Sokan filozofálgattak már azon a tényen, hogy miért nincs olyan FPS, amely a II. Világháborúban játszódik ugyan, de mégis lehet német oldalról játszani. Sokan sokféle választ adtak erre a kérdésre, de attól még a tény tény maradt. Ezért lepődtem meg, amikor megláttam az első screenshotokat a Sniper Elite-ról. Már a kis képeken is látszott, hogy egy német egyenruhás mesterlövész a főhősünk. Aztán, ahogy jobban megnéztem, látszik ám az is, hogy orosz katonák feje villan a távcső célkeresztjébe. Hogyan lehetséges ez?
Ne menjünk nagyon bele, mert az messzire vezetne... A lényeg, hogy a játék a világháború végén kezdődik, amikor az oroszok benyomultak a szétbombázott Berlinbe. Teljes a káosz. A németeknél naponta váltják egymást a parancsnokok és a hadügyminiszterek. Nem lehet tudni, hogy Hitler és a többi vezető hol van, él-e még. Az oroszoknál sem a szervezettség a jellemző. Sztálin kihasználva becsvágyó tábornokai ellentéteit, egyszerre két – na jó három – hadsereget is Berlinre szabadít, melynek marsalljai nemcsak a németekkel, de egymással is küzdenek. Mindeközben az amerikaiak és az angolok is mozgásban vannak. Az angolok neheztelnek a jenkikre és viszont, amiért nem a nyugati szövetségesek foglalták el Berlint.
Ráadásul a közös ellenség legyőzetése után a két világrend – bár a sajtóban mosolyogva ülnek a kamerák elé – a zöld asztalnál már morognak egymásra. Ott van már a levegőben a hidegháború. A győztesek pedig rávetik magukat a zsákmányra. A nyugati szövetségesek és a sztálini Szovjetunió is elkezdi a német értékek – technika és tudás – módszeres elrablását. Ez természetesen sok éles helyzetet eredményez. Ezért mindkét oldalon beindul a titkosszolgálat: az OSS és a Cseka. Persze mindkét fél felhasználja a megszállási zónájában élő németeket.
Na itt jövünk mi a képbe. Mi ugyanis – de nagy mák – az amerikaiak szolgálatába állunk, mint veterán német mesterlövész. Persze nem ingyen ám! A cél egy jó kis amcsi útlevél, amit a titkosszolgák ajánlanak cserébe ügyködéseinkért. A történet szerintem kellően egyedi és jól kiagyalt, hiszen ez azért egy nagy katymasz, megspékelve még több káosszal, ami azt jelenti, hogy bármi – amit a készítők kitalálnak – belefér a realitás elvesztésének nagyobb hátránya nélkül.
A feladatunk sokféle, de leginkább aköré csoportosul, hogy meg kell akadályoznunk a vörös hordákat a létfontosságú német technológiák megszerzésében. Ezen feladataink végrehajtása két részre tagolódik. Egyrészt a kúszásra-mászásra, amivel meg kell közelítenünk a kiszemelt lőállásunkat. Másrészt, pedig a célzásból és a mesterlövészi tapasztalatunk fitogtatásából. Ez önmagában igen kevés, ha csak annyi lenne, hogy odamegyünk, célzunk és lövünk. Ezért mindkét részt megspékelték egy picit. Az előbbit nem is kellett annyira, hiszen a Splinter Cell rajongók már sok mindent tudnak az odaosonásról. Az utóbbit azonban meg lehet fricskázni. Számítani fog a szél, persze az adott puska ballisztikus tulajdonságai és még a légzésünk is.
Fegyvereink főleg távcsöves puskákból és néma fegyverekből (hangtompítós pisztoly és kés) fognak állni, de útközben felvehetjük a klasszikus PPS-eket is, vagy egyéb „nehézfegyvereket”. Ám ezek használata nem feltétlenül válik az előnyünkre, hiszen ilyenkor ránk szakad a második ukrán front. Legalábbis ezt ígérik a fejlesztők.
Érdekes újdonság még egy régi, klasszikus többjátékos mód visszahozása. Hiszen az egyjátékos és a LAN/internet módok mellett lehetőség lesz egy gépen, osztott képernyővel ketten osztani az igazságot a muszkák fejébe. Egyszóval lesznek benne klasszikus, jól bejáratott ötletek és jó néhány rendhagyó is, amik külön izgalmassá teszik majd a Sniper Elite-ot. Reméljük nem fogják elrontani és karácsonykor már osonhatunk is a szétbombázott Berlinben, a tigrisek földjén...
