26 éve Veletek – PC Dome / PlayDome

Ismertető/teszt

Railroad Tycoon 3

Akit egyszer a vonat füstje megcsap, örökre vonzódni fog a vasutas játékokhoz.

Írta: Lacko 2 hozzászólás

Réges-régen, még a CGA monitorok idejében, még a Civilization első részének megjelenése előtt volt egy játék. Sid Meier csodálatos vonatos játéka, mely először jegyeztette meg velem a Microprose védjegyet. Igen, ez volt a Railroad Tycoon. Azóta se szeri, se száma a vasutas és a Tycoon játékoknak. Közülük mindenképpen kiemelkedett az – ötletet meglovagoló, de klónnak nem nevezhető – Transport Tycoon. Persze a Railroad Tycoon sem kerülhette el a folytatást, bár jó sok évnek kellett eltelnie, míg a Pop Top fejlesztésében megjelent a második rész. Ez nem volt igazán magával ragadó és ugyanaz az érzése támadt az embernek, mint manapság sok játék folytatásán: ezen még csiszolhattak volna a fejlesztők, hogy visszaadják azt az eredetiséget, amit az első rész sugárzott. A Pop Top szerencsére nem tört le, és a Railroad Tycoon II motorjára elkészítette az igazán eredeti diktátorszimulátorát, a Tropico-t. És miközben – karibi diktátorok nyomdokain – meglovagolták a Tropico sikerét, nem feledkeztek meg a Railroad Tycoonról sem.

Igyekezniük kellett, ugyanis némethonban egy független csapat elkészítette az – angolul – Trains and Trucks Tycoonnak nevezett játékot, mely teljesen 3D-s környezetben valósította meg a nagy klasszikust. A Ubi Soft ki is adta, hogy beelőzze a Gatheringet, ám ez a korai kiadás nem tetszett a német fejlesztőknek, ezért most pereskedés és a TTT méltánytalan elfelejtése folyik. No de ne búslakodjunk ezen, hiszen Gatheringék ha később is, mégis időben kihozták nekünk a Railroad Tycoon III-at, mely most már magyar nyelven is megjelent.

A játék indítása után, ha egyjátékos módot választunk, a beállítások mellett két opció közül választhatunk: karrier vagy küldetés. Én nem sok különbséget véltem felfedezni a két játékmód között. Talán a küldetések rövidebbek, mint a karrierek, de ugyanúgy célokat kapunk, melyeket teljesítenünk kell és hasonló díjazásban is részesülünk: megnyerhetjük a bronz, ezüst vagy ha elég jók vagyunk az aranyérmet.

A karrier menü egy közlekedési múzeumot formál, melyben a termek jelentik a küldetések témáit: Egyesült Államok, Európa, többi kontinens és a jövő. Ezekben a termekben a vitrinek jelképezik a küldetéseket, melyekben a tárgyak a küldetés jellegére utalnak, de duplaklikkre egy kis mozi mutatja be a küldetés lényegét. Majd betöltődik maga a terep és megjelenik a körülmények szöveges magyarázata és a feladat. Feladataink között olyanok szerepelnek, mint Németország hercegségeinek összekapcsolása vagy valamely áru megfelelő helyre szállítása. Persze van, hogy két igen messzi várost kell összekötnünk.

Mindezen feladatok mellé plusz kiegészítő célokat is kapunk, mely nélkül csak a bronzéremre vagyunk esélyesek. Ezek főleg gazdasági jellegűek vagy az eredeti cél rálicitálásai (még több város összekötése, még több áru elszállítása), vagy személyes vagyonunk növelése, mely nem tévesztendő össze a vállalat vagyonával. Hiszen életünket a Vállalat tölti ki, de azért ennél önzőbbnek kell lenni, és saját kis vagyonkát kuporgatnunk. Hogy is néznénk ki a szakadt farmerünkben a mogulok között?

A célok kijelölése mellett megtudhatjuk, hogy az adott pályán milyen szabályok vannak: építhetünk-e bárhova sínt, vagy csak a már meglévő sínhez toldhatunk hozzá. Alapíthatunk-e több vállalatot vagy csak egyet, és ehhez hasonlók. Ezután vehetjük szemügyre a terepet. A tapasztalt Railroad Tycoon játékos ránézésre elkezd terveket kovácsolni, hogy milyen sorrendben fogja összekötögetni a városokat, kezdve a gazdagabb, nagyobb és könnyen megközelíthetőktől haladva a nagyobb kihívásokig.

