Több évnyi fejlesztés után végre valahára elkészült a nagy sikerű Anno 1602 folytatása, ami az időrendiséget tekintve inkább előzménynek tekinthető. A játék stílusa továbbra is egy valós idejű stratégiai játékként írható le gazdasági szimulációs és harci részekkel, a kérdés azonban jogosan vetődik fel az emberben: 3 év fejlesztés után nem kellett volna egy kicsit többel előrukkolni?
A történet elég egyszerű: egy kocsmáros fiából hajóskapitánnyá vedlett szerencsevadász - kocsmában hallott mendemondák által fűtve - hajókkal nekivág az újvilágot rejtő óceán innenső oldaláról a túloldalára. A hangulatos, nagy tengeri szörnyeket bemutató intró meglehetősen élvezetesre sikerült, végignézése után mindenképpen kedved kap az ember egy kis kalandra, felfedezésre, városépítgetésre.
A játék elkezdésére az alábbi négy lehetőségünk adódik. Kezdőknek mindenképpen érdemes végigmenni a jól sikerült tutorialokon, ahol tökéletesen el lehet sajátítani a játék kezelésével és menetével kapcsolatos részleteket - meglehetősen hatékony és bőséges segítséget kaphatunk a játék súgó-rendszeréből, melynek felépítése könnyen elérhetővé teszi a keresett információt a későbbiek során is. A játék leginkább csábító része a kampány, amely 12 egymással összefüggő küldetést tartalmaz. Végigjátszásukkal megismerhetjük az Anno 1503 világának minden zegét-zugát. A kampányban szereplő küldetések a legváltozatosabb célokat tűzik ki elénk: egy lerombolt város újraépítését, egy másik városban egy bizonyos számú lakosság elérést, vagy ellenséges területek meghódítását. Az egyetlen kampány mellett van jó pár, a játék hangsúlyát más-más területre helyező pálya. Például a rendelkezésre álló erőforrások és ellenfelek által nehezített pályák, vagy olyan alternatív szituációk, mint „tisztítsuk meg a vizet a kalózoktól!” - gyors trancsírozás bemelegítés nélkül... Ezek a küldetések bizony nem mindig egyszerűek, igazán beleépíthettek volna a készítők egy nehézségi fokozat választót, hiszen így könnyen kedvét szegheti egy kezdő játékosnak. A negyedik játéklehetőség a vég nélküli menet, ahol nem szorít minket az idő, nincsenek célok, kedvünk és vérmérsékletünk szerint építgethetjük birodalmunkat.
Általános esetben a küldetés kezdetén csupán egy kisebb hajó van a birtokunkban, kevéske nyersanyaggal (fa, szerszámok, élelmiszer) a fedélzeten. Ekkor el kell döntenünk, melyik szigeten kezdjük el a település felépítését: a felderítő emberünket kiküldve megállapíthatjuk, hogy milyen nyersanyagokat fogunk tudni kitermelni az adott szigeten, így a külső mellett érdemesebb ezen gazdasági szempontokat figyelembe venni. Ha megvan a kiválasztott, felépíthetjük az első part menti épületet, ahonnan kiindulhat a terjeszkedés. A rendelkezésünkre álló épületeket a képernyő jobb oldalán, azok funkciói szerint rendezve találhatjuk. Kezdetben csak az alapvető nyersanyag-kitermelő épületeket kell biztosítani a fakunyhókba beköltöző parasztoknak, amelyeket aztán megvásárolhatnak a közeli piacokon. Az alapvető szükségletek közé tartozik az étel (pl. hal vagy krumpli) és a ruha. Figyelni kell, hogy a termelő épületet lehetőleg ne rakjuk messze a feldolgozó üzemtől, mivel így jelentős időt lehet megtakarítani. Minden épületnek van kiszolgálási környezete, pl.: minden lakóháznak a közelében kell lennie élelmiszer/só standnak; aztán minden készterméknek van árusító egysége, ahol hozzájutnak a lakosok (persze pénzért) és aminek szintén közel kell lennie egy központi piac épülethez. Az idő előrehaladtával egyre magasabb igényekkel fog jelentkezni településünk lakossága. Ezek kielégítésével egyre előbbre kerülnek a társadalmi ranglétrán: parasztokból matrózok, azokból polgárok, kereskedők, és végül arisztokraták lesznek. A társadalmi előrelépéshez persze szebb otthon is dukál, amelyek felépítéséhez újabb nyersanyagokra van szüksége a bentlakóknak. Az új otthon aztán nem csak szebb, hanem tágasabb is lesz, így több lakó férhet el benne. A fejlődést szolgálják a könyvtárak és iskolák által képviselt kutatások is, melyek az egyes termelési technológiákat, a fegyvereket, és a házakat érintik.
A jól működő város záloga a jól működő gazdasági rendszer. A termelési láncok meglehetősen sokrétűek, ezért különösen oda kell figyelni rájuk: elég, ha csak egy alapvető nyersanyagból lép fel hiány, máris leáll annak feldolgozó épülete, amely több más termelő egység működését is akadályozhatja, hiszen azoknál is hiány lesz az alapanyagból, és drasztikus módon megáll az élet. Ha a lakosság igényei nincsenek kielégítve, nem lesznek restek visszalépni a társadalmi ranglétrán.
