén nagyon könnyen is lehet győzni, de ez lerontja a játék örömét, ezért nem tanácsos használni. Nem is tudom miért maradt ez benne, lehet, hogy csak egy bug, de mindenesetre elég furcsa, hogy szinte sétagaloppal néhány óra alatt meg lehet nyerni egymás után 10 csatát is.

A játék hangulata a régi Dune 2-ét idézi, ez mindenképpen javára válik a programnak. Óriásit csalódtam azonban az átvezető filmekben. Hosszúak és unalmasak. Egyetlen pozitívumuk az, hogy nem kell végignéznünk minden megnyert küldetés után. Kár érte. Pedig emlékszem a C&C, Red Alert idejében alig várta az ember, hogy befejezze a missziót és megnézze az átvezető movie-t, láthassa mondjuk Tanyát akció közben, most meg azon imádkozik az ember, hogy csak kísérő film ne legyen. Ez sokat ront a játék élvezhetőségén.

Javít viszont rajta a rendelkezésre álló járművek és katonai egységek rendkívül széles választéka. A csapatszállító járműtől kezdve, a rakétavető és lángszórós egységeken át, a különféle tankokig szinte mindent hadba vethetünk. Minden háznak megvan a maga speciális egysége. A legkeményebbek talán az Atreideseknek vannak. A Sonic tank hihetetlen erős rezgéshullámaival egy lövésre képes kinyírni a nehézpáncélos harckocsikat is, vagy több egységet egyszerre meg tud semmisíteni. A gyalogosok közül pl. a fremen harcosok kiemelkedő fegyvereik és harci képességeik révén gondot okoznak a nagyobb egységeknek is. A Fremen Fedaykin egységek tagjai ezen kívül képesek a homokférgek irányításra is, amivel azért tudnak egy kis kárt okozni az ellenfél soraiban :) . Csalódást okozott az Atreides-ház csodafegyvere is, a Strike Hawk. Semmi másra nem jó, mint az ellenség ijesztgetésére, ugyanis bevetése esetén visszavonulnak az ellenséges csapatok (legalábbis egy részük), de ezen kívül semmit nem csinál. Bár még eddig csak az Atreidesekkel és a Harkonnenekkel nyomultam – és a Harkonnen-házzal még csak az elején tartok –, az ellenem bevetett Harkonnen féle Death Hand-től, sem pedig az Ordos-ház energia fegyverétől – Chaos Lighting – nem voltam elájulva, mivel igazán jelentős veszteséget nem tudtak okozni. Gondolom ezekkel a változtatásokkal azokra a kritikákra feleltek, amelyeket a korábbi játékokban használható, tényleg túlságosan erős szuper fegyverekért kaptak.

Összességében véve vegyes kép alakult ki bennem az Emperor-ról. Maga a játékmenet egész jó, jókat lehet harcolni benne, viszont az említett átvezető filmek hiányosságai és az egysíkú történet sokat levon a játék élvezetből. Azonban a negatívumok ellenére mindenképpen felülmúlja a Westwood legutóbbi próbálkozásait, s grafikailag jócskán kiemelkedik az elmúlt évek RTS programjai közül. Tehát nem érdemes kihagyni, az RTS rajongóknak kötelező darab.

Kattints, ha érdekesnek találtad a cikket!

80%
grafika
10
hangok
7
játszhatóság
8
hangulat
8
Pozitívumok
  • Fantasztikus grafika
  • Változatos egységek, épületek
Negatívumok
  • Hosszú, unalmas átvezető filmek
  • Nagy gépigény

Emperor: Battle for Dune

Platform:

Fejlesztő: Westwood Studios

Kiadó: Electronic Arts

Megjelenés: 2001. június 15.

» Tovább a játék adatlapjára

HOZZÁSZÓLÁSOK

MagicMoment
MagicMoment [17778]
???
ő a csajod? :D
Aruns
Aruns [7071]
:-D;-):love:
MagicMoment
MagicMoment [17778]
Hátha olvassa még a forumot igy egy év távlatából.. >:-]
Zebu
Zebu [249]
Nincs is Dune 4 wehehehe
ladja
ladja [1]
Sziasztok!
Remélem tudtok segíteni! Körülbelül már vagy három hónapja keresek serial számot a Dune 4 játékhoz. Tudjátok meg van mind a négy cd, csak serialom nincsen. Aki tud segítsen!!! Az email címem:
Előre is köszi
» Összes hozzászólás listázása a fórumban (35 db)