Szomorú tendenciának lehettünk tanúi éveken át: az olyan programok, melyek első része(i) PC-re jelentek meg, már csak konzolon boldogították a népet. Sokan megkongatták a vészharangot a PC-s játékok fölött, de szerencsére az optimistább tábornak lett igaza: a jó öreg PC továbbra is tartja állásait. Mi több, az utóbbi időben a folyamat visszafele is igaz: egyre több eredetileg konzolos programot portolnak át PC-re, köztük olyan nagy neveket is, mint például a Silent Hill 2.
A GTA első két része 1996, illetve 1999-ben jelent meg PC-re, majd a harmadik rész 2001 telén már csupán PS2-n tarolt. Szerencsére a Rockstaros fiúk nem hagyták teljesen cserben a játék eredeti platformját sem, hiszen 2002 közepén PC-re is megjelent a GTA 3, melyben dicséretes módon a textúrákat lecserélték, az irányítást „PC-komforttá” alakították, így csupán a mentési rendszer emlékeztetett (talán szándékosan) a játék konzolos örökségére. Jelenleg is ez a vidám népi hagyomány játszódik le: a Vice City alcímű kiegészítő tavaly télen megjelent PS2-re, és a PC-s konverziót májusra várhatja a nagyérdemű.
Tehát itt a remek alkalom előzetest írni a GTA3 első... mijéről is? Igencsak bajban vagyok a Vice City definiálásakor, hiszen teljesen új programnak (GTA4) nem tekinthető (persze, talán az ára majd a teljes programokra fog emlékeztetni... :-), de nem mondanám azt sem, hogy kiegészítő, hiszen ki látott már olyat, hogy a kiegészítő jelentősen nagyobb, mint az alapjáték?! Mert erről van szó: Vice City, jövőbeli gengszterkedésünk helyszíne kétszer akkora, mint Libert City. Aki ismeri LC nagyságát, az el tudja képzeli, hogy ez mekkora méreteket is jelent. (Megsúgom: irdatlanokat.)
De kezdjük csak az elején. Ha már új várost kapunk, akkor ehhez dukál egy új főszereplő is, ő Tommy Vercetti. A kezdetek kísértetiesen hasonlítanak a GTA 3 elejére: főhősünk frissen szabadul a börtönből, s egész alvilági karrierjét újra kell építenie. Főhősünk most is az übermacsó kategóriából kerül ki, azonban ellentétben elődjével van neve (ha ez netán még nem derült volna ki :-), s a párbeszédek közben képes beszélni is, ezt Max Payne-re hajazó elődje nem mondhatta el magáról. Felemelkedése közben aztán a helyi alvilág számos prominens képviselőjével összehozza a sors, s jó hír, hogy régi ismerőseink is feltűnnek majd a színen.
Ha már alvilág, akkor ide fegyverek is kellenek! Az arzenál majd’ 40 fegyverből fog állni, és én már előre látom a vidám, végigmészárolt estéket... Nagy öröm, hogy a Vice Cityben végre az épületeken belül is ténykedhetünk, s akár rájuk is eshetünk helikopterrel! Az ám, hiszen a játékban mintegy 120-féle leamortizálható járművet találhatunk. A különféle négykerekűeken, propellereseken kívül végre alkalmunk nyílik a motoros ámokfutásra is, többféle kétkerekű várja azt, hogy ripityára törjük. Lehetőségeink a munkák terén is kibővültek: a szokásos rendőrösdi és taxizás mellett most már akár pizzásfiúk is lehetünk, és persze ez csak jéghegy csúcsa.
Az előző rész hagjai, zenéje is fantasztikus volt, s mos ezt a magas mércét még magasabbra rakják: a járókelők beszólásai négyszeresére emelkednek, s több mint 9 órányi zenét kapunk. A szinkronokat továbbra is neves színészek csinálják, így ezzel sem lehet nagyon bajunk. Természetesen a grafika is tovább javul a GTA 3-hoz képest, és állítólag a gépigény is valamivel kisebb lesz. Mindenesetre a PS2-es verzió nagyon pofás lett, s ha a PC-s ezt szokás szerint felülmúlja, akkor nagyjából kijelenthetjük: ez itt maga a Kánaán.
Végezetül nem tudok mást mondani, mint hogy a megjelenésig hátralévő két hónapot már csak kibírjuk valahogy, s aztán ismételten hosszú hetekre elveszhetünk ebben a csodálatos programban.