Amennyiben épp sorban állunk, várjuk a buszt, avagy már csupán percek választanak el minket kedvenc esti szappanoperánktól, és valamivel el akarjuk ütni az időnket, választhatunk-e jobb rövid elfoglaltságot, mint egy mobiljáték? A válasz természetesen igen: azaz választhatunk sokkal jobb elfoglaltságokat is (horribile dictu: könyv), azonban mivel a cikk tárgya egy mobil játék, így a fenti nyilvánvaló ténytől diszkréten feledkezzünk meg. A tárgy pedig, mint olyan, még szorosabban véve egy autós játékot takar. Meglehet az „autós” jelző nem túlzottan szofisztikált, azonban szimulátorról, avagy jó értelemben vett arcade versenyzésről nemigen beszélhetünk a Need for Speed: Carbon esetében. Voltaképpen még csupán rossz értelemben vett versenyzésről sem beszélhetünk, lévén a Carbon mobilon talán még gyatrábban teljesít, mint PC-n, avagy éppen konzolon.
A Carbon felépítése mobilon is hasonló, mint a többi platformon, azaz a város különböző pontjain versenyeken indulunk, ezekhez némi – és általam tökéletesen fölöslegesnek ítélt – bevezetőt kapunk, miután a versenyt megnyertük, a kapott pénzmagon tuningolhatjuk az autónkat. Nagy vonalakban ez volna a menetrend és a keret, amelynek legfontosabb eleme természetesen maga a versenyzés, ami a Carbon szóban forgó, mobilokra szánt verziójában csapnivalóra sikeredett. Azon kívül, hogy a saját kocsink éppen hogy alulról súrolja az elfogadhatóság szélét (ellentétben az ellenfelek járgányaival, amelyek általában ugyanúgy festenek: egytől-egyig borzalmasan), a környezet az esetek többségében rettentő mód szürke, kapunk még egyéb finomságokat is. Például a hangokat, már ha lennének. Azonban hang egy szál se, csupán némi aláfestő zene, amelyet ildomos rögtön a kezdés után kikapcsolni. Kapunk még kiszámíthatatlan közúti forgalmat, illetve a minderre a koronát feltevő kamerakezelést. Ugyanis ez az a momentum, amely felteszi a koronát a Carbon kétes értékű játékmenetére, s teszi szinte élvezhetetlenné a játékot. A kamerakezelésnek egy fő baja van, az azonban grandiózus, nevezetesen a kamera nem követi az autó fordulását, hanem csupán mindig előre mutat. A gyakorlatban mindez úgy néz ki, hogy megyünk a tökéletesen jellegtelen és erősen kanyargós pályán, és más egyebet sem látunk, mint a kanyarokat. Hiszen hiába jönnek a gyors kanyarok, mi hiába fordulunk el, a kamera csupán előre mutat, azaz igen lassan követi a kocsinkat, és mi a kanyarból kifordulva sem látjuk a pálya következő szakaszát, hanem csupán az előző kanyart, s találgathatunk, hogy mivel is fogunk ütközni, amíg voltaképpen vakon vezetünk.
Mint az gondolom a fentiekből világosan kiderült, a Need for Speed: Carbon finoman szólva sem a mobilra valaha is megalkotott legjobb autós játék, hiszen ezer sebből vérzik, amelyek közül a legbosszantóbb a kritikán aluli kamerakezelés. Aki rövid időtöltésre keres egy gyors és adrenalinpumpáló játékot, az inkább nézzen egyéb program után.
