A nemrégiben tesztelt Microsoft "über-természetes fogást nyújtó csodaegér" (Natural Wireless Laser Mouse 6000) után most újabb Microsoft termékhez van szerencsénk. Legalábbis az egéren lévő felirat ezt mutatja, a hivatalos honlapokon azonban már a valóságot jobban fedő Microsoft-Razer kooperációról írnak. Gyakorlatilag pedig – leegyszerűsítve a dolgokat – a Razer új egeréről van szó, amelyre a Microsoft rányomta a logóját.
Az egér hat darab gombbal rendelkezik, amelynek mindegyikét természetesen testre szabhatjuk a driverben. Plusz persze hetediknek ott a gördítőgomb is, amely azonban oldalra nem tud scrollozni. A 2000 dpi-s mozgáskövetési érzékenységet manapság már alapkövetelménynek mondhatjuk, ami persze több mint elég. Ezt használat közben állítani is tudjuk az egérgörgő mögötti két gombbal, feltéve, hogy azoknak nem adtunk más funkciókat. Az egér "reakcióidejét" azon egyszerű megoldással igyekeztek a tervezők nullára reagálni, hogy a lézerérzékelő mindig bekapcsolt állapotban van. Hogy ez milyen hatással lesz az élettartamra, azt nem tudhatjuk így előre, viszont láthattunk már vezeték nélküli egér esetében is tökéletes megoldást, konkrétan a Logitech G7 esetében. A Habu vezetékes, kábelének végén az USB csatlakozó pedig aranyozott. Az egér teflon csúszótalpai tökéletesen szerepeltek azokon a felületeken, amiken kipróbáltam, mint például szövet- és hagyományos egérpad, valamint asztal. Az egér mellé kapunk egy tartalék készletet a formára vágott tartalék csúszótalpakból, ami logikus és kézenfekvő ötlet, más egereknél ennek ellenére ilyet még nem láttam. A formát jobbkezes használatra tervezték, ennek tökéletesen meg is felel, a már megszokott laposabb-nyújtottabb Razer-forma kedvelői nem fognak csalódni benne. A felső gombok elég hosszúak, kb. az egér közepéig érnek, úgyhogy bármekkora is a kezünk, ezeket kényelmesen tudjuk kezelni. (Az oldalsó gombokról e tekintetben még lesz szó később.) Az egér felülete kellemes tapintású, nem izzasztja meg az ember tenyerét. A gombok még valamiféle gumis bevonatot is kaptak a csúszás megakadályozására.
És most következzen a már-már kötelező korszakalkotó újítás: a csomagban az egér mellett megtaláljuk a driver CD-t, egy minimális felhasználói kézikönyvet, beleragasztva a tartalék csúszótalpkészlet, és extraként egy külön kis védőcsomagolásban egy elsőre felismerhetetlen alakú fekete szerkentyűt. Ha ezt közelebbről szemügyre vesszük, rögtön nyilvánvalóvá válik a helyzet: ezek az egér oldalsó gombjai egy cserélhető panelen, kicsit más elrendezésben, mint amelyik gyárilag az egérbe került. Attól függően tehát, hogy hosszabbak vagy rövidebbek az ujjaink, a nekünk kényelmesebb gombelhelyezést tudjuk használni. Az egér alján található kis gombbal tudjuk a panelt a helyéről kipattintani, majd a cseredarabot behelyezzük, és benyomjuk kattanásig. Ezt a fázist kicsivel megkönnyíthetjük, ha ilyenkor is nyomva tartjuk a kioldógombot. Az ötlet remek, a kivitelezés azonban sajnos nem tökéletes. A behelyezett panel – annak ellenére, hogy elég nehezen kattan a helyére – kicsit nyikorog, de ez a kisebbik probléma, a nagyobbik az, hogy az oldalsó gombok hajlamosak nem mindig azt csinálni, amit mi akarunk. Előfordulhat, hogy halljuk a kattanást, de nem történik semmi, ha pedig egy kicsit erősebben megnyomjuk, akkor azt már két gombnyomásnak veszi. Ez persze igen ritkán fordul elő, de mégis elégszer ahhoz, hogy zavaró legyen. Ilyenkor segíthet, ha kivesszük és visszarakjuk az oldalpanelt.
A driverrel is akadhatnak kisebb problémák. (Csak hogy érezzük, hogy a Microsoft keze is benne van a dologban... ;-) Például az, hogy nem ismerte fel a gépem elsőre az egeret. Ami azért nem kis probléma, ha egy hardvert nem ismer fel a hozzá adott driver. Aztán ilyenkor keresgélhetjük, hogy mi a probléma, hiszen úgy jártunk el, ahogy a csatlakozóra ragasztott címke utasított minket, vagyis hogy először telepítsük a drivert, és csak aztán csatlakoztassuk az egeret. Ha kicsit mélyebbre ásunk a problémában, és a kézikönyvet is elővesszük, hát abban is találunk telepítési segédletet, jóformán csak azt, de abban éppen az ellenkező sorrendet adják meg...
Ha a fent említett problémát sikerül kiküszöbölnünk, mondjuk az USB portok próbálgatásával, vagy újratelepítéssel – a másik sorrenddel próbálkozva természetesen – akkor a kissé túldizájnolt, de kezelhető és átlátható segédszoftverben beállíthatjuk a gombok funkcióját, esetleg makrókat készíthetünk hozzájuk, megadhatjuk a mozgáskövetési érzékenységet akár a két tengelyre külön-külön is, és lehetőségünk van az egér világító részeinek ki-be kapcsolására is. A világító részek alatt a scroll-gombot és az egér oldalán végigfutó keskeny sávot értem, amelyek kellemes kék színben világítanak, ha mi erre igényt tartunk. Ha nem, kikapcsolhatjuk egyiket is, másikat is.
A tapasztalatokat összegezve azt mondanám, hogy a Habu egy kellemes, kényelmes, precíz, könnyű egér Razer minőségben, apró, vagy kiküszöbölhető problémákkal. A 12 ezer forint körüli árát azonban nem érzem indokoltnak, még a cserélhető oldalpanel ellenére sem.