Természetesen nincs olyan sziget, ahol mindenből bőség van, ezért előbb-utóbb eljön az idő, amikor a szomszédos szigetek felé kell kacsintgatnunk. Egyszerű a helyzet, ha az újabb kiszemelt sziget lakatlan. Ellenkező esetben sem kell azonban rögtön kardot ragadni, békésebb módja is akad az ott termelt javakhoz való hozzáférésnek. Sőt, külön jó, ha vannak olyan települések, akikkel békésen kereskedhetünk, hiszen az eladott termékekből haszon termelhető. Mivel a játékban ez a legfőbb bevételi forrás, különös figyelemmel kísérendő a kereskedés zavartalansága. Másodlagos bevételi forrásokat jelentenek az élvezeti cikkek árusítása a lakosság körében, melyek közt kiemelkedő szerep jut az alkoholnak és a dohánynak. A bevételek után említést kell tenni a kiadásokról is, amelyek igencsak képesek megkeseríteni az ember életét: természetesen minden pénzbe kerül – az építkezéstől kezdve a házak fenntartásán át a katonák zsoldjáig.
A kereskedés kapcsán ki kell térni a környező szigetek őslakosaira, akik a klímától függően lehetnek indiánok, eszkimók, afrikaiak, aztékok, mongolok, beduinok és még sorolhatnám. A különböző kultúrák jelentősége abban rejlik, hogy mindegyik más-más árucikkeket részesít előnyben, ami aztán kihatással van az árakra és a mennyiségekre is.
Az Anno 1503 hajózási része külön színfoltot jelent. A kereskedő- és hadihajókból egyaránt találhatunk kicsit, közepeset és nagyot. Talán nem meglepő, hogy nem mindegy, milyen hajót milyen célokra alkalmazunk: a kereskedőhajók nagy raktérrel rendelkeznek, viszont lomhák és kevés fegyver fér rájuk; ezzel szemben a hadihajók kevés árut cipelhetnek, viszont fürgék és jól meg lehet pakolni fegyverekkel. A játék kimondottan élvezetes pontja a flottaépítés, vagyis hogy milyen típusú hajókból mennyit építsünk, és milyen összetételben küldjük útra őket. A továbbfejlesztett hajókezelésnek köszönhetően azt is egyszerűen megoldhatjuk, hogy hadihajókat rendelünk a kereskedőhajók védelmére. Mondanom sem kell, hogy a védelemre főleg a kalózok miatt van szükség. Ha nem elég erővel képviseltetjük magunkat, a kalózok kifosztják a kereskedőhajóinkat, sőt, akár a településeinket is fosztogathatják.
Bár a játéknak nem elsődleges vonala a szárazföldi háborús rész, mégis elkerülhetetlen, hogy egy-két csatában részt ne vegyünk. Időbe telhet, mire a számos egység erős és gyenge pontjait kitapasztaljuk, valamint azt, hogy a meglehetősen drága harci eszközök közül melyeket érdemes gyártani. Magától a tényleges csatától ne várjunk túl sokat, a stratégiai érzékre nem igazán itt lesz szükségünk.
Ami a külcsínt illeti: grafikailag hangulatos a játék, de csúcsgrafikának semmiképpen nem nevezhető a teljesítmény. Kimondottan találóak az egyes épületek előtt és az utakon tüsténkedő emberek. Nagyon tetszett, hogy szinte minden házhoz tartozik legalább egy ember, aki krumplit szed, vásárol a piacon, és minden férfival megy a felesége a kocsmába (az arányokból ítélve). A játék érdekessége, hogy háromféle nagyításból szemlélhetjük az eseményeket – a legközelibb nézőpontból azonban már meglehetősen darabos a grafika. Az épületek viszonylag sablonosok, és minden egy-egy téglalapot foglal el, de ez nem annyira zavaró. A hangok tekintetében is hasonló a helyzet: eleinte jópofának tűnnek a különböző állatok hangjai, amelyek éppen a képernyőn mászkálnak, de egy idő után átcsapnak unalmasba. Az emberek hangjai lehetnének valamivel élettelibbek, a csaták során meg egyenesen csapnivalóak a halálsikolyok. Viszont az aláfestő zene egész kellemesre sikerült.
A játék nagy hiányossága a többszemélyes játékmód elmaradása. Bár a készítők ígértek egy ingyenesen hozzáférhető patch-et, amely majd előhozza ezt a lehetőséget is, ez azonban még inkább erősíti az emberben a játék menete során előforduló apróbb hibák miatt amúgy is kialakult érzését, hogy ez bizony nem is biztos, hogy egy végleges verziójú program.
Összefoglalásként elmondható, hogy az Anno 1503 órákra képes a monitor előtt tartani az embert, mivel összhatását tekintve hangulatosra sikerült a kivitelezés. Akik azonban ismerik a játék elődjét, minden bizonnyal egy kicsit többet vártak volna a folytatástól.
