Ha megkérdeznénk a világ sci-fi rajongóit, hogy mely univerzum a rajongásuk tárgya, akkor minden bizonnyal markánsan elkülönülne két csoport: a Star Trek, ill. a Star Wars rajongók tábora. Ez a két legkedveltebb sci-fi az elmúlt negyed évszázadban, több millió rajongójuk van szerte a világon, s ezen rajongók száma nagyjából egyenlő. (Mielőtt sokan felhördülnének: az igaz, hogy a Star Trek hazánkban viszonylag kevésbé ismert, de Nyugat-Európában, ill. az USA-ban hatalmas a rajongói tábora, mely megközelíti a Star Wars-ét), s természetesen ezen rajongók hobbija a másik fél imádatát képező sci-fi szapulása minden eszközzel (például azzal, hogy ki nem hagynák az ellen filmjét, sorozatát, hiszen másképpen hogyan lehetne szidni? Nem hiába néztem meg én is az Episode 2-t... :-)
A játékok terén a ST játékok sokáig meglehetősen alacsony színvonalat képviseltek, míg a LucasArts ontotta a SW galaxisra épülő magas kvalitású játékokat. Mint arra egy korábbi cikkemben már utaltam: a fordulópont 1999-ben következett be, hiszen a SW játékok minősége ugyanolyan drasztikusan kezdett el zuhanni, ahogyan a ST játékok minősége javulni, és ezen párhuzamot nyugodtan folytathatnám a legújabb SW filmek zuhanó minőségével, és a ST mozik szárnyalásával, de nem teszem, mert még túlontúl sok, a nőági felmenőim felől érdeklődő e-mailt kapnék.
Minden bizonnyal szinte mindenki fel tudna sorolni jó pár remek ST játékot, de én most egyetlenre, a 2000 őszén megjelent Star Trek Voyager: Elite Force-ra koncentrálnék, illetve egész pontosan annak fejlesztés alatt álló utódjára, a STV:EF 2-ra. Az Elite Force vitathatatlanul minden idők legjobb (legalábbis amíg a folytatás meg nem érkezik) Strak Trek FPS-e. A készítő Raven a tőle megszokott nagyszerű játékot hozta össze, az EF grafikája, játékmenete, története lebilincselő volt. Az utódot már nem a Raven Software, hanem a Ritual Entertainment készíti. Ők készítették többek között a Quake első küldetéslemezét, a Scourge of Armagont, majd többek között a SiN-t és a Heavy Metal F.A.K.K. 2-t, tehát a folytatás semmiképpen nem kezdőkre van bízva.
A történet a Voyage Home után veszi kezdetét, tehát azután, hogy a Voyager egy Borg transztérkapu segítségével visszatért az Alfa Kvadránsba, Catherine Janewayt admirálissá nevezték ki, a Voyager nevű teknőt kirakták San Franscisco-ba turistalátványosságnak, a legénységet, a Hazard Team-et pedig áthelyezték egy NCC-1701 E- kódjelű hajóra, nem tudom hallott-e róla valaki... (A gyengébbeknek kedvéért: a hajó neve Enterprise...) A történetről a készítők valami hihetetlen módon nem nyilatkoznak, ez normális esetben is bosszantó, ha pedig éppen előzetest ír az ember, akkor pedig egyenesen frusztráló. Mindenesetre nehéz lenne elrontani a sztorit, ha illeszkedik a ST univerzumba, és nagyon vad ötletekkel nem dobálóznak, akkor nem lehet vele baj.
A grafikát a Quake III: Team Arena végsőkig csiszolt engine-je fogja biztosítani, ami ugyan nem éppen mai fejlesztés, de a Ritual azért többet ígér: részletesebb textúrákat, megnövelt poligonszámot és gigantikus külső tereket. Az ám, külső tereket! A dicső előd jobbára különféle gyanús űrjárművekben játszódott, de a trónkövetelő utódban már a bolygók felszínén is barangolhatunk.
Az ellenfelek nagy része a Next Generation univerzum állandó lakói: klingonok, romulánok, mászkáló CPU-k (a Borg), s ehhez jön még két vadonatúj faj, melyekről mindezidáig (minő meglepetés) semmit sem lehetett megtudni, de az ígéretek szerint remekül fognak illeszkedni a ST univerzumba. Él bennem a sanda gyanú, hogy ez csupán a fő vonulat, ezekhez még (akárcsak az Elite Force-ban) vagy tucatnyi likvidálandó életforma jön.
Természetesen az új kihívásokra új fegyverekkel illik válaszolni, s az Elite Force 2 is így tesz. Tizenhárom különféle destruktív jószágot kapunk, ezek egy részével már találkozhattunk az elődben, egy részével nem (hitted volna?), de alighanem ezek is jól fognak illeszkedni a ST univerzumba (illeszkedni… nálam, mezei rajongónál a kézifegyverek kimerülnek a fézer-disztruptor-quantumtorpedó szentháromságban, erre mindenféle színes sugarakat lődöző mordállyal traktáltak, borzalmas. :-)
A szépemlékű első rész mesterséges intelligenciája sem volt rossz, de mint minden fejlesztőcsapat, a Ritual is égre-földre esküdözik, hogy a folytatás MI-je akár szimultánt játszhatna Kaszparovval is, olyannyira okos a kicsike. Ha nagyon nem rontják az előző részben már jól funkcionált MI-t, akkor nem kell aggódnunk társaink felől. A már oly sokszor emlegetett első részhez hasonlóan most sem futóbolond módjára fogunk egyedül rohangálni az ellenséges létformáktól hemzsegő helyszíneken: társaink a legtöbb helyre követnek minket. Impresszív, nem?
Amit még meg lehet említeni, az a multiplayer mód, ami természetesen ebből a játékból se fog hiányozni. Az első rész, illetve annak kiegészítőjének játékmódjait bővítik tovább, új funkciókkal és fegyverekkel (pl. a klingon Bat’Leh). A játékmódok között az eddigi információk alapján lesz Holomatch, Capture the Flag és Team Holomatch.
Egy előzetesnek az a dolga, hogy enyhe porhintés közepette tudassa a játékossal: itten minden idők legjobb játéka készül. Aztán persze az esetek nagy részében jön a pofára esés: a grafika mégsem olyan jó, mint a kiadott képeken, a játékmenet unalmas, az MI nagyon szőke, és még sorolhatnám. Ugyanakkor azt hiszem, illetve azt akarom hinni, hogy az Elite Force 2 méltó lesz megdicsőült elődjéhez, és ismételten megmutatja, hogy el lehet jutni oda, ahová ember még nem tette a lábát...
