Azt hiszem, a Black & White-ot nem kell senkinek bemutatnom. Az egy éve megjelent játék a stratégia egy teljesen más formáját ismertette meg, felépítése, grafikai teljesítménye pedig jogosan emelte a legjobb játékok közé, melyet mi sem bizonyít jobban, mint a sok díj, amit az év folyamán nyert (többek között a PC Dome Év Játéka díjat is megkapta). És bár hibái is voltak (mint például az ötödik pályán lévő bug), mégis mostanra egy szépen gyarapodó rajongói táborral büszkélkedhet. Persze, mint minden sikeres játékhoz, ehhez is kellett egy kiegészítő, viszont aki ismeri a Lionhead vezetőjét, Peter Molyneux-t, az tudhatja, hogy nem fog még véletlen sem kiadni egy olyan CD-t, amin pár új pálya, lény, és varázslat van. Ó, nem, az nem az ő stílusa, ő biztos csavar egyet a dolgokon... :-)
És így is lett. Az install után kapásból lehet indítani a kiegészítőt, ráadásul ha valaki már letörölte az eredeti játékot, az megnyugodhat, alapból kap majd egy teremtményt, 100%-os fa, víz és élelem varázslattal. A történet szerint az eredeti játék hajósai egy új szigeten kötöttek ki (illetve beletörték a hajójukat - ami elég különös, lévén én speciel elpusztítottam őket a BW-ben... :-), melyen nem található egy isten sem. Miután összejönnek az itt található népekkel, elmesélik, hogy az ő istenük milyen jó, szép, okos, és mindig ott van, ahol hisznek benne - és ezzel meg is jelenünk.
Az első pár perc a felfedezés ideje, ekkor találkozunk Rufusszal, az oroszlánnal. Ő meséli el a sziget történetét, miszerint itt gyűltek össze az isten (=gazda) nélküli állatok, illetve azok, akiket gazdáik rosszul, vagy egyáltalán nem gondoztak. Ezek az állatok megalakították a Testvériséget, egy olyan közösséget, amelyben a tagok megvédik egymást, és biztosítják mindenki túlélését. Egy nap aztán egy mózeskosárban egy különleges lény került hozzájuk. Ő Eve, a nőstény teremtmény, aki biztosítaná a lények túlélését, hiszen így már... khmm... szaporodni is tudnak. Viszont Eve - hasonlóan azokkal a nőkkel, akiket mindenki akar - visszahúzódó és válogatós. Hogy találkozhassunk vele, lényünkkel tesztek sorozatán kell átverekednünk magunkat. Hát, nem mondom, nem semmi motiváció... :-)
A történetet tehát már tudjuk, kezdjünk el játszani! Első blikkre nem sok változást fogunk észrevenni. A grafika maradt a régiben, ami nem is gond, hiszen már akkor csodálatos volt, és ugye a jón minek változtatni? Az egyetlen látható változás a textúrák valamelyest jobb kidolgozása. Érdekes újítás, hogy mivel itt már a teremtményekkel beszélünk, ezért szépen animálták a szájmozgásukat is.
Az igazi újdonság nem is a technikai részletekben van, hanem magában a játékmenetben. Itt nincs másik isten, akivel harcolni kellene, viszont jóval több tekercset fogunk találni, mint az eredeti játék bármely pályáján. A legtöbb tekercs a többi állat egy-egy feladatát rejti. Itt érezhető, hogy mennyi - néha veszettül beteges - ötletet öltek bele a játékba. Van itt a bowlingtól kezdve a versenyfutáson, ember-katapulton, célba dobáson keresztül a rombolóversenyig minden. Mindegyik feladat teljesen mást igényel, míg egyikben a kézügyesség számít, a másikban az eszünk, harmadikban pedig lényünk képességei, nevelése. Ezenkívül pedig van jó pár olyan misszió is, melyet nem a lények, hanem különböző emberek adnak. Itt is van pár ötletes, mint például a halott lelkek elkapása. Szóval bár harcolni nem fogunk, mégis lesz dolgunk. A szigeten három város található, ezek elfoglalásával szinte az összes varázslatot megkapjuk, így egyrészt nem kell annyit törődni a falvak építésével (lévén lesz fa és élelem lesz elég), másrészt teremtményünknek könnyedén megtaníthatjuk az összes fontosabb varázslatot.
További újdonság a könnyű lénycserélés. Amint megoldod az egyik feladatot, máris felcserélheted állatod arra, aki a feladatot adta. Így a játék vége felé akármelyik állat a tied lehet. A játékban található pár új állat is, mint a krokodil, a rinocérosz és a csirke. Új lények mellé új varázslatok is dukálnak, bár itt nincs semmi nagy szám. Két új varázslat van, az egyik a lényünkre varázsolt dolgokat tünteti el, a másik pedig felgyorsítja kedvencünk.
A játék egyik legnagyobb ötlete és újdonsága Tyke névre hallgat. Ő egy kiscsirke, melyet a játék elején találunk. Ő kikelése után lényünket tekinti gazdájának, de azért közvetett módon beleszólhatunk fejlődésébe. Ő is megtanul varázslatokat, a totem, városközpont használatát, ugyanúgy tud majd táncolni, tehát tényleg egy mini-lény. Ráadásul a Lionhead programozói olyan kinézetet és intelligenciát készítettek neki, hogy az ember nagyon sok időt fog csak azzal eltölteni, hogy bámulja, miként nő fel a csöppség. Valahogy sokkal aranyosabb, mint a saját lényünk. Tyke-kal együtt egy új tulajdonságot is kapott lényünk: immár tud segíteni az épületek felhúzásában is.
Mint említettem, a technikai dolgokkal együtt az irányítás is maradt a régiben, továbbra sincsenek gombok, mindent el tudunk az egérrel végezni. A zene és a hangok sem változtak, illetve a változás az, hogy sokkal több beszéd lesz. Minden lény nagyon jó szinkronhangot kapott, a ló friss, pattogósat, míg a rinocérosz mély hangot (aminek oka is van, nézzétek meg a feladatát, és próbáljatok párhuzamot vetni a Star Wars-szal!). A játékban lényegesen több humoros elem található, kezdve a tanácsadóink beszólásaitól, az F1 gomb megnyomásakor feljövő üzenetekig.
Jól látható tehát, hogy engem sikerült másodszor is elvarázsolnia a játéknak, egyetlen hátrányának talán azt tudom felhozni, hogy kicsit rövid lett. A Lionheadnél megoldották, hogy ne érezzük egy újabb bőr lehúzásának a programot. A humor, a történet, a játékélmény mind a helyén van, bátran ajánlom hát mindenkinek, aki már egyszer megízlelte ennek ezt a csodás világot.
