Korábbi előzetesünk egy korai tesztverzió alapján készült, mostanra pedig eljutott szerkesztőségünkbe a Painkiller végleges változata is, így most erről osztjuk meg tapasztalatainkat. Elöljáróban annyit, hogy a People Can Fly akciójátéka beváltotta a tesztverzió alapján éledező reményeinket, és tényleg egy remek FPS született.
A történet szerint Daniel Garner szerepét kapjuk, aki egy egészen hétköznapi fickó volt, míg meg nem halt egy autóbalesetben. Halála után kellemetlen meglepetés éri, nem juthat se a Mennybe, se a Pokolba, míg meg nem tisztítja a lelkét. Bár fogalma sincs, mi az a bűn, ami ide juttatta, kénytelen belevágni a rábízott feladatba, mivel jutalma az új élet lenne élete párja oldalán. Ehhez rengeteg pályán át kell haladnia, démonokon és élőhalottakon keresztülvágva magát.
A játékot öt fejezetre osztották, minden fejezet végén egy nagyobb ellenféllel. Ahogy előre haladunk az adott szinten, az ellenfelek hullámokban támadnak, néhány nagyobb támadás után találhatunk egy vörös pentagramot, mely elmenti a játékállást, ha rálépünk. Ezen kívül minden pálya előtt ment a játék egyet automatikusan is, így nem nagyon fordulhat elő az a helyzet, hogy épp megoldottunk egy nehéz részt, és mindent elbukunk azzal, hogy nem mentettünk utána.
A pályákon található szörnyekből is van pár fajta, legyőzésükhöz pedig nem árt kihasználni fegyvereink képességeit. A legtöbb ellenfél ellen mindegy, mit használunk, legfeljebb eggyel több találat kell a megölésükhöz, de van pár, amit ha nem megfelelőképpen támadunk, akkor sokkal nehezebb megölni. Minden szörnyet úgy a legkönnyebb likvidálni, ha lefagyasztjuk a sörétes másodlagos funkciójával, majd szétlőjük. Ezt azért nem lehet túl sokszor eljátszani a kevés lőszer miatt. A másik megoldás, ha ügyesen taktikázva egybegyűjtjük őket, és közéjük küldünk egy rakétát.
A fejezetvégi főellenfelek, Lucifer tábornokai, mindig méretesebbek, mint a többi ellenfél, és legtöbbször valami trükk is kell a megölésükhöz. A nagyobbat itt szó szerint kell érteni, mivel ezek az ellenfelek úgy legalább tízszer magasabbak, mint mi. Nem lövöm le a poént, hogy melyik mire érzékeny, de látszik, ha sikerült végre sebezni őket.
Fegyverzetünk nem a már megszokott sokdarabos készlet: itt csak öt fegyver van összesen, mindegyik kétféle támadási móddal. Az alap közelharci fegyver talán leginkább valami burkolat nélküli konyhai robotgépre hasonlít, de roppant hatékony, másodlagos módjában ki lehet lőni a forgó részt, mely egész szépen sebez, ha pedig falat lövünk, akkor onnantól egy sugárnyaláb köti össze a kezünkben maradt résszel, mely szinten sebez. A második fegyver egy sörétes puska, mely másodlagos tüzelésével megfagyasztja az ellenfelet. Harmadikként a karó- és gránátvető kerül a kezünkbe, hatékony és erős fegyver, de nagyon lassan tölt. A következő a gépágyú-rakétavető kombináció, mely értelemszerűen mindkét tüzelési módjával hatalmas pusztítást képes végbevinni. Az utolsó fegyver egy távol-keleti pengevető és villámszóró, páncélos ellenfelek ellen kiváló.
Szólnom kell még a tarot kártyákról is. Kétféle található meg ezekből, az ezüst lapok pályánként egyszer használhatóak egy ideig, míg az aranyak mindig kifejtik a hatásukat. Minden pályán szerezhetünk egy lapot a pakliba, ehhez teljesíteni kell egy extra feltételt. Lehet ez olyan, hogy csak bizonyos fegyvert használhatunk, fel kell venni legalább x lelket, vagy épp egyet se szabad, de a főellenfeleknél bizonyos időn belül kell végezni velük. Érdemes megszerezni a lapokat, mert nagyon jól jöhet a hatásuk, mely lehet gyorsítás, lassítás, nagyobb sebzés, kisebb sebződés és hasonlók. Az állandó hatású lapokban a legfontosabb talán az, ami miatt tovább megmaradnak a lelkek, és ami miatt már messziről fel lehet venni őket.