A sínek építése egyszerű egérvonszolgatás. Építés közben segítséget ad, hogy az építendő új vonalon színek jelzik, hogy mennyire könnyen halad majd rajta a vonat (például emelkedőknél, hidaknál piros, ellenben egyenes szakaszokon zöld). A kezelőfelületen pedig beállíthatjuk, hogy dupla vagy szimpla sínpárt akarunk. Illetve, hogy legyen-e villamosítva ez a vonal (persze csak akkor, ha már Kandó Kálmán felfedezte). Állíthatjuk, hogy a hidak fából, kőből vagy acélból készüljenek (különböző tulajdonságokkal). Ezen segítségek ellenére is akad néhány idegesítő dolog az építéssel kapcsolatban: sokszor nehezen kanyarítható a sín íve és baróra nem arra megy, amerre szeretnénk. Máskor a terepviszonyok miatt teljesen elakad, és nem lehet sehogy sem kihozni a vonalat egy kicsit is bonyolultabb völgyből vagy domborzatról. Ráadásul a gép dönti el, hogy mikor épít alagutat vagy hidat. Hiába kapcsoltam be, hogy mindig építsen alagutat és hiába volt csillagászati összeg a számlámon, nem sikerült rábírnom, hogy alagúttal jöjjön át egy hegyen, és ne kelljen a vonatjaimnak felkapaszkodni, főleg mivel az volt a feladatom, hogy az átlagsebesség emelkedjen 30 mérföld fölé...

A sínek építése mellett nem szabad megfeledkeznünk a kiegészítő építményekről sem: állomások, víztornyok, szerelőműhelyek, szállodák, posták és a többi. Ezek egy része elengedhetetlen a vasúti szállításhoz illetve életben tartásához, mások viszont jó kis hasznot jelentenek. Belefoghatunk ezeknél drágább és rizikósabb, de nagyobb hasznot ígérő kiegészítő pénzkeresési lehetőségek építésébe is: ezek a gyárak. Ilyenek maguktól is szép számban vannak a terepen, hiszen ők a gazdaság mozgató rugói. Nekik szállítjuk – rendes kis profitért – a nyersanyagokat és tőlük szállítjuk el – szintén nem jótékonykodásból – a késztermékeket a városok lakóinak.

Ha úgy érezzük azonban, hogy gazdasági vákuum van a terepen és elkelne valahova egy jó kis gyár, akkor magunk is építhetünk ilyet. Azonban ez igencsak költséges. Olcsóbb és – kapitalisták volnánk vagy mifene – furmányosabb, ha a terepen kipécézünk magunknak egy gyárat, mely – vasút hiányában – veszteségesen üzemel, ezért lúzer gazdája olcsón túlad rajta palinak nézve minket, ám vasutat építve a környékére szépen felfuttatjuk a termelését és bucira keressük magunkat rajta.

A játékban azonban nem csak áruk szállításáról kell gondoskodnunk. Az expressz rakományok jelentik a másik nagy szállítandó csoportot. Ebbe tartozik az úri közönség, a posta és a fegyveres testületek tagjai – magyarán a katonák. Habár ők biztos kellemesen ellenének a marhavagonokban is. Azonban az expressz áru abban különbözik a többitől, hogy sürgős neki, ezért máshogy kell kezelnünk őket. Ha lehet gyorsabb mozdonyt kell a vonat elé kötni és olyan jogállást adni a szerelvénynek, hogyha összefut egy tehervonattal, akkor elsőbbséget élvezzen.

A játék során, az újságokban megjelenő események hatására hullámozni fog, hogy éppen melyik típusú áruból van több vagy kevesebb. Ezekre is oda kell figyelnünk. Persze ezernyi más dolgon is rajta kell tartanunk a fél szemünket. Figyelnünk kell az idő múlásával egyre nagyobb városokra, az újonnan megépült gyárakra és ezek igényeire. Vigyázó szemünket pedig a tőzsdére is igen sűrűn vetnünk kell, hiszen vállalatunk tulajdonosainak többsége nem mindig megértő, ha nem részesedik a profitból. Illetve, ha valamely konkurensünk szépen bevásárolja a részvényeink többségét, akkor egykönnyen lapátra tehet és mehetünk szénlapátolónak.

Persze ugyanezt megtehetjük mi is. Lehetőségünk van a konkurenseink részvényeivel manipulálni. Ez sokszor nem csak lehetőség, hanem feladat is, hiszen ilyen tranzakciók nélkül néha igen nehéz a feladatban kiírt magánvagyon összekaparása. De használhatjuk ezt a módszert arra is, hogy egy fontos helyen lévő konkurens pályaszakaszát (persze a teljes vállalattal együtt) megszerezzük. Ebben a Tycoonban ugyanis – sok másikkal ellentétben – összeköthetjük a hálózatunkat a konkurensekével és rajtuk keresztül messzebbre juthatunk és több árut mozgathatunk, de ilyenkor arányosan perkálnunk kell a haszonból.

