Chaser

A közelmúltban érkezett meg szerkesztőségünkbe ennek a remek akciójátéknak a magyar változata. A Cauldron FPS játéka a távoli jövőben játszódik, az emberiség már kolonizálta a Marsot, az életkörülmények és a történet pedig Arnold Schwarzenegger Total Recall (Emlékmás) című filmjét idézik.

A főhős, Chaser emlékek nélkül tér magához egy űrállomáson. Alig hogy lábra áll, kommandósok ütnek rajta a létesítményen, lelőnek mindenkit, és egyértelműen rá vadásznak. Innen még sikeresen megmenekülünk, de Földet érése után hamar a maffia karmaiba kerül. Egy póknak elkeresztelt, a testbe ültetett robbanószerkezet segítségével kényszerítik engedelmességre beosztottjaikat. Az időnként rátörő látomásokból arra a következtetésre jut, hogy a Marsra kell eljutnia, ott van a kérdéseire a válasz. Innentől már csak bonyodalom van bonyodalom hátán, mindenki Chasert akarja felhasználni problémás ügyei megoldására.

Maga a játék egy normál FPS, kiváló történettel és remek megvalósítással. A fegyverarzenál igen kellemes, kés, pisztoly, többféle könnyű és nehéz géppisztoly, gránátvetők, mesterlövész puskák és gránátok alkotják a felszerelést. Az ellenfelek MI-je is jó lett, valamennyire összedolgoznak, fedezéket keresnek, megpróbálnak bekeríteni. Páncélt és egészségügyi csomagot ritkán dobnak el, és a pályán sincs olyan túl sok belőlük, így inkább az óvatos előrenyomulás, mint a vak roham a célravezető. A fegyverek sebzése függ az eltalált testtájtól is, nincsenek olyan látványos hatások, mint a Soldier of Fortune-ben, de ennek ellenére érdemes mindig fejre lőni. A fegyverek viselkedése másképp is realisztikus: a szórásuk és a visszarúgásuk is érvényesül. Senki ne csodálkozzon rajta, ha egy hosszú sorozat végén már rég nem az ellenfelet lövi. A rövidebb, pár golyóból álló sorozatok a célravezetők, már csak a takarékosság elvén is. Nagyon hasznos a két utolsó fegyver között váltás is, melyet beállíthatunk egy gombra, és könnyedén válthatunk így a mesterlövészpuska és a gépfegyver között, vagy épp a pisztolyra.

A játék pályái jól megalkotottak és hosszúak, nehézségüket pedig szerencsére nem az adja, hogy mindig vissza kell futkosni egy kapcsolóhoz vagy egy kulcsért. Ötletesen tervezték meg a helyszíneket, szinte mindig többszintesek, nem elég magunk elé figyelni, nézni kell azt is, ki van felettünk. Ha egy ajtót nem tudunk kinyitni, az nem jelenti azt, hogy a túloldalról az ellenfél nem jöhet át rajta, így néha kellemetlen meglepetésként a legnagyobb tűzharcban is hátba lőhetnek minket.

Grafikailag kellemes a játék, nincs túlcsicsázva, de minden megvan, ami kell. A víz különösen életszerű lett alulról nézve. A tárgyak, fegyverek és az ellenfelek jól kidolgozottak. Az átvezető részekben az arcmimika is remek lett, és az egész moziszerűre sikerült. Ami igazán gyönyörű lett a játékban, az a fényhatások, és nagyon jók az árnyékok is.

A játék hangjai szintén jók, a fegyverek életszerűek, a zenék pedig nagyon hangulatosak és szinte megunhatatlanok. A beszédhangok is jók, illenek a karakterekhez. Ezek nem is lettek bántva, csak a feliratokat fordították le magyarra. Nem tudom, hogy ez jó vagy rossz, mert hallottam pár iszonyú magyarítást, de volt már olyan is, ami jobban sikerült, mint az eredeti. A feliratokban elég kevés fordítási és helyesírási hiba van, a végére szaporodik meg kicsit, valószínű ott már kapkodott, aki csinálta. Pár félrefordítás azért van, de nem lesz tőle érthetetlen a szöveg.

Igen kellemes játékot tisztelhetünk a Chaser-ben, mely kellemes és fordulatos történetével ritka kivételt képez az FPS között. A magyarítás is jól sikerült, pedig én nem rajongók értük általában, ezzel elégedett voltam. Minden FPS rajongónak és a jó sci-fi történetek kedvelőinek is bátran merem ajánlani a játékot, mely egészen a végéig tartogat meglepetéseket.