Hivatkoztam már korábban is a lelkekre: minden megölt ellenfél után ott marad a lelke, mely gyógyítani képes minket. Ez általában 1 HP-t jelent, de az erős szörnyek után maradó pirosas lélek 6 életerőt jelent. Ez mehet akár 100 fölé is, nincs felső limit. Rengeteg pénzt is találhatunk a pályák során, ebből finanszírozhatjuk a kártyák használatát. Természetesen páncélok és lőszer is található minden pályán.
Lehetőség van arra is, hogy mi is démonná váljunk egy rövid időre. Ehhez fel kell venni 66 lelket, ekkor egy kis időre démon lesz belőlünk is, látásunk megváltozik, a fehéres-szürkés háttéren jól látszanak a rikító piros ellenfelek, támadásunk pedig egy nagy hatótávolságú robbanás, mely semmi lőszert nem fogyaszt. Természetesen minden jónak vége szakad egyszer, így ez se tart sokáig.
A játék grafikájáról a PAIN engine gondoskodik, mely a készítők szerint százszor több poligont képes kezelni egyszerre, mint a most használt többi grafikus motor. Ezt még megspékelték a Havok 2.0 fizikai modellel, mely teljesen élethűvé teszi a játékot. Külön büszkék a készítők arra, hogy a huszonnégy pályán sehol se használták fel újra ugyanazokat a textúrákat. Természetesen a legújabb pixel és vertex shader technológiákat is támogatja a játék, így a víz, köd, füst és az ablakok úgy néznek ki mint az életben. Valójában tényleg nagyon szép lett a játék és elég jól fut kisebb gépen is. Nálam néha komolyan belassult, de én processzor tekintetében a minimum hardver alatt vagyok, ennek ellenére a legtöbb esetben kifogástalanul futott a program.
A zenék és a hangok rendkívül hangulatosak, minden pályának megvannak a jellegzetes háttérhangjai és zenéi. Nagyon jó lett az is, hogy a harcosabb részekhez más zenék tartoznak, mint a békés mászkáláshoz. A fegyverek hangján még lehetett volna csiszolni, de nem lehet minden tökéletes. A szörnyek üvöltései és a háttérben hallható sikolyok külön emelik a hangulatot.
Természetesen nem létezhet a mai korban játék multiplayer rész nélkül. A szokásos DM és TDM módokon kívül tartogat még pár ínyencséget a játék, ilyen a People Can Fly mód, melyet direkt egy az egy elleni küzdelmekhez találtak ki. Itt csak egy rakétavetőt kap a játékos, mellyel csak akkor képes sebezni, ha ellenfele a levegőben van. Ezt úgy érheti el, ha pontosan a lába alá lő előbb. A Voosh mód szintén érdekes lesz, minden játékos azonos fegyverrel megy majd, melyek végtelen lőszerrel rendelkeznek. Időnként a szerver automatikusan lecseréli a fegyvereket, vagy az előre beállított sorrend szerint, vagy pedig véletlenszerűen. Az utolsó játékmód a The Light Bearer, melyben egy végtelen Quad damage kapja a főszerepet. Aki felveszi ezt, az minden gyilokért kap tíz életerőt. Csak ha ő meghal, akkor szerezheti meg más a Quadot. A netkód is jó lett, elég kis pingekkel lehet játszani külföldön is.
Mindenkinek csak ajánlani tudom ezt a kiváló FPS-t, mely kellemes kikapcsolódást nyújthat bárkinek, aki nem vár el minden játéktól komoly történetet. Akinek tetszett a Serious Sam sorozat, annak kötelező darab ez a program, mely igen nagy hasonlóságokat mutat a másik játékkal, de bőven tartalmaz annyi újítást is, hogy ne nevezhessük másolatnak.