Persze ezzel az összekötősdi trükkel a kortársak is próbálkoznak, és ha annyira nem használjuk ki vonatokkal a saját hálózatunkat, hogy a részesedésfizetés ellenére is megéri nekik, akkor hirtelen azt vehetjük észre, hogy a saját hálózatuktól igen messze – mélyen a miénkben – az ő vonataik rohangásznak. Emiatt, és a hatékonyság miatt is figyelnünk kell a hálózatunk kihasználtságára. Nem elég új városokat bekötni, hanem a régi állomásokat is meg kell néznünk újra és újra, hogy mindent elszállítunk-e. Erre azért is szükség van, mert hálózatunk bővülésével hatványosan növekszik az elszállításra váró áru vagy expressz.

Érdekes különbség van a Railroad Tycoon III és a Trains and Trucks Tycoon gazdasága között. Míg az utóbbi a keresletre alapszik, addig az előbbi a kínálatra. Az RRT3-ban ha van valami nyersanyagunk, azt érdemes elszállítani az azt feldolgozó gyárba, hiszen ott örömmel és nagy felárral megveszik. A TTT-ben egy gyár nem veszi át a neki szükséges nyersanyagot addig, amíg tőle meg nem rendelték a készterméket. Ez utóbbiban tehát előbb kell elszállítanunk – persze kezdeti ráfizetéssel – a készárut a célhelyre, amitől vérszemet kap a gyár és megrendeli tőlünk a nyersanyagot. Az RRT3-ban miután odaszállítjuk a nyersanyagot, kezd el termelni a gyár, és így lehetőségünk nyílik a késztermékek szállítására is. Hogy melyik a reálisabb azt döntse el mindenki maga. Tény azonban, hogy ez az utóbbi könnyebb a játék szempontjából.

A Railroad Tycoon III teljesen 3D-s és nem csak kvázi térbeli vagy izometrikus, mint a második része. Innentől már a grafikus kártyán és annak terhelhetőségén múlik, hogy mit hozunk ki a látványból. Nekem nagyon tetszett, hogy a térképszerű madártávlattól, a látványos sín mellőli nézegetésig mindenféle kamerapozíciót könnyen felvehetünk. Így egyszerre tudunk praktikus és szemet gyönyörködtető látványokat kicsalni a játékból. Ráadásul mindezt viszonylag egyszerűen.

Míg a grafika milyensége a screenshotokból is levonható, addig a kezelőfelület első ránézésre elborzasztott. Ám néhány óra gyakorlással könnyen elsajátítható és onnantól néhány kattintással minden elérhető. A játék 3D-s világa kedves. Persze nem éri el az FPS-ekben megszokott grafikai színvonalat, sem a textúrák fotórealisztikusságában, sem pedig a poligonok számában. De arra, hogy felülről, mint térképre lenézzünk illetve, hogy közvetlen közelről figyeljük pöfögő, dohogó vasparipáinkat, bőven elegendő a Railroad Tycoon III grafikai motorja. Sőt, parasztvakuként még bekerült a manapság – valamilyen idióta okból – elvárt napszakváltozás, aminek semmi, de semmi jelentősége nincs. Különösen azért nem, mert hajnaltól estig nem egy nap, hanem több hónap is eltelik.

A hangokról nem sok mindent tudnék mondani – mozdonyaink hangján és a környezet zajain kívül nem sok minden van –, ha nem lenne a játék alatt folyamatosan szóló zene. Hát ettől lementem hídba. Annyira jó ez a countrys, dzsesszes egyveleg – mely témájában a vasút köré fonódik – hogy még most, a cikk írása közben is ezt hallgatom. Harminchat darab ilyen fantasztikus felvétel teszi még hangulatosabbá a játékidőnket.

Fontos megemlíteni, hogy a tesztelt – és egyúttal a boltokban is kapható – példány magyar nyelvű. Minden szöveg – feliratok és beszédek – le van fordítva ékes anyanyelvünkre. Aki játszott már ilyen magyar fordítással, az tudja, hogy igen nehéz beleerőltetni azokra a kis helyekre a hosszabb magyar kifejezéseket, ezért sokszor magyartalan szövegekkel találkozhatunk. Így van ez az RRT3-mal is. Akad olyan is, ahol a fordító – talán időhiányból – borzalmasan hülyeséget fordított. De nem hallgathatom el, hogy ellentétben más játékokkal ebben nem találkoztam olyan fordítási hibával, ami zavart volna a játékban vagy – mint ahogy a Syberia magyar fordításában – kifejezetten a feladatot gátló huba került volna bele. A játék kézikönyve is ilyen. Érezhető sok helyen a magyartalanság, de pontosan megérthető belőle minden. Ráadásul hangulati elemnek a szöveg alatt kis boxokban híres vasutas idézeteket és babonákat olvashatunk. Sajnos – szintén a lenti boxokban – szerepelt néhány amerikai vasutas zsargon és annak magyarázata, amit a fordító lefordított, amivel persze minden értelmét elvette, hiszen magyar vasutas nem az angol zsargon magyarra fordítását használja. Egyébként a kézikönyv megdöbbentően informatív. Amikor először esett ki a DVD tokból, azt hittem, hogy mint a többi DVD-méretű kézikönyv, ebből is csak a lényeg hiányzik majd, de nem így volt.

