Megérkezett a rali-szimulátorok trónját birtokló Colin McRae sorozat harmadik eresztése is. A külsőségekről már hónapokkal a megjelenés előtt legendákat lehetett hallani, amik ugyan igazak voltak, de a grafikai fejlesztés sajnos sok más dologról vonta el a figyelmet. Mindettől függetlenül biztos vagyok benne, hogy aki most találkozik először rali-szimulátorral, a Colin 3-mal megtalálja, amit keresett! Még akiknek lövésük sincs a rali-sportról, azok a játékosok is abszolút beleéléssel tudnak majd száguldozni azokon az úttalan utakon, ahol Burns, Loeb, McRae és a többi nagyágyú szokott.
Habár a játék kevésbé sokszínű, mint elődje volt, hiszen nem lehet amolyan arcade-jellegű pályaversenyt menni, csak a bajnokságnál teljesített gyorsasági szakaszokon és prológokon száguldozhatunk, de az egyes szakaszok is éppen elég izgalmakat hozhatnak. Saját bőrünkön tapasztalhatjuk meg, milyen nehéz dolog is mondjuk a Svéd Rally hóbuckái között autózni, vagy elkerülni a fának csapódást az Ausztrál versenyen.
Sok-sok nehéz, kanyargós szakasz és autótörési lehetőség. Ezek a rali-versenyek általános jellemzői, amiket egy kicsit talán túldramatizál a program, hiszen elég nehéz úton tartani a kocsit. A valóságban ez könnyebb, azonban a valóságban nem is olyan mértékben sérülnek az autók, mint ebben a konkrét szimulációban. Bár kitartó rongálással és szándékos borulásokkal le tudjuk nullázni a versenygépet, de a fejlesztők számoltak a kevésbé tehetséges játékosok elkedvetlenedésével is, ezért egy átlagosnak mondható 150-es fának rohanás nem sok kárt ejt a Ford Focus WRC-ben. A kevésbé hozzáértők kedvéért mára kivették kezünkből a szervizelési lehetőséget a második versenynapon, így automatikusan javítja gépünket a program, aztán informál minket az eredményről, miközben felülnézetből látjuk Focus WRC-nket. Valószínűleg ezt az autót fogjuk a legtöbbször használni, bár nem a legjobb a repertoárból, de a bajnokságot csak ezzel az autóval vívhatjuk végig, Colin McRae-hez hasonlatosan. A sima szakaszversenyekre választhatjuk nemzeti hősünknek, Kőváry Barnának autóját, a Ford Puma WRC-t, és az utcai vaddisznóként is funkcionáló Mitsubishi Lancer EVO VII-est, valamint Subaru Imprezat, Citroen Saxot és Xsarat. És ha már az autóknál tartunk, muszáj megemlítenünk, hogy talán e köré a tárgykör köré csoportosult a játék maga. Amilyen gyenge kétdimenziós rajzokká alakult a közönség, legalább annyira szépek az autók!
Fantasztikus részletességgel kidolgozott alkatrészek, remegő kipufogó, mozgó motor, leváló elemek és élethű koszfeltapadás jellemzik a játékot. A giccsek sora itt még azonban nem ért véget, hiszen a fő legenda, ami a játék körül keringett, igaz. Bizony, amikor esős versenyben veszünk részt, a gyorsabb tempónál a szélvédőnkre hulló esőcseppek szépen elindulnak a kocsi teteje fel, mintha ez így történne a valóságban is. Való igaz ugyan, hogy van egy ilyen jelenség, és ésszerűnek hangzik, de kérem, a valós történet közel sem így néz ki és nem is arra a sebesség-intervallumra helyezném, amelyikre a játékprogram, hanem egy kicsit feljebb. Ugyancsak a giccs – ellenben a szükséges giccs – kategóriába megy a pilóta és a navigátor rázkódása az ülésben. Ennek élvezetes látványa leginkább a Replay módban tűnik ki egy-egy gyorsasági után, akárcsak a kocsi mögött kavargó porfelhő, ami – azt gondolom – eddigi játékosi tapasztalatink legszebbjére sikerült.
Kevésbé büszkélkedhet viszont finom részletességgel a játék a benne fellelhető hangok tekintetében. Sajnos nagyon zavaros és tisztátlan hangokat hallunk. Hol a kipufogó a hangosabb, hol a turbó-feltöltő. Még talán a gumik csikorgása és az ablakok törése a legszebben visszaköszönő-, vagy legalább ismerős jelenség a valós rali-versenyekről.
Tehát érvek és ellenérvek sokasága sorakozik a program körül, de senki nem tudná tiszta szívből azt mondani a játékra, hogy rossz! Eddig a közvélemény pozitívan vélekedik a játékról, s nagy boldogságomra engem is rabul ejtett néhány napra! Köszönjük Codemasters!