Természetesen a Railroad Tycoon III-ban is játszhatunk hálózatban emberi ellenfelek ellen. Ilyenkor minden játékos egy vállalat vezére, akik igyekeznek elsőként elérni a pálya céljait, miközben mindent megtesznek a többi játékos ellehetetlenítésére. Ebben az esetben persze nem lehet az idő sebességén változtatni. A többjátékos módhoz hasonlóan növeli az újrajátszhatóságot a szerkesztő is. Ebben a terepet is megszerkesztheted a maga bonyolultságában, régiókkal, városokkal, színekkel és minden egyéb beállítással egyetemben. Majd ez után meg kell adni a küldetés paramétereit, hogy igazi scenario legyen belőle.

Manapság újra reneszánszukat élik a Tycoon játékok. És ez a dömping persze azzal jár, hogy rengeteg igen vérszegény is akad közöttük. Szerencsére az RRT3 nem jutott a második rész sorsára és valóban hangulatos, kihívást jelentő játék kerekedett belőle, a kor viszonylagos elvárásainak megfelelő grafikus motorral. Külön szerencséje, hogy egyetlen hozzá mérhető vetélytársa a kiadó és a fejlesztők vitája miatt elsikkad. Ezen kívül erősen megdobja az értékét, hogy mindezt az anyanyelvünkön kaphatjuk meg. Aki tehát kicsit is szereti a vasutas játékokat, azoknak most beindulhat a bakterház...

Kattints, ha érdekesnek találtad a cikket!

80%
grafika
7
hangok
8
játszhatóság
8
hangulat
8
Pozitívumok
  • Méltó utódja az első résznek
  • Hangulatos
  • Izgalmas
Negatívumok
  • Nem jut mellette idő a többi játékra :-)

További képek

  • Railroad Tycoon 3
  • Railroad Tycoon 3
  • Railroad Tycoon 3
  • Railroad Tycoon 3
  • Railroad Tycoon 3
  • Railroad Tycoon 3
  • Railroad Tycoon 3
  • Railroad Tycoon 3
  • Railroad Tycoon 3
  • Railroad Tycoon 3
  • Railroad Tycoon 3
  • Railroad Tycoon 3
  • Railroad Tycoon 3
  • Railroad Tycoon 3
  • Railroad Tycoon 3

Railroad Tycoon 3

Platform:

Fejlesztő: PopTop Software

Kiadó: Take 2 Interactive

Forgalmazó: Cenega Hungary

Megjelenés: 2003. ősz

Minimális rendszerigény: Pentium III 400 MHz, 128 MB, 16 MB-os 3D kártya, 1,2 GB HDD

» Tovább a játék adatlapjára

Lacko

Lacko
Még ZX Spectrumon kezdte stratégiai játékokkal. Azóta megkedvelte a taktikai FPS-eket, a point'n'click kalandjátékokat, a gazdasági- és társadalomszimulátorokat. Örök Arma-játékos és tartalomfejlesztő.

HOZZÁSZÓLÁSOK

Mrock006
Mrock006 [1]
Jó kis játék, de azért van benne néhány dolog ami nem tetszik, pl: az egymásba rohanó vonatok az állomásoknál, na meg maguk az állomások: eléggé gagyi módon vannak megcsinálva, mondjuk a nagyobb városoknál igazán lehetne több vágányt lerakni, meg realisztikusabb lehetett volna a vonat megfordítása is, eléggé zavar hogy bumm egyszer csak másik irányba megy. Na meg hiányoznak a rendező pályaudvarok, hol tárolják a forgalomból kivont mozdonyokat, na meg a lekapcsolt kocsikat? És mért mindíg csak 8 kocsit lehet rákapcsolni????????? főleg a tehervonatoknál idegesítő, de az is jó dolog lenne ha mondjuk több mozdonyt lehetne rákapcsolni hogy a meredek emelkedőkön mondjuk gyorsabban bírjon haladni. A személyvonatokat pedig lehetne menetrendszerűen indítani. De mondjuk ezek a dolgot az összes hasonló játékban problémák. Biztos nem mindent lehet megoldani a térkép globális jellege miatt, de nem hiszem el hogy nem lehetne realisztikusabbá tenni, mert így nagyon nem az.
» Összes hozzászólás listázása a fórumban (2 db)